Újítók Lapja, 1953 (5. évfolyam, 1-23. szám)
1953-01-05 / 1. szám
ÚJÍTÓMOZGALMUNK MÉRLEGE ÉS FELADATAI Írta: Dunai Ernő Kossuth-díjas, az OTH elnöke ÖTÉVES TERVÜNK TELJESÍTÉSE fokozott feladatokat hárít népgazdaságunk egészére és azokat csak az összes rendelkezésünkre álló műszaki-gazdasági erőforrások feltárásával és maradéktalan kihasználásával valósíthatjuk meg. Elsőrendű feladataink közé tartozik, hogy az önköltségcsökkentés terén nagyobb fejlődést érjünk el, mint például 1952-ben, amikoris önköltségünket 6,5 százalékkal kellett volna csökkenteni és ehelyett a várható eredmény csupán 5 százalék lett. Az önköltségcsökkentési tervünktől való 1,5 százalékos elmaradás felhívja figyelmünket arra, hogy mindazokata lehetőségeket, amelyek a tervfeladatok megvalósítását biztosíthatják, kiaknázzuk. Ehhez feltétlenül szükséges az újítómozgalom eddiginél nagyobb mérvű bekapcsolása a terv teljesítéséért vívott harcba. larsítómozgalmunk eddig is részese volt azoknak a sikereknek, amelyeket népgazdasági terveink teljesítése terén elértünk. A munka termelékenységének fokozását, a nyersanyagok, a segédanyagok és energiaforrások takarékos felhasználását, a berendezések jobb kihasználását szolgálta a dolgozók nagyszámú javaslata, amelyet a szervezett újítómozgalom létrehozása ótabenyújtottak. Az újítómozgalom jelentőségét bizonyítja, hogy 1949 óta fokozatosan emelkedik a benyújtott javaslatok száma és ezzel együtt az az összeg is, amelyet a javaslatok megvalósításával népgazdaságunk számára megtakarítunk. (1—X állaga alapján) A mozgalom ilyen irányú fejlődése azt bizonyítja, hogy a magyar dolgozó nép megfogadta azokat a szavakat, amelyeket Rákosi elvtárs mondott a Magyar Sztahanovisták I. Országos Tanácskozásán, amikor így fordult az újítókhoz: „Üzenem minden magyar sztahanovistának, munkásújítónak, észszerűsítenek, kezdeményezzenek bátran, legyenek nagyvonalúak, ne féljenek az új utaktól, az új kísértetektől, mert mögöttük áll teljes erejével az egész magyar kommunista mozgalom, a Magyar Dolgozók Pártja és mögöttük áll kimeríthetetlen gazdasági és tapasztalati fegyvertárával a hatalmas Szovjetunió." Eredményeink azt igazolják, hogy újítóink bátran kezdeményeznek, odaadással követik Rákosi elvtárs tanítását és üzenetére egyre többen állanak az újítók hatalmas táborába). RÁKOSI ELVTÁRS ÜZENETE, valamint az újítómozgalom eredményeit jelző adatok és a mögöttük rejlő sokszázmillió forintos megtakarítás arra is felhívja a figyelmet, hogy újítómozgalmaink a hivatali, társadalmi szervek, gazdasági és műszaki vezetők részéről sokkal nagyobb szeretetet, figyelmet és támogatást érdemel. Ezen túlmenően a mozgalom fejlődése egyben megmutatja azokat a hiányosságokat is, amelyek a mozgalom fékezői, s amelyeket a fejlődés érdekében a legrövidebb időn belül ki kell küszöbölnünk. A Központi Vezetőség 1952. november 29-i ülésén Gerö elvtárs kijelölte azt az utat, amelyen haladva felszámolhatjuk a hibákat. „Feladatunk —mondotta Gerö elvtárs —, hogy megszabadítsuk a munkaversenyt a bürokratikus kinövésektől, a felajánlásoknak felülről, a dolgozók tudtán kívül való deklarálásától, hogy a munkaversenyt mind szélesebb és hatalmasabb tömegmozgalommá bontakoztassuk ki s nem utolsósorban iparunkban, hogy felkarolják, támogassák, segítsenek valóra váltani az újítók, az élenjárók, a fejlettebb, korszerűbb termelési eljárásokat kezdeményezők javaslatait és ezzel segítsenek egész termelésünket magasabb színvonalra emelni Gerő elvtárs ebben az egy mondatban rávilágított a munkaverseny, a Sztahanov- és újítómozgalom legfőbb hiányosságára, amely e nagyjelentőségű mozgalmak továbbfejlődését gátolja. újítómozgalmunk másik nagy hiányossága az, hogy üzemeink, vállalataink az újításokkal, találmányokkal elért gazdasági eredményeket utókalkulációs alapon nem mutatják ki,tehát nem rendelkezünk olyan nyilvántartással, amely pontosan feltüntetné a valóságos eredményeket. Eza körülmény egyes vállalatok vezetőit felelőtlen gazdálkodásra csábítja és növeli az üzemek feltáratlan, rejtetttartalékait. Például sok olyan újításunk van, amely munkaerő felszabadítását célozza, az előkalkuláció ki is mutatja ezt a lehetőséget, de a vezetők gyakran nem élnek vele, s a munkaerőt nem csoportosítják át az újításnak megfelelően. Arra, hogy a vállalatok vezetői az újítást szeretik rejtett tartalékként „megőrizni“, a következő eset is például szolgálhat. Az egyik vállalat egy nagyjelentőségű újítás díjazásánál az Országos Találmányi Hivatalt arra kérte, hogy ne mutassa ki teljes egészében azt a 11 milliós megtakarítást, amelyet az újítás biztosít, mert akkor ezt az összeget a Pénzügyminisztérium a vállalattól leemeli. Természetes, hogy az Országos Találmányi Hivatala kérésnek nem tett eleget és a Pénzügyminisztérium leemelte a megtakarítást, amelyet népgazdaságunk más, fontosabb feladatainak megoldására lehetett fordítani. SOK NEHÉZSÉGET OKOZ A MOZGALOMNAK is műszaki káderhiány is, valamint egyesvállalatvezetőinknek az a téves véleménye, hogy mindegy, ki az, újítási megbízott. Az újítási megbízottat gyakran cserélgetik vagy túlhalmozzák különböző feladatokkal. Ilyen körülmények között nem lehet csodálni, ha az újítási bizottságok elé helytelen kalkulációk kerülnek, ha a megbízottak nem képesek segíteni a javaslatok műszaki előkészítésében, az újítások a bürokrácia útvesztőjébe kerülnek, bár népgazdaságunknak nem közömbös az, hogy valamilyen fejlettebb technikai eljárás fél évvel előbb vagy később kerül-e bevezetésre. A Szovjetunióban az újítási megbízott munkája nagy megbecsülésben részesül, ott az úgynevezett „találmányi mérnökök“ intézik az újítási megbízottak feladatait. A nagyobb szakmai tudás, a nagyobb megbecsülés természetes következménye, hogy az újítási megbízott a feladatterv és a műszintterv vonalán hathatós támogatást tud nyújtani a műszaki vezetésnek, de a műszakilag talán nem eléggé képzett munkásújítóknak is. Jobban viszonyulnak ehhez a kérdéshez a Német Demokratikus Köztársaságban is. A közelmúltban itt járt keletnémet szakszervezeti küldöttség tagjai es 1949-ben a javasl. sz. 75.973 elokalkuHUt gazd. eredm. 341 millió 1950 „ *» „ 188.800 ,, „ „ 787 1951 „ ,, „ 296.000 „ 1607 1952 ,, „ 350.000 „ „ „ 1900 f • ,____ 3 'fr'sid Vvlraj /, ' 1