Újítók Lapja, 1953 (5. évfolyam, 1-23. szám)

1953-01-05 / 1. szám

ÚJÍTÓMOZG­ALMUNK MÉRLEGE ÉS FELADATAI Írta: Dunai Ernő Kossuth-díjas, az OTH elnöke ÖTÉVES TERVÜNK TELJESÍTÉSE fokozott fel­adatokat hárít népgazdaságunk egészére és azokat csak az összes rendelkezésünkre álló műszaki-gazda­­sági erőforrások feltárásával és maradéktalan kihasz­nálásával valósíthatjuk meg. Elsőrendű feladataink közé tartozik, hogy az önköltségcsökkentés terén na­gyobb fejlődés­t érjünk el, mint például 1952-ben, ami­­koris önköltségünket 6,5 százalékkal kellett volna csökkenteni és ehelyett a várható eredmény csupán 5 százalék lett. Az önköltségcsökkentési tervünktől való 1,5 százalékos elmaradás felhívja figyelmünket arra, hogy mindazokat­­a leh­etőségeket, amelyek a tervfeladatok megvalósítását biztosíthatják, kiaknáz­zuk. Ehhez feltétlenül szükséges az újítómozgalom eddiginél nagyobb mérvű bekapcsolása a terv teljesí­téséért vívott harcba. larsítómozgalmunk eddig is részese volt azoknak a sikereknek, amelyeket népgazdasági terveink teljesí­tése terén elértünk. A munka termelékenységének fokozását, a nyersanyagok, a segédanyagok és ener­giaforrások takarékos fel­használását, a berendezések jobb kihasználását szolgálta a dolgozók nagyszámú javaslata, amelyet a szervezett újítómozgalom létre­hozása óta­­benyújtottak. Az újítómozgalom jelentő­ségét bizonyítja, hogy 1949 óta fokozatosan emel­kedik a benyújtott­ javaslatok száma és ezzel együtt az az összeg is, amelyet a javaslatok megvalósításá­val népgazdaságunk számára megtakarítunk. (1—X állaga alapján) A mozgalom ilyen irányú fejlődése azt bizonyítja, hogy a magyar dolgozó nép megfogadta azokat a szavakat, amelyeket Rákosi elvtárs mondott a Ma­gyar Sztahanovisták I. Országos Tanácskozásán, amikor így fordult az újítókhoz: „Üzenem minden magyar sztahanovistának, munkásújítónak, észszerű­­sítenek, kezdeményezzenek bátran, legyenek nagy­vonalúak, ne féljenek az új utaktól, az új kísértetek­től, mert mögöttük áll teljes erejével az egész magyar kommunista mozgalom, a Magyar Dolgozók Pártja és mögöttük áll kimeríthetetlen gazdasági és tapasz­talati fegyvertárával a hatalmas Szovjetunió." Ered­ményeink azt igazolják, hogy újítóink bátran kezde­ményeznek, odaadással követik Rákosi elvtárs taní­tását és üzenetére egyre többen állanak az újítók hatalmas táborába). RÁKOSI ELVTÁRS ÜZENETE, valamint az újító­­mozgalom eredményeit jelző adatok és a mögöttük rejlő sokszázmillió forintos megtakarítás arra is fel­hívja a figyelmet, hogy újítómozgalmaink a hivatali, társadalmi szervek, gazdasági és műszaki vezetők részéről sokkal nagyobb szeretetet, figyelmet és támo­gatást érdemel. Ezen túlmenően a mozgalom fejlő­dése egyben megmutatja azokat a hiányosságokat is, amelyek a mozgalom fékezői, s amelyeket a fejlődés érdekében a legrövidebb időn belül ki kell küszöböl­nünk. A Központi Vezetőség 1952. november 29-i ülé­sén Gerö elvtárs kijelölte azt az utat, amelyen ha­ladva fel­számolhatjuk a hibákat. „Feladatunk —­mondotta Gerö elvtárs —, hogy megszabadítsuk a munkaversenyt a bürokratikus kinövésektől, a fel­ajánlásoknak felülről, a dolgozók tudtán kívül való deklarálásától, hogy a munkaversenyt mind szélesebb és hatalmasabb tömegmozgalommá bontakoztassuk ki s nem utolsósorban iparunkban, hogy felkarolják, támogassák, segítsenek valóra váltani az újítók, az élenjárók, a fejlettebb, korszerűbb termelési eljáráso­kat kezdeményezők javaslatait és ezzel segítsenek egész termelésünket magasabb színvonalra emelni Gerő elvtárs ebben az egy mondatban rávilágított a munkaverseny, a Sztahanov- és újítómozgalom leg­főbb hiányosságára, amely e nagyjelentőségű moz­galmak továbbfejlődését gátolja. újítómozgalmunk másik nagy hiányossága az, hogy üzemeink, vállalataink az újításokkal, találmá­nyokkal elért gazdasági eredményeket utókalkulációs alapon nem mutatják ki,­­tehát nem rendelkezünk olyan nyilvántartással, amely pontosan feltüntetné a valóságos eredményeket. Ez­­a körülmény egyes vál­lalatok vezetőit felelőtlen gazdálkodásra csábítja és növeli az üzemek feltáratlan, rejtett­­tartalékait. Pél­dául sok olyan újításunk van, amely munkaerő fel­szabadítását célozza, az előkalkuláció ki is mutatja ezt a lehetőséget, de a vezetők gyakran nem élnek vele, s a munkaerőt nem csoportosítják át az újítás­nak megfelelően. Arra, hogy a vállalatok vezetői az újítást szeretik rejtett tartalékként „megőrizni“, a következő eset is például szolgálhat. Az egyik válla­lat egy nagyjelentőségű újítás díjazásánál az Orszá­gos Találmányi Hivatalt arra kérte, hogy ne mutassa ki teljes egészében azt a 11 milliós megtakarítást, amelyet az újítás biztosít, mert akkor ezt az összeget a Pénzügyminisztérium a vállalattól leemeli. Termé­szetes, hogy az Országos Találmányi Hivatal­­a ké­résnek nem tett eleget és a Pénzügyminisztérium le­emelte a megtakarítást, amelyet népgazdaságunk más, fontosabb feladatainak megoldására lehetett fordítani. SOK NEHÉZSÉGET OKOZ A MOZGALOMNAK is műszaki káderhiány is, valamint egyes­­vállalat­vezetőinknek az a téves véleménye, hogy mindegy, ki az, újítási megbízott. Az újítási megbízottat gyak­ran cserélgetik vagy túlhalmozzák különböző feladat­­okkal. Ilyen körülmények között nem lehet csodálni, ha az újítási bizottságok elé helytelen kalkulációk kerülnek, ha a megbízottak nem képesek segíteni a javaslatok műszaki előkészítésében, az újítások a bürokrácia útvesztőjébe kerülnek, bár népgazdasá­gunknak nem közömbös az, hogy valamilyen fejlet­tebb technikai eljárás fél évvel előbb vagy később kerül-e bevezetésre. A Szovjetunióban az újítási meg­bízott munkája nagy megbecsülésben részesül, ott az úgynevezett „találmányi mérnökök“ intézik az újí­tási megbízottak feladatait. A nagyobb szakmai tudás, a nagyobb megbecsülés természetes következménye, hogy az újítási megbízott a­ felada­tterv és a műszint­­terv vonalán hathatós támogatást tud nyújtani a mű­szaki vezetésnek, de a műszakilag talán nem eléggé képzett munkásújítóknak is. Jobban viszonyulnak ehhez a kérdéshez a Német Demokratikus Köztársaságban is. A közelmúltban itt járt keletnémet szakszervezeti küldöttség tagjai es­ 1949-ben a javasl. sz. 75.973 elokalkuHUt gazd. eredm. 341 millió 1950 „ *» „ 188.800 ,, „ „ 787 1951 „ ,, „ 296.000 „ 1607 1952 ,, „ 350.000 „ „ „ 1900 f • ,____ 3 'fr'sid Vvl­raj /, ' 1

Next