Újítók Lapja, 1953 (5. évfolyam, 1-23. szám)

1953-07-20 / 14. szám

A TAPASZTALATCSERE KÉRDÉSEI A TEJIPARBAN A tejiparban különleges jelentősége van a tapasztalatcsere-mozgalomnak, miután az üzemeikben igen sok az azo­nos problémai, a megoldandó feladat. Ennek ellenére mégsem beszélhetünk jelentős eredményekről. A múlt évben benyújtott 6106 darab újítási javaslat közül 1096-ot küldöttek el tapasztalat­­cserére, 218-at fogadtak el­ és 86-ot valósítottak meg. 1953 első félévében 557 drb. tapasztalatcsere-javaslatot nyújtottak be, ezekből 85-öt fogadtak el és 41-et vettek gyakorlatba. Mint a fenti­­számok mutatják, fő­leg az elfogadott és bevezetett tapasz­talatcsere-javaslatok számát illetően nem kielégítő az eredmény. Ennek oka elsősorban abban keresendő, — ami a tapasztalatcsere-mozgalomban még elég általános tünet —hogy erős válla­lati sovinizmus és féltékenység nyil­vánul meg a kívülről jött újításokkal szemben, továbbá, hogy a tapasztalat­csere-mozgalmat nem szervezték meg kellően. A Tejipari Igazgatóság tisz­tában van azzal, hogy a jól­ szerve­zett tapasztalatcsere-mozgalom felér egy „második" újítómozgalommal. E felismerés alapján tesznek és tettek folyamatba több rendkívüli intézke­dést, amelyek hivatva lesznek a tapasz­talatcserét kiszélesíteni. E célból kataszterbe foglalták és „1000 tejipari újítás” címen nyomta­tott formában is kiadják az összes jelentősebb, máshol is alkalmazásba­ vehető javaslatokat. A Tejipari Igaz­gatóság újítási­­irodája központilag ke­zeli a leírásokat, rajzokat és sokszoro­sítva szétküldi az érdeklődő vállala­toknak. Az újítási­­iroda más módsze­reket is igénybe vesz a­ tapasztalat­­csere fejlesztésére. A tapasztalatcserére alkalmas újításokat folyamatosan meg­A meginduló barackszezon nagy fel­adatok elé állítja az ipart. A szezon ideje rövid, mindössze 20 nap, a vál­takozó termésmennyiség rugalmassá­got követel a szükséges munkaerő ter­vezésénél. De a­ mezőgazdaságii fő­szezon fölöttébb nehézzé teszi a szük­séges munkaerők beállítását. Nagy­­jelentőségű tehát az a ba­rackfeldol­­gozó és magozó gép, amelyet a paksi, illetve a­ dunakeszi konzervgyárak egy­­egy dolgozója szerkesztett még múlt év folyamán. Idén már az egész ipar­ágban e gépek beállításával­ bonyolít­ják l­e a barackszezont. A Dunakeszi Konzervgyár géplaka­tosai, Pál­ József és Sellei József olyan gépet szerkesztettek, amely igen egy­szerű eljárással a pulp készítéséhez szükséges barackot gyorsan elfelezi és­­kimagozza. Körülbelül 2 méter hosszú és 80 cm széles — 12 cm széles alu­­míniumtáblákból összeállított­­ futó­szalagon, a két tá­blai érintkezésénél nyolc fészekszerű lyukba helyezik a barackokat. A futószalag fölött,, annak szélességével megegyező hosszúságn­ dupla kést alkalmaznak az újítók. Az elektromos mozgatású ,futószalagra küldi, a Tejtermékek Ellenőrző Állo­másának. Az intézet minőségi ellen­őrei üzemlátogatásaik során megvizs­gálják a tejipari újítások bevezetésé­nek lehetőségeit és ellenőrzik, hogy a­z esetleges elutasítás indokolt volt-e. Az ellenőrök eddig 30 újítást vezettek be a vidéki tejüzemekben. Az iparágnak újítóműhel­ye is van, amelyet szintén igyekeznek a tapasz­talatcsere szolgálataiba állítani. A mű­hely mintadarabokat készít, ezeket megküldi az üzemeknek, ahol — a gyakorlati kipróbálás által — gyor­sabban és jobban meggyőződhetnek az újítások előnyeiről. Legutóbb az újí­­tóműhely egy most­­létesült sajtgyár­nak készített egy másik üzemiben már bevált újrendiszerű sajtkiemelő formá­kat. A zalamegyei sajtgyűjtő-csarno­­kok számára, pedig tejszínhűtőket ké­szített, amelyeket korábban Tolna me­gyében már bevezettek. Az igazgatóság minden helyileg el­fogadott újításról külön jelentést kér, hogy tapasztalatcserére alkalmas-e, vagy sem. A havi jelentés, külön rova­tában a­­benyújtott újítások tapaszta­latcserére való alkalmassága tekinte­tében igennel vagy nemmel, kell­ telelni a vállalatoknak. A Tejipari Igazgató­ság minden üzem számára megren­delte az Élelmiszeripari és Gépipari Műszaki Lapszemléket, valamint szov­jet műszaki folyóiratokat. Igénybe ve­szi a Licencia szabadalmi értesítőit is. Az ezekben megjelent technikai újí­tásokat, eljárásokat a minisztérium tejipari osztályai fordítják le és bírál­ják el használhatóság szempontjából. Mindezen felül a tejipariban most kezd­ték feltérképezni a sztahanovista mód­szereket, hogy elterjesztésük a tej­üzemekben mielőbb lehetővé váljék. V. Z. üzemszerűen lezuhanó kések egyszerre két fészeksor barackot, tehát összesen tizenhat darabot feleznek meg, miköz­ben a fészek alján lévő lyukon keresz­tül a magot kiszórják. A barackok a futószalag indulásánál elhelyezett, fényehen skintitn zsfitorm­botl sír­lyuknál fogva lassan csúsznak a já­ratokon keresztüli a futószalagra, így legfeljebb arra kell ügyelni, hogy egy fészekbe ne csússzék ketté. A félbe­vágott barack a futószalag fordulása­kor kosárba, esik. Miután pulphoz használják ezt a gépet, közömbös, hogy a barackot pontosan vágatnál szeli-e ketté a kés. Egy szezonban egy géppel 35 ezer forint munkabért­­takarítanak meg. Figyelembe véve ,a beállított gépek számát, az idei szezonban körülbelül 250 ezer forintot takarítanak meg az iparban. A gépek előállítási árát a fél szezon munkabérmegtakarítása fe­dezi. A Paksi Konzervgyár műszaki ve­zetője, Pataki János viszont olyan felező- és magozó gépet szerkesztett, amely az íz-, lekvár-, és dzsem készí­téséhez alkalmas barackokat vágja ketté. Megjegyezzük, hogy Pataki elv­itére nevéhez fűződik a meggyszárító gép is, amelyet már korábban ismer­tettünk. Az új felező- és magozógép lehetővé teszi, hogy a barackokat pontosan a felező vágatnál szeljék fel. Egy áll­ványra a felfüggesztett, függőleges síkban forgó tárcsára három rágós falú fészek van felerősítve. Ebbe he­lyezik ,a barackokat, ügyelve a­ vága­tok elhelyezésére. A rágós falú fészek­ből nem eshetnek ki a barackok. For­gás közben a tárcsa átadja a barac­kot egy vele egy síkban forgó másik tárcsának, illetve az erre szerelt „po­fák” a barackot kiemelik a fészekből, majd végiggurítják egy késen. Miköz­ben a­ barack egy és negyed fordula­tot tesz, a kés kettészeli. Miután a kés rúgós, szerkezettel van alá­támasztva, ha szeletelés köziben a maghoz ér, megáll, így nem roncsolja össze a gyümölcsöt, hanem szabályo­san metszi ketté. Az említett fordulat után a kettészelt barack kosárba esik, egy­­kis kar pedig a magot félredobja. Percenként huszonnégy barackot szel fel a gép, óránkénti teljesítménye száz kilogramm. A szezon húsz napját figyelembe­véve körülbelül 10 ezer forint meg­takarítás jelentkezik. A beállított gé­pek számát tekintve a megtakarítás előreláthatólag 80 ezer forintot tesz ki az ina­rí­ban KONZERVIPARI ÚJÍTÁSOK A BARACKFELDOLGOZÁSHOZ ini ; ii : 111! If !'. .mill ( ii, unni « t i l IIMIIIIM'I IH! i-iHüii :

Next