Újítók Lapja, 1953 (5. évfolyam, 1-23. szám)
1953-07-20 / 14. szám
A TAPASZTALATCSERE KÉRDÉSEI A TEJIPARBAN A tejiparban különleges jelentősége van a tapasztalatcsere-mozgalomnak, miután az üzemeikben igen sok az azonos problémai, a megoldandó feladat. Ennek ellenére mégsem beszélhetünk jelentős eredményekről. A múlt évben benyújtott 6106 darab újítási javaslat közül 1096-ot küldöttek el tapasztalatcserére, 218-at fogadtak el és 86-ot valósítottak meg. 1953 első félévében 557 drb. tapasztalatcsere-javaslatot nyújtottak be, ezekből 85-öt fogadtak el és 41-et vettek gyakorlatba. Mint a fentiszámok mutatják, főleg az elfogadott és bevezetett tapasztalatcsere-javaslatok számát illetően nem kielégítő az eredmény. Ennek oka elsősorban abban keresendő, — ami a tapasztalatcsere-mozgalomban még elég általános tünet —hogy erős vállalati sovinizmus és féltékenység nyilvánul meg a kívülről jött újításokkal szemben, továbbá, hogy a tapasztalatcsere-mozgalmat nem szervezték meg kellően. A Tejipari Igazgatóság tisztában van azzal, hogy a jól szervezett tapasztalatcsere-mozgalom felér egy „második" újítómozgalommal. E felismerés alapján tesznek és tettek folyamatba több rendkívüli intézkedést, amelyek hivatva lesznek a tapasztalatcserét kiszélesíteni. E célból kataszterbe foglalták és „1000 tejipari újítás” címen nyomtatott formában is kiadják az összes jelentősebb, máshol is alkalmazásba vehető javaslatokat. A Tejipari Igazgatóság újításiirodája központilag kezeli a leírásokat, rajzokat és sokszorosítva szétküldi az érdeklődő vállalatoknak. Az újításiiroda más módszereket is igénybe vesz a tapasztalatcsere fejlesztésére. A tapasztalatcserére alkalmas újításokat folyamatosan megA meginduló barackszezon nagy feladatok elé állítja az ipart. A szezon ideje rövid, mindössze 20 nap, a váltakozó termésmennyiség rugalmasságot követel a szükséges munkaerő tervezésénél. De a mezőgazdaságii főszezon fölöttébb nehézzé teszi a szükséges munkaerők beállítását. Nagyjelentőségű tehát az a barackfeldolgozó és magozó gép, amelyet a paksi, illetve a dunakeszi konzervgyárak egyegy dolgozója szerkesztett még múlt év folyamán. Idén már az egész iparágban e gépek beállításával bonyolítják le a barackszezont. A Dunakeszi Konzervgyár géplakatosai, Pál József és Sellei József olyan gépet szerkesztettek, amely igen egyszerű eljárással a pulp készítéséhez szükséges barackot gyorsan elfelezi éskimagozza. Körülbelül 2 méter hosszú és 80 cm széles — 12 cm széles alumíniumtáblákból összeállított futószalagon, a két táblai érintkezésénél nyolc fészekszerű lyukba helyezik a barackokat. A futószalag fölött,, annak szélességével megegyező hosszúságn dupla kést alkalmaznak az újítók. Az elektromos mozgatású ,futószalagra küldi, a Tejtermékek Ellenőrző Állomásának. Az intézet minőségi ellenőrei üzemlátogatásaik során megvizsgálják a tejipari újítások bevezetésének lehetőségeit és ellenőrzik, hogy az esetleges elutasítás indokolt volt-e. Az ellenőrök eddig 30 újítást vezettek be a vidéki tejüzemekben. Az iparágnak újítóműhelye is van, amelyet szintén igyekeznek a tapasztalatcsere szolgálataiba állítani. A műhely mintadarabokat készít, ezeket megküldi az üzemeknek, ahol — a gyakorlati kipróbálás által — gyorsabban és jobban meggyőződhetnek az újítások előnyeiről. Legutóbb az újítóműhely egy mostlétesült sajtgyárnak készített egy másik üzemiben már bevált újrendiszerű sajtkiemelő formákat. A zalamegyei sajtgyűjtő-csarnokok számára, pedig tejszínhűtőket készített, amelyeket korábban Tolna megyében már bevezettek. Az igazgatóság minden helyileg elfogadott újításról külön jelentést kér, hogy tapasztalatcserére alkalmas-e, vagy sem. A havi jelentés, külön rovatában abenyújtott újítások tapasztalatcserére való alkalmassága tekintetében igennel vagy nemmel, kell telelni a vállalatoknak. A Tejipari Igazgatóság minden üzem számára megrendelte az Élelmiszeripari és Gépipari Műszaki Lapszemléket, valamint szovjet műszaki folyóiratokat. Igénybe veszi a Licencia szabadalmi értesítőit is. Az ezekben megjelent technikai újításokat, eljárásokat a minisztérium tejipari osztályai fordítják le és bírálják el használhatóság szempontjából. Mindezen felül a tejipariban most kezdték feltérképezni a sztahanovista módszereket, hogy elterjesztésük a tejüzemekben mielőbb lehetővé váljék. V. Z. üzemszerűen lezuhanó kések egyszerre két fészeksor barackot, tehát összesen tizenhat darabot feleznek meg, miközben a fészek alján lévő lyukon keresztül a magot kiszórják. A barackok a futószalag indulásánál elhelyezett, fényehen skintitn zsfitormbotl sírlyuknál fogva lassan csúsznak a járatokon keresztüli a futószalagra, így legfeljebb arra kell ügyelni, hogy egy fészekbe ne csússzék ketté. A félbevágott barack a futószalag fordulásakor kosárba, esik. Miután pulphoz használják ezt a gépet, közömbös, hogy a barackot pontosan vágatnál szeli-e ketté a kés. Egy szezonban egy géppel 35 ezer forint munkabérttakarítanak meg. Figyelembe véve ,a beállított gépek számát, az idei szezonban körülbelül 250 ezer forintot takarítanak meg az iparban. A gépek előállítási árát a fél szezon munkabérmegtakarítása fedezi. A Paksi Konzervgyár műszaki vezetője, Pataki János viszont olyan felező- és magozó gépet szerkesztett, amely az íz-, lekvár-, és dzsem készítéséhez alkalmas barackokat vágja ketté. Megjegyezzük, hogy Pataki elvitére nevéhez fűződik a meggyszárító gép is, amelyet már korábban ismertettünk. Az új felező- és magozógép lehetővé teszi, hogy a barackokat pontosan a felező vágatnál szeljék fel. Egy állványra a felfüggesztett, függőleges síkban forgó tárcsára három rágós falú fészek van felerősítve. Ebbe helyezik ,a barackokat, ügyelve a vágatok elhelyezésére. A rágós falú fészekből nem eshetnek ki a barackok. Forgás közben a tárcsa átadja a barackot egy vele egy síkban forgó másik tárcsának, illetve az erre szerelt „pofák” a barackot kiemelik a fészekből, majd végiggurítják egy késen. Miközben a barack egy és negyed fordulatot tesz, a kés kettészeli. Miután a kés rúgós, szerkezettel van alátámasztva, ha szeletelés köziben a maghoz ér, megáll, így nem roncsolja össze a gyümölcsöt, hanem szabályosan metszi ketté. Az említett fordulat után a kettészelt barack kosárba esik, egykis kar pedig a magot félredobja. Percenként huszonnégy barackot szel fel a gép, óránkénti teljesítménye száz kilogramm. A szezon húsz napját figyelembevéve körülbelül 10 ezer forint megtakarítás jelentkezik. A beállított gépek számát tekintve a megtakarítás előreláthatólag 80 ezer forintot tesz ki az inaríban KONZERVIPARI ÚJÍTÁSOK A BARACKFELDOLGOZÁSHOZ ini ; ii : 111! If !'. .mill ( ii, unni « t i l IIMIIIIM'I IH! i-iHüii :