Újítók Lapja, 1957 (9. évfolyam, 1-22. szám)

1957-04-05 / 5. szám

álló pofáihoz (8). A satu meghúzása a szokásos módon, az ábrán is látható forgató kar körülforgatásával tör­ténik, mely az orsó forgatása folytán a satu mozgó ré­szét az álló részihez közelíti. A megfogandó szerelvényt ilyen módon fokozódó erő szorítja a mozgó pofához. A szorítás mindaddig növekszik, amíg annak értéke el nem éri a súlykaron (6) elhelyezett súly (7) nagyságá­­nak és helyzetének megfelelő érté­ket. Ennek elérése­kor a mozgó pofa (1) a szorító erő irányában kimozdul és ezzel — az áttétele­zés folytán — szemmel látható módon megemeli a súlykaron (6) levő súlyt (7). A súly megemelődése azt jelzi, hogy a satu álló és mozgó ré­szeinek összeszorításá­hoz alkalmazott erő nagyobb, mint a súlykaron működő erő. A mérleg­elvnek meg­felelően a satu álló és mozgó része közé szorított sze­relvény meghúzása akkor történik a súlykaron levő súly nagyságának és helyzetének megfelelő értékű erő­vel, ha a satu forgatókarját megfelelő mértékben húz­ták meg, de a súlykaron levő súly még nem emelődik meg. Ennek a helyzetnek az érzékelésére szolgál az álló (8) és mozgó pofák (1) között alkalmazott légrés, amelynek jelentkezése szabad szemmel érzékelhető mó­don azt jelzi, hogy az álló pofához képest a mozgó pofa kimozdult, vagyis az alkalmazott meghúzó erő elérte a kívánt mértéket. A berendezéssel kapcsolatban szerzett tapasztalatok szerint a berendezés kezelése gyors és semmiféle be­tanulást nem igényel. 112. Fémcsövek vágása fémfűrész helyett elhasznált asztalos körfűrésszel Bató Elek és Belina József újítása (Május 1. Ruha­gyár). A fémcsövek vágását az újítás bevezetése előtt kézi fémfűrésszel végezték, amely sok fűrészlapot és mun­kát igényelt. Az újítóik javaslata alapján elkopott asz­talos körfűrészt használnak fel, amelynek fogait lekö­szörülték és az így kapott korongot normál köszörű­gépre szerelték a köszörűkorong helyére. A feldarabo­landó csöveket ezzel a koronggal vágják el. Ez lényege­sen gyorsabb az addig alkalmazott kézi fűrészelésnél. A tompaélű korong a csövet forgás közben annyira fel­melegíti, hogy az izzásba jön és így könnyen vágható. Bevezetésével 50 százalékkal csökken a cső vágására kiadott munkaidő és a dolgozók is könnyebben végzik munkájukat. 113. Reszelők elektrokémiai élezése (­ Horváth—Paksi—Erdős újítása (Budapesti Szerszám­­gépgyár). A reszelők elektrokémiai élezésével kapcsolatban megjelent cikkhez az újítók a következő kiegészítést javasolják. A cikkben nincs megemlítve, hogy az eljárás éppen úgy alkalmazható a legfinomabb élű tűreszelőkre, mint a legnagyobb és legdurvább fogú nagyol­ókra, reszelő-tárcsáikra, rózsaima­rókra stb. Az eljárás lényege az éle­ző folyadéknak és a benne elhelyezett reszelőknek az egymásra gyakorolt — elektromosan pozitívabb és ne­gatívabb fém — galvánhatása. Az eljárás bevezetése egészen lényegtelen összegű beruházást igényel. Elvégzéséhez olcsó és könnyen be­szerezhető vegyszerek szükségesek. Egyszerűsége, mely az eljárás elvégzéséhez semmiféle szaktudást nem igé­nyel, komolyan meglepte az eddig már érdeklődőket. Óriási előnye, hogy a vállalatok nagy anyagi és idő­megtakarítással jóformán órákon belül regenerálhatják élezésre váró szerszámaikat. A házon kívüli élezés ese­tén 6—8 hétig tartott, míg visszakapták azokat. Az ily módon végzett élezés darabonként átlag 20—30 fillérbe kerül. Néhány vállalat az újítás elbírálásakor felületesen azt a nézetet vallotta, hogy nem foglalkoznak felújítás­sal, de ha figyelembe veszik az elért megtakarítást, ez nem lehet közömbös számukra. A BSzG már az eljárást üzemszerűen bevezette és eddig k­b. 50—60 érdeklődő vállalat részére végzett kí­sérletet, akik már elhatározták az eljárás bevezetését, köztük az ország legnagyobb vállalatai is. A további érdeklődőknek is a Budapesti Szerszámgépgyárban az újítók úgy felvilágosítással, mint kísérletek elvégzésé­vel is rendelkezésükre állnak. * 114. Funkciós sajtókhoz kétkezes működtető szerkezet Kivonat a Fertigungs Technik 1957. februári számá­ból. A munkavédelmi rendelet szerint Németországban kétkezes présműködtető szerkezeteket kell alkalmazni. A funkciós sajtók azonban kivételt képeznek, ugyanis itt más előfeltételekből kell kiindulni, mert egészen más tényezőket kell figyelembe venni. Ezeken a pré­seken sok esetben egyáltalában nincs kétkezes vezér­lés és ahol felszerelhető, megbízhatatlan. Gyakorlati­lag csak úgynevezett fogóemeltyű van, amelynek a medvét meg kell fognia, mert beleakad a présmedve kivágásába. A nagy erők miatt, amelyek egyrészt a prés nagyságától és a medve súlyától, másrészt pedig a medve gyorsulásától függnek, a fogóemelőn levő köröm és a présmedvén levő kivágás igen nagy ko­­\ • . Г* Újonnan vágott reszelőél. Az újítással javított eredetileg kopott reszelőél. 1. ábra: Funkciós prés kétkezes vezérlésre, a—vezérlőkar, to­kar, c—ütköző, d—gyűrű, e—, f—, g—emelőkar, f­—nyelv, f— ütköző, m—rugó, n—távtartó, o—kúpos szeg, p—kilincs, g—rugó

Next