Újítók Lapja, 1957 (9. évfolyam, 1-22. szám)
1957-04-05 / 5. szám
álló pofáihoz (8). A satu meghúzása a szokásos módon, az ábrán is látható forgató kar körülforgatásával történik, mely az orsó forgatása folytán a satu mozgó részét az álló részihez közelíti. A megfogandó szerelvényt ilyen módon fokozódó erő szorítja a mozgó pofához. A szorítás mindaddig növekszik, amíg annak értéke el nem éri a súlykaron (6) elhelyezett súly (7) nagyságának és helyzetének megfelelő értéket. Ennek elérésekor a mozgó pofa (1) a szorító erő irányában kimozdul és ezzel — az áttételezés folytán — szemmel látható módon megemeli a súlykaron (6) levő súlyt (7). A súly megemelődése azt jelzi, hogy a satu álló és mozgó részeinek összeszorításához alkalmazott erő nagyobb, mint a súlykaron működő erő. A mérlegelvnek megfelelően a satu álló és mozgó része közé szorított szerelvény meghúzása akkor történik a súlykaron levő súly nagyságának és helyzetének megfelelő értékű erővel, ha a satu forgatókarját megfelelő mértékben húzták meg, de a súlykaron levő súly még nem emelődik meg. Ennek a helyzetnek az érzékelésére szolgál az álló (8) és mozgó pofák (1) között alkalmazott légrés, amelynek jelentkezése szabad szemmel érzékelhető módon azt jelzi, hogy az álló pofához képest a mozgó pofa kimozdult, vagyis az alkalmazott meghúzó erő elérte a kívánt mértéket. A berendezéssel kapcsolatban szerzett tapasztalatok szerint a berendezés kezelése gyors és semmiféle betanulást nem igényel. 112. Fémcsövek vágása fémfűrész helyett elhasznált asztalos körfűrésszel Bató Elek és Belina József újítása (Május 1. Ruhagyár). A fémcsövek vágását az újítás bevezetése előtt kézi fémfűrésszel végezték, amely sok fűrészlapot és munkát igényelt. Az újítóik javaslata alapján elkopott asztalos körfűrészt használnak fel, amelynek fogait leköszörülték és az így kapott korongot normál köszörűgépre szerelték a köszörűkorong helyére. A feldarabolandó csöveket ezzel a koronggal vágják el. Ez lényegesen gyorsabb az addig alkalmazott kézi fűrészelésnél. A tompaélű korong a csövet forgás közben annyira felmelegíti, hogy az izzásba jön és így könnyen vágható. Bevezetésével 50 százalékkal csökken a cső vágására kiadott munkaidő és a dolgozók is könnyebben végzik munkájukat. 113. Reszelők elektrokémiai élezése ( Horváth—Paksi—Erdős újítása (Budapesti Szerszámgépgyár). A reszelők elektrokémiai élezésével kapcsolatban megjelent cikkhez az újítók a következő kiegészítést javasolják. A cikkben nincs megemlítve, hogy az eljárás éppen úgy alkalmazható a legfinomabb élű tűreszelőkre, mint a legnagyobb és legdurvább fogú nagyolókra, reszelő-tárcsáikra, rózsaimarókra stb. Az eljárás lényege az élező folyadéknak és a benne elhelyezett reszelőknek az egymásra gyakorolt — elektromosan pozitívabb és negatívabb fém — galvánhatása. Az eljárás bevezetése egészen lényegtelen összegű beruházást igényel. Elvégzéséhez olcsó és könnyen beszerezhető vegyszerek szükségesek. Egyszerűsége, mely az eljárás elvégzéséhez semmiféle szaktudást nem igényel, komolyan meglepte az eddig már érdeklődőket. Óriási előnye, hogy a vállalatok nagy anyagi és időmegtakarítással jóformán órákon belül regenerálhatják élezésre váró szerszámaikat. A házon kívüli élezés esetén 6—8 hétig tartott, míg visszakapták azokat. Az ily módon végzett élezés darabonként átlag 20—30 fillérbe kerül. Néhány vállalat az újítás elbírálásakor felületesen azt a nézetet vallotta, hogy nem foglalkoznak felújítással, de ha figyelembe veszik az elért megtakarítást, ez nem lehet közömbös számukra. A BSzG már az eljárást üzemszerűen bevezette és eddig kb. 50—60 érdeklődő vállalat részére végzett kísérletet, akik már elhatározták az eljárás bevezetését, köztük az ország legnagyobb vállalatai is. A további érdeklődőknek is a Budapesti Szerszámgépgyárban az újítók úgy felvilágosítással, mint kísérletek elvégzésével is rendelkezésükre állnak. * 114. Funkciós sajtókhoz kétkezes működtető szerkezet Kivonat a Fertigungs Technik 1957. februári számából. A munkavédelmi rendelet szerint Németországban kétkezes présműködtető szerkezeteket kell alkalmazni. A funkciós sajtók azonban kivételt képeznek, ugyanis itt más előfeltételekből kell kiindulni, mert egészen más tényezőket kell figyelembe venni. Ezeken a préseken sok esetben egyáltalában nincs kétkezes vezérlés és ahol felszerelhető, megbízhatatlan. Gyakorlatilag csak úgynevezett fogóemeltyű van, amelynek a medvét meg kell fognia, mert beleakad a présmedve kivágásába. A nagy erők miatt, amelyek egyrészt a prés nagyságától és a medve súlyától, másrészt pedig a medve gyorsulásától függnek, a fogóemelőn levő köröm és a présmedvén levő kivágás igen nagy ko\ • . Г* Újonnan vágott reszelőél. Az újítással javított eredetileg kopott reszelőél. 1. ábra: Funkciós prés kétkezes vezérlésre, a—vezérlőkar, tokar, c—ütköző, d—gyűrű, e—, f—, g—emelőkar, f—nyelv, f— ütköző, m—rugó, n—távtartó, o—kúpos szeg, p—kilincs, g—rugó