Újítók Lapja, 1958 (10. évfolyam, 1-24. szám)
1958-09-05 / 17. szám
A BÁNYÁSZATI VILLAMOS SZERELVÉNYEKET Előállító Vállalat a bányák részére villamos berendezéseket gyárt. A vállalat az elmúlt év második negyedéig a Duclos Bányagépgyár kebelébe tartozott, és akár az anyavállalatnál, itt is gyenge volt az újítómozgalom. A különválás, de különösen az új újítási rendelet megjelenése óta azonban fellendülőben van a mozgalom. Újításokra sok a lehetőség a vállalatnál. Palágyi János főmérnök, az egyszemélyi elbíráló — akinek magának is több profilba vágó találmányi bejelentése van — a rendelet szellemében, az elérhető népgazdasági eredményt figyelembe véve végzi az elbírálást. A benyújtott javaslatok közül kiemelkedik Kanyó László újítása, az elektromos égető kamra. Az újítás bevált, és festék beégetésére is alkalmas. Az általa elért megtakarítás 20 000 forint. Az újító 2000 forint újítási díjat kapott. Szeberényi Béla műszerész, Asztalos Dénes technikus és Monori József esztergályos sújtólégbiztos jelzőkürtre adtak be javaslatot, amely a bányákban használatos jelzőkürtök gazdaságosabb, jobb hangerejű és mégis olcsóbb gyártását teszi lehetővé. Nyiredi László és Petneházi Antal világítási szerelvények gyártását javasolták, amelyek a szénbányászatban, kőolajfúrásnál és a vegyipar területén hasznosíthatók. A Kalapgyárban Parth Ferenc és Nagy László alpesi és eszkimó kalapok gyártását javasolták. Az Új cikkekből egyelőre 6000 darabot készítenek. Ezeknek az önköltsége 377 000 forint. Az újítók 3 százalékos díjat, tehát 11 000 forintot kapnak. Ugyanők javasolták Magda-melange-sztuk és velurtomp gyártását. A tervezett 12 000 darab gyártási önköltsége 400 000 forint. Az újítási díj 3 százalék, tehát 12 000 forint. Menyhárt Tivadar mintázott női gyapjútompok készítését javasolta. 10 000 darab készítését tervezik, amelyeknek önköltsége 160 000 forint. Az újítási díj 5 százalék, tehát 8000 forint. Uhlir Ferenc velúrkalapok gyártását javasolta, ami nyúlszőrkalap helyett igen megfelelő, 2000 forint eszmei díjat kapott. A Váci Fonógyárban Picz András átalakította a fátyolesztó szerkezetet, amivel 31 000 forint megtakarítást ér el. 2400 forint díjat kapott. Mireisz Mátyás, Halmi József és Picz András automata mérleg-szerkezet házilag való elkészítését javasolták. A megtakarítás 22 000 forint. Újítási díjuk 1500 forint. A Pomázi Posztógyárban Kóger Gyula a leszedő hengerek átmérőjének növelését valósította meg. Ezáltal növekszik a menynyiség és javul a minőség. 10 000 forint újítási díjat kapott. Jovicsnns Iván és Rusznyák József javasolták az Utófa megszorítását. Ezáltal ugyanis kiküszöbölődik a sok törés. Az előkalkuláció alapján az újítási díj 3000 forint lesz. A Lódenposztó Gyárban a takarók méret szerinti szövését biztosító szerkezetet konstruáltak. A megtakarítás 20 gépnél — az előkalkuláció szerint — 51 000 forint lesz. Vida Kálmán a kártolódob felhúzóját motorizálta. Az újításnak 100 000 forint az eszmei értéke a 3000 forint munkabér-megtakarításon felül. A Soproni Posztó- és Szőnyeggyárban Horváth János és Pál Géza javasolták, hogy a kenderfonalat motring helyett tömlőcsévén fessék. A megtakarítás 20 000 forint, amely után 2000 forint újítási díj jár. Grád Mihály átalakította a kártoló etetőszekrényben működő felvivő heveder letisztító fésűjét. Az előkalkuláció szerint így 20 000 forint megtakarítást érnek el. Az 1400 forintos újítási díjat a bevezetéskor kifizették. Pál Géza és Weiszböck Rezsőné javaslata komoly kálló- és mosófolyadék-megtakarítást és önköltségcsökkentést eredményez. Az előkalkuláció szerint a megtakarítás 280 000 forint. A megállapított újítási díj 19 000 forint. Mogyorósi Géza javasolta, hogy a középtárcsákat helyettesítsék keresztcsövékkel. Az előkalkuláció szerint a megtakarítás 133 000 forint. Az újítás a szerződés szerint 6 százalék újítási díjat kap. Kopik István az enyvezési költség csökentésére javasolt eljárást. Az előkalkuláció szerint a megtakarított 55 000 forint után újítási díj gyanánt 2000 forintot fizettek ki. A Richards Posztógyárban Horváth Gyula és Schmidt János a nyüstplatina percelyezést indítványozták. Az újítás lehetővé teszi a kopott alkatrész cserélését. Ezáltal lényeges devizamegtakarítást érnek el, mert a nyílstplatinát külföldről hozzák be és eddig kopás esetén ki kellett cserélni. Meidlinger Ferenc az elektromos láncfonalőr-keretet alakította át. Az újítás folytán lényegesen növekszik az üzembiztonság. A Budapesti MÉH Vállalatnál Tóth János új papírbálázó gépet konstruált, amely kisebb telepeken is elhelyezhető és könnyű a szállítása. Eddig a papírt egyik telepről a másikra kellett szállítani bálázás végett. Ennek megoldására a vezetőség pályázatot hirdetett, amit Tóth János nyert el. 31 ilyen prést készítettek. Az elért megtakarítás 284 000 forint. Az újító eddig 9000 forintot kapott. Nagy Sándor kovács, a könynyűipar kiváló dolgozója, többszörös újító, a hosszú vasak szállítására kiskocsit konstruált, amely nyújtható és rövidíthető. Ezzel megoldotta a hosszas vasak szállításának problémáját. 1000 forint eszmei díjjal jutalmazták. ORSZÁGOS GYAPJÚIPARI ÚJÍTÁSI KIÁLLÍTÁST rendezett a Gyapjúipari Igazgatóság az újpesti Gyapjúszövőgyárban. A kiállításon a gyapjúipar 21 vállalata mutatta be az iparág legjobb és legjelentősebb újításait. A kifogástalanul megrendezett kiállítás azt a célt szolgálta, hogy erősödjék a szakma újítómozgalma. A kiállításon a gépészeti újítások domináltak. A kiállított újítások mellett az érdeklődök ott találták a műszaki leírást is. A kiállításon nagy érdeklődést keltettek a Magyar Posztógyár modelljei, ezek közül is különösen a vetélőcsévelőgép, amelynek teljesítménye háromszorosa a régebbi hasonló berendezéseknek. Nagy volt az érdeklődés a Fésűsfonógyár nagy teljesítményű porszívógépe iránt is, amelyet Kőbán Ferenc mérnök tervezett. A vendéglátó Újpesti Gyapjúszövőgyár bemutatta Keszthelyi József új rendszerű nedvességleszívó gépét, amely jobb, mint az eddig használt külföldi gép, mert folyamatosan dolgozik és nem kell menet közben leállítani. Ennél a gépnél 60 ezer forint az előkalkulált megtakarítás. Az újító 6 százalék újítási díjat kap, Szondái Sándornak pedig 2 százalékot fizettek ki közreműködői díj fejében. Igen jó Hanschut Lajos újítása, aki ékszíjak helyett kötélmeghajtást alkalmazott a kártológépeknél. Több Új üzemrésszel bővül az Almásfüzitői Kőolajipari Vállalat. Képünkön a befejezés előtt álló új kenőolajfinomító berendezés látható A Bányászati Tervező Intézetben Sziney József és Lajosi Elemér a végtelen kételű szállító berendezés térkiképzését tervezik. A típusterv a bányásznapra az összes bányák részére elkészül 11