Üvegesek Lapja, 1934 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1934-01-01 / 1. szám

­ Tábla- és tükörüveg nagykereskedés Forgó és Társa rt. Budapest, VII., Dohány­ utca 16-18. sz. Telefont József 426-05. József 425-70. Sürgönyeimt VITRUM. 1. szám: a gazdasági élet gúzsbakötése, a gazdasági vérkeringés alákötése csak fokozhatja bajainkat, egymásután teszi tönkre a kereskedelmi és ipari szakmákat és ezzel csak tovább gyengíti a vásárlóképességet, a gazdaság talpra állítását. Karácsonykor, a szeretet ünnepén, nem kívánhatok jobbat szakmánknak és kartársaimnak, minthogy sza­­baduljunk az ilyen sorsdöntő problémák lidércnyomás­­ától. Nem kívánhatok jobbat, minthogy békesség, egyetértés és munka hozzanak nekünk egy szebb, jobb és boldogabb jövőt! ÜVEGESEK LAPJA A kereskedői morál visszaállítása a tartozások kiegyenlítése terén.* A weser*mündei kereskedelmi és iparkamara bead­­vánnyal fordult a „Deutsche Industrie* und Handels* tag ‘ Egyesülethez és azt a követelést támasztotta, hogy a tartozások kiegyenlítését egy általános megtisztításnak vessék alá, és újra vezessék be a háború előtti kereske* dői jó erkölcsöket. Ehhez tartozik mindenekelőtt a köl* csönösen megállapított összegeknek megállapított ha­­táridőre való fizetése. A következő alaptételeket kellene egyenként az újra elismertetéshez segíteni: 1. a módfelett magas kasszáskontók felajánlásának és követelésének megszüntetése, 2. elkésett fizetéseknél mérsékelt késedelmi kama­­tok fizetése, 3. leszámítolási költségek a váltóbélyegekkel egye­­lemben történő megtérítése, ha a megállapított fizetési feltételek helyett váltókat adnak. A fizetési forgalomnak rossz szokásairól már évek­­kel ezelőtt jelentést is tett a fenti kamara, és egyúttal rendelkezésünkre is bocsát egy referátumot dr. Leicht úrtól a fizetési forgalom anomáliáiról, melyből a követ­­kezőket közöljük: „A megállapított határidőt nem tartják be, esedé* kes összegeket sokszor szándékosan nagy késedelem* mel és csak ismételt felszólításra fizetnek meg; a felszó­­lításokat egyáltalában nem veszik figyelembe és az adós csak akkor fizet a hitelezőknek (vagy még inkább tovább halasztást kér tőlük), ha már a bíróság a fizetési meghagyást felmutatja: a felszólító hitelezőknek udva­­riatlan levelekkel vagy fenyegetésekkel felmondják az üzleti összeköttetést. Szokás a házhoz való szállítás költségeit és kocsipénzeket levonásba hozni, habár a szállítás megegyzésszerűen fco állomás és nem fco ház állapíttatott meg. A portaköltségek felemelése óta az a helytelenség honosodik meg, hogy a postai átutalások­­nál a portát levonják, ami mindenesetre egy nagyon egyszerű, de illetlen önsegélyezés a postai tarifák fel­­emelésével szemben: az összegeket lefelé kerekítik ki, vagy a fillérösszegeket teljesen elhanyagolják; kis és a legkisebb összegeket — le, egészen­ 5 márkáig — elszá­­molási csekkel fizetik, melyek néha 3 hétre előre van* mik datálva és a legobscurusabb vidéki bankokra állít* ják ki, e mellett a csekket csak ismételt bemutatásra, néha azonban be sem váltják, mert nincs megfelelő fede* zetük. Utánvételeket visszautasítanak vagy először 8 napra visszatartják őket és csak azután utasítják visz­­sza, csak hogy a fizetésnek egy további kitolását elér­­hessék, mely végül további felszólítás után az utánvét és a felszólítási költségek megtérítése nélkül gyakran csak a bíróság segítségével képes a hitelező követelését biztosítani, sokszor megfelebbezi a fizetési meghagy­á­sokat, amiáltal egy újból való elodázást érnek el, mialatt a még kézzelfogható javak is eltűnnek, úgy hogy végül a foglalás sem jár eredménnyel és a hitelező követelése elvesztése mellett még a gyakran nem jelentéktelen bírói költségeket is viselheti. Különös figyelmünket a kassaskontóra kell fordíta­­nuunk. Mit akar a kereskedő a kasszaskontóval elérni? A kasszaskontó vonzó jóváírás legyen, hogy a szállított áruk ellenértékét gyorsabban kapjuk meg. Ebből fejlő­­dött ki lassanként az a határidő, amely után készpénz­­fizetés mellett kasszaskontót nyújtanak. Ez a határidő különböző,­ illetve a számla keltétől számított 8 nap és a szállítási hónap végétől számított 30 nap között mozog. A skontó maga 1—4%, néha azon­­ban 5%-ig terjed, az illető szakma szerint. A legmesz­ szebbmenő feltételek a textilszakmában, a selyemszö*­vetgyártásban és a dohánykereskedelemben állanak fenn. Magától értetődő, hogy a skontó csak a megenge­ dett nagyságban és a megállapított határidőn belül nyújtható. Mindamellett gyakran, vonnak le manapság skontókat erősen túlhaladott határidő után is, valamint magasabbakat a megengedettnél. Ez azonban jogtalan ön­­gazdagodást és a hitelező kárát jelenti, amely a jó erköl­­csöknek ellentmond és semmi körülmények között sem engedhető meg. Ennél, azonban sokkal nagyobb helyte­lenség fenyeget a betöréssel. A reutlingeni kereskedelmi kamara közlése szerint azonban igen jelentős nézetelté­­rés és bizonytalanság uralkodik az üzleti forgalomban a váltók és elfogadványok után nyújtott kasszáskontók tekintetében. Megfigyelték, hogy váltók és elfogadvá­­nyok gyakran készpénzfizetés gyanánt kezeltetnek és ennek megfelelően ezek után is kasszáskontókat nyúj­­tanak. Ez a tény azoknál az üzleteknél is­ előfordul, me­­lyeknek szövetkezeti statútumai a váltókat kifejezetten mint fizetést nem engedik érvényesíteni. Az illető cé­­gek állítólag erre a konkurrencia eljárása következté­­ben kényszerítve vannak. Kamara*körzetünkben kör* * Németből való fordítási „Die Schaulade“ 1933. nov. 15. 13. sz. 10—11. oldal. 3

Next