Üvegesek Lapja, 1935 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1935-01-01 / 1. szám

2 ÜVEGESEK LAPJA 1. szám. Minden szakfárs vegyen pénzbeszedőnkíől segélyalap-bélyegeket! szagondolni. S hála a Gondviselésnek, az elmúlt évben ilyenek is voltak. Voltak, mert egyrészt a szakma, másrészt a kormányhatóságok, s az általános helyzet mintha kedvezne a gazdasági életnek. Elég rámutat­nunk a szakma io éves fordulójának az ünnepére, az őszi munkaalkalmak némi megnövekedésére, a kará­csonyi ünnepségre, hogy e szórványos és csekély ked­vező jelenségekből erőt és reménységet merítsünk az elkövetkezendő küzdelmekre, s a jobb jövőbe vetett törhetetlen hitünk, optimista világnézetünk újabb tá­pot kapjon. Ez ad nekünk, az élen levőknek lendületet, a kemény munkában kitartást, s a kartársaknak bizo­dalmát. Ez a reménység az éltető erőnk, ez mi erő­forrásunk, lelkesedésünk. S ha még nem vagyunk ott. aholi lennünk kellene, nem a mi hibánk, nem is a kor­mányzaté, hanem rajtunk kívül eső okok követkemé­nye . .. Az újesztendő ez első óráiban ez a bizalom, ez a reménység szállja meg az én szivemet. Azé a biza­kodásé, amely kell, hogy eltöltsön mindnyájunkat, hogy szakmánk, családunk és a magunk megélhetésé­ért dolgozni tudjunk, hogy összefoghassunk . . . Mert összefogásunknak is ez a reménység és ez a bizalom az alapja. Bizalom egymás iránt, bizalom a vezetőség iránt, bizalom az üzleti életben. Ez a köl­csönös jóindulat és bizalom az alapja az egész gazda­sági életnek, alapja a családi életnek és alapja a tár­sadalmi életnek is. Gyertek, kartársaim, fogjunk ösz- sze, bízzunk egymás jóakaratában, meglássátok, jobb lesz minden! Örülünk az 1934. esztendő letűnésének, örülünk kiki a maga módján. De bizakodással nézünk a kü­szöbön levő 1935. esztendő elé is, mert sokat várunk tőle. Várjuk a magunk és a szakma sorsának jobbra- fordulását, várjuk az üvegesiparosság egymásratalá- lását, várjuk az egymás ellen való harc megenyhülé- sét, várjuk az egymás megsegitésének virágbaborulá- sát, várjuk a magunk megbecsülésének diadalra ju­tását. Én ezeket várom az újesztendőtől, mert tudatában vagyok az üvegesszakma nagy értékeinek, ismerem, ennek a szakmának a nemes tradícióit, ismerem kar­társaimnak nagy intelligenciáját, ismerem mun­kaképességét, ismerem küzdenitudását és nagy len­dületét. Adjon a Magyarok Istene árva Hazánknak, jobb sorsra érdemes Szakmánknak, kartársaimnak, család­juknak boldogabb, szebb, magyarabb újesztendőt! Szittner Ferenc, ipt. elnök. Árrombolás. Az áralakulás a gazdasági tudománynak egyik leg» bonyolultabb, legvitatottabb és legnehezebb problé­mája. Beláthatatlan terjedelmű irodalma van, a legkh válóbb elméjű közgazdasági tudósok óriási könyvtárt tevő művei foglalkoznak ezzel a kérdéssel, igyekeznek az áralakulás történelmének tapasztalataiból" és elméleti kutatásaikkal megtalálni az árnak és .alakul :>ánal- vényeit. De a legfinomabb elmeéllel konstruált teóriák sem merítették ki mindeddig vitán felül az áralakulás kérdéseit, nem találták meg azt a biztos mágnestűt, melynek segítségével a gazdaság hajóját — különösen rendkívüli és viharos időkben — célirányosan kormá* nyozhatnák. Az elméleti és gyakorlati közgazdászoknak e kér; désben való elmélyedése az utóbbi időkben az eddigiek* nél is jóval nagyobb arányokat öltött, egyrészt, mert az áralakulásnak döntő fontossága az egész gazdasági életre, egyesek — nemzetek — az emberiség jólétére és fejlődésére mindinkább előtérbe lép, másrészt, mert az utolsó évtizedek minden mértékét meghaladó po* litikai és gazdasági katasztrófái még bonyolultabbá tették és fokozottabb jelentőségre emelték az árral és értékkel összefüggő kérdéseket. Nem is szólva az árak gyakori és erőst fluktuációinak pusztító hatásáról. Káros a gazdasági életre mind az árak túlságos drágu* lása, mind az árak túlságos csökkenése is. Az „igazi ár“, elérése és stabilitása elérhetetlen elmélet és utó* pia, de a mértéken túli és különösen a visszaélések áh tál okozott kilengések megfékezése mindkét irányban üdvös és hasznos lehet. Az államhatalom az árdrágítás, a helyzettel való visszaélések ellen mindenkor igyekezett és most is igyekszik védekezni. Bármennyire indokolt a túlkapá­sok megakadályozása és megtorlása, az állam ezirányú intézkedései nem mindig voltak szerencsések és gyak* ran az orvosság rosszabb volt a betegségnél. A másik véglet ellen — mely jelen soroknak tu* lajdonképeni tárgya — az árak zuhanása, az árrombo­lás ellen az államhatalom csak egy gazdasági ágat vesz védelem alá: a mezőgazdaságot. Érdekes a kormánynak különböző felfogása ebben a kérdésben, a szerint, hogy mely foglalkozási ágról van szó. A földmívelésügyi miniszter büszkén hirdeti, hogy ő „a mezőgazdaságnak árdrágító minisztere“. Nemcsak hirdeti, hanem az árdrágítást szívós energiával gyako* rolja, a mezőgazdasági termékek árát syndikátusokkal, központokkal, rendeletekkel feltornázza, csak egy szem* Tábla- és tükörüveg nagykereskedés Forgó és Társa rt. Budapest, VII., Dohány-utca 16-18 sz. Telefon: *38-4-70. Sürgönyeim: V I T R U M.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék