Üvegesek Lapja, 1937 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1937-01-01 / 1. szám

Hlb XI. ÉVFOLYAM BUDAPEST, 1937. JANUÁR 1. I. SZÁM. • • ÜVEGESEK LAPJA AZ ÜVEG- ÉS PORCELLÁNKERESKEDŐK ÉS ÜVEGESEK ORSZleOSEöTESCtETÉNÉK HIVATALOS LAPJA ELŐFIZETÉSI Díj Negyed évre.................................180 pengő Félévre..........................................350 „ Egész évre . ... 6— ,, K F. A BUDAPESTI ÜVEGESEK, ÜVEGCSISZOLÓK, ÜVEGEDZŐK ÉS ÜVEGVÉSŐK, ÜVEGHAJLÍ- TÓK, ÜVEGFONCSOROZÓK, ÜVEGFORRASZ- TÓK, ÜVEG-, PORCELLÁN- ÉS FAYENCEFES- TÖK, MOZAIKMÜVESEK ÉS TÜKÖRKÉSZ1TŐK IPARTESTÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, Vili., HARMINCKETTESEK-TERE 2, I. 12. Telefon: 1-349-32 Laptulajdonos a „Budapesti Üvegesek és Rokonszakmák Ipartestülete" Budapest, VIII., Harminkettesek-tere 2. MEGJELENIK MINDEN HÓ 1-ÉN. Az üvegesipar helyzete, árvédelmi törekvései Irta : Sziííner Ferenc, ipartestületi elnök Régi szokás, hogy újévkor az egyes ipari szakmák visszapillantanak az elmúlt évre, s annak tanulságait mérlegre teszik. Majdnem valamennyi építőipari szak­ma kedvezőtlen mérleggel zárja le az 1936. évet. Az üvegesiparnak sincsen oka, hogy visszasírja az óesz- temdőt. Tárgyilagosán kell megállapítanunk, hogy az el­múlt évben az építőiparban olyan lendület mutatkozott, amelyre az utóbbi években nem volt példa. Erőteljes építkezés, meglehetősen sok közmunka, az állam és a főváros részéről a segíteni akarás készsége, a vállalási feltételeknek intézményessé tétele olyan kereteket je* löltek meg, amelyek nyomán a legsötétebben gondol­kodó szakmai iparosban is az a jogos remény támad­hatott, hogy az 1936. esztendőben ha nem is borul vi­rágzásba, de legalább keresethez jut az üvegesiparos- ság is, mert a nagyarányú építkezésből az aránylag kis százalék-értékű üvegesmunka is megtalálja a maga szá­mításait. A foglalkoztatottság olyan mértékű volt, hogy augusztus, szeptember, október és november hónapban nem volt munkanélküli üveges- és üvegcsiszoló segéd, sőt nagyobb volt a kereslet, mint a kínálat, s ennek a helyzetnek a nyomán a szakmai segédek itt=ott bér­emelést is tudtak elérni. A külső tényezők tehát régen voltak olyan kedvezőek, /nint az 1936. évben. Ezzel szemben azonban azt is meg kell állapíta­nunk, hogy a szakmai iparosság mégsem keresett. A foglalkoztatottság nyomán nem állott elő olyan nyu­galmi helyzet, amelyből arra lehetett volna következ­tetni, hogy a szakmai iparosság nemcsak a számításait találta meg, hanem olyan tartalékot gyűjtött magá­nak, amelyből a telet át tudja küzdeni. De az is meg­állapítható, hogy ez a jelenség is csak általában volt mondható, mert a foglakoztatottság nem volt min den iparosra kiterjedő, sok olyan kartársunk volt, aki­nek ebben az építőipari lendületben sem volt munkája. Kétségtelen, hogy e két megállapításban olyan ellentét van, amelynek az oka a szakmai viszonyokban kere­sendő. A hiba tehát abban van, hogy az iparosság nem akart keresni. Nem is kereshetett, mert a vállalási ver­seny olyan méreteket öltött, amelyek mellett nem is Lehetett keresnie. Az utóbbi időben tapasztalható gaz­dasági enyhülés mellett az üvegesipar még sohasem volt ilyen válságos helyzetben, mint napjainkban. E megdöbbentő jelenség, a féktelen és egészségte- ten verseny két okra vezethető vissza: egyrészt arra, hogy az üvegesiparosság a nyersanyagot nem egyfor­mán szerzi be, ez pedig ebben az iparban, ahol az anyag a vállalási összegnek mintegy 80 százalékát te* szí, a legfontosabb, döntő tényező, s a többi kalkulá­ciós és ugyancsak egyenlőtlen tényező (rezsi, munka­bér, haszon) hatása mellett olyan nagy különbségeket hoz létre, amelyek a legnagyobb aggodalommal töltik •smm Tábla- és tükörilveg nagykereskedés Forgó és Társa rt. Budapest, VII., Dohány-utca 16-18 sz. Í r ele főm *1-384-70. _ „ „ . _________ Sürgönyeimi VITRUM.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék