Üvegesek Lapja, 1937 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1937-01-01 / 1. szám
XI. ÉVFOLYAM BUDAPEST, 1937. JANUÁR 1. I. SZÁM. Híb • •ÜVEGESEK LAPJA KF. HIVATALOS LAPJA Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, Vili., HARMINCKETTESEK-TERE 2. I. 12. Telefon: 1-349-32 Laptulajdonos a „Budapesti Üvegesek és Rokonszakmák Ipartestülete" Budapest, VIII., Harminkettesek tere 2. MEGJELENIK MINDEN HÓ 1-ÉN. AZ ÜVEG- ÉS PORCELLÁNKERESKEDŐK ÉS ÜVEGESEK ORSZKOS KÖTESÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA ELŐFIZETÉSI Díj Negyed évre.................................180 pengő Félévre..........................................350 „ Egész évre . ... 6 ., A BUDAPESTI ÜVEGESEK, ÜVEGCSISZOLÓK, ÜVEGEDZŐK ÉS ÜVEGVÉSŐK, ÜVEGHAJLÍTÓK, ÜVEGFONCSOROZÓK, ÜVEGFORRASZTÓK, ÜVEG-, PORCELLÁN- ÉS FAYENCEFESTŐK, MOZAIKMŰVESEK ÉS TÜKÖRKÉSZÍTŐK IPARTESTÜLETÉNEK Az üvegesipar helyzete, árvédelmi törekvései írta : Sziftner Ferenc, ipartestületi elnök Régi szokás, hogy újévkor az egyes ipari szakmák visszapillantanak az elmúlt évre, s annak tanulságait mérlegre teszik. Majdnem valamennyi építőipari szakma kedvezőtlen mérleggel zárja le az 1936. évet. Az üvegesiparnak sincsen oka, hogy visszasírja az óesztendőt. Tárgyilagosan kell megállapítanunk, hogy az elmúlt évben az építőiparban olyan lendület mutatkozott, amelyre az utóbbi években nem volt példa. Erőteljes építkezés, meglehetősen sok közmunka, az állam és a főváros részéről a segíteni akarás készsége, a vállalási feltételeknek intézményessé tétele olyan kereteket jelöltek meg, amelyek nyomán a legsötétebben gondolkodó szakmai iparokban is az a jogos remény támadhatott, hogy az 1936. esztendőben ha nem is borul virágzásba, de legalább keresethez jut az üvegesiparosság is, mert a nagyarányú építkezésből az aránylag kis százalék értékű üvegesmunka is megtalálja a maga számításait. A foglalkoztatottság olyan mértékű volt, hogy augusztus, szeptember, október és november hónapban nem volt munkanélküli üveges- és üvegcsiszoló segéd, sőt nagyobb volt a kereslet, mint a kínálat, s ennek a helyzetnek a nyomán a szakmai segédek itt-ott béremelést is tudtak elérni. A külső tényezők tehát régen voltak olyan kedvezőek, m mint az 1936. évben. Ezzel szemben azonban azt is meg kell állapítanunk, hogy a szakmai iparosság mégsem keresett. A foglalkoztatottság nyomán nem állott elő olyan nyugalmi helyzet, amelyből arra lehetett volna következtetni, hogy a szakmai iparosság nemcsak a számításait találta meg, hanem olyan tartalékot gyűjtött magának, amelyből a telet át tudja küzdeni. De az is megállapítható, hogy ez a jelenség is csak általában volt mondható, mert a foglakoztatottság nem volt minden iparosra kiterjedő, sok olyan kartársunk volt, akinek ebben az építőipari lendületben sem volt munkája. Kétségtelen, hogy e két megállapításban olyan ellentét van, amelynek az oka a szakmai viszonyokban keresendő. A hiba tehát abban van, hogy az iparosság nem akart keresni. Nem is kereshetett, mert a vállalási verseny olyan méreteket öltött, amelyek mellett nem is lehetett keresnie. Az utóbbi időben tapasztalható gazdasági enyhülés mellett az üvegesipar még sohasem volt ilyen válságos helyzetben, mint napjainkban. E megdöbbentő jelenség, a féktelen és egészségtelen verseny két okra vezethető vissza: egyrészt arra, hogy az üvegesiparosság a nyersanyagot nem egyformán szerzi be, ez pedig ebben az iparban, ahol az anyag a vállalási összegnek mintegy 80 százalékát teszi, a legfontosabb, döntő tényező, s a többi kalkulációs és ugyancsak egyenlőtlen tényező (rezsi, munkabér, haszon) hatása mellett olyan nagy különbségeket hoz létre, amelyek a legnagyobb aggodalommal töltik •Imm Tábla- és tükörüveg nagykereskedés Forgó és Társa rt. Budapest, VII., Dohány utca 16-18 sz. Ír ele fem *1-384-70. _ „ . . _________ Sürgönyeimi VITRUM.