Üvegesek Lapja, 1937 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1937-01-01 / 1. szám
]. szám. ÜVEGESEK LAPJA tat, sőt bátran hozzátehetjük, azt a határozott reménységünket is, — amit a kiadott építkezési engedélyek is igazolnak, —ahogy a most következő 1937-es év még jobb reménységekre jogosít fel bennünket, mégis a túlzásba vitt verseny miatt a szakmának nem volt jó esztendeje. Mindenekelőtt megállapíthatjuk, hogy — hála Istennek — a gazdasági válságból nemcsak kifelé haladunk, hanem már belefutottunk a gazdasági életnek a konjunktúra felé vezető ívébe. Nem kell a közgazdaság tudósának lenni, hogy ezt megállapíthassuk, hiszen a válság ideje alatt mindnyájan nagyon sokat tanultunk és tudjuk, amint minden gyermek megtanulta már, hogy válság az az idő, amikor lefelé mennek az árak, midőn nincs becsületes ára az árunak, amidőn nem keres senki és viszont gazdasági jólét, konjunktúra az, amidőn mindennek olyan ára van, amely után mindenki tisztességesen megélhet, kereshet. Amint a válság nyugatról, Amerikából és Angliából érkezett hozzánk, úgy a viszonyok javulása is onnét kerül a mi szegény országunkba, amit a statisztikán kívül bizonyít a gabonának, a mezőgazdasági termékeknek jobb ára, amely lehetővé teszi, hogy az országok lakosságának nagyobb része ismét megéljen, vásároljon, fogyasztóvá váljék, építkezzék. Hogy a gazdasági javulás előbb nem jutott hozzánk, de hogy most már tényleg útban van felénk, azt a világ pénzügyi helyzete igazolja. Anglia volt ugyanis az az ország, amely elsőnek látta be, hogy a válság elmélyülésének, az arannyal űzött spekuláció az oka, és ezért egy váratlan, az egész világot megdöbbentő operációval eltért pénzével az aranyalapról. Ettől az időtől kezdve Anglia és azok az államok, melyek példáját követve megalakították a sterlingblokkot, nemcsak kijutottak a válságból, hanem szinte páratlan gazdasági fellendülést mutatnak. Ezzel szemben a világ pénzügyileg maradibb része, élükön Franciaországgal, nyomukban Svájccal és Hollandiával, görcsösen ragaszkodtak az aranyalappal fedezett pénzhez, mindaddig, amíg ez év nyarán Franciaország társadalmi és gazdasági válságba nem jutott, s ugyancsak le nem tért az aranyalapról. Ma már gyakorlatilag véve nincs ország a világon, amely ne tért volna el az arannyal fedezett pénztől, és amióta ez megtörtént, azóta a világgazdaság helyzete napról-napra rohamosan svult és így joggal várhatjuk, hogy az 1937. esztendő Magyarországon is a jobb gazdasági helyzetet fogja magával hozni. Hogy ez valóban így van, azt az építkezési tevékenység igazolja leginkább, és különösen feltűnő jelenség, hogy az a nagyarányú építkezés, amely jelenleg folyamatban van, jóformán bankkölcsönök igénybevétele nélkül történik. Tudjuk, hogy Budapesten a normális építkezési tevékenység az volt, amelyet a bankok az építési költségek 60%-ig menő hitelével támogattak. Annál feltűnőbb és a gazdasági élet megerősödésére valló körülmény az, hogy a jelenlegi igen jelentős építkezés teljesen az amortizációs kölcsönök nélkül történik. Viszont nyilvánvaló az is, hogy a most megindult és fokozódó gazdasági tevékenység elsősorban a külföldön pénzfeleslegeket fog termelni, amelyek elhelyezésénél szükség lesz a hosszú lejáratú amortizációs kölcsönökre, és ismét lehetővé fog válni a záloglevelek elhelyezése. Attól pedig senki se féljen, hogy az építkezésekből kifolyólag lakás túltermelés következik be, mert a viszonyok javulásával a most lecsökkentett igények megint jelentkezni fognak, minthogy éppen az építkezési tevékenység az, amely a legtöbb munkáskezet, iparost és tisztviselőt foglalkoztatja. Hogy az 1936. esztendő tényleg komoly és javuló foglalkoztatást hozott a táblaüveg szakmában, ezt bizonyítja az ez évben forgalomba hozott táblaüveg mennyisége, amely ugyan még távolról sem érte el az 1928—29-iki évek átlagát, de a legutóbbi két esztendőben majdnem kétharmadával, kb. 65%-kal emelkedett. A Zagyvapálfalvai Táblaüveggyár kellő időben felkészült az emelkedő fogyasztásra, olvasztókemencéjét teljesen átépítette, és üzemét már május havában megkezdte és november hó végéig folytatta. A táblaüveg- és speciálüveg ellátás körül tehát hiba nem volt, sem mennyiségileg, sem minőségi tekintetben, továbbá a táblaüveg árai is változatlanok voltak, kivéve az év végén a kormány által végrehajtott fázisforgalmiadó emelést, (hatról tíz százalékra) amely a vastagabb üvegnemeknél a kincstár javára okozott ugyan árkülönbözetet, azonban minthogy már egészen a szezon végén következett be, az ez évi kalkulációt, munkavállalást nem zavarta. Jellemző a szakma foglalkoztatott voltára az is, hogy a szezon legerősebb három hónapja idején foglalkozás nélküli üveges segéd nem volt, inkább hiány mutatkozott ügyes és képzett munkaerőben. Ha pedig 5