Üvegesek Lapja, 1938 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1938-01-01 / 1. szám
XII. ÉVFOLYAM BUDAPEST, 1938. JANUÁR 11. SZÁml. ÜVEGESEK LAPJA AZ ÜVEG- ÉS PORCELLÁNKERESKEDŐK ÉS ÜVEGESEK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA ELŐFIZETÉSI Díj Negyed évre.................................180 pengő Félévre egész évre 3506 — HIVATALOS LAPJA Szerkesztőség és kiadóhivatal. BUDAPEST, VIli., HARMINCKETTESEK TERE 2. I. 12. Telefon: 1-349-32 MEGJELENIK MINDEN HÓ 1-ÉN. Laptulajdonos a „Budapesti Üvegesek és Rokonszakmák Ipartestülete” Budapest, VIII., Harminckettesek tere 2. A BUDAPESTI ÜVEGESEK, ÜVEGCSISZOLÓK, ÜVEGEDZŐK ÉS ÜVEGVÉSŐK, ÜVEGHAJLÍTÓK, ÜVEGFONCSOROZÓK, ÜVEGFORRASZTÓK, ÜVEG-, PORCELLÁN- ÉS FAYENCEFESTŐK, MOZAIKMŰVESEK ÉS TÜKÖRKÉSZÍTŐK IPARTESTÜLETÉNEK A szakma helyzetképe az évfordulón írta: Kovács János, ipt. elnök. Elbúcsúztunk az ó-évtől, s köszöntjük az újat. Az üvegesszakmának minden oka megvan arra, hogy számbavegye a most távozó esztendő eseményeit, és reménykedve várja az új esztendőt: várjon mit hoz a tarsolyában? Az elsőre nagyon könnyű felelni, hiszen átéltük, végigszenvedtük; nem hiányzott abból egy nap sem. Nincsen okunk arra sem, hogy visszasírjuk az 1937. évet, mert bár itt-ott halvány jelek mutatkoztak arra, hogy a széthúzó üvegesiparosság törekvéseiből egyikmásik talán megvalósul, ha nem is abban a formában, ahogyan azt az Ipartestület 13 éve szeretné, de ez a halvány reménység és biztató jel is szertefoszlott, s nem maradt belőle más, mint újabb reménységvárás... Kevés kartársunk sajnálja a múltat, még azok sem, akik az elmúlt esztendőben bőven el voltak látva munkával, mert ezek a sok munka mellett csak nagyon keveset, vagy éppen semmit nem kerestek. A nagy forgalmat elért kortársak legtöbbje gyári vevő; mindegyik úgy számított, hogy ha minél több üveget vásárol a gyártól, annál nagyobb lesz a forgalmi jutaléka is; ez a 4,5 százalék volt a keresetük, ha volt. Mert ezeknél is az volt a helyzet, mint minden vállalkozásnál, hogy nem számoltak az esetleges veszteségekkel, fillérre, pontosan kalkuláltak, s nem gondoltak arra, hogy a törékeny üvegnél bizony számítani kell esetleges eltérésekre, rizikóra, lásd a Ginczler-esetet. A nagy forgalom mellett sem kerestek a kartársak, de igen károsan befolyásolták az egész piacot, mert azok az üvegesmesterek is kénytelenek voltak az alacsonyabb árak után menni, akik nem kalkulálhattak az évi jutalékra. Ezért állítom, hogy a gyárak által nagy buzgalommal védett forgalmi jutalék-rendszerből senkinek sincsen haszna. Nem is szólok most arról, hogy mennyi kárt okoz az üvegesiparnak, ha azokat a cégeket is részesítik a konzumprémiumban, akik csak asztalosokat, üzemeket stb. szolgálnak ki. Önkéntelenül az a kérdés merül fel, hogy vájjon miből élt tehát ez a szakma az elmúlt évben? Mert az üvegesmesterségből nem nagyon lehetett! Tapasztaltam, hogy a szezonban sem üveges, sem csiszolósegédet nem lehetett kapni, nem volt munkanélküli segéd, ugyanakkor pedig a kisebb mesterek munka nélkül állottak, vagy ha volt is munkájuk, ez nem volt annyi, hogy abból akár a rezsijüket, akár a létfenntartáshoz szükséges hasznot megkereshették volna. Hol van itt a kiküszöbölendő baj? Bizony, sok tényező játszik össze, aminek a fentírt jelenség az az eredője. Bizonyos, hogy nem utolsó sorban az, hogy szakmánk 50—70 százalékra kereskedelmi ügylet, és csak 50—30-ra ipari tevékenység. A kortársak II. WEISS GYULA TÜKÖR- ÉS TÁBLA ÜVEG-NAO V KERESKEDÉS BUDAPEST, V., VADÁSZ UTCA 29. SZ. TELEFON: 1-101-13 és 1-101-12. SÜRGÖNYCÍM: „ÜVEGHÁZ”