Üvegesek Lapja, 1940 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1940-01-01 / 1. szám

1. szám ÜVEGESEK LAPJA A 100 éves Herendi Porcel­ángyár jubileumi kiállítása Lapunk legutóbbi számában megemlékeztünk a Herendi Porcel­ángyár 100 éves jubileumáról, és a gyár történeti, művészeti és gazdasági jelentőségét a rendelkezésünkre álló korlátok között méltattuk. A Herendi gyár iparművészeti jelentősége és maradandó értéke mégis a december 7-én ünnepi keretek között megnyílt jubiláris kiállításon tárult a világ szeme elé. Az Országos Magyar Iparművészeti Társulat ren­dezésében megnyílt kiállítás ékes tanúbizonysága volt a rendező Társulat magas kultúrájának, a kiállító gyár nemzedékről nemzedékre szálló művészi törek­véseinek, évszázados sikereinek és mindenekfelett a magyar földből táplálkozó művészi erejének. A Tár­sulat kiállítási termeit egészen betöltő anyag a mű­vészi parcellán megnyilatkozása volt, távol állott min­den nagyhangú és olcsó propagandától, vásári zajtól, kiabáló és mesterkélt erőszakoskodástól; ezekben a termekben minden kiállított darab a nemes iparművé­szet hangtalan, de a lélekhez szóló beszédével gyö­nyörködtetett. Királyok, fejedelmek, főpapok és fő­rangú családok részére készített nemesművű készletek és művészi ihletű finom dísztárgyak sorakoztak egy­más mellé halkan, az igazi magyar művészet szavá­val. Valóban, szemet-lelket gyönyörködtető élmény volt minden kiállított darab, elvonult előttünk a He­rendi Porcel­ángyár 100 éves múltja . . . A kínai és japán vázák és készletek leheletszerű finomsága, a Biedermaier-kor hatása alatt álló készlet­megoldások, a 60-as évek sajátságos művészi aka­rásai, a gyárnak a millenium évében elért kulminá­­ciója, majd a háború után elért modern és magyar darabjai fontos állomásokat jelentettek; kiolvasható belőle Herend minden művészi törekvése és sikere. A magában álló Herend finomsága, sajátos és mégis változatos ízlése, az, hogyan tudta Herend a parcellán iparművészetet vezetni, alakítani és mindig az élen maradni... Világviszonylatban is az élen maradni. Vásári árú helyett művészit alkotni, egyre szebbet, megragadób­­bat, hangulatosat, történelmit adni, ha kellett, áldoza­tok árán is. Különös érték, hogy ez a törekvés egy év­századon át élni tudott a gyár vezetőiben, és minden viszontagság között frissen, aktív módon ma is él. Külön élményt jelent, hogy a kiállítók szemléltető oktatást adnak a látogatóknak arról, hogyan készül a herendi parcellán. Hány begyakorolt kézen, hány fi­nom és szerető fogáson, vizsgáló szemen megy végig egy-egy darab, amíg herendi márka lesz belőle. A művészi alkotás nem ismeri a gépet... Ez teszi a munkát egyénivé, nemessé. De mennyi tudás, gyakor­lottság, tanulás, megértés és megértés kell hozzá, hogy az kerüljön ki a gyárból, amit az alapító akart! Mennyi idealizmus, lélek, szeretet, művészet! Mi ezt vártuk a 100 éves Herendtől. Ezt az előkelő nyugalmat, ezt a sok-sok szépséget, ezt a magabiztos emlékezést, évszázados múltjának ilyen tudatos be­mutatását. Dr. Gulden Gyula igazgatót ezért hal­mozták el szerencsekívánatokkal. A kiállítás külön öröme a magyar porcellánkeres­­kedelemnek. Ezen a kiállításon még jobban eggyéforr­­hat a porcellánból áradó kultúrával, még jobban meg­becsülheti a magyar lélek és a magyar kéz munkáját, és még jobban ráeszmélhet a maga munkájának érté­keire. A nagyközönség csak a gyár nemes törekvéseit látja, magasba lendült értékeit, a kereskedőnek többet kell benne látnia, meg kell becsülnie, szeretnie kell. A kiállítást minden szakmai kereskedőnek meg kell néznie, mert valóságos élmény. Január 6-ig ma­rad nyitva, az Országos Magyar Iparművészeti Társu­lat helyiségeiben, IV., Mária Valéria u. 12. alatt. Dr. vitéz Sághelyi Lajos: Az iparügyi miniszter az IPOK közgyűlésén A közelmúltban tartotta VII-ik rendes évi köz­gyűlését az iparkamarában az Ipartestületek Országos Központja, amelyen megjelent Varga József dr. iparügyi miniszter is, aki Papp József elnöknek az iparosság helyzetét és kívánságait ismertető be­vezetőjére kijelentette, hogy az iparosság ügyét kivé­teles elbánásban kell részesíteni. Csak akkor ébred­nénk igazán a kisipar fontosságára , úgymond, ha mind­azt a szépet és jót, amit a kisipar teremt, nél­külöznünk kellene. A közeljövőben a kisiparosság gazdasági kérdé­sei kerülnek előtérbe a 98 szakma nyersanyag- és félkész igényeinek ellátásánál. Pesszimizmusra okunk nincs, nyersanyagellátásról fogunk gondoskodni; eb­ben az országban nem szabad a kézművesipari mű­helyeknek szünetelni, mert az súlyosan befolyásolná az egész magyar gazdasági életet. Igen fontos az építőipar munkával való ellátása. 3 SCHWARZ A. és FIAI TÁBLAÜVEG ÉS TÜKÖRÜVEG NAGYKERESKEDÉS „ÜVEGUDVAR“ BUDAPEST, VI., PAULAY EDE=UTCA 25-27. SZ. TELEFON: *1-137=89. SOROZAT. ■■­­■ SÜRGÖNYÖM: »ÜVEGUDVAR«

Next