Üvegesek Lapja, 1940 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1940-01-01 / 1. szám
1. szám ÜVEGESEK LAPJA A 100 éves Herendi Porcelángyár jubileumi kiállítása Lapunk legutóbbi számában megemlékeztünk a Herendi Porcelángyár 100 éves jubileumáról, és a gyár történeti, művészeti és gazdasági jelentőségét a rendelkezésünkre álló korlátok között méltattuk. A Herendi gyár iparművészeti jelentősége és maradandó értéke mégis a december 7-én ünnepi keretek között megnyílt jubiláris kiállításon tárult a világ szeme elé. Az Országos Magyar Iparművészeti Társulat rendezésében megnyílt kiállítás ékes tanúbizonysága volt a rendező Társulat magas kultúrájának, a kiállító gyár nemzedékről nemzedékre szálló művészi törekvéseinek, évszázados sikereinek és mindenekfelett a magyar földből táplálkozó művészi erejének. A Társulat kiállítási termeit egészen betöltő anyag a művészi parcellán megnyilatkozása volt, távol állott minden nagyhangú és olcsó propagandától, vásári zajtól, kiabáló és mesterkélt erőszakoskodástól; ezekben a termekben minden kiállított darab a nemes iparművészet hangtalan, de a lélekhez szóló beszédével gyönyörködtetett. Királyok, fejedelmek, főpapok és főrangú családok részére készített nemesművű készletek és művészi ihletű finom dísztárgyak sorakoztak egymás mellé halkan, az igazi magyar művészet szavával. Valóban, szemet-lelket gyönyörködtető élmény volt minden kiállított darab, elvonult előttünk a Herendi Porcelángyár 100 éves múltja . . . A kínai és japán vázák és készletek leheletszerű finomsága, a Biedermaier-kor hatása alatt álló készletmegoldások, a 60-as évek sajátságos művészi akarásai, a gyárnak a millenium évében elért kulminációja, majd a háború után elért modern és magyar darabjai fontos állomásokat jelentettek; kiolvasható belőle Herend minden művészi törekvése és sikere. A magában álló Herend finomsága, sajátos és mégis változatos ízlése, az, hogyan tudta Herend a parcellán iparművészetet vezetni, alakítani és mindig az élen maradni... Világviszonylatban is az élen maradni. Vásári árú helyett művészit alkotni, egyre szebbet, megragadóbbat, hangulatosat, történelmit adni, ha kellett, áldozatok árán is. Különös érték, hogy ez a törekvés egy évszázadon át élni tudott a gyár vezetőiben, és minden viszontagság között frissen, aktív módon ma is él. Külön élményt jelent, hogy a kiállítók szemléltető oktatást adnak a látogatóknak arról, hogyan készül a herendi parcellán. Hány begyakorolt kézen, hány finom és szerető fogáson, vizsgáló szemen megy végig egy-egy darab, amíg herendi márka lesz belőle. A művészi alkotás nem ismeri a gépet... Ez teszi a munkát egyénivé, nemessé. De mennyi tudás, gyakorlottság, tanulás, megértés és megértés kell hozzá, hogy az kerüljön ki a gyárból, amit az alapító akart! Mennyi idealizmus, lélek, szeretet, művészet! Mi ezt vártuk a 100 éves Herendtől. Ezt az előkelő nyugalmat, ezt a sok-sok szépséget, ezt a magabiztos emlékezést, évszázados múltjának ilyen tudatos bemutatását. Dr. Gulden Gyula igazgatót ezért halmozták el szerencsekívánatokkal. A kiállítás külön öröme a magyar porcellánkereskedelemnek. Ezen a kiállításon még jobban eggyéforrhat a porcellánból áradó kultúrával, még jobban megbecsülheti a magyar lélek és a magyar kéz munkáját, és még jobban ráeszmélhet a maga munkájának értékeire. A nagyközönség csak a gyár nemes törekvéseit látja, magasba lendült értékeit, a kereskedőnek többet kell benne látnia, meg kell becsülnie, szeretnie kell. A kiállítást minden szakmai kereskedőnek meg kell néznie, mert valóságos élmény. Január 6-ig marad nyitva, az Országos Magyar Iparművészeti Társulat helyiségeiben, IV., Mária Valéria u. 12. alatt. Dr. vitéz Sághelyi Lajos: Az iparügyi miniszter az IPOK közgyűlésén A közelmúltban tartotta VII-ik rendes évi közgyűlését az iparkamarában az Ipartestületek Országos Központja, amelyen megjelent Varga József dr. iparügyi miniszter is, aki Papp József elnöknek az iparosság helyzetét és kívánságait ismertető bevezetőjére kijelentette, hogy az iparosság ügyét kivételes elbánásban kell részesíteni. Csak akkor ébrednénk igazán a kisipar fontosságára , úgymond, ha mindazt a szépet és jót, amit a kisipar teremt, nélkülöznünk kellene. A közeljövőben a kisiparosság gazdasági kérdései kerülnek előtérbe a 98 szakma nyersanyag- és félkész igényeinek ellátásánál. Pesszimizmusra okunk nincs, nyersanyagellátásról fogunk gondoskodni; ebben az országban nem szabad a kézművesipari műhelyeknek szünetelni, mert az súlyosan befolyásolná az egész magyar gazdasági életet. Igen fontos az építőipar munkával való ellátása. 3 SCHWARZ A. és FIAI TÁBLAÜVEG ÉS TÜKÖRÜVEG NAGYKERESKEDÉS „ÜVEGUDVAR“ BUDAPEST, VI., PAULAY EDE=UTCA 25-27. SZ. TELEFON: *1-137=89. SOROZAT. ■■■ SÜRGÖNYÖM: »ÜVEGUDVAR«