Üvegesek Lapja, 1941 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1941-01-01 / 1. szám

2. ÜVEGESEK LAPJA 1. szám. >­után a kivevésnél hirtelen erős léghütéssel lehűtik és ezáltal az üveg megedződik, akárcsak a jó acél és kész is a szilánkmentes üveg, de ezt az üveget már vágni és csiszolni többet nem lehet. Megjegyzem, hogy ezzel a gyártási módozattal 4 mm-nél vékonyabb üveget nem tudnak edzeni, mert az erős hőségben az üveg elgörbül. Hogy fogalmuk legyen arról, hogy ez az üveg mi­lyen kemény, egy-két példát hozok fel. Egy kis személyautó oldalt nekiment az útszéli fának. Az autó oldala alaposan behorpadt. Az erős acél-karosszéria meggörbült, a bennelevő kemény üvegek szintén befelé hajoltak, de nem törtek el. Mi­kor az üvegeket az autóból kiszedték, azok szépen újból kiegyenesedtek. Más: A Technológiára beküld- tem 3-féle üveget erősségi próbára. Két darab réteges üveg volt. Az egyik 85 kg-os nyomást bírt ki, a másik 95 kg-ot, míg a harmadik, a kemény üveg 510 kg nyo­mást bírt el. Tehát ebből fogalmat alkothatunk, hogy milyen a törőképessége. Ha azonban az üveg sarkából egy kis darabot le akarunk fogóval csípni, azt tapasztaljuk, hogy bár­mennyire erőlködünk is, nem törik le, de ha teljes erővel próbálkozunk, akkor az üveg nagy robbanás­sal ezer és ezer méhsejtszerű darabra megy szét. Ez­zel szemben a réteges üveg ha törik, csak repedezik, mert a középső anyag összefogása miatt nem szilán- kosodhat, hanem egyben marad és nem sebesít meg. Külföldön a fenti üvegeket nemcsak autókhoz és más közforgalmi kocsikhoz (villamos, vonatablakok), hanem bankoknál és pénztártermeknél, ékszerészek kirakatainál is alkalmazzák. Készülnek már drótbetét­tel és golyóálló vastagságban is. Németországban még az is meg van határozva, hogy melyik üveget hova szabad használni. Előírás, hogy minden autót csakis szilánkmentes üveggel szabad üvegezni, de elől a szélfogóba kemény üveget nem szabad alkal­mazni, mert ezek az üvegek keménységüknél fogva már több balesetet okoztak. Mig a ragasztott üveg rugalmasságánál fogva a karambol pillanatában haj­lik, a kemény üveg pedig az erős ütődés következté­ben a vezetőnek a fejét összetöri. A nagyközönség még, sajnos, alig ismeri ezeket az üvegeket, annak ellenére, hogy az árak csak két­szerese a tükörüvegnek. A fogyasztás még mindig nagyon csekély, pedig ez a cikk nagyobb fogyasztást érdemelne meg. Kovács János. Az Iparíesíiileí segéd- és tanonc- kiállííása Ipartestületünk elnökségének munkaterve nagy figyelmet szentel a szakmai utánpótlás szakmai tudá­sának fejlesztésére. E jobb szakmai tudásra és na­gyobb feszültségre törekvés párhuzamos azzal, hogy az üvegnek mint építési anyagnak minél nagyobb alkalmazást és elterjedést biztosítsunk. Egyrészt az elszigelt mühelyi munka nyilvános­ságra hozásával és a verseny feltételeinek megterem­tésével, másrészt a kiválók jutalmazásával és az eler- nyedők munkakedvének emelésével a szakmai tech­nika és az üveganyag szeretetének fokozását óhajtjuk elérni. Ezért az elnökség javaslatára az elöljáróság elhatározta, hogy 1941 február végéig a szakmában alkalmazott segédek és tanoncok arra alkalmas mun­káiból kiállítást rendez a következő feltételek mellett: 1. A kiállításon résztvehet minden ipartestületi tag segéde vagy tanonca, ha erre a kiállításra a kiállítás rendezőségénél 1941 január 30-ig írásban vagy szó­val jelentkezik. 2. A munkaadó mesternek a kiállítandó munka­darab beadásakor írásban kell igazolnia, hogy a se­géd vagy tanonc a kiállításra szánt darabot önállóan, segítség nélkül, a mester műhelyében készítette el. 3. A kiállításra érkezett darabok esetleges eladá­sáról egy erre a célra rendelt, mesterekből álló bi­zottság gondoskodik és az számol el vele a kiállí­tókkal. 4. A kiállított darabra a kiállító nevét, korát, mes­terségét és munkaadó mesterének nevét, üzemének helyét fel kell tüntetni. 5. A kiállításon részt lehet venni: a) az üvegesiparból: különleges üvegesmun­kát igénylő darabbal, mint pl. díszes vonalú üvegab­lakkal, síküvegből készült használati tárggyal, ra­gasztott üvegből készült tárggyal, a különféle üveg­nemek elhelyezését szemléltető, szakszerű elhelyezést ábrázoló rajzzal, vagy az üvegnek mint építési anyag­nak az építészetben felhasználásáról, újabb alkalma­zásáról szóló dolgozattal, vagy magakészítette szer­számmal; b) az üvegcsiszolóiparból: metszett, csiszolt y ólomkristály vagy kristályüvegek, használati tárgyak, készlet-darabok szakszerű és korszerű csiszolási mun­káival, újabb eljárások leírásával, síküvegnek barokk vagy görbevonalú élcsiszolásával, vastagabb üvegne­mek ragasztásával, falburkolás-részletekkel, üveg- tégla-megoldásokkal, e munkákról szóló dolgozatok­kal vagy rajzokkal; c) az üvegvésőiparból: régi vagy újabb el­járásokkal készült vésett poharak, használati tárgyak vagy síküvegtáblák vésésével, ezek rajzaival, vagy az eljárást ismertető dolgozattal; d) az üveghajlító iparból: használati tárgyak, csillárok vagy más eszközöknél felhasznált tárgyak vagy üvegnemek hajlított kivitelével, esetleg a munka­menetet tárgyaló dolgozattal; e) az üvegfoncsorozó és tükör készítő iparból: különleges tükrözésekkel, tükörragasztások­kal, vag\ más iparágakkal (vésés) együtt bemutatott üvegmunkákkal, újabb eljárásokat tárgyaló dolgo­zattal; f) az üvegtechnikai iparból: ennek az ipar­ágnak egész területéről vett bármely komolyabb ki­vitelű munkadarabbal, vagy a munkafolyamatot tár­gyaló leírással, ismertetéssel; g) az üveg-, porcellán- és fayencefestő iparból: akár öblösüvegből, porcellánból, akár ^ táblaüvegből készült festett, edzett, ólmozott darab­bal vagy ablakkal a megfelelő részletrajzokkal, eset­leg a munkamenetet ismertető vagy szerszámismer­tető dolgozattal; h) a mozaikműves iparból: egy mozaik­munka bemutatásával, a munkamenet leírásával vagy hasonló szakszerű dolgozattal; a—h) valamennyi iparágból: az üveg gyár­tásáról, az üveg technológiájáról, szerszámainak ismer­tetéséről, az üveg szakszerű feldolgozásáról, az üveg­ipar gazdasági helyzetéről, múltjának egyes részle­teiről, vagy más, gazdasági és szakmai szempontból érdekes, tanulságos és új mozzanatról szóló írásbeli dolgozattal. 6. Egy-egy kiállító több darabbal is résztvehet. 7. A kiállított munkák megbírálását az elnökség által erre ti célra fölkért bírálóbizottság végzi. Ez ha­tároz a kiállított tárgyak elfogadásáról vagy elutasítá­sáról is. 8. A bizottság- ítéli oda a jutalmakat: ipartestületi ./ arany-, ezüst-, bronzérem, dicsérő oklevél, pénzjuta­lom, könyvjutalom stb. 9. Az elnökség gondoskodik a kiállítás ünnepé­lyes megnyitásáról, kellő színvonalon tartásáról, a jutalmaknak ünnepélyes keretek között kiosztásáról, valamint a kívánatos hírverésről is.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék