Üvegesek Lapja, 1941 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1941-02-01 / 2. szám

2. ÜVEGESEK LAPJA 2 . Szám. Az önálló kézmívesiparosok kereseti adójának módosítása A Hivatalos Közlöny közölte a 160.000/1940. P. M. sz. rendeletet, amelynek értelmében az alábbiakra hívjuk fel a kortársak figyelmét. Azok az önálló kézmívesiparosok, akik legfeljebb egy segédet és egy tanoncot, vagy segéd nélkül leg­­feljebb két tanoncot tartanak, általános kereseti adó fejében fizetnek Budapest székesfővárosban évi 24 pengőt, és ezenkívül a segéd után évi 12 pengőt, minden tanonc után évi 6 pengőt, az évi üzletbér minden 100 P-je után évi 3 pengőt, és az évi lakásbér minden 100­0 je után évi 2 pengőt. A 60 éven felüli önálló kézmívesiparosok, vala­mint azok az önálló kézmívesiparosok, akiknek jöve­delme túlnyomórészt napszámkeresetből származik, az adótételeknek csak a felét fizetik, az I. és II. járadék­­osztályú hadirokkantak és a kézmívesipart özvegyi jogon folytató nők a segéd után nem fizetnek adót. Azt a tényt, hogy a kézmívesiparos hány segé­det és hány tanoncot foglalkoztat, az ipartestület­ben levő bejelentések alapján bírálja el az adóha­tóság. Evégből az ipartestület hivatalos összeállítást készít, s eljuttatja az adóhatóságoknak. A több segédet foglalkoztató iparosok kereseti adóját a régi eljárás szerint állapítják meg. A testület a hivatalos nyilvántartásból, valamint a kiküldött kérdőívek alapján állítja össze a kimuta­tást, s beküldi február hó 15-ig. A kamara ezekre a jutalmakra ezennel pályázatot hirdet. 1. A jutalmakra csak olyan munkások pályázhatnak, illetve olyan munkások hozhatók a munkaadók­ által javaslatba, akik a­ kifejezetten ipari (kézművesipari, kisipari vagy­ gyári) munkások, vagyis az ipartörvény­ rendelkezései alá tartozó ipar­telepeken szakbavágó munkát végeznek vagy végeztek; b) jelenlegi vagy volt munkaadójuknál megszakítás nélkül legalább 25 betöltött év óta varrtak alkalmazva; c) 50. életévüket betöltötték és d) akik sem a miniszter úrtól, sem hivatali elődeitől jutal­mat vagy elismerő levelet még nem kaptak, sem pedig szolgá­lati érdemeik elismeréséül legfelsőbb kitüntetésben még nem részesültek. Ezektől a feltételektől eltérni, semmiképen sem lehet." 2. Minden pályázó munkás köteles pályázatához csatolni: a) munkakönyvét annak igazolására, hogy mennyi idő óta van, vagy­ volt munkaadójánál megszakítás nélkül alkalmazva; b) munkaadója nyilatkozatát arról, hogy alkalmaztatásának egész ideje alatt — különösen a forradalmi idők és a megszál­lás alatt — kifogástalan és nemzethű magatartást tanúsított; c) a rendőri hatóság erkölcsi bizonyítványát arról, hogy államhűség és egyéni megbízhatóság szempontjából nincs ellene kifogás. A nem magyarországi születésű pályázók részéről a magyar honosság megszerzését is igazolni kell. Végül ajánlatos a pályázatban hivatkozni az esetleg fenn­forgó különös méltánylást érdemlő szempontokra (pl. magas kor, betegség, pályázó által eltartott nagyszámú családtag, hadi­­rokkantság, stb.) is. 3. A pályázatok a fentiek szerint felszerelve a munkaadók vagy megbízottjuk által, lehetőleg személyesen adandók át a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara titkári hivatalában, I emelet 2. szám). Hiányosan felszerelt pályázatok a miniszter úr szigorú uta­sítása értelmében figyelembe nem vehetők. A pályázat határideje 1941 február 15, amelyen túl beér­kező kérelmek figyelembe nem vehetők. Az Országos Egyesülethez az Álkotmány­­biztosságtól a következő leirat érkezett: 32.922/1940. sz. T. Üveg- és Porcellánkereskedők és üvegesek Országos Egyesülete, Budapest. A felárak áthárításának módosítása tárgyában folyó évi november hó 23-án kelt kérelmére hozzájáru­lok ahhoz, hogy a belföldön előállított fehér és zöld öblös- és palacküvegáruk forgalombahozatalánál a 19.700/1940. Á. K. számú rendeletemben engedélyezett százalékos felárakat a nagy- és kiskereskedők az alábbiak szerint háríthassák át vevőikre: a nagykereskedők az 1939 augusztus 26-ával rögzített eladási áraikat 1. a préselt üvegáruknál legfeljebb — 6 °/o 2. fúvott üvegáruknál legfeljebb — — 7.5"/o 3. szervisz és díszműáruknál (kizárólag a Vámtarifa 962/e. tétele alatt felso­rolt üvegáru) legfeljebb — — — 11 "/o a kiskereskedők pedig egységesen 5n/o-kal emelhe­tik fel. Aláírás, az árellenőrzés országos kormány­­biztosának helyettese. A Kamara pályázati hirdetménye az 1941. évi ipari munkásjutalmakra A m. kir. iparügyi miniszter a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara területén (Pest, Fejér, Nógrád, Bars és Hont k. e. e. vm.) levő ipartelepeken hosszabb idő óta megszakítás nélkül alkalmazásban álló vagy állott és minden tekintetben érdemes ielősebb ipari munkások részére az 1941. évben 30 (harminc) egyenként 100 (egyszáz) pengő jutalmat adományoz. A kézművesipar gazdasági helyzete Az Ipartestületek Országos Központja a január 26-iki köz­gyűlése elé részletes jelentésben számol be a kézművesipar hely­zetéről és a Központ munkájáról. Az IPOK évi jelentése ismer­teti az iparügyi minisztérium kisipari programját és a kézmű­vesipar törekvéseit, kimerítő statisztikai adatokkal képet ad a kézművesipar gazdasági viszonyairól, közli egyben a Magyar Gazdaságkutató Intézet jelentését a kézművesipar konjunktu­rális helyzetéről. Megállapítja a jelentés, hogy a megnagyobbo­dott Magyarország kézművesiparossága közel negy­edmillió ön­álló kézművesmester­t és legalább ugyanannyi alkalmazottat szám­lál és termelésének­ értéke csaknem egymiilliárd pengőre becsül­hető. A kisipar helyzetének javulása már 1981­-ben elmaradt a nagyipar kedvező fejlődésétől és a háborús gazdasági viszo­nyok következtében lényegesen rosszabb helyzetbe jutott, mint az előző években volt. A magánlépí­tkezés pangása az építőipari és a vele kapcsolatos iparágakat sodorta nehéz helyzetbe és kü­lönösen súlyos viszonyokkal küzdenek a vidéki, főleg a falusi iparosok. Bár a nagyobb m­értékű kincstári munkák egyes ipar­ágakban szerény keresetet nyújtottak, az anyagbeszerzési nehéz­ségek, az árrögzítés, az árszabályozás és az anyagáremelkedések kapcsán előállott veszteségek, a katonai bevonulások, forgalmi korlátozások, a kereskedelem zavarai, az ezzel kapcsolatos hitel­megvonások egyre fokozódó nehézségek elé állították a kézmű­vesipari termelést, amely a­­gyáripar kedvező konjunktúrájával nem osztozott. Beszámol az IPOK évi jelentése az egyes kézművesipari szakmák helyzetéről, ismerteti a vidéki ipartestületek gazdasági helyzetjelentéseit, az erdélyi kézművesi­par újjászervezését, a vidéki közigazgatási hatóságok beszámolóit. Az évi jelentés to­vábbi fejezetei részletes képet nyújtanak az ipartestületi intéz­­mény fejlődéséről, az ipari közigazgatásról, a munkaalkalmak- és közmunkákról, az anyagellátás és árszabályozás, a szövetke­zeti szervezés, kisipari kivitel, munkabér és munkaidő, hitel­ellátás, adózás, az öregségi biztosítás, szakoktatás, nemzetközi kapcsolatok kérdéseiről. Ismerteti az IPOK jóléti intézményei­nek örvendetes fejlődését, az iroda ügyforgalmát és számadásait. A jelentést az iparügyi hatóságok, érdekképviseletek, ipartes­tületek címtára egészíti ki.

Next