Üvegesek Lapja, 1942 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1942-01-01 / 1. szám

ÜVEGESEK LAPJA í szasi. vettük már as 1940. október i-én életbelépett minimá­lis munkabérek megállapításával előállott béremelke­dést, továbbá bennfoglaltatnak a felárakban a 7290— 1940. M. E. számú rendelet szerinti 7%-os, valamint a 298011941. M. E. számú rendelet szerinti 8%-os munka- bérpótlékok is. ^ Budapest, 1941. december hó 17-én. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara: BÁNYÁSZ s. k. GYŰ LAY s. k. iigyv. titkár. ' főtitkár, miniszteri biztos. A magánalkalmazottak (munkások) fizetését és munkabérét felemelték A Budapesti Közlöny 1941- évi december 21-i Száma közli a m. kir. minisztérium 9.070/1941. M. E. sz. rendeletét, amely szerint az iparban alkalmazott magántisztviselők fizetését újból megállapítja. Eszerint az alkalmazottnak a fizetése 1941. évi november 30-a után nem lehet kevesebb, mint amennyi öt 1940. október 5-én megillette. 1941. évi december i-ével fizetési pótlékot kell a részére kifizetni. Magán- tiszviselőknél ez a pótlék 30 százalék. A 9.080/1941. M. E. sz. rendelet intézkedik az iparban, (kereskedelemben) a munkabérek szabályo­zása tárgyában. A rendelet az órabéreket az eddigi 15% helyett 30%-ban állapítja meg. Ezt a munkabér­pótlékot a rendelet hatálybalépését követő 14 napon belül ki kell fizetni. A rendelet ellen vétőket szigorú büntetéssel sújt­ják. A munkabérpótlék áthárítására vonatkozólag a rendelet nem tartalmaz intézkedéseket. Az Országos Iparegyesííleí juhílárís esztendeje A legrégibb magyar ipari érdekképviselet, az Or­szágos Iparegyesület 1941. november 13-án töltötte be fennállásának századik esztendejét. Az egész ma­gyar közélet bizonyára kegyelettel gondol vissza azokra a nevekre, melyek száz esztendő előtt az új egyesület bölcsőjénél állottak, elsősorban Batthyány Lajos grófra, akit a közbizalom az egyesület elnöki székébe emelt, és Kossuth Lajosra, aki közfelkérésre vállalta az egyesület céljait magában foglaló „Előrajz“ kidolgozását. Első érdemleges közgyűlését egyesületünk a Hely­tartótanács jóváhagyásának leérkezte után 1842 jú­nius 4-én tartotta, és ez alkalommal a Kossuth Lajos által készített programnak megfelelően „iparmütár“ rendezését határozta el. Ez volt az első magyar ipari kiállítás, amely 1842. augusztus 25—szeptember 21 között rendeztetett az akkori pesti redut épületében. Az Országos Iparegyesület, melynek jubileuma így összeesik a magyar kiállítási ügy és céltudatos iparfejlesztés kezdetének százesztendős, évfordulójával, 1942. augusztus 27 és szeptember 21 között jubiláns jellegű országos ipari kiállítás rendezését határozta el. Ez a kiállítás természetesen magában foglalja az éven- kint megrendezni szokott lakberendezési vásárt, de azonkívül kiterjed az ipar egész területére, az ipartör­ténelemre, az iparoktatásra, a közlekedésügyre és ide­genforgalomra is. A kiállítással kapcsolatban megren­dezik a magyar kézműiparnak országos aranykoszo­rús mesterversenyét is. Az egyesület elnöksége a kiállítás megrendezésé­nek tervét bejelentette Varga József dr. ipar, kereske­delem- és közlekedésügyi miniszter őnagyméltóságá- nak, aki átérezvén a százéves évforduló nagy jelentő­ségét, legmesszebbmenő támogatását helyezte kilátásba és József kir. herceg őfensége, az Országos Ipar­egyesület örökös védnöke mellett elvállalta a kiállítás védnökségét. A miniszter úr is, az egyesület vezetősége is a, mai viszonyok mellett tudatában van azoknak a nehéz­ségeknek, melyeket a kiállítás rendezése során le kell küzdenie. Bízunk azonban benne, hogy a többi érdek- képviseletek és- ezek között is elsősorban az Ipartestü­letek megértő támogatása mellett sikerülni fogy egy olyan kiállítás megrendezése, amely méltó a százéves múlthoz és a magyar ipar teljesítőképességéhez. Egyelőre azzal a kéréssel fordulunk a mélyen tisz­telt Kartársakhoz, hogy a jövő évi jubiláns ipari ki­állítás megrendezésére vonatkozó bejelentést jóindula­túan vegyék tudomásul és a tényleges szervezési munka megindulása alkalmával a szükséges támogatást adják meg. Jelentkezéseket az ipartestület elnöksége is el­fogad. Pót- és helyettesítő anyagok felhasználása közszállításoknál Ismeretes, hogy a jelenlegi nyersanyaghiány foly­tán igen sok iparág eredeti nyersanyagait nélkülözni kénytelen. E körülmény fokozott mértékben teszi szük­ségessé a pót- és helyettesitő anyagok használatát. Ka­maránk a maga részéről is elősegíteni igyekezett ezt egy országos pótanyagkutató akció kezdeményezésé­vel, az ennek során felajánlott anyagok elméleti és gya­korlati kivizsgálásával és a bevált pótanyagok haszná­latának propagálásával. A pótanyagok elterjedésének jelentős akadályát jelenti az a körülmény, hogy a közszállitások során eddig nem lehetett használni, figyelemmel az egyes szakmákban érvényben levő részletes vállalati feltéte­lek előírásaira, valamint a pótanyagoknak a szavatos­sági kötelezettséget igen súlyossá tevő gyakran kisebb tartósságára. A Kamara e nehézségek enyhítése érdeké­ben feljterjesztésben kérte a m. kir. ipari, kereskedelem­ügyi és belügyminiszter urakat, hogy a pótanyagoknak a közszállítások során való felhasználását intézménye­sen tegyék lehetővé. Az e célt szolgáló szabályozás ge­rince kamaránk elgondolása szerint a kivizsgált és a gyakorlatban bevált pótanyagok jegyzéke (pótanyag- kataszter) volna. A jegyzék, illetőleg annak pótlásai a Közgazdasági Értesítőben tétetnének közzé, és az ab­ban foglalt anyagok az összes közszállítások során minden további nélkül felhasználhatók volnának. A legelső jegyzék közzététele után felbukkanó pótanyagok általános felhasználását pedig megfelelő kivizsgálás után pótlólagos közzététellel tennék lehetővé. Kamaránk az iparügyi minisztérium közszállítási (VI.) osztályának felkérésére vállalkozott arra, nogy az említett pótanyagjegyzék céljaira sürgősen össze­gyűjti azokat a pótanyagokat, amelyek az egyes szak­mákban műszaki szempontból és használhatóságuk te­kintetében egyaránt beváltak. Kérjük tehát a kartársa­kat, hogy kamaránkat ebben a munkájában támogatni és a saját szakmájukban ezeket a pótanyagokat fel­kutatni szíveskedjenek. A vizsgálat terjedjen ki a következőkre: 1. mi a pótanyag neve? 2. mely anyagok pótlására, illetőleg milyen cik­kek előállítására használható fel?

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék