Üvegesek Lapja, 1942 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1942-01-01 / 1. szám

ÜVEGESEK LAPJA ! szasi, vettük már az 1940. október 1-én életbelépett minimális munkabérek megállapításával előállott béremelkedést, továbbá bennfoglaltatnak a felárakban a 7290— 1940. M. E. számú rendelet szerinti 7%-os, valamint a 298011941. M. E. számú rendelet szerinti 8%-os munkabérpótlékok is. Budapest, 1941. december hó 17-én. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara. BÁNYÁSZ s. k. GYULAY s. k. ügyv. titkár, főtitkár, miniszteri biztos. A magánalkalmazottak (munkások) fizetését és munkabérét felemelték A Budapesti Közlöny 1941- évi december 21-i Száma közli a m. kir. minisztérium 9.070/1941. M. E. sz. rendeletét, amely szerint az iparban alkalmazott magántisztviselők fizetését újból megállapítja. Eszerint az alkalmazottnak a fizetése 1941. évi november 30-a után nem lehet kevesebb, mint amennyit 1940. október 5-én megillette. 1941. évi december 1-ével fizetési pótlékot kell a részére kifizetni. Magántiszviselőknél ez a pótlék 30 százalék. A 9.080/1941. M. E. sz. rendelet intézkedik az iparban, (kereskedelemben) a munkabérek szabályozása tárgyában. A rendelet az órabéreket az eddigi 15% helyett 30%-ban állapítja meg. Ezt a munkabérpótlékot a rendelet hatálybalépését követő 14 napon belül ki kell fizetni. A rendelet ellen vétőket szigorú büntetéssel sújtják. A munkabérpótlék áthárítására vonatkozólag a rendelet nem tartalmaz intézkedéseket. Az Országos Iparegyeslet jubiláris esztendeje A legrégibb magyar ipari érdekképviselet, az Országos Iparegyesület 1941. november 13-án töltötte be fennállásának századik esztendejét. Az egész magyar közélet bizonyára kegyelettel gondol vissza azokra a nevekre, melyek száz esztendő előtt az új egyesület bölcsőjénél állottak, elsősorban Batthyány Lajos grófra, akit a közbizalom az egyesület elnöki székébe emelt, és Kossuth Lajosra, aki közfelkérésre vállalta az egyesület céljait magában foglaló „Előrajz“ kidolgozását. Első érdemleges közgyűlését egyesületünk a Helytartótanács jóváhagyásának leérkezte után 1842 június 4-én tartotta, és ez alkalommal a Kossuth Lajos által készített programnak megfelelően „iparműtár“ rendezését határozta el. Ez volt az első magyar ipari kiállítás, amely 1842. augusztus 25—szeptember 21 között rendeztetett az akkori pesti redut épületében. Az Országos Iparegyesület, melynek jubileuma így összeesik a magyar kiállítási ügy és céltudatos iparfejlesztés kezdetének százesztendős, évfordulójával, 1942. augusztus 27 és szeptember 21 között jubiláns jellegű országos ipari kiállítás rendezését határozta el. Ez a kiállítás természetesen magában foglalja az évenként megrendezni szokott lakberendezési vásárt, de azonkívül kiterjed az ipar egész területére, az ipartörténelemre, az iparoktatásra, a közlekedésügyre és idegenforgalomra is. A kiállítással kapcsolatban megrendezik a magyar kézműiparnak országos aranykoszorús mesterversenyét is. Az egyesület elnöksége a kiállítás megrendezésének tervét bejelentette Varga József dr. ipar, kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter őnagyméltóságának, aki átérezvén a százéves évforduló nagy jelentőségét, legmesszebbmenő támogatását helyezte kilátásba és József kir. herceg őfensége, az Országos Iparegyesület örökös védnöke mellett elvállalta a kiállítás védnökségét. A miniszter úr is, az egyesület vezetősége is a mai viszonyok mellett tudatában van azoknak a nehézségeknek, melyeket a kiállítás rendezése során le kell küzdenie. Bízunk azonban benne, hogy a többi érdekképviseletek és ezek között is elsősorban az ipartestületek megértő támogatása mellett sikerülni fogy egy olyan kiállítás megrendezése, amely méltó a százéves múlthoz és a magyar ipar teljesítőképességéhez. Egyelőre azzal a kéréssel fordulunk a mélyen tisztelt kartársakhoz, hogy a jövő évi jubiláns ipari kiállítás megrendezésére vonatkozó bejelentést jóindulatúan vegyék tudomásul és a tényleges szervezési munka megindulása alkalmával a szükséges támogatást adják meg. Jelentkezéseket az ipartestület elnöksége is elfogad. Pót- és helyettesítő anyagok felhasználása közszállításoknál Ismeretes, hogy a jelenlegi nyersanyaghiány folytán igen sok iparág eredeti nyersanyagait nélkülözni kénytelen. E körülmény fokozott mértékben teszi szükségessé a pót- és helyettesítő anyagok használatát. Kamaránk a maga részéről is elősegíteni igyekezett ezt egy országos pótanyagkutató akció kezdeményezésével, az ennek során felajánlott anyagok elméleti és gyakorlati kivizsgálásával és a bevált pótanyagok használatának propagálásával. A pótanyagok elterjedésének jelentős akadályát jelenti az a körülmény, hogy a közszállítások során eddig nem lehetett használni, figyelemmel az egyes szakmákban érvényben levő részletes vállalati feltételek előírásaira, valamint a pótanyagoknak a szavatossági kötelezettséget igen súlyossá tevő gyakran kisebb tartósságára. A Kamara e nehézségek enyhítése érdekében felterjesztésben kérte a m. kir. ipari, kereskedelemügyi és belügyminiszter urakat, hogy a pótanyagoknak a közszállítások során való felhasználását intézményesen tegyék lehetővé. Az e célt szolgáló szabályozás gerince kamaránk elgondolása szerint a kivizsgált és a gyakorlatban bevált pótanyagok jegyzéke (pótanyagkataszter) volna. A jegyzék, illetőleg annak pótlásai a Közgazdasági Értesítőben tétetnének közzé, és az abban foglalt anyagok az összes közszállítások során minden további nélkül felhasználhatók volnának. A legelső jegyzék közzététele után felbukkanó pótanyagok általános felhasználását pedig megfelelő kivizsgálás után pótlólagos közzététellel tennék lehetővé. Kamaránk az iparügyi minisztérium közszállítási (VI.) osztályának felkérésére vállalkozott arra, hogy az említett pótanyagjegyzék céljaira sürgősen összegyűjti azokat a pótanyagokat, amelyek az egyes szakmákban műszaki szempontból és használhatóságuk tekintetében egyaránt beváltak. Kérjük tehát a kartársakat, hogy kamaránkat ebben a munkájában támogatni és a saját szakmájukban ezeket a pótanyagokat felkutatni szíveskedjenek. A vizsgálat terjedjen ki a következőkre: 1. mi a pótanyag neve? 2. mely anyagok pótlására, illetőleg milyen cikkek előállítására használható fel?