Üvegesek Lapja, 1942 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1942-01-01 / 1. szám

1. szám ÜVEGESEK LAPJA­­ 3. hol, esetleg milyen hivatalos anyagvizsgálati szám alatt próbálták ki? 4. használata a tapasztalat szerint kedvezőtlenül befolyásolja-e a velük készített termékek használható­ságát és ha igen, milyen mértékben? HIVATALOS ROVAT Elöljárósági ülés: január 25-én este 7 órakor. Elnökségi ülés minden szerdán este 7 órakor. Segédvizsga: január 8-án reggel 9 órakor. Munkakönyvek láttamozása naponként 3—7 óráig. Hivatalos órák: hétfő, szerda, péntek 6—8-ig. Elöljárósági ülés: A Budapesti Üvegesek stb. Ipartestületé­­nek elöljárósága 19411. évi december hó 22-én rendes havi ülést tartott, melyen jelen voltak Dobsa Béla spt. elnök elnöklete mel­lett Neufeld Rezső pénztáros, Bartuska Károly, Kornis Nán­dor, Ranyák György, Elesek Károly, Müller Rezső, Bukova La­jos, Zalán Vince, Bitter István, vitéz Székelyhídi János elöljáró­sági tagok, továbbá dr. Markovich Aladár iparhatósági biztos, dr. Szép Imre ügyész és dr. Sághelyi Lajos szerkesztő és jegyző. Távolmaradását kimentette Havas József, Emich János, Ligeti László.­t. Dobsa Béla ipartestületi elnök üdvözölte a megjelenteket, az ülést megnyitotta s a jegyzőkönyv hitelesítésére felkérte Bu­kova Lajost és Bielek Károlyt. 2. Neufeld Rezső bemutatta az­ ipartestület november havi pénztári jelentését, amelyet az elöljáróság egyhangúlag jóvá­­hagyóan tudomásul vett. Javaslatára az elöljáróság az Erdélyi Nyereménykölcsönből 1000 pengőt jegyzett. 3. Jegyző jelentette, hogy a legutóbbi elöljárósági ülés óta segédlevelet nyertek Kovács Jánosnál Tiszafalvi István, Koller Mátyásnál Schneider Ferenc, Schneider Ferencnél Gere György és Popper Andornál Kalb Gyula. — Iparát Újpestre áthelyezte Kornis Emil. — Az IPOK évi jelentése részére az adatokat beküldjük. — A Kamara megküldte az iparosok és kereskedők öregségi és rokkantsági biztosítása tárgyában készített terveze­tét. — A Kamara felhívta az iparosokat, hogy alkalmazottaik­nak karácsonyi segélyt folyósítsanak. — Az elöljáróság jegyző jelentését tudomásul vette. 4. Jelentés az új árakról. Jegyző is­mertette a Kamarának az ÁOK-kal egyetértésben hozott határozatát az új üvegezési, csiszolási, tükörkészítői, homályosító és üvegtechnikai árakról. (L. lapunk más helyén.) Javaslatára az elöljáróság Neufeld Imre kartársnak végzett nagy munkájáért jegyzőkönyvi köszönetet mondott. 5. Jegyző ismertette a Táblaüveg Érdekképviseletközi Bi­zottságnak a testület elnökségéhez intézett levelét, amelyben a bizottságba egy iparostagnak a delegálását kéri. Az elöljáróság egyhangúlag Bukova Lajost választotta meg a bizottságba. 6. Indítványok: Kornis Nándor a tanonc- és mestervizsgák színvonalának emelése érdekében azt javasolta, rendezzen be az elnökség a testület helyiségében műhelyt, ahol a gyakorlati vizs­gákat is meg lehessen tartani. Az elöljáróság Bukova Lajos, Bitter István és Bielek Károly hozzászólása után a műhely mi­előbbi berendezésével az elnökséget­­bízta meg. Bitter István és Bielek Károly azt javasolta, hogy a Tábla­üveg Érdekképviseletközi Bizottságban az iparosság ugyanannyi taggal legyen képviselve, mint a kereskedők. Ezért felhívja az elnökséget, intézzen levelet a bizottsághoz ennek a kérdésnek a megfontolása céljából. Más tárgy nem volt, az Elnök kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új esztendőt kívánt, s az ülést berekesztette. BIELEK KÁROLY TÁBLAÜVEG-, ÜVEGBETON-, ABLAKRAGACSGYÁ­R. BP. VIll., TAVASZMEZŐ­ U. 18. TELEFON: 132-598. HÍREK — Korszellem és az érdekképviseletek. A Keresz­tény Iparosok Országos Szövetségének felkérésére Szeghalmi László dr. az IPOK titkára érdekes és nagy figyelemmel kísért előadást tartott: „Korszellem és az érdekképviseletek" címmel. A nagyszámú hall­gatóság nevében Mádl János ügyvezető elnök üdvö­zölte az előadót, rámutatván arra a munkára, amelyet a KIOSz az iparosképzés terén végzett. Szeghalmi László dr. előadásában vázolta azt a szellemi irány­zatot, amely a világháború előtt európaszerte honolt, s amelynek nyomait a kisipari érdekképviseletekben könnyen fellelhetjük. Ismertette a háború előtti külföldi és magyar kézművesipari mozgalmakat, majd a há­­háború utáni idők olasz és német, nemkülönben francia, osztrák érdekképviseleti rendszerek részletes ismerte­tésére tért át. Szólott a hazai érdekképviseletek mun­kásságáról, ipartörvényeink és kormányintézkedéseink szelleméről, majd vázolta a jövő fejlődés irányzatát. A fejlődés iránya a kötelező érdekképviseleti rendszer további kiépítése felé halad. Minden termelési és társadalmi osztály arra törekszik, hogy a maga hivatásrendi érdekképviseletét felállítsa s ezt az idők kívánalmaihoz mért tartalommal töltse ki. Előadását azzal fejezte be, hogy az életrehívott szervezetek és törvényes rendelkezések csak keretet nyújtanak, amely keretben az iparosoknak kell közös együttműködéssel és megértéssel, a változott viszo­nyoknak megfelelő erőteljes szervezkedéssel és leg­­főképen magyar sorsközösség szellemében tartalmat önteni. — Iparfejlesztési törvény reformja és a kisipar. Mivel az 1981. évi, jelenleg érvényben lévő iparfejlesztési törvény ez év végén rész­ben hatályát veszti, előreláthatólag még ez év folya­mán életbe fognak lépni az új törvény rendelkezései. Az ide­vonatkozó tervezetet a minisztérium megküldötte az ipari ér­dekképviseletekhez észrevételeik megtétele céljából és az érdek­­képviseletek bevonásával megtartott ankét a tervezetet le is tár­gyalta. A kis- és kézművesipari érdekeltség részéről az Ipartes­tületek Országos Központja felterjesztéssel is fordult az ipar­­ügyi miniszterhez, kérve, hogy az új törvény az állami kedvez­ményeket ne korlátozza a gyári jellegű vállalatokra, hanem tegye lehetővé, hogy kiváló és fej­lődképes kis-és kézművesipari üzemek is részesíthetők legyenek a kedvezményekben. Kívánatos volna, ha az új törvény részletesen felölelné a kisiparfejlesztés követendő irányelveit, és meghatározná azokat a kedvezményeket, amelyek­ben a kisipar is részesítendő. Ily támogatási lehetőségek a kis­iparban a termelés racionalizálásának, modernizálásának elősegí­tése, az anyagbeszerzés és értékesítés szervezése, elektromos­­áram, adó, tarifa, illeték és egyéb kedvezmények, szerszám- és gépsegélyek, termelési és exporthitelek, mintakiállítások és vá­sárok támogatása, mű- és pótanyagok használatának elősegítése, belföldi és külföldi tanulmányi ösztöndíjak, tanonc-, segéd- és mesterversenyek rendszeresítése, stb. Mindezen vonatkozásban a jelenlegi iparfejlesztési törvénytől függetlenül sok üdvös intéz­kedés történt már eddig is az iparügyi tárca költségvetésének ke­retében, kívánatos azonban, hogy az új iparfejlesztési törvény szervesen és intézményesen lefektesse a kisiparfejlesztési poli­tika követendő irányelveit és biztosítsa a kis- és kézművesipar részére mindazokat a kedvezményeket, amelyek a kis- és kéz­művesipari termelés egészséges fejlődését hathatósan elősegít­hetik. —­ Nyugtázás. A Főméltóságú Kormányzóiné kezdeménye­zésére megindított segélyakció javára az Országos Egyesület­hez előző lapunkban közzétett kimutatás óta befolyt összegek: Bongrátz és Társa 40.—■, Bleier Mihály (Mezőtúr) 3.—, Burg Andor (Siófok) 5.—, Burger Anna és Fiai 20.—, Burger Jenő (Nagybánya) 5.50, Csallne­r­­és Társa (Beszterce) 12.60, Dimény Géza­ 10.—if­j. Eisler Mór (Pápa) 10.—, Englmannn Mór és Miksa 10.—, Fusz Ferenc (Szetezárd) 10.—­, Grünfeld Ármin 50.—, Grünfeld Miklós (Pásztó) 6.40, Grünste­in Jenő (Szentes) 7.50, ifj. Grünwald Mór 8.40, Dr. Harcsár Ferencné 10.—, Hoffer Jó­zsef (Nagykőrös) 5.—, Il­it­ti, Bán és Mihalik 50.—, Hitttl Tiva­dar 40.—, Kasztreiner Mór (Újpest) 7.92, Kohn B. Dezső (Báffyhunyad) más úton történt adakozáson kívül) 5.—■, Lipner C. (Újpest) 15.18, Márkus Gyula 5.—, Melczer J. 10.—, Pécsi János 10.—, Pausz Tivadar (Kassa) 50.—­, Pollák Adolf, cég­tulajdonosok: Schwitzer Gyula és Ha (Léva) 10.—, Reich Mór és Fia Rt. (Szeged) 5.—,­ Réthey Gyula (Kecskemét) 20—, Rosenstein Imre (Nagybánya) 5.6, Scheiber Mór 10.40, Schiffer

Next