Üvegesek Lapja, 1944 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1944-01-01 / 1. szám

4. ligeti BUDAPEST Szilánkmentes biztonsági üveg, színes és színtelen, minden célra. Csikós jégvirág üveg Alapítva: 1886. tábla- és öblösüvegre Gyártja és díjmentes mintát szívesen küld: Szabadalom, ÜGETI LÁSZLÓ műszaki üveggyára Budapest, Vill., József­ u. 3. T. 142-856. Győr és közp. Iroda : XIV., Erzsébet királyné­ útja 112. : 496-752. "SZILMENTI DORY LAJOS ÜVEG NAGY KERESKEDŐ IRODÁJA ÉS RAKTÁRA: VII., ÉVA­ UTCA 17. TELEFON: 223-783. KOSSUTH JÁK­OS ÜVEGGYÁRA AJKA Gyárt: mindenféle csiszolt üvegárut, díszműárut és legfinomabb italkészleteket. MAGYAR KRISTÁLY” Központi iroda: Budapest, IX., Horthy István­ körút 5. I. em. Telefon: 387-127 és 387-141. TVrácsi KRAUSZEDE ÜVEGCSISZOLÓ ÜVEGHOMÁLYOSÍTÓ TÜKÖRKÉSZÍTŐ ÉS ÜVEGEZŐ IPAR Vill., Thék Endre­ utca 44. sz. Telefon : 149-629. Legjobb gyártmányú THORAX ÉS egyrétegű, kemény és többrétegű szilánkmentes üvegeket minden méret­ben azonnal raktárról szállít KOVÁCS TÜKÖRGYÁR VI., Szabolcs­ u. 18/b. Tel.: 298-936. ÜVEGESEK LAPJA I. Szám­ ­ának gondolata az ipartestületben lelkes fogadtatásra talált, s amint a viszonyok megengedik, bizonyára valósággá is válik. A tanoncnevelés megoldandó kérdéseit mi másban is látjuk. Nemcsak az iskolá­ba beiratkozó tanoncok előképzettségének különféleségében látjuk a munka nehéz­ségét. Sok-sok megoldandó kérdés tárul elénk, amikor e kérdés felett szakszerűen gondolkodunk, szervezeti nehézségekre gondolunk elsősorban. A sokféle előkép­zettség megoldásához hosszú idő kell; eb­ben a törekvésünkben törvényes akadá­lyokkal állunk szemben. A tanonciskola tantervében, a tanári testület vegyes össze­tételében, az iskolai idő célszerűtlenségé­­ben, a tanonc sokféle igénybevételében (iskola, levente, légo­szolgálat, stb.), az ide­vágó szakkönyvek hiányában, szakmánk kicsiny létszámában, iparaink differen­­ciálódottságában, az iskola és a műhely kapcsolatainak eddigi gyengeségeiben, a tanoncok időközi gyakorlati vizsgáinak hiányában, és még sok-sok egyéb tényező­ben látjuk a megoldandó kérdéseket. Ezek megoldása időt, fáradságot és sok-sok hozzáértést kíván. Csak szívós kitartással, valamennyi mester szerves összefogásával lehet ezen a téren eredményeket elérni Megítélésünk szerint nem is lehet ad­dig a tanoncképzés gyakorlati részének megoldásához hozzáfogni, ameddig a mes­terképzés mai alakjában fennáll. Amíg va­laki tanult szakmáját csak mesterségnek, s nem hivatásnak látja, nem lehet szó ar­ról, hogy valóban lélekel, odaadással és eszményi akarással belevesse magát — akár mint tanonc, akár mint segéd vagy mester — a szakmai tanulásba, mester­ségének tökéletesbítésébe. A most készülő, és az üvegmívesség va­lamennyi ágát magában foglaló üveg­tech­nológiai tankönyv (Az üvegmívesség könyve) bizonyára elősegíti a tanoncok, segédek és mesterek gyakorlati kiképzé­sét, és hozzájárul ahhoz, hogy ebben a va­júdó kérdésben az első lépést megoldja. Ismétlem: csak lépésről-lépésre, teljes odaadással lehet ezeket a nagyon nehéz kérdéseket megoldani. Elnökségünk testületünk minden kiad­ványát az iskola rendelkezésére bocsátja, és a szakmai közösség érdekeinek szem előtt tartásával a közös magyar iparos­ügy szolgálatában a jövőben is kész örömmel és lelkesedéssel dolgozik együtt a tanonc­iskola kitűnő igazgatójával és tanári tes­tületével. Meg vagyunk arról győződve, hogy ez a teljes együttműködés mielőbb szép eredményekkel jár. Az évforduló alkalmával a tanonciskola lelkes tanári testületének is a legjobbakat kívánjuk. Ss. A légiriasztás miatti munkakiesés esetére fizetendő bérek Fenti tárgyában a m. kir. iparügyi mi­niszter úr 29.247/1943. szám alatt leiratot intézett a kamarához, amelyben közli, hogy a m. kir. minisztérium kívánatosnak tartja, miszerint az ipari (kereskedelmi), bányászati és kohászati munkaadók az al­kalmazásukban álló munkavállalók java­dalmazásának a légvédelmi riasztás idejé­re való fizetése tekintetében az alábbiak szerint járjanak el: 1. Ha a munkavállaló a légitámadás kö­vetkeztében elrendelt riasztás miatt a ren­des munkáját nem végezheti, a munkaadó — a második és harmadik bekezdés kor­látai között — a riasztás következtében elmulasztott munkaidőt a lehetőséghez ké­pest úgy pótoltassa, hogy a riasztás miatt a munkavállaló a javadalmazásában ne rövidüljön meg. Ne kívánja meg a munkaadó az elmu­lasztott munkaidő ama részének pótlását, amely napi nyolc órás műszakon belül a félórát, nyolc óránál hosszabb műszakon belül pedig az egy órát nem haladja meg. Az erre az időre eső teljes javadalmazást azonban — beleértve ebbe a jogszabály alapján járó bér- (fizetési) pótlékot is — fizesse meg. Ennek megfelelő alkalmazásával járjon el a munkaadó abban az esetben is, ha a munkavállaló teljesítményében (szakmány-, akkordbérben stb.) részesül. A munkaadó az elmulasztott munkaidő­nek az előbbi bekezdésben említett idő­tartamot meghaladó része pótlását csak annak a hétnek vagy az azt követő két hétnek egy vagy több köznapján kíván­hatja, amelyen a munkavállaló a riasztás következtében a munkaidejéből mulasz­tott. Ezen az időtartamon belül is az el­mulasztott munkaidő pótlását csak a fenn­álló jogszabályok (így különösen az üzlet, üzem vagy vállalat zárvatartásának ideje alatt való foglalkoztatás tilalmára vonat­kozó, úgyszintén a gyermekek és fiatal­korúak éjjeli foglalkoztatását tiltó jogsza­bályok­ korlátai között lehet megkívánni. Este huszonegy órától reggel öt óráig ter­jedő időben az elmulasztott munkaidőt pó­toltatni nem lehet, ha a munkavállaló egyébként csak nappali munkát végez. Ha a munkaadó az elmulasztott munka­időt olyan keretek között pótoltatja, hogy az a hatályban lévő jogszabályok értelmé­ben túlmunkának minősül, az ilyen mun­kát a túlmunkára vonatkozó rendelkezé­seknek megfelelően kell díjaznia. 2. Ha a munkavállaló a rendes munká­ját a légitámadás által veszélyeztetett munkahelyen a riasztás tartama alatt is továbbfolytatni köteles (az I. légoltalmi csoportba sorozott ipartelepek tekinteté­ben: ,,üzemi helyén maradó személy“). A munkaadó a munkavállalónak a riasztás tartama alatt végzett munkáját az erre az időre egyébként járó teljes javadalmazás.

Next