Vas- és Fémmunkások Lapja, 1927 (33. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-14 / 1. szám

I. oldal a* VAS- ÉS FÉMMUNKÁSOK LAPJA­­* 1. SZÁM 3mai 8-fitól 25-ig tart a választásra jogosultak összeírása. Minden szakótárs és szaktársnő szerezze l­e a szökséges okmányait (születési, iskolai bizonyítvány, házasságlevél, m­anka­­könyv, illetőségi bizonyítvány, tanonclevél, bejelentőlap). Akiket az összeírő biztos min talál odahaza, azok jelentkezzenek az összeírt biztosnál, akinek neve és Irodája a kapoaifakfian ki van függesztve. kedni, hogy a szövetségünktől még távolálló­kat meggyőzzük tarthatatlan álláspontjukról. A szakma túlnyomó többsége a két és fél esz­tendő alatt visszatért a szövetségbe. Ezzel a ténnyel a többségi elv alapján a hovatarto­­zandóság kérdése el van döntve, annál is in­kább, mert abban a pillanatban, amikor a ki­vált szaktársak egyedül a szakma érdekét fog­ják szem előtt tartani, rá fognak jönni arra az egyszerű igazságra, hogy semmi akadálya annak, hogy a szakma megtalálja önmagát. Föl tehát esztergályos szaktársak azzal a lehor­­gasztott fejjel, nézzetek körül, lássátok meg a két és félesztendős testvérharc pusztuló érté­keit. Határozzatok úgy, ahogy a szakma ér­deke ezt tőletek megköveteli. Ha a telketek­ben megértésre fog találni a szakma érdeké­ben történt fölhívás, akkor azzal a reménnyel mehet minden esztergályos az újév küzdel­meibe, hogy valóra fog válni az a megdönthe­tetlen igazság, hogy a szakma ereje a szakma egységében van!­­ Szinte idekívánkozik annak a galád eljárás­nak a megemlítése, amelyet a kiváltak lapja legutóbbi számában tanúsít. „Közvélemény“ cint alatt hozott cikkében tesz megemlítést arról, hogy a szoci­ál­demokrata munkásság nap-nap után hallatja panaszát azon terror fölött, amely a kormányzat részéről a munkás­sággal és annak szervezkedésével szemben megnyilvánul, nap-nap után jelennek meg cik­kek és hangzanak el beszédek az erőszakos el­nyomás és presszió ellen. Minden józan gondolkodású embernek, párt­különbség nélkül, ezekkel az eseményekkel szemben arra az álláspontra kellene helyez­kedni, amelyet a józan ész diktál és amely a legtüzetesebben a szakszervezetek és a párt ezidőszerinti állásfoglalásában jut kifejezésre. A kiváltak vezérkarához tartozók, akik egyben szociáldem­ok-'-■dáknak ig vallják magukat, nem így cselekednek, hanem egyenesen a kormány támogatói közé szegődve, közleményükben megállapítják, hogy a szakszervezeteknek és a pártnak­ nem lehet okuk a panaszra, mert hiszen ők tanították meg a kormányt arra, hogy hogyan kell az erőszak fegyverével élni, és hogy ők jártak elől követésre méltó példák­kal. Ugyanis azt írják: „talán mégsem illenék és mégsem lenne szabad azoknak fölháborod­­nniuk, akik a vélemények meghamisításában, a minden elképzelhető terrorban és az ellenvéle­mény könyörtelen elnyomásában tanítómes­terei voltak a mai kormányzati rendszernek. ...A választási diktátorok jogosan felelhetik, hogy ők csak a szakszervezeti diktátorok pél­dáját követték.“ Hogy kik az általuk értelmeztt szakszervezeti diktátorok, arra enged követ­keztetni a közlemény azon része, amely szerint: „Így­ történt ez a vasasoknál, így történt az építőmunkásoknál, a cipészeknél, a bányászok­nál és sok egyebütt“. Azok írják és állapítják meg ezt annak az egyénnek a vezetése mellett, akit azért kellett eltávolítani a szervezetből, mert lerészegedet­­ten barátaival együtt brutalitásában nemcsak a fenyegetésig ment, hanem Szövetségünk házában annak tagjait tettleg is­ inzultálta. És amikor a vele szemben más nézeten lévőket még így sem tudta a maga álláspontjának el­fogadására terrorizálni, revolverrel a kezében próbált érvényt szerezni akaratának. A romlottságnak az a mértéke, amely a ki­váltóik vezetői által sugall ezen közleményben megnyilvánul, kell hogy észretérítse azokat a szaktársakat, akik eddig még hittek abban, hogy a kiváltóik vezetői a munkásság érdekei­nek szószólói. Ez a cselekedet kell, hogy meg­győzzön minden esztergályost arról, hogy helyük nem a választási terrort támogatók és helyeslők, hanem a Szövetségünkben szerve­zett és a munkásság érdekében becsületesen dolgozó szaktársak között van, akik nem is­merve a megalkuvást és a munkásérdekek el­árulását, egyedül csak az emberi jobblét biz­tosításáért küzdenek. Munkások Zsebnaptára 1927 évre. A Móris Illés elvtárs szerkesztésében megjelent zsebköny­vform­ájú naptár az eddigi szakmai zsebnaptárak helyett készült. Olyan nap­tárt kellett tehát adnia, amely valamennyi szakma dolgo­zóit egyformán érdekelje, tartalmazza a minden dolgozó­nak egyaránt szükséges tudni­valókat és úgy kellett össze­állítania a naptár szövegrészét, hogy az megfeleljen mind­azon kívánságnak, melyet egy jó zsebnaptárral szemben támaszt az olvasó. A sokszoros feladat teljes megoldásra talált: a Munkások Zsebnaptára a magyar proletariátus vezetőembereinek írásait tartalmazza és a nagyobb cikke­ken kívül a hasznos ismeretek és­­ tudnivalók, főleg az ügyes elrendezésű naptári rész is úgy vannak összeállítva, hogy a legkényesebb igényeket is kielégíthetik. Erős vá­szonkötés, hófehér békebeli papiros, följegyzésekre szol­gáló üres oldalak teszik még tetszetősebbé ezt a minden dolgozónak nélkülözhetetlen kis zsebkönyvet, melynek ára 30.000 korona, szervezett munkásoknak 25.000 korona. Kap­ható a Népszava­­-a­nyvkereskedésben és a szervezeti könyvárusitóknál BELFÖLDI SZEMLE I Halottaink | ^fély , gyásztól eltelve hozzuk * * I. IV. ^ -----1 bzo­vétségünk tagjainak tudo­mására az alant megnevezett szak­társak halá­lát, akiknek elhunyta által mozgalmunkat sú­lyos veszteség érte: Dobra Ernő műszerész, Bozai István lakatos, Bordás Sándor lakatos, Podsstupka Mihály tekercselő (Budapest), Lupsa János kovács, Dobrián György acélöntő, Kovács István laka­tos, Kreiszel Lajos lakatos (Diósgyőr), Ulrich Lőrinc gépmunkás (Budafok), Elbl József laka­tos (Moson). Elbl József szaktárs elhalálozása által a mo­soni helyi csoportot igen súlyos csapás érte. Elhunyt szaktársunk temetése december 18-án ment végbe, amelyen a szaktársak százai vet­tek részt. A gyászháznál és a sírnál a Dalkör éneke után a helyicsoport és Szövetségünk ne­vében Gazdag Ferenc szaktárs mondott meg­ható búcsúztatót. Elhunyt szaktársaink emlékét kegyelettel megőrizzük. Az uj betegségi járulékok és segélyek. A népjóléti miniszter most adta ki 3596/1926. számú rendeletét, amelyben a koronaértékű­ járulékokat pengőértékre számítják át. Az uj rendelet is fen­tart­ja azt a helytelen intézke­dést, amely szerint csak az a havifizetéses al­kalmazott esik betegség esetére biztosítás alá, a­kine­k a havifizetése 2 millió korona és ez az összeg pengőre átszámítva évi 1920, illetőleg napi 6­40 pengő lesz. A pengőszámítás alapján az I. napibérosztályba tartoznak azok, akiknek az átlagos napibérük —.80 a II.-ba 1.20, a III. -ba 2.—, a IV.-be 2.80, az V.-be 3.60, a VI.-ba 4.40, a VII.-be 5.20, a VIII.-ba 6.— pengő. A betegségi biztosítási járulék az I. napibér­­osztályban heti —.36, a II.-ban —.60, a III.-ban —.84, a IV.-ben 1.20, az V.-ben 1.56, a Vl.-ban 1.92, a VII.-ben­ 2.28, a VlII.-ban 2.52 pengő. A táppénz naponkeinti összege: a táppénzsegély első négy hetében: az I. osz­tályban —.48, a II.-ban —.72, a III.-ban 1.20, a IV. -ben 1.68, az V.-ben 2.16, a Vl.-ban 2.64, a VII.-ben 3.12, a VlII.-ban 3.60 pengő; a táppénzsegély első négy hetén túl: az I. osztályban 3.60, a II.-ban 3.90, a II.-ban 1.50, a IV.-ben 2.10, az V.-ben 2.70, a Vl.-ban 3.30, a VII.-ben 3.90, a VlII.-ban 4.50 pengő. A­ biztosított nők terhességi és gyermekágyi segélyének naponkénti összege az I napibér­­osztályban —.80, a II.-ban 1.20, a III.-ban 2.—, a IV.-ben 2.80, az V.-ben 3.60, a Vl.-ban 4.40, a VII.-ben 5.20, a Vlli.-ban 6.— pengő. A bizto­sított nők szoptatási készpénzsegélyének na­­pon­kénti összege az I.—VIII. napibérosztályok­­ban —.60 pengő. A biztosított elhalálozása esetében járó te­metkezési segély az I. napi kérosztályban 24.—, a II.-ban 36.—, a III.-ban 60.—, a IV.-ben 84.—, az V.-ben 108.-, a VI.-ban 132.-, a VII.-ben 156.— és a VIII.-ban 180.— penge. A biztosítottal egy háztartásban élő és kere­settel nem biró, nem biztosított családtagok terhességi és gyermekágyi segélyének napon­kénti legmagasabb összege —.40 pengő, míg a szoptatási készpénzsegélyüknek összege —.30 pengő. A bányatárspénztárak által fizetendő táppénz az I. osztályban, az első két hétben napi —.16, a harmadik és negyedik héten —.24, azontúl —.32 pangő, a II. osztályban —.24, —.36 és —.48, a III.-ban —.40, —.60 és —.80, a IV.-ben —.56, —.84 és 1.12, az V.-ben —.72, 1.08 és 1.44, a VI.­­ban —.88, 1.32 és 1.76, a VII.-ben 1.04, 1.56 és 2.08, a VIII.-ban 1.20, 1.80 és 2.40 pengő. A bányatárspénztárak biztosított tagjai­nak azok a családtagjai, akik a kedvezmé­nyes természetbeni ellátásban saját szemé­lyükre nézve is részesülnek, terhességi és gyer­mekágyi segélyül napi —.32 pengő, szoptatási készpénzsegélyül napi —.16 pengő. A balesetbiztosításnál számításba jövő be­számítható javadalmazás évi 1440 pengő. Azok­nál a baleseti sérülteknél, akik munkaképessé­güknek legalább felét veszítették el, vagy a baleset következtében elhaltak hozzátartozói­nál — ha a baleset 1926 december 31 előtt tör­tént — a javadalmazást évi 1440 pengőig kell venni. Ha ez idő után történt a baleset és felé­nél kisebb, de 20%-nál nagyobb a munkaképes­ségcsökkenés, akkor évi 960, ha pedig 20%-nál kisebb, akkor évi 180 pengő vehető számításba a járadék alapjául szolgáló évi kereset meg­állapításánál. Követésreméltó példa. Az Egyesült Izzólámpa Villamossági Rt. munkásai 1926 december hó 23-án, a gyári kantin helyiségében megkapó módon adtak kifejezést a munkásszolidaritás és emberszeretet fenkölt eszméjének. A gyárban dolgozó ifjúmunkások, továbbá a gyárban dol­gozó szegény özvegyek gyermekei között cipőt és ruhát osztottak ki. Száz szegény gyermek testét fedték be téliruhával és cipővel, és meg­vendégelték őket uzsonnával. Ezen akcióhoz a gyár igazgatósága 10.000.000 K-val, a Magyar Árukereskedelmi Rt. ruhaneművel, a Hoffmann és Kósa-cégek cipővel és a Ritter-cég élelmi­szerekkel járult hozzá. Ezen nemes cselekede­tekért a fentemlített cégeknek, valamint az igazgatóságnak ezúton mond köszönetet a gyár bizalm­i testülete. Kereseti adót kell fizetni a pénzügyminiszter 162.506/1926.számú rendelete szerint annak a munkásnak,akinek heti keresete a 15, vagy havi 60 pengőt meghaladja. Éspedig: 15—20 P-ig — 0.05 P 60— 65 P-ig---0.70 P 20—25 „ — 0.10 P 65— 70 „ — 0.85 P 25—30 „ — 0.15 P 70— 75 „ — 1.­P 30—35 „ — 0.20 P 75— 80 „ — 1.15 P 35—40 ,, — 0.25 P 80— 85 „ — 1.30 P 40—45 „ — 0.30 P 85— 90 „ — 1.45 P 45—50 „ — 0.40 P 90— 95 „ — 1.60 P 50—55 „ — 0.50 P 95—100 „ — 1.75 P 55—60 „ — 0.60 P 100—105 „ — 2.15 P Az adóskála fokozatosan emelkedik egész 750 pengő hetikeresetig, m­íg 750 pengőn fölüli heti­keresetnél minden megkezdett 50 pengő után 3.75 pengő kereseti adó fizetendő. A munkások és alkalmi o­­rz­­tási adója az esetben, ha a kereseti adó a heti 1.50 pengőt nem haladja meg, heti 0.02 pengő, 1.50-től 2 pengőig heti 0.05 pengő, 2-től 3 pen­­gőőig 0.10 pengő. Ha a kereseti adó a heti 5 pengőt meghaladja, akkor minden megkezdett pengő adó után 1 pengő rokkantellátási adót kell fizetni. Sakkverseny. A Vasasifjak Sakköre éremdíja­­zásos sakkversenyt rendez ifjú és felnőtt mun­kások részére. Nevezni lehet január hó 22-ig, hétfő, szerda és szombati napokon, este 6—8-ig, Thököly­ út 56. fdsz. 15. sz. irodában. Szakelőadások bádogosok, víz-, gáz- és gőz­­fűtésszerelők részére. A bádogosok és szerelők szervezőbizottsága ezúttal is megrendezi azo­kat az előadásokat, amelyek szaktársaink szakmai továbbképzését szolgálják. Az előadá­sok az alant jelzett napokon, mindig este 6 óra­kor kezdődnek, a vasutcai Felső kereskedelmi iskola tantermében. Az előadások sorrendje a következő: Január 12-én, szerdán: Knuth Károly mér­nök: Fűtési előadás. Január 13-án, csütörtökön: Egyedi Jenő bm.t Bádogosszakra sz. Január 14-én, pénteken: Streck Ede m. ft.: Gázelőadás. Január 19-én, szerdán: Knuth Károly mérnök: Fűtési előadás. Január 20-án, csütörtökön: Unterberger Jó­zsef bm.: Bádogosszakrajz. Január 21-én, pénteken: Streck Ede m. ft: Gázelőadás. Január 26-án, szerdán: Knuth Károly mérnök: Fűtési előadás. Január 27-én, csütörtökön: Egyedi Jenő bm.: Bádogosszakrajz. Január 28-án, pénteken: Streck Ede m. ft.: Gázelőadás. Február 3án, csütörtökön: Egyedi Jenő bm.: Bádogosszakrajz. Február 4-én, pénteken: Streck Ede m­. ft: Gázelőadás. Február 9-én, szerdán: Knuth Károly mérnök: Gőzfűtési előadás. Február 10-én, csütörtökön: Unterberger Jó­zsef bm.: Bádogoselőadás. Február 11-én, pénteken: Streck Ede m. ft.: Gázelőadás. Február 16-án, szerdán: Knuth Károly mér­nök: Gőzfűtés-előadás. Február 17-én, csütörtökön: Unterberger Jó­zsef bm.: Bádogos-előadás. Február 18-án, pénteken: Streck Ede m. ft.: Gázelőadás. Február 23-án, szerdán: Knuth Károly mér­nök: Fűtési előadás. Február 24-én, csütörtökön: Unterberger Jó­zsef bm.: Bádogos rajz. Február 25-én, pénteken: Lázár Lajos mér­nök: Vízvezeték. Március 2-án, szerdán: Knuth Károly mér­nök: Gőzfűtési előadás. Március 3-án, csütörtökön: Egyedi Jenő bm.: Bádogosszakrajz. Március 4-én, pénteken: Lázár Lajos mérnök: Vízvezeték. Március 9-én, szerdán: Spitzer Miksa bim. A gáz a gyakorlatban. Március 10-én, csütörtökön: Egyedi Jenő bm.:­­ Bádogosszakrajz.

Next