Vas- és Fémmunkások Lapja, 1931 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1931-01-09 / 1. szám
14- OLDALAI VAS- ÉS FÉMMUNKÁSOK ESPJS 001. szám Bedaux-rendszernek bekódolni, hirdetménnyel közölte mindhárom gyár munkásaival az igazgatóság az üzem beszüntetését, így akarván nyomást gyakorolni a vagongyár kocsiosztályában dolgozó munkásokra, hogy a Bedaux-rendszernek behódoljanak. Egy szerencsés körülmény közrejátszása folytán sikerült a három gyár kizárására vonatkozó veszedelmet elhárítani és az időközben megtartott tárgyalásokon megegyezni oly módon, hogy két hónapra eltolódik az az idő, amikor a Bedaux-rendszerben való elszámolás következik. Szólni kell arról, hogy nálunk Magyarországon a munka jogát egyáltalán nem ismerik el és a munka joga elismerése nélkül erőltetnek olyan munkarendszereket, amely rendszerekhez pedig föltétlenül szükséges volna a munka jogának legtökéletesebb elismerése. Szükség volna az üzemi alkotmány oly mértékű kiterjesztésére, amellyel elérhető a termelésnek olyan fokú ellenőrzése a munkásság részéről, amely ellenőrzésben tisztán állana szemünk előtt a gyártási és értékesítési lehetőség, a vállalkozás árai és a munkások bérei. Ebben a tisztánlátásban sokkal tökéletesebben lehet ahhoz az igazsághoz eljutni, amelyben a munkások érdekeinek megvédéséről van szó, anélkül hogy ez az érdekvédelem az üzem fönntartását veszélyeztetné. Nagyon szomorú tapasztalataink vannak e téren, mert a magyar munkáltatók, de különösen a gépipari munkáltatók valósággal komolytalannak és megvalósíthatatlannak tartják a munka jogának elismerését és méginkább az üzemi választmány megvalósítását. A mi munkáltatóink régóta hangoztatják és állanak azon az alapon, hogy „Én vagyok az úr a házban“ és minden olyan beavatkozást kizárnak, amely a munkáltatói érdekeltségben kívül esik. De nemcsak a munka jogát nem ismerik el és az üzemi alkotmányról, az üzemi tanácsokról hallani sem akarnak, hanem valósággal szembehelyezkednek a gyári bizalmi rendszerrel. Hivatalosan azokat elismerni nem akarják és csak akkor állanak velük hivatalosan szóba, amikor az üzemvitel érdeke ezt megkívánja. Egyébként minden törekvésük odairányul, hogy a bizalmi férj legyen az az üldözött személy, akin a munkáltató vagy annak megbízottjának árgus szeme mindig rajta van és a legelsősorban a bizalmi férj mindig az, akit a munkáltató megtorló intézkedése ér. Ezt tanúsítják a rendszabályozási esetek, amelyek elrettentő példát akarnak statuálni és minden munkás számára meg akarják egyszer és mindenkorra utaltatni a bizalmi tisztséget, mert a munkáltatók által rendszabályozottszaktársaink feketelistára kerülnek és azok elhelyezését a legmesszebbmenő módon megakadályozzák. Ezt teszik már annál inkább is, mert nincs egyetlenegy fórum sem az országban, amely ezért a lelketlen eljárásért megtorlást helyezne kilátásba, sőt nem egy ízben történt meg a törvényhozás termében, hogy a kormány a mögötte álló többségi párttal valósággal a munkásság ellen foglalt állást. Ezek a körülmények játszanak közre rendkívülinagy mértékben arra, hogy nálunk a munkáltatók előállhatnak olyan racionalizálási tervekkel, azok végrehajtásával, amelyek új munkarendszereket foglalnak magukban anélkül, hogy az idegenből ide átvett új munkarendszerhez biztosítsák azokat a föltételeket, amely föltételek között más államokban azj munkarendszereket alkalmazzák. A kollektív szerződéskötés lehetősége, az erre vonatkozó törvényes védelem óriási jelentőséggel bír a szakszervezeti mozgalomban. Ezt leginkább azok tudhatják, akiknek alkalmuk volt olyan kollektívszerződéses viszonyban dolgozni, amely kollektívszerződéses jogviszonyt törvényes védelem alá létététt helyezni. Ez a helyzet magyarázza azt, hogy Németországban, Ausztriában és mindazokban az államokban, ahol hasonlóan áll fönn a munka joga, a kollektív szerződések kötésének lehetősége és védelme, nem lehet előállani a munkáltatóknak olyan munkarendszerekkel, amely munkarendszer a munkástól fizikai munkaerejének magasabb igénybevételével több termelést kíván és ezzel semmiképpen arányban nem álló fizetést ad. Német és osztrák szaktársainknak nincs is bajuk a Bedaux-rendszerrel, mert a munka jogának elismerése, az üzemi alkotmány, az üzemi tanácsok ténye, a béregyeztetőhivatalok, a döntőbíróságok, a kollektív szerződések kötésének lehetősége és törvényes védelme adja meg azt a segítséget, amellyel a Bodaux-rendszer a munkások munkaerejének kizsákmányolórendszerét elhárítani lehet. Természetesen úgy Ausztriában, mint Németországban igen nagy mértékben elősegíti a kollektív szerződéses jogviszony megkötésének lehetőségét a munkanélküliség esetére szóló biztosítás törvénye, mert az önhibájukon kívül munka nélkül maradottak megélhetésüket biztosító segélyben részesülnek és így nem kénytelenek munkaerejüket feltétel nélkül a munkáltatók részére fölkínálni. Mindezek együttesen magyarázzák, hogy miért vagyunk mi hátrább e tekintetben és miért vannak előbbre német és osztrák szaktársaink. Itt rá kell mutatnunk arra is, hogy a szakszervezeti mozgalmi életre rendkívüli nagy kihatással bír a politikai életben is megfelelő erőviszony megteremtése, mert a gazdasági küzdelmeket mint az osztrák és német példák is mutatják, a politikai térhódítással milyen nagy mértékben lehet alátámasztani. Ha tehát mi is nagyot, maradandót és mindanynyiunkra vonatkozóan kielégítőt akarunk produkálni, fogjunk össze teljes erővel, erősítsük meg szervezeti életünket, de emellett igyekezzünk arra, hogy politikailag is szervezettek legyünk, mert csak úgy tudjuk politikai térhódításaink közé sorozni azokat az eredményeket, amely eredmények maradandó értéket jelentenek. Ha csak a sötét jelent tekintjük, vigasztalan kép tárul elénk. Ebből azonban a jövőt megítélni nem szabad, hanem erőt kell merítenünk azokból az eredményekből, amelyeket a jobb viszonyok között élő államok munkásai elértek, erőt kell meríteni azokból a küzdelmekből, amelyek ezeket az eredményeket meghozták. Ha a jövőbe pillantunk, csak a bizakodás foghat el bennünket. Bizakodnunk kell abban, hogy az egyetemesen feltörő szervezeti erőt eltaposni nem lehet. Ebben való bizakodás sokszorozza meg erőnket, erősítse meg elhatározásunkat és lássunk hozzá az elvégzendő munkánkhoz azzal a célkitűzéssel, hogy mi is mihamarább részesei akarunk lenni mindazoknak az eredményeknek, amelyeket a művelt nyugati iparállamok munkásai régóta birtokolnak. Bárdos elnök: Az esztergályosok és rokonszakmák szervezőbizottsága indítványt nyújtott be, amely 5 tagú bizottság kiküldését célozza abból a célból, hogy a tisztviselő-ügyeket vizsgálják meg és tegyenek javaslatot. A vezetőség úgy látja, hogy nincsen akadálya az 5 tagú bizottság kiküldésének, annál is inkább, mert a küldöttközgyűlés belső adminisztratív dolgokkal úgy sem akar foglalkozni. Az indítványozók a bizottságba a következő szaktársakat javasolják: Túri János, Sehmiedthoffer Jenő, Tolnay József, Avar István és Gutherl János szaktársakat. A közgyűlés az indítványt elfogadta. Csacsovszky József az igazolóbizottság nevében tette meg jelentését. Garay Annia, a központi felügyelőválasztmány elnöke jelentette, hogy az elmúlt két éven át a pénztárt és az okmányokat rendszeresen fölülvizsgálták és azokat rendben találták. Mindkét jelentés tudomásul vétetett. Ezután a jelentés fölötti vita következett, amelyhez a következő szaktársak szóltak hozzá: Szabó Lajos (Debrecen), Ligethy Elemér (Győr), Avar István (Szombathely), Tolnay József (Pécs), Gonauer Nándor (Vecsés), Menyhárt István (közüzem), Csacsovszky József (Diósgyőr), Pintér Sándor (Győr), Kubinyi István (Ózd), Reviczky András (Pesterzsébet), Tóth Rezső (Budapest), Gallián István (Pesterzsébet). Csapó Sámuel és Kabók Lajos szaktársak viszonválaszai után a közgyűlés a szövetségi, és a mozgalmi jelentést tudomásul vette. A közgyűlés egyhangúan vette tudomásul a központi székház és bérház építkezésével kapcsolatos elszámolásokat is. Egyben jóváhagyta a központi vezetőség és az országos nagyválasztmány azon intézkedését, hogy a győri Munkásotthont kiépíttette és az ehhez szükséges 100.000 pengős kölcsönt fölvette. Nagy lelkesedéssel vette tudomásul a közgyűlés a központi vezetőség azon bejelentését, hogy a kivált esztergályos szaktársakkal sikerült a békét megkötni, egyben hozzájárult a közgyűlés azokhoz a feltételekhez, amelyek a békekötés során írásba foglaltattak. Ugyancsak egyhangú határozattal fölhatalmazta a közgyűlés a központi vezetőséget, hogy szükség esetén a munkanélküli szaktársak támogatására havi különjárulékot vessen ki azzal a feltétellel, hogy az ily módon befolyó összeg csak a munkanélküli és beteg szaktársak támogatására fordítható. II. nap: Péter József elnök megnyitja az ülést és üdvözli a megjelenteket. Felszólítja a jelölőbizottság tagjait, hogy kezdjék meg munkájukat. Ezután áttért a közgyűlés az özvegy- és árvasegélyalap tárgyalására. Csapó Sámuel szaktárs előadó ismerteti a segély bevezetése óta elmúlt két év orr© vonatkozó statisztikáját. Megemlíti, hogy a legutóbbi közgyűlés a nehéz gazdasági viszonyok miatt a segélyt a nőtlen tagok hozzátartozóira is kiterjesztette. Ennek bevezetése a segélyezés körül változott helyzetet teremtett. A kiadások megnövekedtek, amivel egyidőben a halottak utáni járulék körül visszaesés mutatkozik. Ennek oka nagyrészt a mai nagy munkanélküliség, ami miatt a szaktársaknak nincsen módjukban a járulékot pontosan fizetni. Ez a körülmény teszi szükségessé, hogy a segélyek leszállíttassanak, erről azonban a mai viszonyok között szó sem lehet Sokkal célszerűbb az a megoldás, hogy az özvegy- és árvaalap járuléka 1 fillérrel fölemeltessék. Habár ez is megterhelést jelent, mégis ez a helyes megoldás. Hegyi Imre (Csepel) fölszólalva a kérdéshez, kéri a közgyűlést, hogy fogadja el a csepeli helyi csoport azon javaslatát, amely szerint egyesíteni kell a szövetségi és az özvegy- és árvaalap járulékát. A közgyűlés három szavazat ellenében elfogadta a központi vezetőség azon indítványát, amely a halottankénti járulék egy fillérrel való fölemelését javasolja. Ezen javaslat elfogadásával az özvegy- és árvasegéllyel kapcsolatos többi indítvány tárgytalanná vált. Az indítványok fölött a közgyűlés a következőkben határozott (az indítványokat sorrendi számmal ellátva, lapunk legutóbbi számában közöltük): 1. „Mondja ki a közgyűlés, hogy mindazon szaktársak, akik 52 hetet befizettek és 4 héten keresztül egyfolytában munkahelyükről szabadságolva vannak, a helyi csoportok, illetve szervezőbizottságok javaslata alapján havonta 2 darab ingyenbélyeget kapjanak. Az ingyenbélyegek száma egy éven belül maximálisan 24 lehet.“ Elfogadva. A 2. számú indítvány az 1. számú indítvány elfogadásával tárgytalanná vált. 3. „Mondja ki a közgyűlés, hogy mindazon munkanélküli szaktársak, akik az 1926. évi közgyűlés határozata alapján évenként 26 darab ingyenbélyegre jogosultak, indokolt esetekben a helyi csoportok, illetve a szakmai szervezőbizottságok javaslata alapján továbbra is évenként 26 heti ingyenbélyeget kapjanak.“ Elfogadva. A 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11. és 12. számú indítványok a 3. számú indítvány elfogadása által tárgytalanná váltak. A 13. és 14., 15. és 16. számú indítványokat, amelyek a rokkantbiztosításra vonatkoznak, a közgyűlés elutasította, mert erre vonatkozóan az előző közgyűléseknek már van határozata. 17. „Indítványozzuk, hogy a Szövetség tegye lehetővé a vidéki helyi csoportoknak, hogy olcsó és hosszúlejáratú kölcsönöket kaphassanak a csoportkönyvtárak gyarapítása céljából.“ Az új vezetőséghez utalva: 18. „Mondja ki a közgyűlés, hogy a szaklap ismételten kéthetenként jelenjen meg.“ Átutalva az új vezetőséghez, miáltal a 19. számú hasonló indítvány tárgytalanná vált. A 20. számú indítványt a közgyűlés elvetette, mert erről az ügykezelési szabályzat intézkedik A 21. számú indítvány tárgytalan, mert az abban feltüntetett újabbi igényjogosultságra az ügykeze-,lési szabályzat intézkedik. A 22. számú indítvány elutasítva. A 23. számú indítvány tárgytalan, mert az eddigi gyakorlat is az indítvány szellemében történik. Ugyanez a határozat vonatkozik a 24. számú indítványra is. A 25. számú indítvány elutasítva. 26. „Indítványozzuk, hogy a helyi csoportok elnökei és titkárai tárgyalási és szavazati joggal részt. vehessenek az összszervező- és főbizalmi üléseken." Elfogadva. A 27. és 28. számú indítványokat a közgyűlés által megválasztott ötösbizottsághoz utaltatták át. 29. „Indítványozzuk, hogy a nehézvasipari telepeken a szövetségi tagok oktatását valósítsa meg a Szövetség vezetősége.“ Az új vezetőséghez utalva. 30. „Indítványozzuk, hogy az újonnan megválasztott vezetőség kezdjen tárgyalást a Bánya- és Kohómunkások Országos Szövetségével a két szervezet egyesítésére. Az új vezetőséghez utalva: 31 „Indítványozzuk, hogy a vasiparban foglalkoztatott, segédmunkások szervezésére nagyobb súly helyeztessék és az összes szakmák utasíttassanak arra, hogy a szakmájuk körében dolgozó segédmunkásokat megszervezni tartoznak.“ 32. „Mondja ki a közgyűlés, hogy a Szövetség tulajdonában lévő összes Munkásotthonok pénzügyi és egyéb ügyvitelét a jövőben a Szövetség központi vezetősége szigorúan ellenőrzi és a jövedelmek fölöslegét a Munkásotthonok fejlesztésére fordítja.“ A 31. és 32. számú indítványok elfogadva. 33. „Indítványozzuk, hogy a Szövetség központi vezetőség© összeköttetésbe lépve az érdekelt szervezetekkel és testületekkel, indítson erős akciót a 8 órás munkanap és az önhibájukon kívül munkanélkülivé vált munkások állami segélyezésének törvénybe iktatása érdekében.“ 34. „Indítványozzuk: Utasítsa a közgyűlés az újonnan megválasztott, központi vezetőséget, hogy indítson harcot a heti 40 órás munkahét bevezetése érdekében, tekintettel arra, hogy a munkanélküliek nagy létszáma miatt a 8 órai munkaidő további követelése túlhaladott álláspont.“ A 33. és 34. indítványok elfogadva. 35. Indítványozzuk, hogy mozgalmi szabadszervezeteink a mai kornak megfelelőért átszerveztessenek. Ennek záros határidőn belül való megvalósításával bízassák meg az újonnan megválasztott központi vezetőség.“ 36. „Utasítsa a közgyűlés az újonnan megválasztott vezetőséget, hogy Budapest és környékét a legsürgősebben ossza föl kerületekre és hívja életre az új vezetőségeket Az így életrehívott vezetőségek szakmai különbségek nélkül a szabadszervezeti iroda irányítása mellett végezzék a mozgalommal és az agitációval járó munkákat.“ A 35. és 36. számú indítvány elfogadva. 37. „Indítványozzuk a szakmai szervezet központosítását egy átfogó rendszer kiépítésével. E célból kimondandó, hogy mindazon szakmák központosíttassanak, amelyek 1000 fővel nem rendelkeznek.“ 38. „Indítványozzuk a szakmai központosítás 100%-ban való keresztülvitelét.“ 39. „Indítványozzuk, hogy szervezeti és agitációs vonatkozásban a szabadszervezeti irodá hatáskör© kibővíttessék olyan vonatkozásban, hogy a szakmák tisztviselőit és szervezőbizottságait szervezési munkára fölhasználhassa. A 37., 38. és 39. számú indítványok az új vezetőséghez utalva. 10. „Indítványozzuk, hogy a vasas ifjúság a jövőben fokozottabb mértékben nevelésben részesüljön és ennek végrehajtása céljából szerveztessék meg a vasasifjúság titkársága. Erre bízassák a szervezés és a nevelés munkája is.“ 41. „Indítványozzuk, hogy Budapest és környék© összes gyáraiban induljon meg a vasas-ifjúság toborzása. A cél tökéletes végrehajtása érdekében szerveztessék meg az ifjúmunkástitkárság, amely kizáróan a tanonckérdéssel és azok nevelésével foglalkozna. A 40. és 41. számú indítványok átutalva az új vezetőséghez. . A 42., 43. és 44. számú indítványok átutalva a jelölőbizottsághoz. A 45. számú indítvány elfogadva. A 46., 47. és 48. számú indítványok az özvegy- és árvaalapra vonatkozó központi vezetőségi javaslat elfogadásával tárgytalanná váltak. Szabályszerű indítvány létezett a közgyűlésen 34 küldött aláírásával, amely azt javasolja, hogy az Állandó Választottbíróság tagjai, mint a közgyűlés rendes tagjai, fölszólalási és szavazati joggal bírjanak. Minthogy erre az ez idő szerinti alapszabályok módot nem nyújtanak, a közgyűlés a javaslatot elvetette. Egy másik javaslat, amelyet 39 küldött írt alá, azt kéri, hogy az új központi vezetőség a központtól távolálló lakatosokkal kísérelje meg a béke megteremtését. Elfogadva. A központi vezetőség a következő indítványt terjesztett© a közgyűlés elé: „Tekintettel a súlyos gazdasági viszonyokra és a nagy munkanélküliségre, az országos közgyűlés küldötteinek költségeit a helyi csoportok a 20%-ból fedezzék. MŰSZERÉSZBÁL JANUÁR 24-ÉN, SZOMBATON ESTE 8 ÓRAKOR SZÖVETSÉGI SZÉKHÁZUNK DÍSZTERMÉBEN. A TISZTA JÖVEDELEM A SZAKMABELI MUNKANÉLKÜLIEK SEGÉLYEZÉSÉRE LESZ FORDÍTVA