Vegyészeti Lapok, 1911 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1911-03-05 / 5. szám

1911. 2­5. szám VEGYÉSZETI LAPOK 79. oldal montakszódagyár, Marosujvár. Benisch Albert cégjegyzési jogo­sultsága töröltetik, Huber Vilmos cégjegyzési jogosultsága be­jegyeztetik. Közszállítások. Kőolaj. A Máv. igazgatósága 4370 mm. kőolaj szállítására hirdet pályázatot. Az ajánlatokat március 16-ig kell benyújtani. Kristályszóda. Az Osztrák Lloyd­ Társaság trieszti igazgatósága 60.000 kg. kristályszódát kíván beszerezni 98°/o szénsavas nátronnal. Ajánlatok 2 kg.-nyi mintával felszerelve március 10-ig a trieszti Lloyd arzenálhoz küldendők be. Kenő-, világító- és tisztítóanyagok. A charlottenburgi városi vízművek igazgatósága egy évi szükségletének szállítására nyilvános pályá­zatot hirdet. Az ajánlatokat március 11-ig kell beküldeni. Vaggon és mozdonyolaj-szállítások. A bolgár államvasutak a fenti cikkek­ben felmerülő mintegy 238.000 frank értékű szükségletre pályá­zatot hirdetnek. A pályázati határidő március 20. Kátrányolaj. A bolgár államvasutak igazgatósága 1200 tonna 168.000 frank értékű kőszénkátrányolajat kíván beszerezni talpfatelítési célokra. Az ajánlatok március 20-ig küldendők be. Hengerolaj. A bolgár államvasutak kb. 60.000 frank értékű hengerolaj szállítására hir­detnek pályázatot. A versenytárgyalás március 22-én lesz. Ásvány­olaj. Az olasz államvasutak igazgatósága 600 tonna ásványolajat kíván beszerezni gázgyártási célokra. Az ajánlatokat március 30-ig kell beküldeni. — Olaj. A krekai (bosnyák) sóbányakezelő­­ség pályázatot hirdet 600 kg. elsőminőségű dinamóolaj és 300 kg. első minőségű hengerolaj szállítására. Az árak az olaj faj­­súlyának és viszkozitásának megjelölésével frankó Boszna-Bród adandók meg. Az ajánlatokat 1911. március 15-ikéig kell beadni. — Szappan. A lorienti tengerészeti élelmezési hivatal 9480 kg. fehérszappan és 26.400 kg. lágyszappan szállítására nyilvános pályázatot hirdet. A versenytárgyalást 1911 március 15-én tart­ják meg. MŰSZAKI HÍREK. A kaucsuk termelése és alkalmazása. E címen Perei Károly, az első magyar kábelgyár Perei és Schacherer r­­t. igazgatója, a minap a Magyar Elektrotechnikai Egyesületben igen érdekes előadást tartott. Bevezetésképpen ismertette a kaucsuk rendkívül sokféle alkalmazását a háztartás, továbbá a ruházati és gépipar, valamint a kémiai ipar és a gyógyászat, a sportélet és a közlekedés, stb. körében. A kaucsuk vulkanizációját 1840-ben fedezte föl Goodyear és akkor a világ gummifogyasztása még csak 400 tonna volt évente, míg 1909 végén már 70.000 t. kellett a szükséglet fede­zésére, összesen kb. 600 millió kor. értékben. Hogy még ez az óriási mennyiség sem elégíti ki a szükségletet, azt bizonyítja az is, hogy a gummi értéke az utolsó 3 év alatt régi árának három­szorosára szökött föl. 1 kg. nyers paragummi ára 1906 elején 14 kor., 1910 áprilisban már 33 50 K. volt, amiben azonban a spekulációnak is nagy része van. A gummifogyasztás óriási növe­kedését főként az automobil-ipar nagyarányú föllendülése okozza. 1910 elején egyedül Berlinben 50.000 automobilt számláltak össze az Egyesült Államokban pedig 400.000 drb-ot. Amellett az amerikai automobilgyáraknál a múlt évben 200.000 automobilt rendeltek meg, úgy, hogy az idén már kb. 600.000 gépkocsi lesz Amerikában, amelyeknek guramikerekei pedig, évente legalább háromszor pusztulnak el. A kaucsukot nagy fontossága ellenére is tudományos szem­pontból még nem ismerjük eléggé, sőt még kifogástalan analízise sincs eddigelé kidolgozva. Struktúrájáról a nézetek még igen eltérők, de bizonyos, hogy a kaucsuk mikroszkopikus kis göm­­böcskékből áll, melyek a Ficus-félék és Euphorbeaceák, vagyis kutyatej-fajta növényekből és liánokból nyerhető tejszerű nedv­ben emulziószerűleg vannak jelen. Henriques szerint a kaucsuk­a a latex koagulált alakja, melynek legfőbb tulajdonsága a rugal­masság és az, hogy képes kénnel olyképpen egyesülni, hogy az egyesülés után rugalmassága növekszik és az idő viszontagságai és nagy hőhatárok között állandó marad. A gummit legnagyobb mennyiségben Dél-Amerikában, az Amazon völgyében, Para tartományban nyerik; onnan ered a legbecsesebb nyersgum­mifajta, a paragummi, melyet a Hevea Braziliensis­ törzséből csapolnak le. E rendkívül szapora és gyors növésű fa már 8 éves korában és évente átlag kétszer megcsa­polható. Azonkívül azonban Afrika és Ázsia több tartománya is jelentős mennyiségű és becses gummit szolgáltat. A gummit megcsapolás útján nyerik a gummifákból. A gummitermelés legfontosabb mozzanatai a csapolás és a latex, a tejszerű nedv megalva­sztása. Az utóbbit gyorsan kell végezni, mert oxidáció és mikroorganizmusok hatása alatt hamar bomlás­nak indul. Ezért a latexet rendesen mindjárt a gyűjtés helyén konzerválják nagy agyagedényekben, melyek a víz elpárolgását elősegítik. A konzerválás abban áll, hogy pálmadió héjából és leveleiből készített tűz fölött falapáton rétegenként kiszárítják a gummit. A koagulálásnak azonkívül több, módja is van, így az elpárologtatás, a forró vízben való keverés, kémiai úton a savak­kal, híg kénsavval, sósavval, oxálsavval vagy citromsavval, továbbá sókkal, mint timsóval, magnézium- vagy ammónium-szulfáttal, konyhasóval és szublimáttal, stb. való kezelés. Bizonyos, hogy a koagulálás módjának a kaucsuk minőségére igen nagy befo­lyása van. A kaucsuk ma már nemcsak vadon terem, hanem plantá­­zsokon is rendszeresen termelik. Anglia eddigelé közel 1500 millió koronát fektetett ilyen plantázsokba, melyek nagy jövő előtt állanak, mert a természetes termelés nem fedezi a szükségletet, mely 1908/09-ben is 1400 tonnával haladta meg a világterme­lést. A plantázsok fejlesztésének ma egyedüli akadálya a mun­káshiány. A mai nagy fogyasztás mellett figyelmet érdemel a rege­nerált gummi is, melyet a használt és elromlott gummitárgyakból nagy gyártelepeken kellő elkülönítés, aprítás és mosás után úgy nyernek, hogy az ócska gummit acetonnal és alkohollal a kötött kéntől megszabadítják. Ez ugyan nem elég tökéletes s innen van, hogy a regenerált gummi értéke jóval csekélyebb, mint a ter­mészetesé, de mint töltőanyag igen jó szolgálatokat tesz. A szintetikus kaucsuk még messze áll a gyakorlati haszno­síthatóságtól. Először Tilden dr.-nak sikerült 1884-ben a terpen­tinből gyönge hevítés útján izoprént előállítani, mely állítólag Mhingtoni Szivattyúsén i.­t. Budapest V., Váli-út 4 [ Vacuum-szivattyúk Hűtőtornyok Kompresszorok Szivattyúk gőz- és Kondenzátorok motorikus hajtásra ■

Next