Vegyészeti Lapok, 1912 (7. évfolyam, 1-24. szám)
1912-01-05 / 1. szám
4. oldal VEGYÉSZETI LAPOK 1912. 1 1. száma Iparfelügyeletünk 1910-ben. Az iparfelügyelet munkája és munkájának hatása erősen jellemző minden ország szociálpolitikájára. A magyar iparfelügyelők tevékenységéről szóló, lelkiismeretesen és nagy költséggel szerkesztett jelentés is élénk fényt vet ipari szociálpolitikánk mai állapotára és arra a szűkkeblűségre, amelylyel az állam az iparfelügyelet intézményével szemben viselkedik. A magyar iparfelügyeletről ugyanis, mely 1910-ben ülte meg decentralizálásának és a kazánvizsgálattal való összeházasításának tizedik évfordulóját, már e reform első évében elmondták, hogy decentralizálása tökéletlen, a kazánvizsgálat pedig nem tartozik az iparfelügyelet par excellence szociálpolitikai jellegű működése körébe. A további decentralizálás még nem fejlesztette, csak rontotta az intézményt, mert nem járt megfelelő személyszaporítással. Ha végiglapozzuk a jelentést, egész halomra való kívánság és javaslat gyűl az asztalunkra, amelyek mind az intézmény alapos újjászervezését sürgetik. Helyesen mutattak reá 1910. decemberében az iparfelügyeletnek a képviselőház előtt való tárgyalása alkalmával, hogy mennyire ránehezedik az iparfelügyelői hivatalokra is a minden szabad mozgást, iniciatívát lehetetlenné tevő bürokrata szellem, mely az iparfelügyelőkkel is aktaszerűen intézteti el az ügyeket. Az iparfelügyelők jelentéséből mindenekelőtt azt kell megállapítani, hogy az iparfelügyelők túl vannak halmozva munkával. Mindenféle csekély jelentőségű írásbeli teendő, kazánvizsgálatok és kazánellenőrző szemlék és az iparfejlesztés nagy fontosságú feladatának számos kérdése is az ő vállukra súlyosodik. Elképzelhetetlen, hogy mindennek a feladatnak megfelelhessenek. Ennek az elfoglaltságnak szemléltetésére említjük fel, hogy az iparfelügyelők 1910-ben átlag 155 napot töltöttek el külső foglalkozással. Ha a fönnmaradt 210 napból levonunk 52 vasárnapot, 8 más ünnepnapot, 2—3 hét szabadságot, 120—125 nap marad az írásbeli munkák elvégzésére és a felekkel való érintkezésre. Összesen 10.300 gyárvizsgálatot tartottak az iparfelügyelők. Ausztriában ugyanakkor 35.158 volt a vizsgálatok száma és a gyári üzemek 67,4%-át legalább egyszer megvizsgálták az állandóan szaporodó személyzettel dolgozó osztrák iparfelügyelők. De azért az osztrák iparfelügyelők jelentése panaszkodva említi fel, hogy csak 4 kerületben tudták az összes gyári üzemeket ellenőrzés alá vonni. Míg a magyar építész-iparfelügyelő mindössze 415 építkezést tudott megvizsgálni (lásd a nagyszámú építési baleseteket!), Ausztria építőiparában 2967 volt a vizsgálatok száma. Valósággal szemfényvesztés számba megy, mikor a jelentés közli, hány kazánpróbát, szerkezeti vizsgálatot és ellenőrzést láttak el az iparfelügyelők, de nem írja meg, hogy az összesen 33.708 gőzkazánból, amelyet évenként egyszer ellenőrzőszemle, harmadfélévenként szerkezeti megvizsgálás, ötévenként pedig víznyomásos próba illet meg, hány maradt ellenőrzés nélkül. Pedig az összes belső kazánrevíziók száma csak 9782-t, a kazánszemléké pedig 12.229-et tett ki. Az iparfelügyelőket a kazánvizsgálat ballasztjától, azt hittük, megszabadítja a jelentés évében megalakult Orsz. Gőzkazánvizsgáló Egyesület, amelyről azonban csak a brassói és a kolozsvári iparfelügyelő tesz említést. Működése, amely talán idővel az ország összes kazánjainak vizsgálatára ki fog terjedni, az első évben még teljesen jelentéktelen volt. Kívánatos, hogy az egyesület minél nagyobb körre terjeszsze ki tevékenységét. Az iparfelügyelőknek az 1909. évhez képest 1910-ben kifejtett nagyobb tevékenysége az ipari főfelügyelő jelentése szerint a teljesítőképesség legfelső fokára emelkedett. A gyárvizsgálatok száma 9%-kal növekedett. A vizsgálatok alkalmával tapasztalt hiányok megszüntetésére tett 17.495. intézkedésből a legnagyobb számmal a munkarend, a munkásjegyzék hiánya, a munkakönyvek részbeni hiánya, a munkások bejelentésének hiányos volta, fiatal munkások törvényellenes foglalkoztatása, egészségtelen munkahelyiségek, rozoga épületek, lépcsők és hágcsók, a leesés veszélyével fenyegető berendezések, a hajtógépek körül és a közlőműveken tapasztalt szabálytalanságok, szíjkorongok, hajtószíjak és kötelek hiányos burkolása, fogaskerekek hiányos elkerítése, famegmunkáló gépeken hiányzó védőkészülékek, tűzveszélyes, robbanással, vagy leforrázással fenyegető állapotok szerepelnek a legnagyobb számban. Majdnem a legtöbb intézkedést, 917 esetben tette szükségessé a kötszerek hiánya. A munkásvédelmi intézkedések nagy száma igazolja, hogy az iparfelügyelők jóakarata és buzgósága nem hiányzik. Azt azonban nem tudjuk meg, hogy ez intézkedések közül az iparhatóságok azután mennyit hajtottak végre. Mielőtt a jelentés statisztikai anyagából a többi érdekesebb adatot felsorolnék, meg kell állapítanunk, hogy az iparfelügyelők statisztikai tevékenységét nem szabad nagyon komolyan venni. Eszközök híján való ez a munka, megbízható következmények levonására tehát alig alkalmas. A statisztikai munka alól is fel kellene menteni az iparfelügyelőket. Az 1910. évi strájkokat, ellentétben az előző éviekkel, túlnyomóan a munkások helyzetének javítására irányuló törekvések idézték elő, míg az előző évben főleg hatalmi kérdések, a bizalmi férfiak elismerése és a szakszervezeti munkásközvetítés körül folyt a harc. A pozsonyi kerületben egy vegyigyár 489 munkása állott sztrájkba eredménytelenül, sőt 89-et közülök a gyár el is bocsájtott. A sztrájkok általánosságban kedvezően végződtek a munkásokra nézve, mert a legtöbb helyen sikerült némi béremelést,, vagy munkaidő-rövidítést kivívniok. 1910-ben 1933 telepengedélyezési tárgyalásra hívták meg az iparfelügyelőket, az előző évi 1721 tárgyalással szemben. Az ipari főfelügyelő rámutat arra a körülményre, hogy a csak telepengedélyezési eljárás alapján felállítható gyárak megjelölésében nem egyenlően szigorú mértéket alkalmaznak. A legtágabban értelmezhető az a rendelkezés, hogy a „vegyi gyárak“ általában telepengedélyhez vannak kötve. Az idevonatkozó számos pótrendelet mellett is az egyöntetűség csak fellebbviteli esetekben érhető el. Vegyészeti gyárnak minősítik ugyanis elég gyakran a gépolajat csupán keverés által előállító vagy a fénymázkészítő telepeket, a kezdetleges eljárású, néhány kg.-nyi napi teljesítő képességű gyógyszerkészítő műhelyeket. A székesfőváros területén az elsőfokú iparhatóságok átlátták, hogy a vitás kérdések elsősorban műszaki természetűek és kétes esetekben kiké- Dr. Ostwald Wilhelm Leipzig-Gross-Bothen-i lakos a 44451. számú „Katalysátor és berendezés ammóniáknak a nitrogén oxidjává való átlakítása számára“ című magyar szabadalmának gyártása céljából magyar gyárosokkal összeköttetést keres, szabadalmát esetleg el is adja vagy gyártási engedélyt ad. Érdeklődőknek szívesen szolgál felvilágosítással Kelemen István mérnök, hites szabadalmi ügyvivő irodája, Budapesten, Royal-szálloda B. Eiser és Kueiss BUDAPEST Gyár: Budapest-Albertfalva Iső budapesti aetherikus olajok, esszenciák és synthetikus olajok gőzüzemű gyűrő. Sárgénycím: „Essences" A minőségért szavatolunk! Talison Budafok 55