Vegyi Ipar, 1902 (1. évfolyam, 1-14. szám)
1902-05-25 / 1. szám
i' lUs°o/k VEGYI IPAR . T** A vegyi ipar minden ágát felölelő technikai és kereskedelmi folyóirat. KIADÓHIVATAL: # # , _ S ZjE R K E SÍZ T Ő S É'Q: Budapest, VII., Kertész-u. 43. (Csillagudvar.) Jh olajipar, zsiradékipar és kereskedem, petroleumipar, szappany|| Kertész-u. 43. (Csillagudvar.) előfizetési ÁRA, és gyertyagytártás, aszfalt- és kátrányipar szakközlönye. Fizetések,sievetek, kéziratok ,ésegyéb Egész évre............................10 korona közlemények a szerkesztőséghez küldendők Fél évre ........ 5 korona Megjelenik havonta kétszer, a hónap 10-ikén és 25-ödikén. Egyes szám ára 50 fillér. Kéziratok vissza nem adatnak. Budapest, 1902. május 25. Szerkeszti és kiadja : LÁZÁR ALBERT okt. gépészmérnöki Első évfolyam, 1. szám. Chemiai iparunk. Ha őszinték akarunk lenni, bizony nem sok elismeréssel szólhatunk hazánk chemiai iparáról, amely ellenére annak, hogy az egyéb iparviszonyokhoz képest meglehetős arányban van kifejlődve, mégis az elhanyagoltság stádiumában sielődik. A mi chemiai iparunk jellemzésére legtalálóbb a chemiai kisipar elnevezés, ami pedig elég szomorú. Vegyük csak tekintetbe azt a productiót, melyet hazánk nyers anyagokban nyújt és exportál, csakhamar belátjuk a rengeteg pénzveszteséget, melyet e nyers anyagok értékfokozásának, tehát rationális ipari feldolgozásának elhanyagolása okából szenvedünk. Ám ez a veszteség nagyon kicsi ahhoz képest, mely pénz alakjában külföldre vándorol, hogy vele ama chemia czikkekben való szükségleteinket fedezzük, melyeket a magyar chemiai ipar egyáltalán nem produkál. Magyarországon a természettudományok, s a technikai tudományok most még csak gyerekkorukat élik; ezen a téren még nagyon el vagyunk maradva más kultúrnemzetek mögött! Talán ebben rejlik a chemiai ipar épen nem leglenyengesebb helyzetének oka? Elvitázhatlan tény az, hogy a technikai iparágak csak a hatalmasan kifejlődött technikai tudományok nyomában virágozhatnak fel, ott, hol a tudás az iskola szegényes falai közül a gyakorlati élet busásan hajtó mezejére igyekszik, de hazánkban még a kis igényű mértékkel bírálva is, nem menthető komolyan a chemiai ipar állapota. Van ugyan egy-két rationálisan dolgozó chemiai gyárunk, melyek a feldolgozásra szánt nyersanyagokat úgy dolgozzák fel, hogy belőle minden értékesíthetőt a piaczra képesek vinni; de ezek a gyárak is csak bizonyos irányban munkálkodnak, olyan chemiai termékeket gyártván, melyek csak a hazai piac keresletét elégítik ki. Fő jellemvonása a mi chemiai iparunknak az anorganikus technológia felkarolása, s ezzel szemben az organikus technológia elhanyagolása. Ez utóbbi nagy, hatalmas és annyira jövedelmező chemiai nagyipart nálunk néhány szeszgyár, czukorgyár és zsírokat, olajokat és világításra szánt anyagokat termelő gyár képviseli. Organikus készítményeket csekély kivétellel magyar gyár nem termel, pedig ezekben a kereslet épen nem megvetendő, hiszen nagyon sok hatalmasan kifejlődött gyáriparág, továbbá a therapia is nagy mennyiségeket fogyaszt ezekből. A chemiai nagyiparnak fejletlenségét részletezni sokkal nehezebb feladat, mint a fejlettségét méltányolni. Nem is foglalkozunk e kérdés részleteivel, csak még ama körülményre akarunk rámutatni, melyben a chemiai ipar e mostoha voltának okát nagyon könnyű megtalálnunk. A rationálisan dolgozó, valóban nagy alapokra fektetett chemiai gyár óriási beruházási tőkét igényel, akkorát, amekkorával magánember a legritkább esetben rendelkezik. Mi sem természetesebb tehát, minthogy az ilyen gyár létesítése ma még csak consortiális alapon lehetséges, tehát többek véleményétől van függővé téve. Épen ez a hiba! Mert, ha van is a tőkések között chémiai szakértelemmel rendelkező ember, ennek terveit és eszméit bizony hamar leszavazzák a többiek, akik általuk is ismert, s ennélfogva biztosan jövedelmező területeken akarják tőkéjüket gyümölcsöztetően elhelyezni. A szakember ismeri ugyan tudománya ipari alkalmazásának nagy horderejét és a vele járó hasznokat, ám tehetetlenül áll a megoldandó feladatok előtt, mert ezek megvalósítására nem mindig áll tőke rendelkezésére! A bajon ezek szerint csak az segíthet, ha a laboratóriumok kutató munkásai és a tőke iparkodnak megkeresni az okos és helyes érintkezést, hogy egyesült erővel lendítsenek hazánk chemiai iparán, előnyére egyrészt a chemiai és technológiai tudományoknak, melyek csak ezen az alapon lendülhetnek fel igazán, másrészt a parlagon heverő és önnönmagát megemésztő tőkének, mely hitünk szerint ezen a téren gyarapodhatik a legbiztosabban! Távol áll tőlünk a fent elmondottakkal lekicsinyelni a magyar chemiai ipart. Jobb hijján örülnünk kell annak, a mi napjainkban a birtokunk. Sőt él bennünk az a gondolat is, hogy amit mi a dolgok állásának jellemzésére chemiai kisiparnak neveztünk el, alapja az igazi nagy chemiai iparnak, csak gyárosainknak körültekintésétől és akaratatától függ ennek megvalósítása. Ha kicsiny áldozatoktól, esetleg avatott szakerőknek munkakörükbe való bevonásától nem idegenkednek, abban a körben, melyben gyáraik ma serénykednek, előnyösen és jövedelmezően terjeszkedhetnek, lépésről-lépésre közelebb jutván ama czélhoz, hogy gyáruk valóban rationálisan dolgozó, igazi "T----pij pyfly lngy-n 1-Lázár Albert. A m. kir. *tr0l^VfflT.tfiS*5A'*0S4ien,10 ("Minden ige fenntartva.) ____.Kitlenn tulajdona Érzékiskőf^ffrttltB'gyl)?"km.-nyíre, vasút mentén húzódik ezen petroleumtelep, Welica, Obersdorf és Kroscienko községekben. A telep 1897.óta egy consortium bérletében van, mely bérletszerződés 20 évi időtartamra volt megkötve. Területe 173 hektár, melyből 215 hektár Wolica községre 29,75 hektár Obersdorfra és 121,75 Kroscienkora esik. A bérletszerződés naphta exploitatio czéljaiból köttetett. E petroleum-terrénumokat dr. Zuber Rudolf lembergi egyetemi tanár geológiai szempontból vizsgálta meg és tapasztalatait annak idején publikálta is. Zuber munkájából kitűnik, hogy e petroleumtelepek a Kárpátok mentén húzódó eocaen és oligocaen rétegekben feküsznek, tehát azokban, melyek a legfontosabb és a legbővebb petroleumformátióknak tekintendők. Előnye e petroleumtelepeknek még az is, hogy az említett rétegek kellő közepében helyeződnek el, tehát ott, ahol a naplotaexploitatió a legelőnyösebben eszközölhető. Zuberen kívül Walter Henrik bányatanácsos és a bécsi geológiai intézet lev. tagja is megvizsgálta e telepeket és véleménye szerint annak geológiai viszonyai a legideálisabbaknak mondhatók. Ezen kívül dr. Boverton Redwood híres angol geológus a petróleumról írott munkájában (Boverton Redwood Petroleum and its Products.) nagy jövő jósol e petroleum-terrenumoknak. Itt adjuk Zuber tanárnak geológiai véleményét az említett petroleumtelepről. Geológiai vélemény a Kroscsenko, Obersdorf és Wolica vidékén húzódó petroleumtelepről. Ez a petroleumtelep közép Galicia Dobromil nevű kerületében Kroscsenko vasúti állomás közvetlen közelében fekszik. Geológiai tekintetben főleg oligocaen, homokkő és para alkotja a telepet, tetején hatalmas szürke homokkőtömbökkel, melyek a magasabb hegyhátakat képezik. Alatta a jól ismert barna bituminosus szarukőrétegek és különböző homokkőrétegek húzódnak, melyek alatt eocaen rétegek következnek, főleg zöld és vörös palából, zöld és szürke homokkőtömbökből összeróva. Az eocaen-rétegek, mint ismeretes, a Kárpátok petroleumhorizontjában a legfontosabbak és a legkiadóbbak, különösen ott, hol nyeregszerű kiemelkedéseket képeznek a fiatalabb formatiók között. Kroscsenko vidékén három ilyen eocaen kimagaslás húzódik keresztül, melyek meglehetősen meredek nyerget képeznek. A Kroscsenko vidékén húzódó petróleumtelepek véleményem szerint a legproduktívabb olajzónában terülnek el, melynek petrográfiai viszonyai semmi kívánni valót nem hagynak hátra. A telep tehát a környezet legreményteljesebbjei kül való.* Hasonló jó véleménynyel van e telepekről Walter Henrik bányatanácsos, aki ugyancsak írásbeli véleményt adott az ott eszközölt geológiai vizsgálatokról, részletezvén a terrénum kihasználható helyeit , hozzátéve, hogy a termelt naphta kitűnő minőségénél fogva raffinálás nélkül is használható.* Az a consortium, mely e telepet most leírja, hajlandó annak akár kihasználási jogát, akár birtokjogát megfelelő társaságnak átengedni. Ebből az okból hívja fel a Kroscsenko vidékén húzódó petroleumtelepekre az érdeklődők figyelmét. Dr. F. A petroleum- és kőszénkátrány megkülömböztetése a zsirdestillatio kátrányszerű maradékaitól. Írta: Dr. P. I. Holde és Marcusson quantativ reactiókat közöltek az említett kátrányfajok megkülönböztetésére, mely reactiók a gyakorlatban nagyon előnyösen használhatók. A stearinsav, palmitinsav és olajsav, a gyapjúzsír, pálmaolaj stb. destillálásánál visszamaradó kátrányszerű anyagokat stearinszuroknak, palmittinszuroknak stb. nevezik; ez anyagokat kenőolajok gyanánt, tovább kábelizolátor anyagok gyártására használják. Feketebarna vagy sötétfekete színű kemény szurokszerű, esetleg nyúlós anyagok. A lágyabbakat és nyúlósabbakat könnyen meg lehet különböztetni a petroleumdestillatio maradékától, melyekben, szemben ezekkel alig van naphtensav vagy más carbonsav. Ellenben a tökéletesen ledestillált szurokszerű kemény maradékokat eddig ismert módszerekkel alig tudjuk a petroleummaradékoktól megkülönböztetni, ha csak Holde és Markusson alább közlendő módszeréhez nem folyamodunk.