Vegyi Ipar, 1902 (1. évfolyam, 1-14. szám)

1902-05-25 / 1. szám

i' lUs°o/k VEGYI IPAR . T** A vegyi ipar minden ágát felölelő technikai és kereskedelmi folyóirat. KIADÓHIVATAL: # # , _ S ZjE R K E SÍZ T Ő S É'Q: Budapest, VII., Kertész-u. 43. (Csillagudvar.) Jh olajipar, zsiradékipar és kereskedem, potroleumipar, szappan- y|| Kertész-u. 43. (Csillagudvar.) előfizetési ÁRA: és ggertüagiiártás, aszfalt- és kátrángipar szakközlönge. Fizetések,jieveiek, kéziratok :és [egyéb Egész évre............................10 korona közlemények a szerkesztőséghez küldendők Fél évre ........ 5 korona Megjelenik havonta kétszer, a hónap 10-ikén és 25-ödi^én. Egyes szám ára 50 fillér. Budapest, 1902. május 25. Szerkeszti és kiadja : LÁZÁR ALBERT oki. gépészmérnöki Kéziratok vissza nem adatnak.: Első évfolyam, 1. szám. Chemiai iparunk. Ha őszinték akarunk lenni, bizony nem sok elismeréssel szólhatunk hazánk chemiai iparáról, a mely ellenére annak, hogy az egyéb ipar­viszonyokhoz képest meglehetős arányban van kifejlődve, mégis az elhanyagoltság stádiumában sinlődik. A mi chemiai iparunk jellemzésére legtalálóbb a chemiai kisipar elnevezés, a mi pedig elég szomorú. Vegyük csak tekintetbe azt a productiót, melyet hazánk nyers anyagokban nyújt és exportál, csak­hamar belátjuk a rengeteg pénzveszteséget, me­lyet e nyers anyagok értékfokozásának, tehát rationális ipari feldolgozásának elhanyagolása oká­ból szenvedünk. Ám ez a veszteség nagyon kicsi ahhoz képest, mely pénz alakjában külföldre vándorol, hogy véle ama chemia czikkekben való szükségletein­ket fedezzük, melyeket a magyar chemiai ipar egyáltalán nem produkál. Magyarországon a természettudományok, s a technikai tudományok most még csak gyerekkoru­kat élik; ezen a téren még nagyon el vagyunk maradva más kulturnemzetek mögött! Talán ebben rejlik a chemiai ipar épen nem legfénye- nyesebb helyzetének oka? Elvitázhatlan tény az, hogy a technikai iparágak csak a hatalmasan ki fejlődött technikai tudományok nyomában virá­gozhatnak fel, ott, hol a tudás az iskola szegényes falai közül a gyakorlati élet busásan hajtó meze­jére. igyekszik: de hazánkban még a kis igényű mértékkel bírálva is, nem menthető komolyan a chemiai ipar állapota. Van ugyan egy-két rationálisan dolgozó che­miai gyárunk, melyek a feldolgozásra szánt nyers anyagokat úgy dolgozzák fel, hogy belőle min­den értékesithetőt a piaczra képesek vinni; de ezek a gyárak is csak bizonyos irányban munkál­kodnak, olyan chemiai termékeket gyártván, melyek csak a hazai piacz keresletét elégítik ki. Főjellemvonása a mi chemiai iparunknak az anorganikus technológia felkarolása, s ezzel szem­ben az organikus technológia elhanyagold sa. Fz utóbbi nagy, hatalmas és annyira jövedelmező chemiai nagyipart nálunk néhány szeszgyár, ezukor- gyár és zsirokat, olajokat és világításra szánt anyagokat termelő gyár képviseli. Organikus készítményeket csekély kivétellel magyar gyár nem termel, pedig ezekben a keres­let épen nem megvetendő, hiszen nagyon sok hatalmasan kifejlődött gyáriparág, továbbá a the- rapia is nagy mennyiségeket fogyaszt ezekből. A chemiai nagyiparnak fejletlenségét részle­tezni sokkal nehezebb feladat, mint a fejlettségét méltányolni. Nem is foglalkozunk e kérdés rész­leteivel, csak még ama körülményre akarunk rámu­tatni, melyben a chemiai ipar e mostoha voltának okát nagyon könnyű megtalálnunk. A rationálisan dolgozó, valóban nagy alapokra fektetett chemiai gyár óriási beruházási tőkét igényel, akkorát, a mekkorával magánember a legritkább esetben rendelkezik. Mi sem természetesebb tehát, minthogy az ilyen gyár létesítése ma még csak consortiális alapon lehetséges, tehát többek véleményétől van függővé téve. Épen ez a hiba! Mert, ha van is a tőkések között chemiai szakértelemmel rendelkező ember» ennek terveit és eszméit bizony hamar leszavaz­zák a többiek, a kik általuk is ismert, s ennél­fogva biztosan jövedelmező területeken akarják tőkéjüket gyümölcsöztetően elhelyezni. A szakember ismeri ugyan tudománya ipari alkalmazásának nagy horderejét és a vele járó hasznokat, ám tehetetlenül áll a megoldandó felada­tok előtt, mert ezek megvalósítására nem mindig áll tőke rendelkezésére! A bajon ezek szerint csak az segíthet, ha a laboratóriumok kutató munkásai és a tőke iparkodnak megkeresni az okos és helyes érintkezést, hogy egyesült erővel lendítsenek ha­zánk chemiai iparán, előnyére egyrészt a chemiai és technológiai tudományoknak, melyek csak ezen az alapon lendülhetnek fel igazán, másrészt a par­lagon heverő és önnönmagát megemésztő tőké­nek, mely hitünk szerint ezen a téren gyarapodha- tik a legbiztosabban! Távol áll tőlünk a fent elmondottakkal lekicsi­nyelni a magyar chemiai ipart. Jobb hijján örül­nünk kell annak, a mi napjainkban a birtokunk. Sőt él bennünk az a gondolat is, hogy a mit mi a dolgok állásának jellemzésére chemiai kisipar­nak neveztünk el, alapja az igazi nagy chemiai ipar­nak, csak gyárosainknak körültekintésétől és akara- ratától függ ennek megvalósítása. Ha kicsiny áldozatoktól, esetleg avatott szakerők­nek munkakörükbe való bevonásától nem idegenked­nek, abban a körben, melyben gyáraik ma serény­kednek, előnyösen és jövedelmezően terjeszked­hetnek, lépésről-lépésre közelebb jutván ama czél- hoz, hogy gyáruk valóban rationálisan dolgozó, igazi "T----pij p-yfly lngy-n 1­X ázár Albert. A m. kir. *tr0l^VfflT.tfiS*5Ä'*0S4ien,i0 ("Minden jqe fenntartva.) ____.Kit; lenn t ulajdona Érzéki}sltőf^ffrttltB'gyl)?"km.-nyíre, vasút men­tén húzódik ezen petroleumtelep, Wólica, Obers- dorf és Kroscienko községekben. A telep 1897.-óta egy consortium bérletében van, mely bérletszerzödés 20 évi időtartamra volt megkötve. Területe 173 hektár, melyből 215 hek­tár Wolica községre 29.75 hektár Óbersdorfra és 121‘75 Kroscienkora esik. A bérletszerződés naphtaexploitatio czéljaiból köttetett. E petroleum-terrenumokat dr. Zuber Rudolf lembergi egyetemi tanár geológiai szempontból vizsgálta meg és tapasztalatait annak idején pub­likálta is. Zuber munkájából kitűnik, hogy e pet- roleumtelepek a Kárpátok mentén húzódó eocaen és oligocaen rétegekben feküsznek, tehát azok­ban, melyek a legfontosabb és a legbővebb pet- roleumformatióknak tekintendők. Előnye e petro- leumtelepeknek még az is, hogy az említett réte­gek kellő közepében helyeződnek el, tehát ott, a hol a napbtaexploitatió a legelőnyösebben esz­közölhető. Zuberen kivül Walter Henrik bányatanácsos és a bécsi geológiai intézet lev. tagja is megvizsgálta e telepeket és véleménye szerint annak geológiai viszonyai a legideálisabbaknak mondhatók. Ezen kivül dr. Boverton Redwood hires angol geológus a petróleumról Írott munkájában (Boverton Red­wood Petroleum and its Products.) nagy jövő jósol e petroleum-terrenumoknak. Itt adjuk Zuber tanárnak geológiai véleményét az említett petroleumtelepröl: Geológiai vélemény a Kroscienko, Obersdorf és Wolica vidékén hú­zódó petroleumtelepröl. Ez a petroleumtelep közép Galicia Dobromil nevű kerületében Kroscienko vasúti állomás köz­vetlen-közeiében fekszik. Geológiai tekintetben fő­leg oligocaen, homokkő és para alkotja a telepet, tetején hatalmas szürke homokkőtömbökkel, me­lyek a magasabb hegyhátakat képezik. Alatta a jól ismert barna bituminosus szarúkörétegek és különböző homokkörétegek húzódnak, melyek alatt eocaen rétegek következnek, főleg zö'd és vörös palából, zöld és szürke homokkőtömbökből össze­róva. Az eocaen-rétegek, mint ismeretes, a Kárpátok petroleumhorizontjában a legfontosabbak és a legkiadóbbak, különösen ott, hol nyeregszerü ki­emelkedéseket képeznek a fiatalabb formatiók kö­zött. Kroscienko vidékén három ilyen eocaen ki- magaslás húzódik keresztül, melyek meglehetősen meredek nyerget képeznek. A Kroscienko vidékén húzódó petroleumtele- pek véleményem szerint a legproduetivabb olaj­zónában terülnek el, melynek petrografiai viszo­nyai semmi kívánni valót nem hagynak hátra. A telep tehát a környezet legreményteljesebbjei k zül való. * Hasonló jó véleménynyel van e telepekről Walter Henrik bányatanácsos, aki ugyancsak írás­beli véleményt adott az ott eszközölt geológiai vizsgálatokról, részletezvén a terrénum kihasznál­ható helyeit s hozzátéve, hogy a termelt naphta kitűnő minőségénél fogva raffinálás nélkül is hasz­nálható. * Az a consortium, mely e telepet most bírja, hajlandó annak akár kihasználási jogát, akár bir­tokjogát megfelelő társaságnak átengedni. Ebből az okból hívj \ fel a Kroscienko vidékén húzódó petroleumtelepekre az érdeklődők figyelmét. Dr. F. A petroleum- és kőszénkatrány megkülömböztetése a zsirdestillatio kátrányszerü maradékaitól. Irta: Dr. P. I.. Holde és Marcusson quantativ reactiókat kö­zöltek az említett kátrányfajok megkülönbözteté­sére, mely reactiók a gyakorlatban nagyon elő­nyösen használhatók. A stearinsav, palmitinsav és olajsav, a gyapjú- zsir, pálmaolaj stb. destillálásánál visszamaradó kátrányszerű anyagokat stearinszuroknak, palmit- tinszuroknak stb. nevezik; ez anyagokat kenőola­jok gyanánt, tovább kabelizolátor anyagok gyár­tására használják. Feketebarna vagy sötétl'ekete színű kemény szurokszerü, esetleg nyúlós anya­gok. A lágyabbakat és nyúlósabbakat könnyen meglehet különböztetni a petroleumdestillatio ma­radékától, melyekben, szemben ezekkel alig van naphtensav vagy más carbonsav. Ellenben a töké­letesen ledestiliált szurokszerű kemény maradé­kokat eddig ismert módszerekkel alig tudjuk a petroleummaradékoktól megkülönböztetni, ha csak Holde és Markusson alább közlendő módszeréhez nem folyamodunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék