Vegyi Ipar, 1902 (1. évfolyam, 1-14. szám)

1902-05-25 / 1. szám

2. oldal. E szerzők kísérletéiből kitűnt ugyanis, hogy a zsirszurkok bizonyos körülmények között készült alkoholaetheres extraktumában a kiextrahalt zsir­szurkok zsírsavai és esterei annyira felhalmozód­nak, hogy az extractumban kényelmesen meg­határozhatók. A meghatározott sav- és esterszámok sokkal magasabbak, mint a petroleummaradékok meg­felelő számai, bennök tehát nagyon jó kritériumát találjuk az említett szurokfajok megkülönbözte­tésének. A vizsgálat kiviteléie az alábbi eljárás a leg­ajánlatosabb : A szurok 20 grammnyi mennyiségét 80 cm8 aetherrel kiextraháljuk, úgy, hogy visszafolyó hű­tővel felszerelt lombikban főzzük, azután az aethe- res oldatot 96%-os alkohollal elegyítve, az oldott anyagokat leválasztjuk, majd a folyadékot lefil­tráljuk és alkoholaetherrel kimossuk a szűrön összegyűlt csapadékot. Az aetheres oldat bepárologtatása után a ma­radék súlyát megmérve, benne, aetheres oldatban, mely kevés alkoholt is tartalmaz, a sav- és ester- számot határozzuk meg a következő módszerek­kel : a savszámot Vio normalluggal való titrálás utján, az esterszámot pedig úgy, hogy az olda­tot bepárologtatjuk, 25 cm8 alkoholos lúggal és 25 cm3 benzollal V* óráig forraljuk, s a lúg fölös­legét normalsósavval való titrálás után mérjük vissza. Mint ismeretes, a savszám az 1 gr. anyag szabad zsirsavtartalmának közömbösitésére szük­séges kaliumhydroxid mennyiségét jelenti mgram- mokban, az esterszám pedig az 1 gr. anyagban foglalt esterek közömbösitésére szükséges kalium­hydroxid mennyiség mgrammokban. E két szám összege az elszappanosítási számot adja. A titrálásoknál alkaükéket használjunk indicator gyanánt 2%-os oldatban, mely savaktól sötétkék, lúgoktól piros szint ölt; a szinreacktio és az átmenet tehát nagyon éles. Ezzel a módszerrel minden nagyobb labora- oriumi berendezés nélkül czélt érünk s a mód- zer biztos is. Ipari mérgezések. A franczia munkáshivatal nem régen egy figye­lemre méltó tanulmányt adott ki, melynek czélja egyrészt a franczia kereskedelmi minisztériumban újonnan felállított iparegészségtani bizottságnak anyagot szolgáltatni, másrészt pedig a sokféle ipari segédanyagok által előidézett veszélyek isme­retének terjesztését előmozdítani. Az ipari üzemeknél feldolgozás alá kerülő fon­tosabb mérgek a következő csoportokba foglal­hatók : ólom, réz, horgany és higany; arsen és phosphor; benzin, nitrobrnzin; anilin, petroleum, kátrány, terpentin, vanília, illatszer, kender, tea; pikrinlégsav, dohány; a különféle kénösszetételek; szénoxyd és szénsav; végül állati termékekben találhaté mérgek. E lajstrom azonban még távol sem nyújt kellő felvilágosítást arra nézve, hogy az említett mérges anyagokat feldolgozó foglalko­zási ágak, valamint a munkásoknak a száma, mily nagy? A fentemlitett tanulmány nem kevesebb, mint 111 olyan foglalkozási ágat sorol fel, a mely az ólom feldolgozása közben ólommérgezést okoz­hat. Igen sok más iparágnál is az ólom az egész­ségre nézve ártalmas módon már egy idő óta behatóan küzd. A higanyt 24 iparágnál használják, ezek között a legnevezetesebb az izzólámpák újabb előállítási módja, melynél a körték légüressé tételének folya­mata alatt higanyt használnak, a mi a higany­mérgezés eseteit nagy mértékben szaporította. Ugyancsak számos iparágnál előfordulhat az ersen- mérgezés is. Az említett tanulmány 27 olyan ipar­ágat említ fel, melyek között a legveszélyesebb a festékipar. A benzingőzöknek, valamint ehhez hasonló anyagoknak, u. m. nitrobenzin kátrány, vaselin, terpentin stb. belélegzése szintén igen egészségtelen. A vérszegénységet és szélhüdést okozó, s gyakran halálos kimenetelű benzinmérgezéshez hasonló az anilinmérgezés, a mely akut vagy krónikus forrná ban jelentkezik s epileptikus görcsöket és álom- kórt idéz elé. Schweiczban, Angliában, Franczia- országban és Németországban a törvényhozás munkásvédelmi szempontokból a veszélyes ipar­ágak tekintetében már számos intézkedést állapított meg, mindazonáltal ez államokban is a törvény- hozásnak e tekintetben még igen sok a tenni­valója. A veszélyes mérgekkel dolgozó iparágak száma igen nagy, s tulajdonképen mindenikre nézve külön megfelelő egészségügyi rendszabályok lennének fellállitandók. Mindazonáltal a különleges munkásvédelmek alapelvei általánosságban min­denütt azonosak. Első sorban hathatós szellőztetés utján kell gondoskodni a levegő felújításáról, s a termeket a portól mentesíteni, mivel a mérgezés, VEGYI IPAR származzék az akár gőztől, akár a portól, legtöbb esetben a légző szerveken keresztül történik. Va­lamennyi veszélyes iparüzemnél kívánatos a leg­nagyobb tisztaság; külön mosdó- és fürdőtermek- iől, valamint ruhaszekrényekről való gondoskodás, úgyszintén a munkatermektől elkülönített éttermek. Az említett óvintézkedésektől eltekintve, az érdekelt köröknek feladatát képezi a különböző mérges anyagoknak az ipar körében való hasz­nálatát teljesen kiküszöbölni, az ipari vegytan pedig igen háladatos szolgálatot tesz, ha azoknak megfelelő ártalmatlan anyagokai való helyettesíté­séről gondoskodik. Sok tekintetben ez már sike­rült is, amennyiben például a phosphornak a gyufagyártásnál való alkalmazása a legtöbb állam­ban már törvényileg el van tiltva. Ugyancsak, a mennyire lehetséges, kiküszöbölendő, vagy leg­alább megszorítandó az ólomfehér, ólom, higany, arsen s más hasonló mérges anyagoknak a külön­böző iparüzemeknél való feldolgozása is. A franczia kormány e tekintetben jó példával járt elől, a mennyiben állami munkák teljesíté­sénél az ólomfehér használatát eltiltotta, arra alapítva tilalmát, hogy az ólomfehérnek a horgany- fehérrel való helyettesítése, tekintve, hogy ennek keresztülvitele a technika szempontjából nem ütközik nehézs' gekbe, egészségügyi szempontból föltétlenül kívánatos. A szén közvetlen átváltozása gyé­mánttá Irta : Ludwig- Albert dr. Az elektromos és n sugárzó energia között fenn­álló leglényegesebb viszonyok egyikének folyomá­nya azon természeti törvény, mely szerint az át­látszó elemi testek az elektromosságot nem veze­tik. Ezen törvényszerűséget a szén különféle mó­dosulataiba való átváltoztathatóságának kritériu­mául használtam fel. Ha tehát a szén valamely folyamat következtében gyémánttá alakult, ezen átalakulás elektromos vezető-képességének meg­szűnéséről felismerszik, a mi megfelelő mérő­eszközökkel könnyen bebizonyítható volt. Továbbá még azon feltevésből indultam ki, hogy allotrop átalakulás egyszerű hőmérsék-változással, közön­séges vagy nagyobb nyomáson, majdnem minden esetben bekövetkezik. Nincs arra példa, hogy che- miai hatásokon kívül, "egy ilyen elemnek valamely módosulata a hőmérsék fokozásával vagy csökke­nésével előállítható ne volna. Minden olyan esetben, a melyben a reactiót más testek előnyösen befo­lyásolják, végeredményképen az átalakulás hcmér- sékének csökkenése következik be. így a jód a vörös phosphor előállításánál a jóval alacsonyabb hömérséken való átalakulást közvetíti. Esetünkben a vas vörös izzáson a szénnel, mint gyémánttal alkot vegyületet, amit Pepys gyémánttal érintke­zésbe hozott izzó vas-drótnak aczéllá való átala­kításával mutatott be. Közvetlenül graphittá a szén csak jóval magasabb hömérséken alakítható. Kísérletileg bebizonyítottam, hogy e reactiókban igen erős gáz-nyomáson (8100 atm.-nyi nyomáso­kat is alkalmaztam) a gyémánt vörös-izzó vas je­lenlétében alacsonyabb hömérséken, ilyen anya gok közvetítése nélkül azonban csak a szén olva­dásának hőmérsékén képződik. Csavaralakban meghajlított vas drótot retorta-szé.i porába ágyaz­tam, majd magas nyomású hydrogén-atmosphae- rában elektromos árammal a vörös izzásig hevi­tettem. A vezetőképes szén okozta csekély ellen­állás az áram alkalmazása után nehány perczczel a vasdrót ellenállásának értékéig fokozódott. A vas-dróttal érintkező szén tehát vezetőképességét elvesztette. Alapos vizsgálattal egyes széndarab­kákon, a gyémánthoz hasonló physikai tulajdon­ságokkal (keménység, fajsuly, fénylőrés) biró, fénylő kristálykák jelenlétéről győződtem meg. A vas- drótban levő szén nagyobb része szintén gyé­mánttá változott. Igen különös volt a kristálykák jellemző külseje; erősen fórradásszerü felületük­kel a Moissan-féle gyémántokra emlékeztettek. Ilyen alacsony hömérséken a reactió feltétlenül a vas hatására következett be. Ha vas nélkül, egy­magában akarjuk a szenet gyémánttá alakítani, akkor azt igen nagy nyomású atmosphaerában meg kell olvasztanunk, amint ezt számos kísér­lettel bebizonyítottam. Ezenkívül azt, hogy a tü­zes-folyós szén nem vezetőképes, tehát gyémánt, szintén beigazoltam. Az alkalmazott nyomásokon fémivfény segítségével a szén könnyen megolvad és lencsenagyságú, rendkívül kemény, a természetes gyémánt kristály alakjához hasonló gömbökké alakul. E reactió előreláthatólag hivatva van arra, hogy az alapján majdnem nagyban előállított gyé­mánt ilyenformán a természetes gyémánttal ver­senyezzék, noha ez eljárás bizonyos, alkalmas eszközökkel azonban könnyen leküzdhető nehéz­ségekkel jár, a melyekről annak idején majd meg­emlékezem. _________ 1 . szám. Műszaki és vegyes jegyzetek. A petroleum explodálásáról. Általánosan elterjedt, de épen annyira téves nézet az, hogy a petroleum meleg hatására, tehát ha pl. a pet­róleumlámpa meleg helyen áll, explodál. Igaz ugyan, a petroleum már közönséges hőmérséklet­nél is párolog, ám a petroleumgőzök csak akkor gyúladnak meg, ha láng éri őket. A petroleum gőzei ezenkívül még lánggal érintkezve is csak akkor gyúladhatnak meg, ha hőmérsékletük a petro­leumgőzök gyúladási hőmérsékletét elérte. És en­nélfogva maga a meleg sohasem teszi ki a pet­róleumot az explosió veszélyének, hacsak égő láng nincsen közelében. Csepfolyós szénsav, mint húskonzer- váló szer. A franczia hadügyi kormány már ré­gebben folytat kísérleteket a csepfolyós szénsav­nak huskonzerválásra való felhasználhatósága te­kintetében. Újabban e kísérletek ugylátszik sike­res eredményekhez vezettek, a mennyiben a fran­czia kormány rendeletet bocsátott ki, a húsnak folyékony szénsavval való konzerválására. A folyé­kony szénsavat a konzerválandó hús izomrostjai közé fuvatják be, majd a húst 5—7 kgr. oá da­rabokra aprítva, még természetes meleg állapotá­ban konyhasóval és egyéb rothadást megakadá­lyozó anyagokkal bedörzsölik. Kaliumhypermanganat mint fehérítő anyag. A chlórmész fehérítésre való alkalmazá­sának hátránya, hogy a fehérítendő anyag rostjait megtámadja. Ezért használható előnyösebben fe­hérítés czéljaira a kaliumhypermanganat, melynek ilyen rostokat megtámadó sajátsága nincs. Újabban a a kaliumhypermanganatnak len, gyapjú és cel­lulózé fehérítésre való alkalmazása épen ez elő­nyös okokból mindegyre terjed. Alkohol ipari alkalmazásáról. Az alko­holt újabban kiterjedten kezdik alkalmazni fűtés és világítás czéljaira nemcsak a háztartásban és laboratóriumokban, a hol ez már régen divatos, de az iparban is. Vasúti kocsik és utczák meg­világítására egész sereg készülék van már szer­kesztve, sőt sok városban, különösen németországi városokban (Boroszló, Braunschweig, Königsberg) már ilyen berendezésű a világítás. Érdekes szer­kezetű a legújabb bélnélküli alkohol izzólámpa, melyet lakások világítására kezdenek alkalmazni, melynek lángja szép fehér fényű, de nem any- nyira intenzív, mint az Auer égő, tehát a szem­nek sokkal kellemesebb. Ez a lámpa 24 óra alatt csak 1 1. alkoholt fogyaszt és ennélfogva olcsóbb, mint a vele egyforma fényerősségű petróleumlámpa. Nem ritkák most már az alkohol-kályhák és tűz­helyek sem, melyek a gázkályhákat akarják pó­tolni olyan helyeken, hol kényelmes és czélszerü fűtésről van szó, de világitó gáz nem áll rendel­kezésünkre. Uj kauc8uk. Egy amezikai feltaláló most azon dolgozik, hogy a Roeky-Muntain erdeiben nagy mennyiségben található, úgynevezett „grease- wood“-fának a nedvéből kaucsuknemű anyagot állítson elő, mely az indiai kaucsuknak semmivel sem álljon mögötte. Eljárása a kővetkező: A fa kérgének eltávolítása után az egész tömeget két henger között összesajtolják, azután egy edény­ben elhelyezve, carbonbisulfíd állandó hatásának teszik ki. minek folytán egyenletes, meglehetősen magasfokú hő fejlődik. Azután az edéi y folyékony tartalmát lecsapolják és az igy nyert folyadékból nyerik a kaucsukot akkép, hogy a folyadék a nagy hő következtében elpárolog és egy barna tömeg marad vissza, a melyet aztán behengerel­nek. Ez a kaucsuk ugyanoly tulajdonságokkal bir, mint az indiai, csupán kellemes, balzsamos illata által különbözik attól. Nickeialuminium-ötvözet. Számtalan kí­sérletet végeztek már, hogy az alumíniumnak fé­mekkel való összeolvasztása utján használható ötvözeteket állítsanak elő. A mennyiben azonban kénytelenek voltak az aluminiumtartalmat nagyon is csökkenteni, csak olyan ötvözetekhez jutottak, melyek az aluminium főelőnyével, nagy könnyű­ségével már nem bírtak. A könnyebb aluminium- ötvözetek közül leginkább a magnesiummal készült tűnt ki, de úgy látszik, hogy laboratonumi előál­lításakor észlelt kedvező sajátságai a gyakorlatban nem váltak be. Újabban a Berlin mellett lévő reinickendorfi Minkin-féle é.czmüveknek sikerült alkalmas olvasztó kemenezékben az 1450°on ol­vadó nickelt a 600—700°-on olvadó alumínium­mal ötvözetté összeolvasztani. Ezen nikkelalumi- nium-ötvözet fajsúlya 2'8, tehát a fém-alumínium­nál alig valamivel nagyobb és keresztmetszetének egy-egy mm2-e 14 kg. megterhe'ést bir el. Jól fel­dolgozható, könnyen lemezekké hengerelhető és dróttá nyújtható. Savaknak igen jól ellenáll, levegőn nem változik, nem oxydálódik, nem rozs­dásodik ; igen fényesre csiszolható és ilyenkor ezüst-színűvé válik. Glycerin alkalmazásával az ötvözet igen jól alakítható.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék