Vegyi Ipar, 1903 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1903-01-01 / 1. szám
2. oldal jék le a festékbe. Ha más vasvegyületet használunk, a kicsapás nem megy oly tökéletesen végbe, ezen avval segíthetünk, hogy a kész festékbe aluminiumhydroxydot csapunk le. A föntebb jelzett viszonyok között azonban a lecsapolás majdnem tökéletes és csak bhrómsavnyomok maradnak az oldatban. Az előállított termékek sokfélesége miatt lehetetlen azok összetételét és az egyenletet, mely szerint azok képződnek, megállapítani, azért a következőkben csak még egy termék ismertetését közöljük, mely akkor képződik, ha vaskhlorid kalciumkarbijlnttal kevert káliumbidromátra hat. A chrómsavnak vaschloriddal történő lecsapásánál keletkező csapadék összetétele: K2O = 13‘89° „ CrOs = 39 60% FeOs = 39 41% H2O = 7091/„ 99-99 minek a következő képlet felelne meg: 3(K2O,2Cr03)6Fe203,2Cr03 + 8H2O str.Dr. Haagen vegyész találmányának tárgya tehát egy új eljárás és egy új termény, mely a kicsapásnál használt anyagoknak megfelelően vas és bhróm mellett kénsavat, káliumoxidot vagy más alkatrészeket is tartalmaz. Az eljárás az összes eddig ismerteknél annyiban előnyösebb, hogy az alkalmazott bhrómsókat a festék készítésére majdnem teljesen hasznosíthatjuk. Ha a fentebb leírt módon előállított sárga vascrómfestékeket kék festékekkel keverjük, vagy ezekkel együtt alkalmazzuk, a legkülönbözőbb föld festékeket állíthatjuk elő. Vegyi termékek tengeriből. Amerikában, különösen Chicagóban az utóbbi időben igen sokat kísérleteznek bizonyos vegyi termékeknek a tengeriből való előállításán és e kísérletek elég kedvező eredményűek, mert igen sok vegyi anyagot sikerült a tengeriből sokkal olcsóbban előállítani, mint az az eddigi anyagokból és az eddigi módszerek útján lehetséges volt. E kísérletezések élén a chicagói „Corn Products“ társaság áll, mely egyik fő feladatául tűzte ki magának, hogy az aránylag igen olcsó tengerinek ipari czélokra való feldolgozására módot találjon. E társaságnak, mint azt a kereskedelemügyi m. kir. miniszter new-yorki szaktudósítójának legutóbbi jelentésében olvassuk, a tengeriből eddig a következő vegyi anyagokat sikerült előállítania: glucosét, keményítőt, dextrint, ragasztó gummit, tengeri olajat, olajpogácsát, vulkanizált tengeri gummit, czukrot és különféle állati tápszereket. A különböző glucoset szirup és izgyártásban, a glucoset sörgyárosok és izkészítők használják. A vízmentes czukor (anhydrous sugar) 90% saccharint tartalmaz és palaczkozott sörhöz és bőrgyártásnál használják. A czukor ale- és sörgyárosok által, továbbá czukorkák színesítésére használtatik. Használják továbbá eczetgyárosok, szeszfőzők és talpbőrkészítők; ez utóbbiak a talpbőr telítésére. Climax-czukrot négy minőségben készítenek, úgymint: fehér, sápadt, standard és barna minőségben , angol és amerikai sörgyárosok használják. A gyöngykeményitőt (pearlstarch) textilgyárosok és czukrászok használják. A porkeményitőt (powderedstarch) czukrászok mintázásra, továbbá a sütőpor (baking powder) gyárosok használják. A finomított dara sörgyárosok által rizskása, tengeri dara stb. helyettesítésére használtatik, mert sem olajat, sem glucozet nem tartalmaz. A czukrászkeményítő (confectioners’starch) könnyen olvadó és ez okból egy főzésre használható hig keményítő. A mosókeményítő (laundrystarch) könnyen olvad, igen híg s ez okból mélyebben behat a fehérneműbe, mint a búzából készült keményítő. A Britich gum, calcinirozott keményítő és savak alkalmazása nélkül készül. Sűrű pásztának alkalmas, melyet a textilgyárosok használnak festékeikhez. Az „A“ dextrin fehér; a keményítőt rövid ideig magas hőfok mellett savval kezelik. A „B“ dextrin ugyanaz, mint az előbbi, csakhogy a savval való kezelés tovább tartott. A „C“ dextrin ugyanaz, mint az előbbiek, a savval való kezelés ennél tart legtovább. A dextrint használják papírdobozok készítésénél, levélborítékokra, bélyegekre és viaszkos vászon előállítására. Az American gum vegyileg tiszta dextrin. Czukrászok használják más mézgák helyettesítésére, úgyszintén paraffin helyett czukorkák bevonására. Ezen anyaggal bevont czukorkák állandóan szárazon maradnak. Pepsin előállítására is használtatik. A glutenmeal 40% protein tartalommal bír, szarvasmarha etetésre használják. A bran a tengeri külső héja és szintén az előbbi czélra használják. A gluten feed az előbbi kettőnek keveréke. A tengeri olajpogácsának átlagos olajtartalma 10%. A tengeri olaj kevésbbé oxydálódik, mint bármely más növényi olaj, úgy, hogy festékek készítésénél előnyben részesítik, mert példának okáért a vele készített fehér festék megmarad fehérnek. Használják továbbá bőrök kenésére a szappankészítésnél. Egy másik előnye a többi növényi olajok felett, hogy nem avasodik meg. A tengeri olaj vulkanizálása által nyert gummi minden tekintetben hasonlít a Paragummihoz s ameddig csak nyomásnak kell ellenállania s húzásról nincs szó, és oly jó szolgálatot teljesít, mint a nálánál tízszer drágább Paragummi. Használják gummilapokra, kerékpárkerekekre, gummicsizmára, gummitalpakra, linoleum készítésére stb. Minthogy a tengeri olaj nehezen oxidálódik, hasonló tulajdonsággal bír a belőle készült gummi s ez okból állandóan hajlékony marad s nem repedezik. 50% Paragummi s 50% tengeri gummiból készült czikkek állandóan puhák s hajlékonyak maradnak s a szakításnak is ellenállnak. A szaktudósitó által beküldött 34 darab minta a m. kir. kereskedelmi Muzeum igazgatóságánál megtekinthető. VEGYI IPAR. A szabadalom jogbizonytalansága. Furcsa dolog, hogy valahányszor a büntetőbíróságnál egy szabadalombitorlási per megindíttatik, az Ítélethozatalt fel kell függeszteni, mert az alperes, hogy kiegyezésre, vagy megtorló intézkedések megindítására időt nyerjen, az 1895. évi XXXVII. t.-cz. 54. §-ára való hivatkozás által az ítélethozatalt 1-2 évre felfüggeszti. Ezen értelmében, ha a büntető eljárás folyama alatt oly előzetes kérdés merül fel, mely a szabadalmi törvény rendelkezései szerint a szabadalmi hivatal és a szabadalmi tanács hatásköréhez tartozó szabadalom megvonási, vagy megsemmisítési per útján döntendő el, a büntető bíróság eljárásának felfüggesztése mellett az erre nézve előírt kereset megindítására határidőt tűz ki. Amennyiben a megvonási vagy megsemmisítési kereset beadása a határidőn belül igazoltatik, a büntető bíróság a szabadalmi hivatal határozatát bevárja és azt saját határozatának alapjául veszi, ellenkező esetben pedig a büntető eljárást folytatja Ha valakinek a büntető bíróságnál egy szabadalombitorlási kereset folytán tárgyalása van, a törvénynek ezen rendelkezését rendszerint igénybe veszi, anélkül, hogy a legtöbb esetben a tárgyalás alkalmával fogalma volna, hogy a felperesnek szabadalma egyáltalán (vagy mily újdonságrontó adatok révén) megsemmisíthető e, de minden esetre időt nyer arra, hogy egy szabadalmi iroda révén újdonságrontó nyomtatványokat esetleg megszerezhessen. Számos megbízást kaptam már ily kelepczébe szorult alperesek részéről egy fennálló szabadalom megsemmisítésére alkalmas nyomtatványok megszerzésére és még minden esetben sikerült oly adatokat szerezni, melyek alapján a szabadalombirtokos bitorlási keresetét vagy visszavonta, vagy ha ezt meg nem tette, azok alapján szabadalma a m. kir. szabadalmi hivatal által semmisnek nyilváníttatott. Sőt, ha a befejezett semmisítési kereseteknek végítéleteit áttekintjük, akkor azt látjuk, hogy majdnem minden kereset a szabadalomtulajdonos vereségével végződik és szabadalma vagy egészben, de legalább is részben megsemmisíttetik és szembetűnő, hogy még minden esetben a semmiségi keresetnek indító oka a szabadalomtulajdonos részéről beadott bitorlási per volt. Látjuk tehát, hogy az, aki a szabadalommal megszerzett jogait védeni akarja, azon veszélynek van kitéve, hogy jogai megsemmisíttetnek és ezen veszély annál nagyobb, minél nagyobb horderejű a találmány. Ezen körülmény nemzetgazdasági szempontból igen hátrányos, mert a találmány kiaknázása folytonos veszélyben forogván, nagyobb beruházásoktól irtózunk és a meglevő beruházások a szabadalom megsemmisítése után az utána következő verseny folytán értékükben csökkennek. A szabadalom megsemmisítésével az azon alapuló összes jogok is megsemmisülnek, nevezetesen az esetleg eladott gyártási jogok is és ezen jogosultak beruházásainak értéke is csökken úgy, hogy az érdekelteknek egész sorozata meg lesz károsítva. Sőt fölmerül még az a kérdés is, vájjon az, aki gyártási jogot vásárolt, nem követelhet-e kártérítést a szabadalomtulajdonostól, ha a szabadalom megsemmisíttetik. A szabadalom tulajdonos még azon veszélynek van kitéve, hogy azon esetben, ha a szabadalma megsemmisítése iránt beadott kereset vissza is lett utasítva, az ezen keresetben érvényesített állítólagos újdonságrontó adatok egykét év múlva a szabadalom újdonságát mégis lerontják és azt megsemmisítik. Tudjuk, hogy az újdonság fogalma idővel változik és az, ami most nem újdonságrontó, később újdonságrontó lehet. Csak egy ily esetet említek és akkor ezen állításomnak igaz volta azonnal kitűnik. Francziaország és több állam számára a Magyarországon eszközölt találmányi bejelentés közzététele újdonságrontó körülmény, így tehát egy megadott franczia szabadalom megsemmisíthető, ha bejelentése a magyar találmányi bejelentés közzététele után történt. Azonban a magyar szabadalom érvényét egy külföldön történt találmányi bejelentésnek közzététele a mai felfogás szerint ugyan le nem rontja, de nincs kizárva azon eset, hogy 1—2 év múlva az újdonság fogalma nálunk megváltozik és akkor azon szabadalom, mely egy Németországban történt közzététel alapján jelenleg siker nélkül megtámadtatik, 1 - 2 év múlva ugyanazon adatok alapján esetleg sikerrel megtámadható. Ezek alapján konstatáltuk, hogy a szabadalmi jogbiztonság hiányos. Ezen hiányon Németország azáltal segített, hogy a szabadalomnak 5 évi fennállása után azt azon az alapon, hogy a szabadalom tárgya iparilag nem értékesíthető, vagy hogy az nyomtatványok, illetőleg belföldi gyakorlatba vétel utján bejelentésének ideje előtt, ismeretes volt, többé meg nem támadható. Oroszországban (1896. évi 26. czikk) a szabadalomnak 2 évi fennállása után azt csak a büntető bíróság útján lehet megtámadni, tehát csak akkor, ha a szabadalomtulajdonos büntetendő cselekmény útján jutott a szabadalom birtokába. Ausztriában pedig a jóhiszemű gyakorlatbavételi jogosult, ha jogosultságának bejegyzésétől számítandó egy év már elmúlt, a szabadalom megsemmisítése után is gyakorolhatja jóhiszeműleg megszerzett jogát még akkor is, ha ily megsemmisítés folytán más valaki lépett e szabadalom jogaiba. Régi panasz, hogy a magyar szabadalom jogi és kereskedelmi értéke csak abstrakt fogalom, mert fennállásának egész idejében bármikor megtámadható úgy, hogy a szabadalomtulajdonos és a gyakorlatbavételre jogosultak felett folytonosan lebeg e Damokles kard. Már most miért nem lehetne azt, ami Németországban gyakorlatilag jónak és üdvösnek bizonyult, már csak a jogbiztonság kedvéért Magyarországban is meghonosítani. A szabadalmi törvénynek első feladata a feltalálókat, illetőleg a szabadalomtulajdonosokat védeni és haszontalan vagy bármiképen ismeretes találmányok szabadalmaztatásának meggátlása végett közérdekből a közönségnek csak alkalmat nyújtani — bizonyos időn belül —a találmányi bejelentés szabadalmazása ellen felszólalhatni, vagy bizonyos határidőn belül a már megadott szabadalmat megsemmisíthetni. De hát nem elég ehhez ép úgy, mint Németországban az 5 évi határidő ? Nem emelné-e a magyar szabadalomnak értékét az, ha azt 5 évi fennállása után újdonság hiányában többé megtámadni nem lehetne ? Ugyebár, hogy igen ? Nos, ha igen, akkor csináljuk meg! Igaz ugyan, hogy ezáltal a közönség hátrányára esetleg nem új találmányokra adott szabadalmak még 10 évig fennállanak, de akkor megint azt kérdezhetjük, hogy minek való a felszólalási határidő a bejelentett találmány szabadalmazásának meggátlására, továbbá az 5 évi határidő az engedélyezett szabadalom megsemmisítésére? Akinek ily szabadalom útjában áll, az megtámadja, meg addig, míg azt lehet. Azon ellenvetés sem jogosult, hogy ekkor a szabadalomtulajdonos találmányát az első 5 évben visszatartaná és forgalomba nem hozná, nehogy az a megsemmisítés veszélyének kitétessék, mert minden feltalálónak ambitiója oda irányul, hogy a találmányát minél előbb értékesítse és forgalomba hozza. De különben is a törvény értelmében a szabadalom megvonható, ha 3 éven belül kellő terjedelemben gyakorlatba nem vétetik. Tessék tehát a törvény határidőn belül felszólalni, KOVALD PÉTER és FIA csász. és kir. szabadalmazott műkelme- és szőrme-festő, vegytisztító- és gőzmosó-gyár. Gyár és főüzlet: Budapest, VII. Szövetség-utcza 37. MRmHV 1. szám.