Vegyi Ipar, 1905 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1905-01-10 / 1. szám

VEGYI l ' íH /Qjdo I A vegyi ipar minden ágát felölelő technikai és kereskedelmi folyóirat. A «Magyarországi Szappangyárosok Egyesületéinek, a „Magyar Vídöegyesület“ vegyi szakosztályának és az „Országos Világítási s'Acetilen lpartarsulat“-nak hivatalos lai (CHEMISCHE INDUSTRIE) (Technische und commercielle Zeitschrift für sämmtliche Zweige der chemischen Industrie) ülficielles-Organ des „Verbandes Ungarländischer Seifenfabrikanten2, der chemischen Section des .Ungarischen Schutzvereines“, und der „Landes Gewerbecorporation für Beleuchtung und Al SZERKESZTŐSÉG : — KIADÓHIVATAL : Budapest, VII. Kertész-utca 43. | .. ' Az olajipar, zsiradékipar és kereskedelem, petroleumipar, szap­pan- és gyertyagyártás, asztalt- és kátrányipar szakközlönye. Előfizetési ára: Egész évre 10 Megjelenik minden hó 10. és 25. napjm^ Budapest, 1905.| január 10. Felelős szerkesztő LÁZÁR ALBERT oki. gépészmérnök Negyedik évfolyam, 1. szám. Közleményeink csak a íorrás teljes megjelölésedéi "nyomhatok le. A szabadalmi törvény reformja a vegyi ipar szempontjából.*) Irta : Dr. Fazekas Oszkár budapesti ügyvéd. 2 A jogéletnek nincsen ága, amelyben az érde­keltek elégületlensége a fennálló jogrenddel oly nagymérvű lenne, mint az ipari szellemi tulajdon oltalmára szolgáló jogszabályokkal szemben. Kü­lönösen a szabadalmi jog az, amely nemcsak mi- nálunk, hanem a legelörebaladottabb iparállamok­ban is a leghevesebb támadásokban részesül. Kétségtelen, hogy a szabadalmi oltalom mind e mai napig még igen tökéletlen és kiforratlan intézmény, mert távolról sem képes minden eset­ben és teljes mértékben feladatának megfelelni, sőt gyakran szemünk láttára evidens kudarcot vall. De ha jogosult a panasz és indokolt az eló- gületlenség, akkor kétszeresen az a vegyi ijpar részéről. Ha már a szerkezeti találmány definícióját is nehéz megadni, úgy csaknem lehetetlenség az el­járási találmányt helyesen definiálni; ha a leg- subtibilisebb feladatok egyike oly igénypontot szö- vegezni egy szerkezeti találmány szamara, amely annak jényegét feltétlen biztossággal kimeríti, a nélkül, hogy túlságosan tág fogalmi kört ölelne fel: akkor egy-egy vegyészeti eljárásra nyert sza­badalmat a kijátszás és megkerülés ellen biztosí­tani a rendes emberi tehetséget meghaladó művé­szet ; ha nehéz egy szabadalmazott berendezésnek vagy készüléknek zárt ajtók mögött történő bitor­lását ellenőrizni: a vegyi proce?susok tekintetében ez gyakran lehetetlen. És igy tovább. A szabadalmi oltalom gyakran megbizhatat­*) Előző közleményt 1. a m. é. 24. számban. lan, nem ritkán válik illuzoriussá, de a szabadalmi jognak az Achilles-sarka mégis csak az eljárási találmányoknak oltalma. Nagy és súlyos kérdés, hogy törvényhozási utón lehet-e ezeken a nehézségeken segíteni ? Avagy nem az elméletre és a birói gyakorlat utján fejlesztett jogelvek tisztázódására kell-e azt bíznunk? Az elméleti tudomány feladatává tenni a jog­rendszer érezhető tökéletlenségének a korrigálá­sát, mindenesetre kényelmes, de legalább is proble­matikus értékű jogpolitikai módszer. Kü önösen a hazai viszonyaink között. A hazai szabadalmi jogi irodalom oly terméketlen, hogy egy-egy kér­dés monografikus feldolgozására alig van példa; önámitás volna tehát erről az oldalról remélni a javulást. A hazai elmélettől még impulzust sem vár­hatunk. A külföldi elmélet mindenesetre gazdagabb forrásokból buzog, de irányitó hatással még sin­csen szabadalmi hatóságaink judicaturájára. A szabadalmi hivatal bírái ugyan elismerést érdemlő szorgalommal forgatják a külföldi — fő­leg német — szakfolyói. atokat és a „Reichs­patentamt,“ meg a „Re * •gerichf döntéseit és felfogásukban gyakran fel is csillan olvasmányaik­nak a hatása; azonban a szab. hivatal a talál­mányi jelleg kérdésében nem a legfelsőbb fórum. ítéletei a megsemmisítési és a megállapitási ügyekben a szabadalmi tanácshoz ftÜJbbvihetők. Ámde a szabadalmi tanács bírái, bármily ki­tűnő jogászok és technikusok legyenek is — az egy elnököt kivéve — nem hivatásos szabadalmi szakbirák és szaktevékenységük egy egy ügy el- referáiásából, egy-egy ülés tanácskozásában való részvéttel kimerül. Az elnök pedig szakképzettsé­gét alig érvényesítheti, mert nem referál, a tanácskozást csupán vezeti, nem befolyásolja és rendszerint nem is szavaz. Arról, hogy a birói gyakorlat által alkotott jius consuetudinarium legfőbb forrása elméleti ku­tatás és tanulmány révén fejlessze és gazdagítsa szab. jogunkat, tehát szó sem lehet. A legfelsőbb magyar szabadalmi bíróságnak tudtunkkal még egy elnöke sem gyarapította egyetlenegy rövid cikkecs­kével sem szakirodalmunkat. Ilyen körülmények között pedig annak a szokásjognak is, amelyet a szab. hivatal álkot, az értéke legalább is problematikus; felette lebeg a Damokles kardja, az a lehetőség t. i., hogy azokat a jogelveket, amelyeket a bejelentési és felszóla­lási eljárásban a hivatal kifejezésre juttat és állandó gyakorlatával szentesit, a tanács a meg­semmisítési vagy megállapitási eljárásban egy­szerűen elveti. Jogfejlesztésrő), bizonyos jogelvek szilárd ki- jpgecesedéséröl csak akkor lehetne szó, ha a sza­badalmi tanács is hivatásos szakbirákból volna szervezve, akik élethivatásuknak tekintenék a jog­élet ez ágának művelését és akkor, ha az instan­ciák szervezése rendszeresen meg volna valósítva, úgy, hogy ugyanabban a kérdésben a legfelsőbb elvi állásfoglalás mindig ugyanazt a fórumot illeti meg akár felszólalási, akár megsemmisítési, vagi más természetű eljárás keretében vetődik is fel az a kérdés. A vegyi iparnak, amelynek különös érdeke fűződik ahhoz, hogy a birák mély elméleti tudá­sán és a praxis által kiélesitett gyakorlati érzékén felépülő judikatura képezze ki e speciális iparág életbevágó érdekeinek megfelelően a vegyi találmány fogalmát és a vegyi eljárást oltalmazó szabadalom terjedelmét, nyomatékosan kell követelnie, hogy a legfelsőbb szabadalmi bíróság kizárólag hivatásos szabadalmi szakbirákból szerveztessék es az eljárá­sok minden nemében, mint felebbviteli fórum mű­ködjék. SCHRAMM KRISTÓFÉ; Lakkot, kencét és lakkfes­téket minden ipari célra, , hintók, hajók, lokomotivok, gépek, automobilok, berendezések, buto- S/á TTI rok, épületek, kö- és könyvnyomdászat * -- ---- Alapítva 1837. Kitüntetve Londonban i862. reszere. 00 ma d„ «s. «e-Jíí ELSŐRENDŰ CYAN KÁLIUM ,.r 1 crm x/7T~wESTBAH^IR^le ----------------------------------------------- NICKELSÓK ----------­G ÄLYÄNIKUS FÜRDŐK Műszerek, porcellán- és üvegedények Budapest, VII. Károly-körút 3. Telefon 42—45. i k Saját üvegfuvászati intézet. I

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék