Vegyi Ipar, 1905 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1905-01-10 / 1. szám

1. szám. az alkáliakkal képződött albumózsavas sók sokkal állandóabbak, mint az alkáli-albuminátok, az al­­bumozok savhatása erősebb, mint a negatív al­­buminátoké. Ezen tulajdonságok alapján az albu­móz-készítmények kiválóan alkalmasak a hidrolízis­nél semlegesen maradó szappan előállítására. A fenti bomlási folyamat által kapott albu­­mórákat az elszappanosítás alkalmával vagy utó­lagosan, az illatosítást megelőző felszeleteléskor, adagoljuk a szappanhoz. Az így előállított szappan teljesen neutrális és hidrolíziskor is neutrális marad, mert az ilyenkor felszabaduló alkáli in statu nascendi köttetik le, mint albumózsavas alkáli. A mosóvíz ennek foly­tán neutrális marad, a­mi más szappanoknál nincs meg. Az alkálinak albuminsavas sóvá való átalakí­tása folytán a bőrre káros hatását elveszti. A szap­panhoz hozzáadandó albumozok mennyiségét a szappannak alkáli tartalma határozza meg. Elektromos izzólámpa. Alábbiakban a „Siemens és Halske Aktien- Gesellschaft” berlini cégnek találmányát ismertetjük, melynek tárgyát oly elektromos izzólámpák képezik, melyeknek izzószálai nehezen olvadó fémből, mint molybdanből, thoriumból, titaniumból, wolframból vagy zirkonból állanak. Eme fémek egyikét-mási­­kát ajánlották már izzótestek előállítására, azonban eddig eme fémeket csakis úgy sikerült alkalmazni, hogy a megfelelő fémporból sajtolás vagy zsugo­rodásig való hevítés által rudakat vagy drótokat állítottak elő, vagy hogy a fémport kötőanyaggal keverve alakították át izzószállá, vagyis minden esetben idegen anyagokkal többé-kevésbé fertőzött testeket alkalmaztak. Az új találmány szerint ettől eltérően, húzott drótokat használunk, melyeket első­sorban előzetesen tiszta fémből állítunk elő. Ily módon oly izzótesteket kapunk, melyek az eddig ismerteknél előnyösebbek. Hogy eddig a fentebb nevezett fémeknek húzott drótok alakjában való alkalmazására még csak nem is gondolnak, annak különböző körülmények és sok téves nézet voltak okai, a húzott drótok alkalmazása azonban ezen a téren mindenesetre haladást jelent, amennyiben csakis a húzott drótokból készült izzószálaknak van­nak a szálak kellő tartósságát biztosító mechanikus tulajdonságai és amennyiben csakis ezáltal lehet izzólámpákat teljesen egyenletes minőségben és olcsó módon előállítani. Azonban a húzott drótok alkalmazása egy­magában még nem elégséges, ellenkezőleg az is szükséges, hogy a használt fémek a nem fémes fertőzményektől mentesek legyenek, illetőleg hogy azokat felhasználásuk előtt különleges műveletek útján minden ily fertőzménytől megtisztítsuk, mert ellenkező esetben nem sikerül oly izzótesteket elő­állítani, melyek úgy mechanikai szilárdságuk, mint a thermikus behatásokkal és az ellenkező áram­jelenségekkel szemben tanúsított ellenállásuk követ­keztében pusztulásnak kitéve nincsenek. Húzott drótok előállítása céljából legelső­sorban arra gondolhatnánk, hogy az illető fém össze­sajtolt porából, vagy a zsugorodásig való heví­tésnél képződő testből induljunk ki. Ez főleg azért közel fekvő, mert a számbajöhető fémek olvadási pontja igen magas és mert eme fémek magas hőmérsékletnél könnyen képeznek kémiai vegyülete­ket, úgy hogy a jelzett fémek megolvasz­tása eddig úgyszólván legyőzhetetlen nehézségekbe ütközött. A Siemens és Halske cég azonban azt tapasz­talta, hogy ha a drótokat előzetesen meg nem olvasz­­tott fémekből állítjuk elő, ezek egyrészt majdnem mindig sok fertőzményt tartalmaznak, másrészt pedig nem elég homogén szerkezetűek, hanem finom repedések és kis hólyagok által vannak átjárva, melyek a szálak mechanikai szilárdságát és a thermikus hatásokkal és elektromos áram­jelenségekkel szemben való ellenállóképességét tetemesen csökkentik. A Siemens és Halske cég szabadalma szerint akként kell eljárni, hogy az illető fémeket első­sorban megolvasztjuk, mely célból azokon légüres vagy indifferens gázokkal teli térben elektromos áramot vezetünk át. A köve­tett eljárás akkor pld. az lehet, hogy két elektróda között — melyek egyike a megolvasztott fém — a fémet megolvasztó fényivet létesítünk, a meg­olvasztott fémből pedig drótot honunk. Ez a fentebb jelzett olvasztási művelet elő­ VEGYI IPAR nyösen az illető fém előállítására szolgáló el­járással egyesíthető. Egyszerű és biztos lesz az eljárás akkor, mikor nyersanyag gyanánt a fémek oly vegyületeit hasz­náljuk, melyek légüres vagy indifferens gázokkal teli térben hevítve, gázfejlődés mellett teljesen dissociálódnak. Az itt számbajövő fémek egy részé­­nek oxidjai például magas hőmérsékletnél, a fém olvadási pontja közelében teljesen fémmé redu­kálódnak. Hasonló módon viselkednek más fémek nitrogén- és hydrogén vegyületei. Eme dissociálódó vegyületeket ekkor légritkításos kemencében első­sorban mindaddig hevítjük, míg a nem fémes alkatrészeket teljesen ki nem űzzük, azután pedig további hevítés által a hátramaradt fémet is meg­olvasztjuk. Az olvasztó tér eme folyamat közben a légszivattyúval célszerűen állandóan össze van kötve, úgy hogy a levált gázokat azonnal eltávo­líthatjuk és igy a kémiai vegyületek újból való képződését is meggátoljuk. A limit. — Levél a szerkesztőhöz. — A Vegyi Ipar legutóbbi számában Murányi Iván vegyészeti gyáros ur Egy probléma cim alatt a limit­tel foglalkozott, mely kérdéssel foglalkozni aktualitásá­nál fogva is, mélyreható fontosságánál fogva is egyaránt szükséges, tanácsos és hasznos. Murányi úr egy problé­mának tartja, én azonban inkább elfajulásnak minő­sítem, melynek okát nem annyira a kereskedőben, mint inkább a gyárosban magában találom meg. Téves tehát szerintem Murányi úr kiindulási pontja, melyben afölött panaszkodik, hogy a kereskedők önkényükkel Magyarországnak a külföldi gyárosok előtt rossz hír­nevet szereztek. Én óhajtanám, hogy ez a hírnév a lehető legrosszabb legyen és pedig annyira rossz, hogy a külföldi iparos nemcsak hogy ne szállítson Magyar­­országba, nemcsak hogy ne árasszon el bennünket utazókkal, ajánlatokkal és nyomtatványokkal, hanem még készpénzfizetés mellett se adjon árut a magyar­nak. Azt hiszem, hogy Murányi úr, aki maga is nagy gyáros, csak örülne ennek, aminthogy vele örülne minden magyar gyáros. Sajnos, nézetem szerint, nem állja meg a­­ helyét Murányi úrnak az az állítása sem, mely szerint számos nagy, versenyképes cég kénytelen volt a magyar piacról teljesen visszavonulni. Tény azonban az, hogy a külföldi ipar mindjobban hódít magának­­ nálunk teret és olcsó árujával saját hazájából szorítja ki a magyar gyárost. Bizonyos az, hogy a gyárosnak számítások alapján kell gyártmányainak árát megszabni és bizonyos az is, hogy ebben a számításban a meg­felelő polgári haszonnak már benne kell lenni. Nagy­jában és általában azonos ez a számítás minden egyes gyárosnál és így árbeli nagyobb differenciák csak a minőség rovására keletkezhetnek. Murányi úr azon­ban — mint bizonyos mások is — gyakran találko­zott az általa bosszantónak minősített limittel. Egy bizonyos kényszerhelyzet keletkezett, melyben kényte­len volt gyakran a legkisebb haszon mellett és nem egyszer minden haszon nélkül is elfogadni egy ren­delést, csak hogy éppen megcsinálja az üzletet, illető­leg, hogy az üzletet, ha mindjárt áldozatok árán is magának biztosítsa. Különösen gyakori ez az eset a kezdő, kisebb gyáro­soknál, kiknél egyik mód a limit, hogy áruikat elhelyez­­hessék.Limitálnak olyan árakat, hogy a fáradságos mun­kában megőszült gyáros elképed és méltán sírja vissza a régi jó időket. Az árak limitálását ily módon mindig a gyáros kezdi és ezzel a kevésbbé szilárd erkölcsi alapon álló kereskedőt elrontja. Az ilyen kereskedő leggyakrabban kísérletezik a limitált árral és gondolatmenete körül­belül azt fejezi ki: ha sikerül ezen az áron a cikket megkapnom, úgy jó, de ha nem, mindenesetre el­érem az általam limitált árunál ugyan magasab­ban, de feltétlenül legolcsóbb árat. Az ilyen erkölcstelen üzelmek ellen csak egy ment­ség van és ez : a gyáros karaktere. Minél karakteresebb lesz a gyáros, annál kevésbbé fog magáról megfeled­kezni és annál kevésbbé fogja azt megtenni, hogy mindenáron iparkodjék üzletet kötni. És ez vonatkozik az utazóra is. Különösen az az utazó fogja gyárosát ilyen kényszerüzletekbe belevinni, akinek egyáltalában nincs fixuma és csak utazási előlegekkel tengeti nyomo­rúságos életét, vagy ha van is fixuma, úgy az a meg­élhetéshez elégtelen. Ilyen utazót ismét csak a kis ember tart, mert ennek helytelen kalkulációja főleg oda konkludál, hogy a magasabb fixum egy oly rend­szeres üzemi kiadás, melyet az ő kisebb alaptőkéje elviselni nem képes. Azt hiszem, hogy fentebbi okoskodásommal el­intéztem a nem létező versenyajánlatok meséjét is. -----------= | Első magy. dégvasgyár* BERNAUER LAJOS. Központi iroda: BUDAPEST,­ V. Váci­ út 22. szám. = Repceolaj gyár : Újpest. · XJ Ti TC1 (porcellán - email - festéket)­­ mosható, porczellánszerű fal- és --------------- mennyezetmásolatok nyerésére M N­ÍRnCm mint legjobban bevált 1 m ianU^UL ■ B„,ezt a házigomba, pe­nész- és gombaképződések ellen, ajánlják LUTZ EDE és Társa“«' Pozsony. b—————.—-—i—d 3. oldal. IVÁNKA I. A JÓS | BUDAPEST, VI. Gyár-utca 41. J Gép- és hengerolajok. Gép- ? tömítések. Vegyi hatásoknak ellentálló­­ gépszijak, fémek. • REICHEL és HEISZLER VEGYIPARI GÉPGYÁRA, RÉZÁRU-, GŐZKAZÁNGYÁR és FÉMÖNTÖDE Budapest, X.,Noszlopy-u. MINDENNEMÜ-KÉSZÜLÉKEK vörösrölc.föai éa vanból. Költségvetések ingyen és bérmentve. Marx és Mérei mérőeszköz- és műszergyár BUDAPEST, VI. Aradi­ utca 60. Feszmérők, rugómérlegek, hőmérők, vizszintmérők nagybani gyártása és j­avitása. A m. k. államvasutak és a m. kir. postai száll'10 SSPINDLER ADOLF% (Ezelőtt Schwalb Adolf és Fia) fém.- és ‘bá.d.og'-áix ma­­gyara BUDAPEST, VII. Angol­ utca 8. sz. Gyártmányai : Szabadalmazott olaj, padlólak, festék, valamint közönséges bádogdobozok. Liter mértékek. Do­bozok vaselm­e és egyéb kenőcsöknek. Börzsír- és fénymáz - dobozok. Bajuszpedrő-dobozok. Lak- és brunolin-kannák. Cukorkadobozok. Borá­szati cikkek: peronospora permetezők stb. Petro­­leumszivattyúk és méhészeti eszközök. Kívánatra részletes árajánlat. Erzeugnisse der Fabrik : Patentirte Öl-, Fussbodenlack-, Farben- und gewöhnliche Blechdosen. Liter Maasse. Dosen fúr Vaseline und allerlei Salben. Lederschmiere u. Lackdosen. Bartwichsdosen. Lack- und % Brunolin-Kannen. Zucker-Dosen. Ai tikel für h Weinbau: Peronospora-Spntzen etc.Petro- IJ leum-Pumpen u. Artikel für Bienenzucht. */ Auf Wunsch li ostenvomnscltlütje.

Next