Vegyi Ipar, 1905 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1905-01-10 / 1. szám

1. szám Olvasóinkhoz. Az évnek kezdetén, nemcsak szokásból, de tényleges célokat követve, olvasóinkhoz azzal a kérelemmel fordulunk, hogy előfizetéseiket meg­újítsák és bennünket úttörő munkánkban ezzel is támogassanak. Azok pedig, kik még nem csatla­koztak hozzánk, tanúsítsanak velünk szemben jó­indulatot és lépjenek előfizetőink sorába. Programmot ebben az előfizetési felhívásban fölösleges adnunk. Eddigi működésünk felment ez alól a kötelesség alól, mert magunk is valljuk, hogy minden szónál ékesebben beszél maga a tett és a mi három éves múltúnk igazolja, hogy a hazai vegyi ipar érdekeit mindenkor a legnagyobb szorgalommal és buzgósággal szolgáltuk. Erre hivatkozva kérjük olvasóinkat, hogy az előfizetési díjak beküldésével nehéz és nagy anyagi áldozatokat igénylő munkánkban támogassanak. Legcélszerűbb az előfizetést postai utalványon beküldeni és pedig mielőbb, hogy a szétküldésben fennakadás ne álljon be. Hazafias üdvözlettel a „ Vegyi Ipar“ szerkesztősége, Budapest, VII., Kertész­ utca 48. sz. Műszaki és vegyes jegyzetek. Uj hirdetések. Lapunk mai számában a követ­kező uj hirdetések jelentek meg, melyekre különösen fel­hívjuk olvasóink figyelmét: Strobentz testvérek !­­, Bpest. Calcein-homlokzat-festékek. — Szollás és Molnár, Bpest. Olajok. - Schramm Kristóf, Bpest. Lakkok. — Herczeg és Bteiger, Bpest Tinták stb. — Kurzweil Sándor, Bpest. Fes­tékek. — Langerhauseni gépgyár r. t., Bpest. Vegyi gyárak berendezése. — Wilhelm Rivoli, Offenbach a/M. Szappan­gyári berendezések. A Dunagözhajózási társaság a magyar szappanipar ellen. Annak a nagy konkurenciának, melyet az aussigi Schiecht-gyár a magyar szappan­iparra zúdított, egyik legnagyobb előmozdítója a Dunagőzhajózási társaság, mely e gyárnak engedé­lyezett hihetetlen fuvardíjkedvezmények által lehetővé tette, hogy az még a legtávolabb eső magyar városok­ban is sikerrel vegye fel a versenyt. Az aussigi szap­pant Korneuburgig vasúton szállítják, hol átrakják a hajókra és ezeken kerül hozzánk. Hogy mily óriási kedvezményeket élvez Schicht, kitűnik abból, hogy pl. Korneuburgtól Budapestig 100 kg,­kint 72 fillért fizet, holott a mi gyárosaink magáért a nyers­anyagért, az olajért is sokkal magasabb díjtételt kénytelenek fizetni. Szappangyárosaink ezen igazságtalan és iparunkat létében megingató kedvezmény miatt nagyon el vannak keseredve és az egyesületben legutóbb megbeszélés tárgyát képezte, hogy e bajon mikép kellene segíteni. Felhívjuk a kereskedelmi minisztérium iparfejlesztési osztályának figyelmét a hazafias (?) gőzhajózási társa­ság ezen, hogy erősebb kifejezést ne használjunk, igazságtalan eljárására és ha iparunk érdeke igazán szívén fekszik, fog módot találni arra, hogy e leg­nagyobbrészt magyar pénzen kitartott társaság az amúgy is sok nehézségekkel küzdő magyar szappanipart ne tehesse teljesen az osztrák verseny martalékává. magyar f­estékkereskedők mozgalma. Múlt számunkban közölt cikkünk, melyben egyik elő­kelő festékkereskedőnk a magyar festékkereskedők tömörülésének szükségességét hangoztatta, az egész szakmában élénk viszhangot keltett. A szervezők ugyan még mindig egész csendben dolgoznak és csak akkor fognak a nyilvánosság elé lépni, ha az összes elő­készületek be lesznek fejezve. Az egyesület létrejötte azonban máris biztosítottnak mondható, mert a legtöbb festékkereskedő lelkesedéssel jelentette ki csatlakozását a mozgalomhoz. Felolvasás az acetylénről. A technológiai iparmúzeumban igen érdekes két előadást tartottak e tárgyról. Az egyiket Klemp Gusztáv tanár, a másikat Berdenich Győző mérnök. Mindkét előadáson igen elő­kelő és nagyszámú közönség jelent meg. Klemp tanár a karbidról és acetylenről mint olyanról értekezett, míg Berdenich mérnök az acetylen ipari előállításáról és alkalmazásáról mondott el igen sok érdekes dolgot. A magyar tinta diadala. Mégis csak „baz­­szantó, hogy a magyar közönségben nincs annyi energia arra, hogy magát az osztrák járom alól felszabadítsa. Úton-útfélen tele szájjal szidják az osztrák sógort és mégis, hogy ha arra kerül a sor, hogy Achilles sarkán, a zsebén sebezzük meg osztrák szomszédunkat, vagyis ha arról van szó, hogy magyar vagy osztrák árut vásároljunk-e, úgy egyszerre vége minden hazafiság­­nak és ha mindjárt tudjuk is, hogy ezáltal megint egy magyar ember szájából vettük ki a falatot, hogy ellenségünket tápláljuk nagyra vele, mégis csak osztrák áru felé vonz a szívünk. Miért van ez így ? Erre csak a magyar ember kifürkészhetetlen élettana adhatna felvilágosítást. A magyar emberek legtöbbjében, sajnos, nincsen meg az az erély, hogy az elébe tett osztrák árut visszautasítsa. Nem szégyenletes állapot-e az, hogy magyar pénzen fenntartott vállalatok irodáiban még ma is osztrák tintát, osztrák pecsétviaszt, osztrák tust stb. találunk, amikor nem is egy, hanem több gyárunk van, mely áruinak minősége és ára tekintetében egyaránt felveheti a versenyt akár Leonhardival, akár Gunther Wagnerrel. Hogy ez nem elfogult vélemény, arra bizonyság, hogy áruink kiváló minőségét a kül­föld a legnagyobb kitüntetésekkel ismeri el. Az 1904-ben Párisban tartott nemzetközi iparkiállításon pl. a ma­gyar tinta a legnagyobb kitüntetésben, a „grand prix“­­ben részesült, mely diadalt Herczeg és Geiger cég budapesti vegyészeti gyára szerezte meg a magyar iparnak. Amikor tehát a külföld ily kiváló elismerés­ben részesíti a magyar vegyészet termékeit, kétszeres bűn a magyar közönség részéről, hogy­­azokat a htvő méltánylásban részesíteni nem tudja. A tarifa kedvezmények kérdése. Bár a Magyar Vegyészeti Gyárosok Egyesületének vezetősége mindent elkövetett, hogy a tarifakedvezmények meg­szüntetésének kérdése mielőbb megoldassék, január 1-je elkövetkezett, anélkül, hogy e dologban döntöttek volna. Az államvasutak vezetőségének minden érvvel szemben csak egy érve van és ez az, hogy a vasutak bevételeit fokozni kell. Ez az a régi szatócspolitika, mely teljesen igazolja múltkori cikkünk kifakadásait. A M. V. Gy. E. vezetősége a tarifális bajok ügyében most egy nagyobb szabású elaborátumon dolgozik, mely fel fogja ölelni az összes szakmáknak sérelmeit. Ezen elaboratóriumot annak idején részletesen fogjuk ismer­tetni.A petroleum-kartell. A magy. osztr. petroleum­­finomítók, valamint a Vacuum-Oil-Company között tárgyalások vannak folyamatban, hogy a jelenlegi kontingensegyezmény további tartamára a két csoport karöltve működjék. A tárgyalások a német birodalomra irányuló kivitelre is kiterjednek, melyet jelenleg a magyar és osztrák ásványolajtermékek r. t. intéz. Kötőszer szén- és ércporhoz. Egy angol gyáros oly kötőszer előállítására nyert szabadalmat, melynek segélyével poralakú ásványi és növényi anya­gok, mint szén, koksz és szénpor, továbbá ércpor, fűrészpor stb. kemény és szilárd tömeggé alakíthatók át. A kötőszer a következő alkatrészekből áll: 3.375 kg. glukóza, 3.375 kg. dextrin, 6570 kg. tapiokaliszt, 2.250 kg. gyanta és 9­­. lenolaj. Ezen anyagokhoz egy­idejű melegítés közben 45­5 liter vizet adunk s az egészet bensően összekeverjük. Az igy kapott folyadék­ból 40—45 liter szükséges 1 tonna poralaku anyagnak szilárd tömeggé való átalakítására. Kakaónak tejjel való keveréke száraz pelyhest alakban. Hatmaker James Robinson párisi vegyész eljárást szabadalmaztatott száraz, teljesen egy­nemű benső elegyek előállítására kakaóból vagy más terményekből és tejből cukor hozzáadásával vagy anélkül, száraz, pelyhes alakban, mely eljárásnak lényege abban áll, hogy ezen anyagok folyékony ele­gyet oly felületre hozzuk, mely kellő magas hőmérsék­letre van hevítve, hogy az elegyben tartalmazott víz hirtelen elgőzölgését előidézze és hogy az elegyek ezen felületen vékony egyenletes réteg, illetve hártya alak­­jában kiteríttetnek és róla akkor távolittatnak el, mikor csaknem teljesen szárazak, de még elég nedvességet tartalmaznak, hogy a szilárd anyagok természetes száraz állapotukban tartassanak meg. Új brikett-gyár, Nay és Strausz budapesti építészek Budapesten, IX., Soroksári-ut 7. szám alatt „Bányászati és kohászati hulladékok és ásványi erő­ VEGYI IPAR 5. oldal. r " . MAGYAR FÉMLEMEZIPAR R.-T. BUDAPESTEN, VII., Gizella-ut 51. szám. Py­n­­it ■ robbanásmentes kan­­o­­­nákat, pléhdobozokat, pléhskatulyákat stb. ma­jd Lakos Nándor Budapest VII., Szövetség­ utca 3. Engedélyezett acetylen-készülékek gyára. Leg­nagyobb raktár acetylenkészülékekben. Csövek, csa­pok, ívlámpák, „Paratylen“ tisztító­anyag, égők, hatóságilag előírt armatúrák. Szélmotorok, hőlégmotorok, szivattyúk minden kútmélységhez. Árjegyzék ingyen és bérmentve. j qwmce “KfTUT€A\nNyersolaj-i* *N Motorok és lokomobilok.^^^®^ ÜZEMKÖLTSÉGEK NAGYSÁG SZERINT » VI2-2 FILLÉRG*6911*^' ÓRÁNKÉNT és LÓERŐNKÉNT. NINCS R0BBRNÓésTÜH6SZ€LY. Minden pénzügyőri ellenőrzés és ENGEDÉLY NÉLKÜL.« * « WOHflNKfl ésTflRSfl fcl v.v/iczi KÖRÚT76. A zalathnai kénkovand-ipar részvény­társaság brassói kénsav-és műtrágya-gyára ajánlja legjobb minőségű mindennemű műtrágyáit a t. sz. gazdaközönség becses figyelmébe. Aján­latokkal készséggel szolgál a KÖZPONTI I­RO­D­A BUDAPEST, V. Nádor­ utcza 4. sz. Fényérzékeny papírokat és vásznakat (po­­sitív és negativ), rajzmásoló, indigómásoló, viasz- és ceresinpapírokat kiváló jó minő­ségben gyárt és olcsón szállít az ELSŐ MAGYAR ACZÉLIRÓTOLL-, TOLLSZÁR És INDIGÓ­­MÁSOLÓPAPÍRGYÁR SCHULER JÓZSEF Budapesten. Gyártelep: X., Gyömörői­ út 01. szám. Iroda: VI., Dalnok­­ utcza 26. sz. LEGTOKELETESEBB EROS BACTERICID HATASU ANTISEPTIKUM A LYSOFORM " PI OLDATBAN SZAGTALAN.NEM MERGES.BORNEK ES MŰSZEREKNEK NEM ART "1

Next