Vegyi Ipar, 1906 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1906-01-10 / 1. szám

2. oldal. Az állami támogatás erkölcsi is lehet. A szövetke­zeti eszmével szemben az állam kitüntetőleg viselked­­hetik, a gyűléseken megjelenik, a fejlődés iránt érdek­lődik, erről hivatalosan tudomást vesz és tanúságát is adja. Esetleg pályázatokat hirdet, vagy — különösen termelési szövetkezeteknél — újításokat közöl. Az állami támogatás oly módjától, hogy az iskolá­ban az ifjúságba beleneveljék a szövetkezeti eszme hasznosságát, nem sokat várok. Rochdale példája kétség­telenül többet használt a szövetkezeti eszme elterjedésé­nek, mint millió tudományos, vagy népies előadás. A szövetkezeteknek nyújtott államsegély helyesen alkalmazva az államgazdaság, a polgári jólét s a nem­zeti jövő legnagyobb támasza, be nem látó kedvezése pedig megrontja azt, amin eddig nyugvott a gazdasági élet és bizonytalan jövőbe taszítja az államot. A nehéz fémeknek az emberi testben való (Vége.) Dr. Fellelár Emil kir. orsz. bírósági vegyésztől. A Risse által vizsgált növények cinktartalma igen jelentékeny volt; pl. az illető növény száraz­anyagára számitva, ő a Thlaspi alpestre gyökerében 0167%, leveleiben 0150% cinket talált. Ginkolusnak találta­­ a Viola tricolor, az Armeria vulgaris és a Silene inflata növényeket is minden részükben. I­ricke az Arabis Halleri nevű, a Harz-hegység talajában tenyésztett ke­resztesfélének 1­3 százalékot kitevő hamujában 0 94% cinkoxidot talált. Ezen, szélesebb körökben még kevéssé ismeretes körülményből Róbert tanár szerint az következik, hogy a növényekkel való kizárólagos táplálkozás, a körül­mények szerint, idült cinkmérgezésnek tehet ki ben­nünket ott is, ahol a legkevésbbé sejtenénk. Bellamy és Lechartier (Journal de Pharmacie et de Chimie 1877) egy tífuszban elhalt 35 éves férfinak 1780 gramm súlyú májából két centigramm cinkoxydot állítottak elő. Hasonló eredménnyel vizsgálták egy tüdő­­vészben elhalt cipésznek a máját. Ezután állatok kü­lönböző testrészeit vizsgálták, mely alkalommal 913 gr. marhahúsban három centigramm cinkoxydot találtak, ugyanekkor 18 keményre főzött és héjától megtisztított tojásnak vizsgálata két centigramm cinkoxydot ered­ményezett. Vizsgálták továbbá a rozs, kukorica, árpa, bab és bükköny magvait, mindegyikből 500 grammot véve munkába és mindegyik magfélében kimutatták a link jelenlétét. Mint előbb mondom, én a hullarészek vizsgálásá­­nál szintén igen gyakran találkoztam ezzel a fémmel, ami úgy értendő, hogy ahol a vizsgálatot erre a fémre is kiterjesztettem, ott találtam is azt, mert minden­­egyes esetben nem volt okom, hogy cinkre is kutassak. S így nem állíthatom határozottan, hogy miként a higany, úgy a cink is minden ember testében elő­fordul. Az a körülmény azonban, hogy ismeretes volt előttem, miszerint ez a fém legalább is a legtöbb em­ber szerveiben előfordul, nagy szolgálatot tett annak a bizonyos egyénnek, aki azzal volt gyanúsítva a komáromi kir törvényszék előtt, hogy Peterlik Ferenc­­halálának horganygálic (zincum sulfuricum) által való előidéztetésében része volt neki, mert különben — az imént jelzett körülmény ismerete nélkül — könnyen megtörténhetett volna, hogy esetleges ártatlansága da­­cára, a port alaposan elverik rajta. Azt írtam ugyanis a törvényszéknek adott véleményemben, hogy: „a talált réznyom az emberi hullarészekben ren­desen előfordul, ami pedig a horgany talált nyomát illeti, ez ily csekély mennyiségben szintén gyakran — majdnem rendesen — előfordul az emberi szervezet­ben. Én minduntalan találkozom vele a hullarészek vizsgálásánál s nevezetesen ugyanazon időben is, midőn P. Ferenc hullarészeit vizsgáltam, jelentékenyebb nyo­mokban találtam azt két más egyén belrészeiben, kik közül egyik sem vett be horganytartalmu szereket. Hogy a tápszerekben nyomokban előforduló természe­tes horganytartalmon kivül a most mindenfelé elterjedt horganyedényekben tartott ivóvízzel (s néhol a hasonló anyagú edényekben állott tejjel vagy borral) szintén jelentékeny mennyiségű horgany vizethetik be az ily tápszerekkel élő egyén szervezetébe: ez könnyen ért­hető, ha figyelembe vesszük, hogy a víz egy-egy liternyi mennyisége nyolc négyzet­hüvelyk horgany­fémlemezzel négy napig érintkezve, a viz minősége szerint változó mennyiség, átlag mintegy 90—100 milli­gramm horganyoxydot vett föl abból. (L. Dr. Ziurek: „Vierteljarschrift für gerichtliche und öffentliche Medi­­cine 1867).“ *) A negyedik vitás elem, mely állítólag szintén az emberi és állati testeket szemelte volna ki szállásául, az arzén volna. Courbe francia vegyész 1838. évben állította először, hogy a rothadó emberi hulla arzént tartalmaz. Orfila az orvosi akadémiában 1839-ben kijelen­tette, hogy az emberi test lágy részei az arzénnek nyomát sem tartalmazzák, ellenben a csontokban való előfordulását lehetségesnek tartja. Devergie 1840 ben az ő törvényszéki orvostaná­nak harmadik kötetében határozottan mondja, hogy a csontok jelentékeny mennyiség arzént tartalmaznak, s ugyanekkor Devergien kívül Courbe és Orfila is azt a nézetet vallották, hogy az arzén, mint természetes alkatrész a csontokban előfordul. Orfila, hogy ezt be­bizonyítsa, kísérleteket tett, melyek során ő a termé­szetes arzént a csontokban nem volt képes kimutatni, s ezzel az úgynevezett normál arzén kérdése, mely nagy port vert föl, a napirenről önmagától letűnt, hogy 60 év múlva ismét felszínre kerüljön; nevezetesen Gautier Armand párisi vegyész 1900 ban azt tapasz­talta, hogy az arzén bár csekély, de mérhető részét teszi ki az ember, valamint a fa- és húsevő állatok pajzsmirigyének, melynek 21 grammnyi tömegében 16/100 milligramm arzént talált, míg az emlőmirigy ennek csak Ve részét tartalmazta. Ugyancsak a neve­zett vegyész szerint a meszes és vaskavarcos talajban tenyésztett kalarák, burgonya szintén tartalmaznak arzént, mely tápszerek élvezete tehát az arzén csekély mennyiségét viszi az emberi testbe, hol az épúgy, mint a jód, főkép a pajzsmirigyben rakódik le. Gautier szerint az arzén ép oly szükséges táp­anyaga az emberi szervezetnek, mint a vas. Hatása pedig ugyanaz volna, mint a foszforé. Gautier az utóbbi évek során lankadatlan kitar­tással kutatta az arzénnek az állati és növényi szer­vekben való lerakodását s a „Compt. rend. de l’academie de sciences“ lapjain minduntalan beszámol működésé­nek fölöttébb érdekes eredményeiről, melyekből kitűnt, hogy a madarak és halak tojásai arzént nem, illetőleg súlyuk 120.000.000 részénél kevesebbet tartalmaznak ; talált azonban arzént a tollpehelyben és a pávák fark­­tollaiban. Továbbá találta az arzént, mint a jódnak kísérőjét, minden klorofilmentes moszatban, különösen a tengervízi moszatokban, épigy a tengervízben, mely­nek az arzénje valószínűleg az őskőzetből származik, mert 100 gramm bretagnei gránit 0,06 milligramm arzént tartalmazott. Az arzén tehát csekély mennyiségek­ben, de kivétel nélkül előfordul az őskőzetekben, a talajföldben, a növényekben és úgy a szárazföldi vizek­ben, mint a tengervizekben. Annyit én is mondhatok, hogy még nem láttam oly földet, mely arzént nem tartalmazott volna. Gautier példáját követve, Bertrand is (Compt. rend. 1901) kutatta az állatok testének arzéntartalmát, s hogy biztosítva legyen az iránt, hogy nem a modern iparral való érintkezés juttatta az állatokat az arzén­­tartalomhoz, az állatokat az óceán mélységeiből gyűjtötte. Eredménye az volt, hogy valamennyi megvizsgált állat, a gerincesektől le a szivacsokig arzénnyomokat tartalmazott és pedig minden szövetében, úgy hogy elmondhatja, miszerint az arzén épúgy, mint a szén, a hydrogén, kén és foszfor, alkotó eleme a proto­­plasmának. Gautier és Bertrand-nak ezen érdekes tanul­mányaihoz saját tapasztalatomból egyelőre nem szól­hatok, mert nagy elfoglaltságomnál fogva nem volt még alkalmam és időm azoknak valóságáról meggyőződhetni. Tekintve azonban, hogy évek során át közli a francia tudományos akadémia az említett búvárkodások ered­ményeit és cáfoló nyilatkozat — tudtommal — ekkorig sehol sem emelkedett ellenük, azoknak, legalább bizo­nyos fokig, tényeken kell alapulniok. Megjegyzem, hogy Gautier az én vizsgálási mód­szeremtől, s általában az eddigi módszerektől teljesen eltérő, ezekkel csak a vizsgálatok utolsó részét, a Marsh­­készülékben való kémlelést illetőleg egyező eljárást alkotott magának, mely általa fenti eredményekhez jutott. Gautier, ki legújabban Clausmann-nal egyesülve folytatja kutatásait, a következő következtetésekre jutott: Az arzénnek az emlősök húsában foglalt mennyi­sége rendkívül csekély ahhoz az arzénmennyiséghez képest, mely a tulajdonképeni arzénszervekben (minő a bőr szarukérge, a szőrök, szarvak) foglaltatik.*) A tengeri halaknál az arzéntartalom a tenger arzéntartalma szerint változó. Némely tengeri halak és héjancok húsa az arzén­ben legdúsabb tápszerek közé tartozik. A búza és rozs rendkívül szegények arzénben, a korpa épen nem tar­talmazza azt. A kelkáposzta zöld leveleiben és a zöld babban általában semmi arzént sem találtak. Ellenben a bor, az ivóvíz, a konyhasó és a tengersó azon közön­séges forrásai az arzénnek, melyeknek az általunk át­­hasonított arzén legnagyobb részét köszönjük. Párisban naponta átlag mintegy 21/tooo milligr., vagyis évente 766 milligramm arzént visz egy ember a testébe, mi­ből ha Páris lakosainak számát három milliónak vesz­­szük, Páris lakosságának évi arzénfogyasztása 22 980 grammot tenne ki, mely mennyiség szerinte a belső szükséglet számára teljesen elégséges. Engem különben az arzénnek a természetben való ezen általános elterjedése hivatalos működésemben sohasem zavart, mert az általam alkalmazott vizsgálási módszer, mely egyszerű, gyors és biztos, s melyet én tökéletesítettem ezen tulajdonságokra, azon körülmény­nél fogva, hogy Vivo milligramm arzént még biztosan kimutat, elég érzékeny módszer, sőt az arzénnek most említett nagy elterjedésénél fogva, épen azáltal, hogy a Gautier által keresett elenyésző csekély arzénnyo­mokat a vizsgálat keretén kívül hagyja, még mintegy kezesség is arra, hogy ártatlanul vádolt embertársunkat nem juttatja vesztőhelyre. És ez nem kicsinylendő ér­deme eljárásomnak, mert ha a tudománynak érdemül róható fel az, hogy a gyilkosság bűntettét kideríti, nem kisebb érdeme a tudománynak az sem, ha biztosítja embertársunkat arról, hogy ártatlanul vádoltatva nem kell rettegnie az igazságszolgáltatás tévedéseitől. Gautier fölfedezései tehát kiválóan érdekesek lehetnek, de a törvényszéki orvostan nem kér magának azokal.**­* Végül legyen szabad pótlólag a következőket meg­említenem: Minthogy azt a fenti állításomat, mely szerint a rothadási alokat (hullaalkaloidokat) a törvényszéki vizs­gálatok alkalmával 1868-ban észleltem először, a ván­dorgyűlés mélyen tisztelt tagjai bizonyíték hiányában kétkedéssel fogadhatnák, amennyiben ismeretes lehet előttük, hogy Selmi Francesco tanár öt évvel később, 1873 ban a bolognai tud. akadémiának az ő ugyanazon tárgyú fölfedezéséről tett jelentést, mig én csak 1874- ben tettem közzé említett tapasztalatomat s igy az én késedelmes közzétételem most azt a benyomást keltheti. *) Szerintük az arzénnek az emberi testből való rendes kiküszöböltetése az epidermis-sejtek lehámlása, a hajak kihullása, a haj és a körmök levágása a menstruatio és a bélsár útján megy végbe. **) Különben az arzénnek elterjedése s különösen annak az egyes állati szervekben való viszonylagos mennyiségek­ben előfordulására vonatkozó fenti adatok némely részben egymásnak ellentmondók, s mint ilyenek még tisztázást igényelnek. *) Csak nyolc nap előtt vettem 100 gramm marha­májat vizsgálat alá, melyben a cink jelentékeny nyomait (több mint három milligramm cinkoxydot) találtam. VEGYI IPAR. JULIUS OVERHOFF ■ műszaki iroda — Wien, VII., Lerch­e Dfelferstrasse 75/17. — Budapest, VIII. Lujza­ utca 6. sz. Viztisztitló-telenek Dervaux-Reisert-féle osztr.-magyar --------------------------------­----- szabadalom ; mindennemű ipari célra használható puha és kristálytiszta viz szolgáltatására és pedig kazán­­etetésre stb bármely vistaem; hasznosítására olajtaram­­lásra, jégteleníté­sre, lefolyó víz tisztítására. Szűrő-telepek Reisert-féle osztr. - magyar szabadalom, 1903. _______________-------január 1-ig 2239 telep lett berendezve 18.939 köb­méter óránkénti munkabírással, ezek között telepek 00—800 köbméter óránkénti munkateljesítménynyel. V­igilifitő-berendezések Overhoff-Colautti-féle szabadalom. Gőzolajtalanítók, Macdonald-féle szabadalom. Ismertető tervek és költségelőirányzatok díjtalanul és bérmentve. A zalathnai kénkovand-ipar részvény­társaság brassói kénsav-és műtrágya-gyára ajánlja legjobb minőségű mindennemű műtrágyáit a t.­ez. gazdaközönség becses figyelmébe. Aján­latokkal készséggel szolgál a K­CgFilf1! IRODA BUDAPEST, V. Nádor­ utcza 4. sz.­­ sSSH Kitűnő gyártmányú, igen olcsó Benzinmotorokat 1—10 lóerőig állandóan s, raktáron tartunk. ifLjr A/^ Motorszivattyúkat, motor­­)jl] dynamókat specialitásként JMJ szállítunk.­­./Síiták­ SIGNER F. és R. PgJJj mérnöki iroda .iTTI-rx ■ A-IMhSvÍVÖ! Budapest, Kertész u. 50. TÖRÖK LÁSZLÓ okleveles gépészmérnök, hites szabadalmi ügyvivő BUDAPEST, VI., Teréz­ körút 1/c. Tele­fon­szám 87—02. TAI Ál­MÁNYAII kidolgozása és szabadalma­ I H L H L III n II I U IV zása a világ összes államaiban. Művészies védjegyek tervezése és lajstro­mozása. — Mustra és modell-oltalom. ------------ Felvilágosításokat díjmentesen. ----------­C. E. ROEPER­­ HAMBURG-CALCUTTA. 1 Legversenyképesebb beszerzési forrás gyarmatáru nagy­­kereskedők, kalapgyárak, kékfestők és vegyészeti cik­keket gyártó cégek részére. ISoXänXegessegels­s Schellak, Knopflakk, Gummi arab, Gummi olib., Damar, Copal és Sandarak­­gummi, Indigo (természetes­ minden létező fajták, valamint kávé-glasur elismert fölülmúlhatlan --------------- minőségben. --------------­Min­tázott ár­ajánl­attal készs­éggel szolgáln­ak. Budapesti képviselőim: HIRSCH GYULA és társa VI. Bajnok­ utca 14. szám. Telefon 36—60. 1. szám.

Next