Vegyi Ipar, 1906 (5. évfolyam, 1-24. szám)
1906-01-10 / 1. szám
2. oldal. Az állami támogatás erkölcsi is lehet. A szövetkezeti eszmével szemben az állam kitüntetőleg viselkedhetik, a gyűléseken megjelenik, a fejlődés iránt érdeklődik, erről hivatalosan tudomást vesz és tanúságát is adja. Esetleg pályázatokat hirdet, vagy — különösen termelési szövetkezeteknél — újításokat közöl. Az állami támogatás oly módjától, hogy az iskolában az ifjúságba beleneveljék a szövetkezeti eszme hasznosságát, nem sokat várok. Rochdale példája kétségtelenül többet használt a szövetkezeti eszme elterjedésének, mint millió tudományos, vagy népies előadás. A szövetkezeteknek nyújtott államsegély helyesen alkalmazva az államgazdaság, a polgári jólét s a nemzeti jövő legnagyobb támasza, be nem látó kedvezése pedig megrontja azt, amin eddig nyugvott a gazdasági élet és bizonytalan jövőbe taszítja az államot. A nehéz fémeknek az emberi testben való (Vége.) Dr. Fellelár Emil kir. orsz. bírósági vegyésztől. A Risse által vizsgált növények cinktartalma igen jelentékeny volt; pl. az illető növény szárazanyagára számitva, ő a Thlaspi alpestre gyökerében 0167%, leveleiben 0150% cinket talált. Ginkolusnak találta a Viola tricolor, az Armeria vulgaris és a Silene inflata növényeket is minden részükben. Iricke az Arabis Halleri nevű, a Harz-hegység talajában tenyésztett keresztesfélének 13 százalékot kitevő hamujában 0 94% cinkoxidot talált. Ezen, szélesebb körökben még kevéssé ismeretes körülményből Róbert tanár szerint az következik, hogy a növényekkel való kizárólagos táplálkozás, a körülmények szerint, idült cinkmérgezésnek tehet ki bennünket ott is, ahol a legkevésbbé sejtenénk. Bellamy és Lechartier (Journal de Pharmacie et de Chimie 1877) egy tífuszban elhalt 35 éves férfinak 1780 gramm súlyú májából két centigramm cinkoxydot állítottak elő. Hasonló eredménnyel vizsgálták egy tüdővészben elhalt cipésznek a máját. Ezután állatok különböző testrészeit vizsgálták, mely alkalommal 913 gr. marhahúsban három centigramm cinkoxydot találtak, ugyanekkor 18 keményre főzött és héjától megtisztított tojásnak vizsgálata két centigramm cinkoxydot eredményezett. Vizsgálták továbbá a rozs, kukorica, árpa, bab és bükköny magvait, mindegyikből 500 grammot véve munkába és mindegyik magfélében kimutatták a link jelenlétét. Mint előbb mondom, én a hullarészek vizsgálásánál szintén igen gyakran találkoztam ezzel a fémmel, ami úgy értendő, hogy ahol a vizsgálatot erre a fémre is kiterjesztettem, ott találtam is azt, mert mindenegyes esetben nem volt okom, hogy cinkre is kutassak. S így nem állíthatom határozottan, hogy miként a higany, úgy a cink is minden ember testében előfordul. Az a körülmény azonban, hogy ismeretes volt előttem, miszerint ez a fém legalább is a legtöbb ember szerveiben előfordul, nagy szolgálatot tett annak a bizonyos egyénnek, aki azzal volt gyanúsítva a komáromi kir törvényszék előtt, hogy Peterlik Ferenchalálának horganygálic (zincum sulfuricum) által való előidéztetésében része volt neki, mert különben — az imént jelzett körülmény ismerete nélkül — könnyen megtörténhetett volna, hogy esetleges ártatlansága dacára, a port alaposan elverik rajta. Azt írtam ugyanis a törvényszéknek adott véleményemben, hogy: „a talált réznyom az emberi hullarészekben rendesen előfordul, ami pedig a horgany talált nyomát illeti, ez ily csekély mennyiségben szintén gyakran — majdnem rendesen — előfordul az emberi szervezetben. Én minduntalan találkozom vele a hullarészek vizsgálásánál s nevezetesen ugyanazon időben is, midőn P. Ferenc hullarészeit vizsgáltam, jelentékenyebb nyomokban találtam azt két más egyén belrészeiben, kik közül egyik sem vett be horganytartalmu szereket. Hogy a tápszerekben nyomokban előforduló természetes horganytartalmon kivül a most mindenfelé elterjedt horganyedényekben tartott ivóvízzel (s néhol a hasonló anyagú edényekben állott tejjel vagy borral) szintén jelentékeny mennyiségű horgany vizethetik be az ily tápszerekkel élő egyén szervezetébe: ez könnyen érthető, ha figyelembe vesszük, hogy a víz egy-egy liternyi mennyisége nyolc négyzethüvelyk horganyfémlemezzel négy napig érintkezve, a viz minősége szerint változó mennyiség, átlag mintegy 90—100 milligramm horganyoxydot vett föl abból. (L. Dr. Ziurek: „Vierteljarschrift für gerichtliche und öffentliche Medicine 1867).“ *) A negyedik vitás elem, mely állítólag szintén az emberi és állati testeket szemelte volna ki szállásául, az arzén volna. Courbe francia vegyész 1838. évben állította először, hogy a rothadó emberi hulla arzént tartalmaz. Orfila az orvosi akadémiában 1839-ben kijelentette, hogy az emberi test lágy részei az arzénnek nyomát sem tartalmazzák, ellenben a csontokban való előfordulását lehetségesnek tartja. Devergie 1840 ben az ő törvényszéki orvostanának harmadik kötetében határozottan mondja, hogy a csontok jelentékeny mennyiség arzént tartalmaznak, s ugyanekkor Devergien kívül Courbe és Orfila is azt a nézetet vallották, hogy az arzén, mint természetes alkatrész a csontokban előfordul. Orfila, hogy ezt bebizonyítsa, kísérleteket tett, melyek során ő a természetes arzént a csontokban nem volt képes kimutatni, s ezzel az úgynevezett normál arzén kérdése, mely nagy port vert föl, a napirenről önmagától letűnt, hogy 60 év múlva ismét felszínre kerüljön; nevezetesen Gautier Armand párisi vegyész 1900 ban azt tapasztalta, hogy az arzén bár csekély, de mérhető részét teszi ki az ember, valamint a fa- és húsevő állatok pajzsmirigyének, melynek 21 grammnyi tömegében 16/100 milligramm arzént talált, míg az emlőmirigy ennek csak Ve részét tartalmazta. Ugyancsak a nevezett vegyész szerint a meszes és vaskavarcos talajban tenyésztett kalarák, burgonya szintén tartalmaznak arzént, mely tápszerek élvezete tehát az arzén csekély mennyiségét viszi az emberi testbe, hol az épúgy, mint a jód, főkép a pajzsmirigyben rakódik le. Gautier szerint az arzén ép oly szükséges tápanyaga az emberi szervezetnek, mint a vas. Hatása pedig ugyanaz volna, mint a foszforé. Gautier az utóbbi évek során lankadatlan kitartással kutatta az arzénnek az állati és növényi szervekben való lerakodását s a „Compt. rend. de l’academie de sciences“ lapjain minduntalan beszámol működésének fölöttébb érdekes eredményeiről, melyekből kitűnt, hogy a madarak és halak tojásai arzént nem, illetőleg súlyuk 120.000.000 részénél kevesebbet tartalmaznak ; talált azonban arzént a tollpehelyben és a pávák farktollaiban. Továbbá találta az arzént, mint a jódnak kísérőjét, minden klorofilmentes moszatban, különösen a tengervízi moszatokban, épigy a tengervízben, melynek az arzénje valószínűleg az őskőzetből származik, mert 100 gramm bretagnei gránit 0,06 milligramm arzént tartalmazott. Az arzén tehát csekély mennyiségekben, de kivétel nélkül előfordul az őskőzetekben, a talajföldben, a növényekben és úgy a szárazföldi vizekben, mint a tengervizekben. Annyit én is mondhatok, hogy még nem láttam oly földet, mely arzént nem tartalmazott volna. Gautier példáját követve, Bertrand is (Compt. rend. 1901) kutatta az állatok testének arzéntartalmát, s hogy biztosítva legyen az iránt, hogy nem a modern iparral való érintkezés juttatta az állatokat az arzéntartalomhoz, az állatokat az óceán mélységeiből gyűjtötte. Eredménye az volt, hogy valamennyi megvizsgált állat, a gerincesektől le a szivacsokig arzénnyomokat tartalmazott és pedig minden szövetében, úgy hogy elmondhatja, miszerint az arzén épúgy, mint a szén, a hydrogén, kén és foszfor, alkotó eleme a protoplasmának. Gautier és Bertrand-nak ezen érdekes tanulmányaihoz saját tapasztalatomból egyelőre nem szólhatok, mert nagy elfoglaltságomnál fogva nem volt még alkalmam és időm azoknak valóságáról meggyőződhetni. Tekintve azonban, hogy évek során át közli a francia tudományos akadémia az említett búvárkodások eredményeit és cáfoló nyilatkozat — tudtommal — ekkorig sehol sem emelkedett ellenük, azoknak, legalább bizonyos fokig, tényeken kell alapulniok. Megjegyzem, hogy Gautier az én vizsgálási módszeremtől, s általában az eddigi módszerektől teljesen eltérő, ezekkel csak a vizsgálatok utolsó részét, a Marshkészülékben való kémlelést illetőleg egyező eljárást alkotott magának, mely általa fenti eredményekhez jutott. Gautier, ki legújabban Clausmann-nal egyesülve folytatja kutatásait, a következő következtetésekre jutott: Az arzénnek az emlősök húsában foglalt mennyisége rendkívül csekély ahhoz az arzénmennyiséghez képest, mely a tulajdonképeni arzénszervekben (minő a bőr szarukérge, a szőrök, szarvak) foglaltatik.*) A tengeri halaknál az arzéntartalom a tenger arzéntartalma szerint változó. Némely tengeri halak és héjancok húsa az arzénben legdúsabb tápszerek közé tartozik. A búza és rozs rendkívül szegények arzénben, a korpa épen nem tartalmazza azt. A kelkáposzta zöld leveleiben és a zöld babban általában semmi arzént sem találtak. Ellenben a bor, az ivóvíz, a konyhasó és a tengersó azon közönséges forrásai az arzénnek, melyeknek az általunk áthasonított arzén legnagyobb részét köszönjük. Párisban naponta átlag mintegy 21/tooo milligr., vagyis évente 766 milligramm arzént visz egy ember a testébe, miből ha Páris lakosainak számát három milliónak veszszük, Páris lakosságának évi arzénfogyasztása 22 980 grammot tenne ki, mely mennyiség szerinte a belső szükséglet számára teljesen elégséges. Engem különben az arzénnek a természetben való ezen általános elterjedése hivatalos működésemben sohasem zavart, mert az általam alkalmazott vizsgálási módszer, mely egyszerű, gyors és biztos, s melyet én tökéletesítettem ezen tulajdonságokra, azon körülménynél fogva, hogy Vivo milligramm arzént még biztosan kimutat, elég érzékeny módszer, sőt az arzénnek most említett nagy elterjedésénél fogva, épen azáltal, hogy a Gautier által keresett elenyésző csekély arzénnyomokat a vizsgálat keretén kívül hagyja, még mintegy kezesség is arra, hogy ártatlanul vádolt embertársunkat nem juttatja vesztőhelyre. És ez nem kicsinylendő érdeme eljárásomnak, mert ha a tudománynak érdemül róható fel az, hogy a gyilkosság bűntettét kideríti, nem kisebb érdeme a tudománynak az sem, ha biztosítja embertársunkat arról, hogy ártatlanul vádoltatva nem kell rettegnie az igazságszolgáltatás tévedéseitől. Gautier fölfedezései tehát kiválóan érdekesek lehetnek, de a törvényszéki orvostan nem kér magának azokal.*** Végül legyen szabad pótlólag a következőket megemlítenem: Minthogy azt a fenti állításomat, mely szerint a rothadási alokat (hullaalkaloidokat) a törvényszéki vizsgálatok alkalmával 1868-ban észleltem először, a vándorgyűlés mélyen tisztelt tagjai bizonyíték hiányában kétkedéssel fogadhatnák, amennyiben ismeretes lehet előttük, hogy Selmi Francesco tanár öt évvel később, 1873 ban a bolognai tud. akadémiának az ő ugyanazon tárgyú fölfedezéséről tett jelentést, mig én csak 1874- ben tettem közzé említett tapasztalatomat s igy az én késedelmes közzétételem most azt a benyomást keltheti. *) Szerintük az arzénnek az emberi testből való rendes kiküszöböltetése az epidermis-sejtek lehámlása, a hajak kihullása, a haj és a körmök levágása a menstruatio és a bélsár útján megy végbe. **) Különben az arzénnek elterjedése s különösen annak az egyes állati szervekben való viszonylagos mennyiségekben előfordulására vonatkozó fenti adatok némely részben egymásnak ellentmondók, s mint ilyenek még tisztázást igényelnek. *) Csak nyolc nap előtt vettem 100 gramm marhamájat vizsgálat alá, melyben a cink jelentékeny nyomait (több mint három milligramm cinkoxydot) találtam. VEGYI IPAR. JULIUS OVERHOFF ■ műszaki iroda — Wien, VII., Lerche Dfelferstrasse 75/17. — Budapest, VIII. Lujza utca 6. sz. Viztisztitló-telenek Dervaux-Reisert-féle osztr.-magyar ------------------------------------- szabadalom ; mindennemű ipari célra használható puha és kristálytiszta viz szolgáltatására és pedig kazánetetésre stb bármely vistaem; hasznosítására olajtaramlásra, jégtelenítésre, lefolyó víz tisztítására. Szűrő-telepek Reisert-féle osztr. - magyar szabadalom, 1903. _______________-------január 1-ig 2239 telep lett berendezve 18.939 köbméter óránkénti munkabírással, ezek között telepek 00—800 köbméter óránkénti munkateljesítménynyel. Vigilifitő-berendezések Overhoff-Colautti-féle szabadalom. Gőzolajtalanítók, Macdonald-féle szabadalom. Ismertető tervek és költségelőirányzatok díjtalanul és bérmentve. A zalathnai kénkovand-ipar részvénytársaság brassói kénsav-és műtrágya-gyára ajánlja legjobb minőségű mindennemű műtrágyáit a t.ez. gazdaközönség becses figyelmébe. Ajánlatokkal készséggel szolgál a KCgFilf1! IRODA BUDAPEST, V. Nádor utcza 4. sz. sSSH Kitűnő gyártmányú, igen olcsó Benzinmotorokat 1—10 lóerőig állandóan s, raktáron tartunk. ifLjr A/^ Motorszivattyúkat, motor)jl] dynamókat specialitásként JMJ szállítunk../Síiták SIGNER F. és R. PgJJj mérnöki iroda .iTTI-rx ■ A-IMhSvÍVÖ! Budapest, Kertész u. 50. TÖRÖK LÁSZLÓ okleveles gépészmérnök, hites szabadalmi ügyvivő BUDAPEST, VI., Teréz körút 1/c. Telefonszám 87—02. TAI ÁlMÁNYAII kidolgozása és szabadalma I H L H L III n II I U IV zása a világ összes államaiban. Művészies védjegyek tervezése és lajstromozása. — Mustra és modell-oltalom. ------------ Felvilágosításokat díjmentesen. ----------C. E. ROEPER HAMBURG-CALCUTTA. 1 Legversenyképesebb beszerzési forrás gyarmatáru nagykereskedők, kalapgyárak, kékfestők és vegyészeti cikkeket gyártó cégek részére. ISoXänXegessegelss Schellak, Knopflakk, Gummi arab, Gummi olib., Damar, Copal és Sandarakgummi, Indigo (természetes minden létező fajták, valamint kávé-glasur elismert fölülmúlhatlan --------------- minőségben. --------------Mintázott árajánlattal készséggel szolgálnak. Budapesti képviselőim: HIRSCH GYULA és társa VI. Bajnok utca 14. szám. Telefon 36—60. 1. szám.