Vegyi Ipar, 1906 (5. évfolyam, 1-24. szám)
1906-03-25 / 6. szám
6. szám. VEGYI IPAR A faszén: A fagázok, faecet és a kátrányon kívül a falepárlásnál a faszén marad vissza utolsó termék gyanánt, mely, amint fent láttuk, az 50-es években vagyis a szerves kémia modern fejlődése előtt még a főterméket képezte. A szén a lepárolt famennyiségnek mintegy 24%-át teszi ki és 85—90% tiszta karboniumot tartalmaz, jelentéktelen mennyiségű hydrogén, oxygen, víz és ásványi alkatrészeken kívül. A fadesztilláló ipar a fenti anyagok közül természetesen főleg a fogyasztási termékek előállítását célozza, vagyis a szód, faecetsavas mész, ecetsav, aceton, faszesz, kátrány és kreosát nyerésére irányul. A fadesztillálásnál csak a szén az a végtermék, mely mint ilyen, közvetlenül használható fel, míg a többi termék, a nyers faecet és a kátrány, további kémiai feldolgozást igényel, ami a nyers faecetnek a kátrányból való mechanikai elválasztásával kezdődik. Ezen elválasztás, a két termék különböző fajsúlya folytán igen egyszerű és magától végbemenő folyamat. A kátránytól megtisztult nyers faecet, egy többékevésbbé sötétbarna, empyreumatikus szagú, savanyú folyadékot képez, mely körülbelül 5—10% ecetsavat (CHICOOH), 0,1—0,2% acetont [GO(GH3)a], 1,5—3% methylalkoholt (CH3OH), 6—10% kátrányt, 77—87% vizet és mellékanyagokat tartalmaz. A nyers faecet ezen termékek nyerése céljából desztilláltatik, s a keletkezett gőz mészteren lesz keresztül vezetve, egy hűtővel ellátott tartályban. A gőzök mésztejen való átvezetésével az ecetsav mint ecetsavas mész lekötődik, míg a víz és faszeszgőzök, továbbá a többi nem savas, de illő alkatrészek a hűtőben kondenzálódnak. Ezen előzetes desztillálás által a nyers faecet a következő nyerstermékeket eredményezi: 1. Kátrányt, mely a retortában visszamarad és vagy tüzelésre, vagy kreosot és guajakol nyerése céljából további kémiai kezelésnek vettetik alá ; 2. Egy körülbelül 15%-os nyers faecetsavas mészoldatot, az úgynevezett famészlugot; 3. Egy körülbelül 6—10%-os nyers faszeszoldatot. A famészlugoldat bepárlás és szárítás után az úgynevezett szürke faecetsavas meszet (Graukalk) származtatja, mely körülbelül 80—84% calciumacetatot [Ca (CO3COO)2] tartalmaz, s mint nyersanyag kénsavval való szétbontás útján ecetsavra (CH3COOH), illetve száraz lepárlás által aceton [CO(CH3)2] termelésére szolgál. A nyers faszeszoldatot a szeszgyártásban szokásos kolonna készülékek segélyével, egy körülbelül 80%-os faszeszt tartalmazó termékre, a kereskedelmi cikket képező nyers faszeszre alakítják át. A nyers faecettől fajsúlya folytán kivált kátrány, nehéz kátrányolajokon és kátrányszurokalkatrészeken kívül még több-kevesebb nyers faecetet és faszeszt tartalmaz, de rendszerint ezek egyszerű desztillálással eltávolíthatók. A kátrány vagy mint végtermék szerepel, vagy további desztillálás és vegyi kezelés által kreosot- és guajakolra dolgozzák fel. A nyers kátrány átlag körülbelül 20% faecetet és faszeszt, 5% könnyű kátrány olajat, 10% nehéz kátrány olajat 60% szurkot tartalmaz, melyek szabad tűzön való desztillálás útján nyeretnek. Mint a kifejtettekből látjuk, a fa vegyészeti feldolgozása oly sokoldalú és oly sok értékes terméket eredményez, hogy a falepárló üzemek szaporítása által hazánk jóléte és nemzetgazdasági fejlődése jelentékenyen emelkednék és reméljük is, hogy nemzetgazdasági érdekeink előmozdítására hivatott köreink kiterjesztik figyelmüket ez iparágra is, melynek minden termelési előfeltétele megvan, s csak rajtunk múlik, hogy gazdag erdőségeinket a mechanikai feldolgozásnál jobban fizető vegyi után értékesítsük. Pozitív és negatív fénymásolatokat a legborúsabb időben, sőt éjjel is készít villanyos készüléken a Magyar Vegykészítmnéyű Papírgyár Budapest, V. Kálmán utca 12. BREDA rendszerű készülékek m víz lágyítására viz tisztítására mm víz ~ '|| víz olajtalanítására. Kikészítésük, működésük, egyszerű kezelés és gazdaságos üzem tekintetében felülmulhatlanok. Magyarhoni kizárólagos gyártói NIPIMI QJ1Mi es'í rfez jlilUIlULOUlvénytársaság Budapest, VI. Váci út 17. Tervezetek és vizelemzések díjmentesen. Elsner Rezső és Társa cipőfénymáz- és bőrkenőcsgyára. ÚJPEST, Dugonics utca 21. Városi iroda : VI. Eötvös utca 38. A Magyarországi Szappangyárosok Egyesületének közgyűlése. A Magyarországi Szappangyárosok Egyesülete e hó 18-án d. e. 10 órakor Budapesten, a „Continental“ szálló dísztermében tartotta 1906-ik évi közgyűlését domonyi Domony Ödön, a „Flóra“-gyár igazgatójának elnöklete alatt. A közgyűlésre a tagok az ország minden részéből nagy számban jelentek meg. Ott láttuk többek között Budapestről: Herz Viktort, a „Turul“ gyertyagyár igazgatóját, Hoffmann Gusztávot, a „Hutter József“ cég tulajdonosát, Meister Izidort, Klein Jakabot, Klein Gyulát, ifj. Gerstl Sándort, Gersli Rezsőt, Kulka testvéreket, a vidékről: Orendi Frigyest (Brassó), Szirják Gyulát (Kolozsvár), Kabina Ervint (Léva), Haidekker Pált (Kaposvár), Galambos Miklóst (Szolnok), Schützer Samut (Pécs), Schützer Jakabot és Szegő Miksát (Székesfehérvár), Sporer Mórt és Beck Manót (Szabadka), Deutsch Simon fiát (Vasvár), Galambos Józsefet (Rimaszombat), továbbá mint pártoló tagokat a Littenberg S., Csókái, Breyer és Isa és Von der Parten és Victor cégek főnökeit. Domony elnök megnyitván az ülést, lelkes szavakban üdvözli az alapszabályok szerint megköveteltnél jóval nagyobb számban megjelent tagokat és a tárgysorozat 1. pontjául felvett igazgatósági jelentés előterjesztésére Zerkovitz Imre dr.-t, az egyesület titkárát kéri fel. Az igazgatósági jelentés szó szerint a következőkép hangzik : Tisztelt Közgyűlés! A magyarországi szappanipar rohamos hanyatlása, a külföldi verseny túlkapásai következtében egyre elviselhetetlenebbé vált helyzete késztette egyesületünk alapítóit arra, hogy az eddig egymástól elszigetelten küzködő szappaniparosainkat egy közös keretben egyesítsék, hogy így vállvetett céltudatos együttműködés által, egyesült erővel igyekezzünk iparunk érdekeit megvédelmezni és ezzel egyúttal az egyéni munka eredményeit is biztosítani. Az a nagy lelkesedés, melylyel egyesületünk alapításának eszméjét iparunk összes érdekeltjei felkarolták, félremagyarázhatatlan bizonyságot szolgáltatott amellett, hogy egyesületünk valóságos hiányt pótolni, tényleges szükséget kielégíteni hivatott. De ha egyesületünk létrejötte a magyarországi szappanipar terén uralkodó sajnálatos viszonyok kényszerítő hatására vezethető is vissza, az egyesület megalakításának időpontja kedvezőnek mégsem mondható. A létküzdelem nehéz munkájában ugyanis a magyarországi szappanipar érdekeltjeinek nagy része olyannyira kifáradt, elernyedt, hogy az egyesület megalakítására vezető lelkesedésnek melegét a legtöbbeknél csakhamar az elfásult közöny hidege váltotta fel, különösen amidőn azt tapasztalták, hogy az egyesület arégi bajokból való megváltás csodáját egy csapásra meg nem teremthette. Ez az oka annak, hogy ma, egyesületünk élettörténetének első évi szakaszát lezárva, mindössze csak 45 tagot számlál egyesületünk. Azok, kik vérmes reményeik gyors megvalósulásának elmaradását fájlalva, egyesületünk iránt való bizalmukkal fukarkodnak, szem elől tévesztik, hogy minden egyesület életében az első idők története rendszerint a szervezkedés munkájának képét mutatja és az egyesületek által elért eredmények nem a kezdet időszakára esnek, de figyelmen kívül hagyják a könnyen csüggedők azt is, hogy a mulasztásokat, melyek évtizedek hosszú során halmozódtak fel, egy két év munkássága még nem pótolhatja. Egyesületünk már kezdettől fogva tudatában volt azon nagy és nehéz feladatoknak, melyeknek megoldására vállalkozott és amennyire csak a szervezés nehézségei között ez lehetséges volt, minden erejéből a hazai szappanipar súlyos válságának megszüntetésén buzgólkodott. Ismételten foglalkoztunk választmányi és igazgatósági üléseken, kérdőlevelek és tanácskozások útján szappaniparunk főbajainak kikutatásával, úgy vélve, hogy a bajok helyes felismerése képezi azok orvoslásának első lépcsőfokát. Ezen munkálkodásunk eredményeként jelezhetjük, hogy tagjaink a hazai szappanipar válságos helyzetét különösen a külföldi, jelesül az osztrák szappanipar versenyére vezetik vissza. Tény az, hogy a hivatalos statisztika szerint Magyarország szappanbehozatala főkép Ausztriából egyre növekszik és az Ausztriából behozott szappan mennyisége hovatovább meghaladja a belföldön gyártott összes szappan mennyiségét. A statisztika adatai szerint behozatott: 1900. évben 38.937 mm. 2.809.000 kor., 1901. évben 63.203 mm. 3.517.000 kor., 1902. évben 62.179 mm. 3.659 000 kor., 1903. évben 80.261 mm. 4.008.000 kor., 1904. évben 86.397 mm. 4.159.000 kor., 1905. évben 80.185 mm. 4.194.000 kor. értékben. Ezen jelenség oka főkép abban keresendő, hogy az osztrák szappangyárak a külföldről származó nyerstermékeket előnyös földrajzi fekvésüknél fogva jóval olcsóbban szerezhetik be, mint hazai szappanfőzőink, tehát a nyersanyagoknál elért megtakarítással behozhatják a telephelyeikről Magyarországba való szállítás költségeit, de ezenkívül nagyobb tőkeerejük és tökéletesebb berendezéseiknél fogva olyannyira leszorítják az árakat, hogy a nagy szállítási távolságok dacára is sikerrel vehetik fel a versenyt a hazai iparral. Ehez járul az a szervezett és rendkívül élelmes reklám, melylyel a hazánkba beözönlő gyengébb minőségű szappan elterjedése megkönnyíttetik és amelyet az egyes hazai szappanfőzők saját erejükből képtelenek hasonló erővel viszonozni. Ezen okok megszüntetése, vagy legalább is ellensúlyozása foglalta le eddigi tevékenységünk túlnyomó részét és a közeljövő feladatát is ezen irányban kifejtendő munkásság fogja képezni. Tervezetet dolgoztunk ki, mely szerint a nyersanyagok fuvardíja Fiumén át leszállíttassék és illetve összes hazai szappangyárak részére megfelelő refactia biztosíttassák. Gondoskodtunk arról, hogy a külföldi szappangyárak által hazánkban tartott eladási telepek nemcsak ugyanazon iparhatósági felügyelet, hanem ugyanoly adózási elbánás alá kerüljenek, mint a hazai ipari és kereskedelmi vállalatok. A külföldi, főkép osztrák szappangyárak részéről tapasztalt azon visszaéléssel szemben pedig, mely szerint áruikat nagy intenzivitással űzött magyar nyelvű hirdetések és reklámjuk által mint hazai ipari cikkeket hozzák forgalomba, különféle hangzatos jelszavaknak, a védjegyek óriási tömegének felhasználásával, osztrák származásuk elhallgatásával azon hiedelmet keltve a nagyközönségben, hogy tényleg elsőrendű és magyarhoni szappangyártmányokat hoznak forgalomba, állást foglaltunk. Az országos ipartanács nyilvános ülésében felhozott érveinket méltányolva, a kereskedelmi kormány nevében kijelentette már Szterényi József, kereskedelmi miniszteri államtitkár, hogy a tisztességtelen versenyről szóló törvénytervezetben a hazai szappanipar ezen jogos panasza figyelembe fog vétetni és iparunk védelmére a kellő intézkedések meg fognak tétetni. A külföldi szappan térhódításának megakadályozása céljából, Haidekker Pál kaposvári tagtársunk javaslatára egy közös védjegy alatt forgalomba hozandó, „egységszappan“ eszméjét találtuk megvalósítandónak ; e javaslatot igazgatóságunk és választmányunk több ülésen át megvitatta és ez ügyet a mai közgyűlés napirendjére kitűzendőnek mondotta ki. A tárgysorozat ezen pontjánál lesz szerencsénk ezen kérdést bővebben megvilágítani. Egyesületünk tudomást szerezvén arról a mozgalomról, mely egyes kereskedelmi és iparkamaráink részéről a sulypát alkalmazásának eltiltása céljából indíttatott, ezen mozgalommal szemben állást foglalt a gyáriparosok országos szövetsége útján oly értelmű felterjesztést intézvén a kereskedelmi kormányhoz, mely szerint a sulypát mint egymagában ártalmatlan szernek alkalmazása mindaddig megengedendő, amig ezen szer használata Ausztriában el nem tiltatik és a vámkülföldről sulypátot tartalmazó szappan behozatala meg nem gátoltatik. Ez alkalommal az összes hazai kereskedelmi és iparkamarákat átiratilag felkértük, hogy a szappanipart érdeklő kérdésekben egyesületünk meghallgatása és szakvéleményünk bekivonása nélkül felterjesztéseket ne 3. oldal. EISELE JÓZSEF RÉZ-, ÉRCMŰ- és GŐZKAZÁN - GYÁR Budapesti V., Váci út II Gőzkazánok minden rendszer szerint, bármely feszült- —ségre és nagyságra. Gázrecipiensek, vasmedencék, vaskémények, vaslemezmunkák, csővezetékek vasból és vörösrézből, félszerelvények, gőzgépek és gőzkazánokra. Különlegességek : Szabadalm. Steinmüller-féle vízcsöves gőzkazán. Szabadalmazott Steinmüller-féle gőztülbevitő. Szabad. Delvaux- Reisert féle viztisztító-készülék. Heggesztett vaslemez-munkák. Kovácsolt vasból készült szögecselt VASHORDÓK tömeges gyártása. Weiss B. és Testvére Budapest, VII., Szabó József u. 25. „CONCORDIA“ pipereszappan-, illatszer- és vegyészeti cikkek gyára. --------------- Telefon: SO—51. --------------Szállás és Molnár ,B USZ.71. Budapest, VI. Üteg utca 14. szám. Mentőszekrényeket. Ellenméregszekrényeket miniszteri rendelet szerint összeállítva szállít Salvator kötszergyár sebészeti gummiáruk és betegápolási cikkek Budapest, VI. Hajós utca 15 ménette.ra