Vegyi Ipar, 1906 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1906-03-25 / 6. szám

6. szám. VEGYI IPAR A faszén: A fagázok, faecet és a kátrányon kívül a falepárlásnál a faszén marad vissza utolsó termék gyanánt, mely, a­mint fen­t láttuk, az 50-es években vagyis a szerves kémia modern fejlődése előtt még a főterméket képezte. A szén a lepárolt famennyiségnek mintegy 24%-át teszi ki és 85—90% tiszta karboniumot tartalmaz, jelentéktelen mennyiségű hydrogén, oxygen, víz és ásványi alkatrészeken kívül. A fadesztilláló ipar a fenti anyagok közül termé­szetesen főleg a fogyasztási termékek előállítását célozza, vagyis a szód, faecetsavas mész, ecetsav, aceton, faszesz, kátrány és kreosát nyerésére irányul. A fadesztillálásnál csak a szén az a végtermék, mely mint ilyen, közvetlenül használható fel, míg a többi termék, a nyers faecet és a kátrány, további kémiai feldolgozást igényel, a­mi a nyers faecetnek a kátrányból való mechanikai elválasztásával kezdődik. Ezen elválasztás, a két termék különböző fajsúlya folytán igen egyszerű és magától végbemenő folyamat. A kátránytól megtisztult nyers faecet, egy többé­­kevésbbé sötétbarna, empyreumatikus szagú, savanyú folyadékot képez, mely körülbelül 5—10% ecetsavat (CHICOOH), 0,1—0,2% aceton­t [GO(GH3)a], 1,5—3% methylalkohol­t (CH3OH), 6—10% kátrányt, 77—87% vizet és mellékanyagokat tartalmaz. A nyers faecet ezen termékek nyerése céljából desztilláltatik, s a keletkezett gőz mészteren lesz keresztül vezetve, egy hűtővel ellátott tartályban. A gőzök mész­tejen való átvezetésével az ecetsav mint ecetsavas mész lekötődik, míg a víz és faszeszgőzök, továbbá a többi nem savas, de illő alkatrészek a hűtőben konden­­zálódnak. Ezen előzetes desztillálás által a nyers faecet a következő nyerstermékeket eredményezi: 1. Kátrányt, mely a retortában visszamarad és vagy tüzelésre, vagy kreosot és guajakol nyerése cél­jából további kémiai kezelésnek vettetik alá ; 2. Egy körülbelül 15%-os nyers faecetsavas­ mész­­oldatot, az úgynevezett famészlugot; 3. Egy körülbelül 6—10%-os nyers faszeszoldatot. A famészlugoldat bepárlás és szárítás után az úgyne­vezett szürke faecetsavas meszet (Graukalk) származ­tatja, mely körülbelül 80—84% calciumacetat­ot [Ca (CO3COO)2] tartalmaz, s mint nyersanyag kénsavval való szétbontás útján ecetsavra (CH3COOH), illetve száraz lepárlás által aceton [CO(CH3)2] termelésére szolgál. A nyers faszeszoldatot a szeszgyártásban szokásos kolonna készülékek segélyével, egy körülbelül 80%-os faszeszt tartalmazó termékre, a kereskedelmi cikket képező nyers faszeszre alakítják át. A nyers faecettől fajsúlya folytán kivált kátrány, nehéz kátrányolajokon és kátrányszurokalkatrészeken kívül még több-kevesebb nyers faecetet és faszeszt tartal­maz, de rendszerint ezek egyszerű desztillálással el­­távolíthatók. A kátrány vagy mint végtermék szerepel, vagy további desztillálás és vegyi kezelés által kreosot- és guajakol­ra dolgozzák fel. A nyers kátrány átlag körülbelül 20% faecetet és faszeszt, 5% könnyű kátrány olajat, 10% nehéz kátrány olajat 60% szurkot tartalmaz, melyek szabad tűzön való desztillálás útján nyeretnek. Mint a kifejtettekből látjuk, a fa vegyészeti fel­dolgozása oly sokoldalú és oly sok értékes terméket eredményez, hogy a falepárló üzemek szaporítása által hazánk jóléte és nemzetgazdasági fejlődése jelen­tékenyen emelkednék és reméljük is, hogy nemzet­­gazdasági érdekeink előmozdítására hivatott köreink kiterjesztik figyelmüket ez iparágra is, melynek minden termelési előfeltétele meg­van, s csak rajtunk múlik, hogy gazdag erdőségeinket a mechanikai feldolgozásnál jobban fizető vegyi után értékesítsük. Pozitív és negatív fénymásolatokat a legborúsabb időben, sőt éjjel is készít villanyos készüléken a Magyar Vegykészítmnéyű Papír­gyár Budapest, V. Kálmán­ utca 12. BREDA rendszerű­­ készülékek m víz lágyítására viz tisztítására mm víz ~ '|| víz olajtalanítására. Kikészítésük, működésük, egyszerű kezelés és gaz­daságos üzem tekintetében felülmulhatlanok. Magyarhoni kizárólagos gyártói NIPIMI QJ1Mi es'í rfez jlilUIlULOUl­­vénytársaság Budapest, VI. Váci­ út 17. Tervezetek és vizelemzések díjmentesen. Elsner Rezső és Társa cipőfénymáz- és bőrkenőcsgyára. ÚJPEST, Du­gonics­­ utca 21. Városi iroda : VI. Eötvös­ utca 38. A Magyarországi Szappangyárosok Egyesüle­tének közgyűlése. A Magyarországi Szappangyárosok Egyesülete e hó 18-án d. e. 10 órakor Budapesten, a „Continental“ szálló dísztermében tartotta 1906-ik évi közgyűlését domonyi Domony Ödön, a „Flóra“-gyár igazgatójá­nak elnöklete alatt. A közgyűlésre a tagok az ország minden részéből nagy számban jelentek meg. Ott lát­tuk többek között Budapestről: Herz Viktort, a „Turul“ gyertyagyár igazgatóját, Hoffmann Gusztávot, a „Hut­ter József“ cég tulajdonosát, Meister Izidort, Klein Jakabot, Klein Gyulát, ifj. Gerstl Sándort, Gersli Rezsőt, Kulka testvéreket, a vidékről: Orendi Frigyest (Brassó), Szirják Gyulát (Kolozsvár), Kabina Ervint (Léva), Hai­­dekker Pált (Kaposvár), Galambos Miklóst (Szolnok), Schützer Samut (Pécs), Schützer Jakabot és Szegő Miksát (Székesfehérvár), Sporer Mórt és Beck Manót (Szabadka), Deutsch Simon fiát (Vasvár), Galambos Józsefet (Rimaszombat), továbbá mint pártoló tagokat a Littenberg S., Csókái, Breyer és Isa és Von der Par­ten és Victor cégek főnökeit. Domony elnök megnyitván az ülést, lelkes szavak­ban üdvözli az alapszabályok szerint megköveteltnél jóval nagyobb számban megjelent tagokat és a tárgy­­sorozat 1. pontjául felvett igazgatósági jelentés előter­jesztésére Zerkovitz Imre dr.-t, az egyesület titkárát kéri fel. Az igazgatósági jelentés szó szerint a követ­kezőkép hangzik : Tisztelt Közgyűlés! A magyarországi szappanipar rohamos hanyat­lása, a külföldi verseny túlkapásai következtében egyre elviselhetetlenebbé vált helyzete késztette egyesületünk alapítóit arra, hogy az eddig egymástól elszigetelten küzködő szappaniparosainkat egy közös keretben egye­sítsék, hogy így vállvetett céltudatos együttműködés által, egyesült erővel igyekezzünk iparunk érdekeit megvédelmezni és ezzel egyúttal az egyéni munka ered­ményeit is biztosítani. Az a nagy lelkesedés, melylyel egyesületünk alapításának eszméjét iparunk összes érdekeltjei fel­karolták, félremagyarázhatatlan bizonyságot szolgál­tatott amellett, hogy egyesületünk valóságos hiányt pótolni, tényleges szükséget kielégíteni hivatott. De ha egyesületünk létrejötte a magyarországi szappanipar terén uralkodó sajnálatos viszonyok kény­szerítő hatására vezethető is vissza, az egyesület meg­alakításának időpontja kedvezőnek még­sem mondható. A létküzdelem nehéz munkájában ugyanis a magyar­­országi szappanipar érdekeltjeinek nagy része olyannyira kifáradt, elernyedt, hogy az egyesület megalakítására vezető lelkesedésnek melegét a legtöbbeknél csakhamar az elfásult közöny hidege váltotta fel, különösen amidőn azt tapasztalták, hogy az egyesület a­­régi bajokból való megváltás csodáját egy csapásra meg nem teremt­hette. Ez az oka annak, hogy ma, egyesületünk élet­­történetének első évi szakaszát lezárva, mindössze csak 45 tagot számlál egyesületünk. Azok, kik vérmes reményeik gyors megvaló­sulásának elmaradását fájlalva, egyesületünk iránt való bizalmukkal fukarkodnak, szem elől tévesztik, hogy minden egyesület életében az első idők története rend­szerint a szervezkedés munkájának képét mutatja és az egyesületek által elért eredmények nem a kezdet időszakára esnek, de figyelmen kívül hagyják a könnyen csüggedők azt is, hogy a mulasztásokat, melyek év­tizedek hosszú során halmozódtak fel, egy két év munkássága még nem pótolhatja. Egyesületünk már kezdettől fogva tudatában volt azon nagy és nehéz feladatoknak, melyeknek meg­oldására vállalkozott és amennyire csak a szervezés nehézségei között ez lehetséges volt, minden erejéből a hazai szappanipar súlyos válságának megszüntetésén buzgólkodott. Ismételten foglalkoztunk választmányi­ és igazgatósági üléseken, kérdőlevelek és tanácskozások útján szappaniparunk főbajainak kikutatásával, úgy vélve, hogy a bajok helyes felismerése képezi azok orvos­­lásának első lépcsőfokát. Ezen munkálkodásunk ered­ményeként jelezhetjük, hogy tagjaink a hazai szap­panipar válságos helyzetét különösen a külföldi, jelesül az osztrák szappanipar versenyére vezetik vissza. Tény az, hogy a hivatalos statisztika szerint Magyar­­ország szappanbehozatala főkép Ausztriából egyre növekszik és az Ausztriából behozott szappan mennyi­sége hova­tovább meghaladja a belföldön gyártott összes szappan mennyiségét. A statisztika adatai szerint behozatott: 1900. évben 38.937 mm. 2.809.000 kor., 1901. évben 63.203 mm. 3.517.000 kor., 1902. évben 62.179 mm. 3.659 000 kor., 1903. évben 80.261 mm. 4.008.000 kor., 1904. évben 86.397 mm. 4.159.000 kor., 1905. évben 80.185 mm. 4.194.000 kor. értékben. Ezen jelenség oka főkép abban keresendő, hogy az osztrák szappangyárak a külföldről származó nyers­termékeket előnyös földrajzi fekvésüknél fogva jóval olcsóbban szerezhetik be, mint hazai szappanfőzőink, tehát a nyers­anyagoknál elért megtakarítással behoz­hatják a telephelyeikről Magyarországba való szállítás költségeit, de ezenkívül nagyobb tőkeerejük és tökéle­tesebb berendezéseiknél fogva olyannyira leszorítják az árakat, hogy a nagy szállítási távolságok dacára is sikerrel vehetik fel a versenyt a hazai iparral. Ehez járul az a szervezett és rendkívül élelmes reklám, melylyel a hazánkba beözönlő gyengébb minőségű szappan elterjedése megkönnyíttetik és amelyet az egyes hazai szappanfőzők saját erejükből képtelenek hasonló erővel viszonozni. Ezen okok megszüntetése, vagy legalább is ellen­súlyozása foglalta le eddigi tevékenységünk túlnyomó részét és a közeljövő feladatát is ezen irányban ki­fejtendő munkásság fogja képezni. Tervezetet dolgoz­tunk ki, mely szerint a nyersanyagok fuvardíja Fiumén át leszállíttassék és illetve összes hazai szappangyárak részére megfelelő refactia biztosíttassák. Gondoskodtunk arról, hogy a külföldi szappangyárak által hazánkban tartott eladási telepek nemcsak ugyanazon iparhatósági felügyelet, hanem ugyanoly adózási elbánás alá kerül­jenek, mint a hazai ipari és kereskedelmi vállalatok. A külföldi, főkép osztrák szappangyárak részéről tapasztalt azon visszaéléssel szemben pedig, mely szerint áruikat nagy intenzivitással űzött magyar nyelvű hir­detések és reklámjuk által mint hazai ipari cikkeket hozzák forgalomba, különféle hangzatos jelszavaknak, a védjegyek óriási tömegének felhasználásával, osztrák származásuk elhallgatásával azon hiedelmet keltve a nagyközönségben, hogy tényleg elsőrendű és magyar­honi szappangyártmányokat hoznak forgalomba, állást foglaltunk. Az országos ipartanács nyilvános ülésében felhozott érveinket méltányolva, a kereskedelmi kormány nevében kijelentette már Szterényi József, kereskedelmi miniszteri államtitkár, hogy a tisztességtelen versenyről szóló törvénytervezetben a hazai szappanipar ezen jogos panasza figyelembe fog vétetni és iparunk védelmére a kellő intézkedések meg fognak tétetni. A külföldi szappan térhódításának megakadályozása céljából, Haidekker Pál kaposvári tagtársunk javas­latára egy közös védjegy alatt forgalomba hozandó, „egységszappan“ eszméjét találtuk megvalósítandónak ; e javaslatot igazgatóságunk és választmányunk több ülésen át megvitatta és ez ügyet a mai közgyűlés napi­rendjére kitűzendőnek mondotta ki. A tárgysorozat ezen pontjánál lesz szerencsénk ezen kérdést bővebben meg­világítani. Egyesületünk tudomást szerezvén arról a mozga­lomról, mely egyes kereskedelmi és iparkamaráink részéről a sulypát alkalmazásának eltiltása céljából indíttatott, ezen mozgalommal szemben állást foglalt a gyáriparosok országos szövetsége útján oly értelmű felterjesztést intézvén a kereskedelmi kormányhoz, mely szerint a sulypát mint egymagában ártalmatlan szernek alkalmazása mindaddig megengedendő, amig ezen szer használata Ausztriában el nem tiltatik és a vámkülföld­ről sulypátot tartalmazó szappan behozatala meg nem gátoltatik. Ez alkalommal az összes hazai kereskedelmi és iparkamarákat átiratilag felkértük, hogy a szappanipart érdeklő kérdésekben egyesületünk meghallgatása és szakvéleményünk bekivonása nélkül felterjesztéseket ne 3. oldal. EISELE JÓZSEF RÉZ-, ÉRCM­Ű- és GŐZKAZÁN - GYÁR Budapesti V., Váci­ út II Gőzkazánok minden rendszer szerint, bármely feszült­­- —­ségre és nagyságra. Gázrecipiensek, vasmed­encék, vaskémények, vaslemezmunkák, csővezetékek vasból és vörös­rézből, félszerelvények, gőzgépek és gőzkazánokra. Különlegességek : Szabadalm. Steinmüller-féle vízcsöves­ gőzkazán. Szaba­dalmazott Steinmüller-féle gőztülb­evitő. Szabad. Delvaux- Reisert féle viztisztító-készülék. Heggesztett vas­lemez-munkák. Kovácsolt vasból készült szögecselt VASHORDÓK tömeges gyártása. Weiss B. és Testvére Budapest, VII., Szabó József­ u. 25. „CONCORDIA“ pipereszappan-, illatszer- és vegyészeti cikkek gyára. --------------- Telefon: SO—51. --------------­Szállás és Molnár ,B USZ.71. Budapest, VI. Üteg­ utca 14. szám. Mentőszekrényeket. Ellenméregszekrényeket miniszteri rendelet szerint összeállítva szállít Salvator kötszergyár sebészeti gummiáruk és betegápolási cikkek Budapest, VI. Hajós­ utca 15 ménett­e.ra

Next