Vegyi Ipar, 1910 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1910-01-15 / 1. szám

1. szám. z műszaki és vegyes jegyzetek. Eljárás vízben oldott kénessav összegyűjtésére. A Cie. Industrielle des Alcools de L’Ardéche párisi cég szabad, eljárása vízben oldott kénessav, összegyűjtésére szolgál, különösen oly hig oldatokból melyek akkor keletkeznek, mikor a kén vagy pyritek pörkölésénél fejlődő gázt vízben elnyeletjük. A kénessavnak híg oldatból való összegyűjtésére általában használt eljárás abban áll, hogy az oldatot forráspontjához közel eső hőfokra hevítjük, mikor a kénessav az oldatból gázalakban kiválik és összegyűjthető. Ez az eljárás azonban nagy hőfogyasztással jár, mert a kénessavat oldó víz egész tömegét fel kell hevíteni, az erre a célra fordított hő visszanyerése pedig csak költséges és terjedelmes berendezések segélyével lehetséges. Az új eljárás szerint az oldatot heves mechanikai hatásnak vetjük alá, mely a kénessav molekuláit a víz molekuláitól elválasztja úgy, hogy a gázalakban fölszabaduló kénessavat összegyűjthetjük. Az eljárás szerint a kénessavoldatot szivattyúval, ejektorral, vagy bármely alkalmas más eszközzel fölszivatjuk és nagy nyomással egy tartály függélyes falára fecskendezzük, mely tartálynak alsó részén folyadékkibocsátó nyílás, fölső részén kénessavkibocsátó nyílás van. A fölső nyíláson elszálló kénessavat ezután tiszta állapotban összegyűjtjük. Ezen műveletet néhányszor ismételve, a vízben föloldott kénessav teljes mennyiségét összegyűjthetjük. Az oldatot előzetesen föl is lehet melegíteni, mikor a kénessav könnyebben válik ki. Ez eljárás azt az előnyt nyújtja, hogy nincs szükség különös berendezkedésekre és a kiválasztás sokkal gyorsabban történik és kevésbbé költséges, mint a hevítési eljárásnál. Továbbá a pyritek pörkölése által nyert kénessav előállítási költségei csökkennek, tehát a kénessav és derivátumainak ára leszállítható. A heves mechanikai hatás többféle módon idézhető elő. Lehet folyadékot szivattyúval befecskendezni, vagy az oldatot bevezető csőben a tartálynak nagy magasságban való elhelyezése vagy a tartályban levő folyadék felszínére gyakorolt nyomás által a kellő kifolyatási sebességet létesíteni. Lehet a kénessavoldatot a kénessavgőzök levezetésére szolgáló nyílásokkal ellátott, edényben alkalmas alakú keverő segélyével élénk mozgásba hozni. Az eljárást mindazon esetben is lehet alkalmazni, melyekben reagens gyanánt használt kénessav összegyűjtéséről van szó. Ez esetben a savat használata után vízfürdőbe vezetjük, ahol az föloldódik és azután a leírt módon gyűjtjük össze. Eljárás hulladékkénsav regenerálására hidroszilikátokkal való tisztítás útján. Pfeifer Ignác vegyészmérnök, műegyetemi rk. tanár és dr. Fleischer Gyula technikai vegyész Budapesten eljárást szabadalmaztattak, mely a kémiai iparban, különösen pedig az ásványolajgyárakban és rokon iparágakban terhes hulladéktermék gyanánt kapott kátrányos és gyantás anyagokkal tisztátalanított hulladékkénsav értékesítését és annak használható termékké való feldolgozását célozza. A benzin, petroleum stb. finomításánál alkalmazott 66° Bé kénsavnak a vele végzett kémiai műveleteknél csak igen kis része szenved kémiai bomlást, míg annak majdnem 80%-a változatlan marad és csakis a benne oldott kátrányos és gyantás részek folytán megy a további alkalmazás céljaira veszendőbe. Ezen hulladéktermék, mely az ipar számára gyakran igen kellemetlen, képezi már most kiindulási anyagát egy olyan eljárásnak, mely használható savnak visszanyerését teszi lehetővé, amenynyiben az eddig szokásos förfőzés útján való durva kátránytalanítás és esetleg samotte szűrőkön való szűrés után egy tisztítóanyag behatása által egyrészt a tiszta savnak, másrészt a benne szuszpendált kátrányos és gyantás tisztátalanságoknak elkülönítését foganatosítjuk. A szóban forgó eljárás foganatosítására a leghatékonyabbnak találták az eddigelé finomítási célokra általában használt hidroszilikátokat, melyek a savregenerálás műveleteinél is azzal a sajátsággal bírnak, hogy a szuszpendált kátrányos és gyantás alkatrészeket magukhoz vonják és lecsapják. Az eljárás keresztülvitele tehát azonos a szilikátok általános alkalmazásával és a művelet végrehajtójának minden irányban szabad működési teret enged. Az eljárás minden különös berendezés nélkül lehetővé teszi egyrészt a közönséges kamarasav koncentrációjával bíró tiszta sav előállítását és másrészt a gyanták és kátránytermékek teljes savtalanítását, melyek mint folyós tüzelőanyagok vagy pedig mint brikettek találnak alkalmazást. Az értékesítés dolga azután a kapott savat 66° Be koncentrációra hozni vagy pedig oleum hozzáadása által finomításra szolgáló savat előállítani. Hasonlóképen megvan a lehetőség arra, hogy a kapott savból bármilyen kénsavas vegyületet állítsunk elő. Abszolút vegytiszta lithium-nátrium-citrát. Dr. Szirmay Ignác vegyész eljárást szabadalmaztatott a lithium és nátrium citromsavas kettős sójának vegytiszta állapotban való előállítására. Találmányának lényege abban áll, hogy lithiumnak és nátriumnak karbonátjait, hydroxidjait, vagy ezen fémek egyikének említett vegyületét és a másik fém citrátját annyi citromsavval kezeljük, amennyi a lithium — nátrium — citrát képződéséhez szükséges, illetőleg elegendő s az így nyert oldatot, vagy pedig mindkét fém citrátjának oldatát kikristályosítjuk. Különösen alkalmasnak mutatkozik a következő eljárás: Alkohollal tisztított nátriumhidroxidot és vegytiszta lithiumkarbonátot együttesen, továbbá külön tiszta citromsavat molekulasúlyaik arányában vízben oldunk, az oldatokat külön huzamosabb ideig forraljuk s azután összeöntve újra fölfőzzük és elpárologtatás útján kikristályosodni engedjük, vagy pedig, ha a kikristályosodást sietettni akarjuk, megfelelő sűrűségűre bepárologtatva, abszolút alkoholba öntjük és a kiváló kristályokat 24 órai állás után elkülönítve, alacsony hőfokon szárítjuk. NaOH LisCOa+CaHsOr—LiaOHsNaOTE +2H2OTCO2 Például 0.1909 kg. NaOH-t és 0.34 kg. lithiumkarbonátot oldunk 2 liter vízben. Ezt az oldatot huzamosabb ideig forralva, hozzáöntjük 1 kg. citromsavnak 3 liter vízben való oldatához s az oldathoz még annyi lithiumcarbonátot (0.04—0.05 kg.) adunk, hogy az közömbös, illetve csak kissé savanyu vegyhatásuvá váljék. Ezután az oldatot újra felforralva, bepárologtatjuk, mintegy 2 liternyi térfogatra, illetőleg szirupsűrűségűre és beleöntjük 8,5 liter 90/6-os borszeszbe. A kiválott kristályokat 24 óra múlva összegyűjtjük és a levegőn alacsony hőfokon szárítjuk. Eljárás fénynek és atmoszférikus befolyásoknak ellenálló cinkszulfid előállítására. Cinkszulfid régóta mint értékes fedőfesték ismeretes; az ólomfehért már előnyösen pótolta volna, ha az alkálikus vagy savanyú oldatból kicsapott szulfid, illetve az azt tartalmazó olajfesték nem bírna azon tulajdonsággal, hogy a levegő és fény behatása alatt megsárgul és festők számára egyáltalán alkalmatlan. A legtöbb eljárás, mely ezen hátrány kiküszöbölésére ajánltatott, a kicsapott suicidnak magas, 300°-ot meghaladó hőmérséklet mellett vegyszerek hozzáadásával, vagy anélkül eszközölt teljes vagy részleges víztelenítésén alapszik. Mindezen eljárások céljukat csak tökéletlenül teljesítik, a nyert termékek annál tartósabbak fény levegővel szemben és annál kevésbbé sárgulnak meg, minél jobban vannak víztelenítve; itt azonban új nehézség merül föl: a szulfid, magas hőmérsékletre hevítve, színét megváltoztatja és fedőképességéből veszít, a termék pedig, fénynek és levegőnek kitéve, lassan kint megfeketedik. Ezen eddig meg nem magyarázott elváltozás gyakran igen gyorsan áll be. Ezen hátrányok azáltal sem küszöbölhetők ki teljesen, hogy klórmentes anyagokat használunk. A feladat megoldása tehát a mai napig nem sikerült, mert, mint említettük, az eszközök, melyek az egyik hátrányt kiküszöbölik, ismét másokat vonnak maguk után. A Société Chimique des Usines du Rhone, And. Gilliard, P. Monnet & Cartier cég Paris- Lan és J. C. A. Meyer cég Lyonban azt a meglepő megfigyelést tették, hogy cinkszulfid, különösen, ha savanyú oldatból van kicsapva, könnyű szerrel tökéletesen vízteleníthető, ha, akár közönséges hőmérsékletnél is, gyengén savanyú oldattal hosszabb ideig érintkezésben marad. Ezen víztelenítéssel a termékek struktúrájának figyelemreméltó elváltozása jár, mimellett a termék fedőképessége jelentékenyen növekszik; az a sajátság, hogy a termék levegő és fény behatása alatt megsárgul vagy megfeketedik, teljesen eltűnt és a termék kiváló mértékben alkalmas az ólomfehér festék pótlására. Báriumszulfáttal vagy más anyagokkal való keverés által a litopénnal szintetikus termékeket nyerhetünk, melyek fény behatása alatt nem feketednek meg. Az új eljárás többféle módon foganatosítható. Például cinkszulfidhidrátot, savanyú oldatból kicsapva szűrünk és tökéletlenül mosunk úgy, hogy valamely sav vagy savanyu só higuott oldatával impregnálva marad (2°/a kénsav oldata elegendő). 14 napon át közönséges hőmérséklet mellett való érintkezés után az átalakulást gyakorlatilag befejezettnek tekinthetjük, a terméket alaposan megmossuk és megszárítjuk. A savaknak csak nagy részét kell vízzel való mosás útján eltávolítani és a maradékot valamely alkáli, alkáliföld vagy karbonát által lehet közömbösíteni, esetleg oldható cinksó jelenlétében. Ezután a terméket újból mossuk és a közömbös vagy az alkáli földnek vagy karbonátnak fölöslegben való alkalmazásánál alkálikus terméket szárítjuk. Vagy az előbbi példában említett keverék körülbelül 80° C. hőmérsékletre hevittetik, az átalakulás ez esetben sokkal rövidebb idő alatt, pl. 24—36 óra alatt végbemegy. Ha a terméket a szárított kiindulási anyaggal összehasonlítjuk, akkor azt találjuk, hogy az anyag struktúrája teljesen megváltozott, a víztartalom majdnem egészen eltűnt és hogy az anyaggal készült festékek állandósága tökéletessé vált. Ha a cinkszulfid nem savanyú oldatból állítatott elő, az átalakítás eszközlésére hígított sav adagoltatik. Eljárás mosószer előállítására. Az alábbiakban ismertetett mosószer lehetővé teszi, hogy vele a fehérneműből vagy más efféléből a piszkon kívül a gyümölcs-, vér-, vörösbor-, tinta- vagy bármiféle más foltokat nyom nélkül eltávolítsuk. A mosószer még az évek óta bennlévő foltokat is, esetleg többszöri használás mellett alaposan eltávolítja. A vele kezelt fehérnemű vagy ruha amellett nem rongáltatik, amenynyiben a mosószer a szövetet semmikép sem támadja meg. Az eljárás melyre Losch István pozsonyi gyáros szabadalmat kért, abban áll, hogy hamuzsírt, marónátront, nátron-vízüveget, boraxot, ketted szénsavas nátront, apró kristályos szalmiákot, szénsavas ammóniákot, ricinusolajat és maró kálit vízben oldunk, még pedig a következő módszer szerint: 5 kg. marókálit annyi vízben oldunk, mig az oldat 20 B° erősségű lesz, azután 5 kg. hamuzsirt oldunk 15 1. vízben, mire e két oldatot 25 1. ricinusolajjal keverten üstben megfőzzük. Azután veszünk 55 kg. hamuzsirt, melyet 150 1. vízben föloldva az előbb nyert oldattal együtt tartályba helyezzünk. Végül veszünk1/a kg. maró nátront, 4 kg. boraxot, 4 kg. kettedsavas nátront, 8 kg. apró kristályos szalmiákot, 2 kg. szénsavas ammóniákot, mely anyagokat 50 liter vízzel fölhevítés mellett föloldunk, az oldatot pedig hozzáöntjük a fönt említett tartályban levő másik oldathoz. E keverékhez 15 kg. nátron vízüveget és esetleg fertőtlenítő valamint szagosító anyagot adunk. Az oldatot jól összekeverjük és annyi vízzel elegyítjük, míg a lúgmérleg 16 BW-ot mutat. Azután veszünk sóskasót és savanyu sóskasót egyenlő mennyiségekben, jól porrá törjük és e keverékből 30—30 grammot összevegyítünk egy-egy liter mosószeroldattal. Az igy nyert mosószeroldattal a következőképen végezzük a mosást: Fehér- és színtartó ruhaneműek mosása esetén a ruhát 8—10 órával a mosás előtt beletesszük oly oldatba, mely 1 : 40 arányában a fenti mosószerből és vízből áll. Ezt az oldatot a belehelyezett fehérneművel együtt kissé fölmelegítjük, jól összekavarjuk és a ruhát benne áztatni hagyjuk. Azután a ruhát, illetőleg a fehérneműt jól megdagasztjuk és kifacsarjuk. A kifacsart ruhát azután beletesszük egy üstbe, mely 1 :40 arányban mosószer és víz keverékéből áll, mire a ruhát Va—8 k óra hosszáig főzzük. A ruhát az üstből kivéve az említett összetételű mosószer és víz keverékében — mindenféle szappan vagy más efféle hozzáadása nélkül — gyöngén kimossuk, ki VEGYI IPAR 5. oldal, ------------—0 ^5—-------------Gutmann Testvérek^" Budapest, V., Mérleg-utcza 8. szám. Elsőrendű poroz dlao‘„ghad!S". Ostrall-rombraui fűtési célokra. OstralUi mosott finom~ és durvaszemü kovács-Drenkovai szén: ipari célokra. Ostrau-dombraui pirszén: motor célokra. Telefonszámok : I. 36—37, II. 36—38, III. 109—84, IV. 176—22. •Sg m y-w Olaj festéket 100 ka ként 45 koronáért Sárga-Ceresint 100 kg.-ként 55 koronán felül szállít. Csirkics XjáSzló Budapest, VI., Szondy utca 22. Fióktelep: Baja ~ Telefon: 107-70. TÖRLEY Csak nevemmel ellátott valódi. 27841. sz. a. törv. védve, melyet nem bir kivágni bármilyor/'ll* Z/Ok/UL, ügyes zsebmetsző sem, 1 darab ftltérték szerinti szabóság KLEIN A. férfiszabó mesternél Budapest, VI., Dessewffy utca 18. szám. Tapasztalataimat Neulandernél, Weiner és Grünbaum magy. kir. udvari szállítóknál szereztem. Utánzók szigorúan büntettetnek. NYERSOLAJ MOTOROK és LOKOMOBILOK. •ÜZEMKÖLTSÉGEK AT/2-2 fillér ÓRÁNKÉNT és LÓERŐNKÉNT.-NINCS ROBBANÓ-és Titi vEszélY!-Minden pénzügyőri ELLENŐRZÉS és ENGEDÉLY NÉLKÜL. WOHANKAesTaiLA ?A5i*eiiit76. HONI GYART/AANY!