Vegyi Ipar, 1910 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1910-01-15 / 1. szám

6. oldal, facsarjuk és azután először meleg.., azután pedig hideg vízben kiöblítjük, kékítjük és fölakasztjuk. Színehagyó ruhák mosásánál hasonlóképen járunk el azzal az eltéréssel, hogy azt az oldatot, melyben az áztatás történik­, fölmelegítjük, benne a ruhát kimos­suk, aztán újra kimossuk abban az oldatban mely­ben a ruhát kifőzzük. Ez a mosási eljárás tehát sem szappant, sem szódát sem más effélét nem igényel, és a mosás amellett sokkal olcsóbbá, gyorsabbá és könnyebbé, tehát g­azdaságosabbá válik, mint az eddigi mosások, minthogy a mosásnál eddig szükség­­es volt majdnem egész munka a jelen mosószer használása által elmarad. . Húsbélyegző-festékek. Fogyasztásra szánt hús és hentesárukra céget, védjegyet stb. nyomha­tunk nem mérgező anilinfestékek olajos oldataival. Kék bélyegzőfestékhez veszünk: 3g anilinkéket, fel­oldjuk 5 g nyers olajsav és 95 g ricinusolaj keveré­kében és az egészet 41 C-ra hevítjük. Vörös festéket ad: 1.5 g anilin-bordeaux, 1.5 anilinskarlát és az említett olajkeverék. Zöldszín: 2.5 g anilinkék, 1.5 g citromsárga, 5 g olajsav és 95 g ricinusolajban. Ha az oldat túlságosan sűrű, némi tiszta alkohollal higítható. Borseprőkivitel. A kereskedelmi múzeum mar­­seillei levelezője jelenti, hogy ott jelenleg szárított borseprőben nagy kereslet mutatkozik és abban a cikkben a hazai érdekeltség részé­re nagyobb üzlete­ket köthetne. Hazai termelők, kik nagyobb mennyi­ségű borseprő felett rendelkeznek, ajánlatot tehetnek lapunk kiadóhivatalának. Szappanszállítás. A máv. balparti üzletvezető­sége január 22-iki határidővel versenytárgyalást hir­det 3000 kg. fehérszappan szállítására. A hamisított pálinka és az O. M. G. E. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület ipari és ke­reskedelmi szakosztálya nemrégen foglalkozott a ha­misított pálinka élvezetéből származó mérgezés ügyé­vel, amikor is Szilágyi Gyula dr. műegyetemi magán­tanár a metil-alkohollal és faszesszel kevert pálinka mérgező hatásáról tartott előadást. Az előadás hatása alatt az O. M. G. E. igazgató-választmánya elhatá­rozta, hogy a faszesz forgalombahozataláról fölter­jesztéssel fordul a pénzügyminiszterhez. A fölterjesz­tés föltünteti a faszesz intenzív mérgező hatását és erre való tekintettel arra kéri a pénzügyminisztert, hogy a faszesz termelését és forgalomba hozatalát vegye pénzügyőri ellenőrzés alá. A szabadalmi törvény revíziója. Ez ügyben értesülésünk szerint a m. kir. szabadalmi hivatal, mint elsősorban hivatott fórum is készít törvénytervezetet, amelynek kidolgozásával Kayser Szilárd dr. szaba­dalmi bírót bízta meg. Tejhigieniai vizsgálat. A m. kir. földmivelés­­ügyi miniszter a m. kir. állatorvosi főiskola tejhigié­niai laboratóriumát magánosok részére való tejvizs­gálatok végzésére felhatalmazván, a vizsgálatokért fize­tndő díjakról a következő díjjegyzéket adta ki: A m. kir. állatorvosi főiskola tejhigiéniai laborató­riumának (VII., Rottenbil­er­ utca 23—25.) díjjegyzéke: 1. Tejben, tejszínben, savóban, íróban a fajsuly, a szilárd maradék, a zsir, a hamu mennyileges megha­tározásáért 8 K. 2. Tej, tejszín, savó, i­ó, valamint egyéb tejtermékek egyes normális alkotórészeinek mennyileges meghatározásáért 4 K. 3. Tej, tejszín, s­ó, savó és egyéb tejtermékek vizsgálatáért bizonyos baktériumra, vagy rendellenes erjedési gombára 30 K. 4. Tej, tejszín, i­ó, savó és egyéb tejtermékek vizs­gálata gümőbacillusra 20 K. Az e díjjegyzékben fel nem sorolt vizsgálatok dijjal esetről-esetre állapíttat­nak meg s a beküldőnek lehetőleg a vizsgálat előtt tudomására hozatnak. A tejszín savanyítására szol­gáló tejsavbacillus-szintenyészet: fél liter 2 K, negyed liter 1 K. E díjjegyzékben feltüntetett tejvizsgálatért járó 8 koronát és a tejnek egyes normális alkatrészé­nek mennyileges meghatározásáért járó 4 koronát in­dokolatlanul magasnak tartjuk, már azért is, mert a földművelésügyi minisztérium alá tartozó vegykisérleti állomások részére 1900. évi március hó 1-én kiadott és már­is érvényben levő díjjegyzék szerint ugyan­ezen tejvizsgálat (fajsúly, zsir, szilárd maradék és hamumeghatározás) 4 koronában és egyes alkatrész mennyileges meghatározása 2 koronában van meg­állapítva. Új állami bánya. A csetneki bányatársulat cset­­neki bányaműve, drótvaspályája és olvasztója, amely a Sárkány I. Károly örököseié volt, 950 000 korona vételárban a magyar királyi kincstár tulajdonába ment át. Bár a vállalatért külföldiek többet ígértek, az örö­kösök a kincstárnak adták az elsőbbséget. A kunta­polcai vasöntő a Sárkány örökösök tulajdonában marad. A Calderoni cégből részvénytársaság. Buda­pestnek egyik legrégibb és legismertebb cége a Cal­deroni és Társa-féle látszerészüzlet és tanszerműhely­ekr szerint részvénytársasággá alakul át. A cég tulaj­­donosa, Hopp Ferenc a Váci­ utca és a Gizella­ tér sarkán levő látszerészüzletet egyelőre saját vezetése alatt tovább folytatja, míg a cég másik vállalatából, a tanszerüzletből és az ahhoz csatolt tanszerkészítő­­műhelyéből részvénytársaság lesz. Az új részvény­­társaságot a Magyar Általános Hitelbank financirozza s jelentékenyen ki akarja bővíteni a vállalatot. A magyar és oszt­ák ténta-, viaszk- és cipő­krémgyárosok egyesülete nemrég ülést tartott, ame­lyen elhatározták, hogy a nagyobb termelési költség és a drágább vasúti tarifa következtében 5 százalék­kal felemelik az általuk előállított cikkek árát. Fertőtlenítő intézet építése. A főváros köz­gyűlése a külső Váci-úton új fertőtlenítő intézet épí­tését határozta volt el s a szükséges telkek megszer­zésére kötött szerződést jóváhagyás végett felterjesz­tette a belügyminiszterhez. A jóváhagyás meg is jött, s így a körülbelül 1 millió 300.000 koronába kerülő intézet építésére legközelebb­i sor kerül. Kinevezés: A kereskedelemügyi miniszter Klein Gyulát, a Klein és fia szappangyáros cég beltagját, budapesti lakost, a magyar áruforgalmi statisztikai állandó értékmegállapító bizottság tagjává nevezte ki. Az állami szénbányák anyagszükséglete. Az állami szénbányák középpáti igazgatósága verseny­tárgyalást hirdet, a vezetése alatt álló bányáknál az 1910. évben szükséges következő cikkekre és anyagokra: sodrony-, sin-, patkó-, tetőlemez- és zsindelyszeg, fúró- és szerszám-acél, kovács, gomb, lapos- és négyszögvas, vaskályhák és takaréktűz­­helyek, alátétlemez és csirlékerék. Azonkívül szükség van repce-, gép-, henger-, gnóm-, vulkán- és dinamó­olajra, petróleumra, benzinre, csillekenőcsre és kar­­bolitrenmra. A vasárukra január 26 ig, a vegyi sze­rekre pedig január 28-ig kell benyújtani az ajánlatot. Földgáz az Egyesült­ Államokban. Legutóbbi számunkban közöltük Pfeifer tanár előadását a magyarországi földgázforrásokról. Ezzel kapcsolatban nem érdektelenek a következő adatok : A legnagyobb amerikai, földgázforrások Oklahoma államban vannak, a nagy kőolajforrások közelében. Némely forrás itt naponta 10—20 millió köbláb gázt szolgáltat, van azonban olyan is, amely 60 milliót szolgáltat. Ennek a nagy mennyiségnek azonban csak századrészét használják ki A gázterületen 1000 köbláb ipargáz ára 2—3 cent; egy vállalat, az „Oklahoma Natural Gas Co.“ 100 mértföld távolságra fekvő városokba vezeti el a földgázt és ott 1000 köblában kint 25 centet számít érte. Az Oklahoma olajterület gázának legnagyobb részét azonban a Standard Oil Co. veszi meg, amely ennek kihasználására külön vállalatot, a „Prairie Oil and Gas Co“-t alapította. Poloskairtószer: Czibulka János szentendrei gyógyszerész szabadalmazott poloskairtószere sok vizes oldatából áll. A hatás abban nyilvánul, hogy a só az állat vékony hártyáján átszivárogva, az állatot elpusztítja. Előnye az eddig használt összes szerek fölött állítólag az, hogy nem maró, nem éget, nem gyulad meg, bútort bútorszövetet nem rongálja, szaga nincs. Használatkor sem a kezet, sem a bútort, sem a bútor­szövetet nem égeti. Beecsetelhető vele a bútor farésze és a szövete is. Készítése: 5 rész nátriumchlorid, 2.50 rész káliumaluminiumszulfát, 0.50 r. cupium­­szulfát és 92 rész forralt víz. Védjegyekkel való kereskedés. Élelmes embe­rek a legutóbbi időben egy új keresetágat fedeztek föl, melynél csekély tőkével nagy haszonra lehet szert tenni. A védjegyekkel való kereskedés ez. Egy álta­lános jelenség, mely nem szorítkozik egy ország te­rületére, hanem mindenütt, főként azonban — mint ez természetes is — a nagyipari államokban mutat­kozik. Nem minden pikanté­ia nélkül való, hogy ma­guk a védjegytörvények, míg az egyik oldalon erősen buzgólkodik annak elnyomásán, a másik oldalon sza­bad utat engednek neki. Titanit magyar biztonsági robbantószergyár r­­t. cég alatt a Ceipek és Társai cég trencséni titanitgyárát részvénytársasági alapra fektették 4­5 mil­lió korona alaptőkével. A Kőszénbánya és téglagyár társulat Pesten értesülésünk szerint felvette üzemkörébe a porcellán­­fayencelemezek gyártását, melyeket minden színárnya­latban zománcozva állít elő. — Örömmel üdvözöljük ezen uj vállalkozást, mivel a szóban forgó cikkekből igen nagy a behozatalunk, főleg Csehországból. Állami kedvezmények. A kereskedelemügyi miniszter a pénzügyminiszter hozzájárulásával az 1907. évi III. t.-c. 1. §-ában meghatározott állami kedvez­ményeket a „Felsőmagyarországi gőzerőre berendezett illóolajgyár, gyógynövényt termelő és feldolgozó telep, Szkicsák Jenő dr. és Neumann testvérek“ privigyei gyári telepének illóolajat, porokat és kivonatokat gyártó üzemágai részére az 1907. évi október 7-ikétől szá­mítandó öt évre engedélyezte.­­ Itt említjük meg, hogy a szóbanforgó magánvállalatot legközelebb részvénytársasággá alakítják át 500.000 korona alap­tőkével. Az új részvénytársaság Carpathia vegyi ipar r.­t. nevet fogja viselni. A vasgyári salak értékesítése régóta egyik legnehezebb problémája a vaskohászatnak. Egy középnagyságú kohó, mely naponta 300 tonna vasat termel, közel 50.000 köbméter salakot ad, amely az évek során valóságos hegyekké nő a vasgyár körül. Ha 20 méter feltöltési magasságot számítunk, akkor is 2500 m2 területre van évenként szükség a salak elhelyezésére, ami a telekárak szerint 1—10 fillérrel emeli egy tonna vas előállítási költségeit. További költségeket okoz ennek a salaktömegnek az elfuva­­rozása, minthogy mindig nagyobb és nagyobb távol­ságra kell elszállítani. Mindezek folytán érthető, hogy a kohók igyekeznek eljárásokat találni, a­melyekkel a salakot használható anyagokká lehet feldolgozni. Gyártanak a vassalakból műkövet, homokot, útépítő anyagot vasúti talpfák alátöltésére, u. n. salak­gyapotot, amely hőelszigetelőanyag gyanánt használ­ható. Mindezen célokra azonban csak egy kis része fogy el a salaknak, ezért igen nagy fontosságú lépés volt, midőn elkezdtek a salakból cementet gyártani. Ezen iparág ma már annyira tökéletesedett, hogy salakból elsőrendű cementet lehet előállítani. Német­ország jelenleg 340 000 tonna salakcementet produ­kál, a­melyhez 200.000 tonna salak jön alkalmazásba, tehát a német vasipar összes salakjának egy száza­léka A salakcement gyártása azonban csak olyan kohóknál fizetődik ki, a­melyek állandóan szürke nyersvasat állítanak elő, de nem rentábilis olyan kohóknál, a­melyek fehér vasat is gyártanak. Ilyen gyárak számára dolgoztak ki legújabban egy eljárást, amely jövedelmező módon dolgozza fel a salakot téglára és pedig égetés nélkül, a homoktégla-gyár­­táshoz hasonló módon. Jelenleg Németországban 2 millió tonna salakot dolgoznak fel ilyen módon s ezen mennyiségből 200 millió téglát kapnak. Ezen eljárás nagyobb elterjedésének utjában áll azonban az a körülmény, hogy a vasgyárak nem igen feküsz­­nek nagy városok közelében, már pedig a tégla nagy távolságokra való fuvarozása nem fizetődik ki. Igen érdekes módon használja fel a salakot a felső-sziléziai „Königshütte“, ahol a salakkal kitöltik a kibányászott tárnákat, így akadályozva meg a földcsuszamlásokat. Ez a módszer majdnem mindenütt alkalmazható volna, tek­etettel arra, hogy a vasgyárak mindig szénbányák közelében vannak. VEGYI IPAR 1. szám j­ánlols: Czerezin 7­1 • Víg dacokban 16, kg. 90.— K 100 kg. Olajfesték dobozokban 46— „ 100 drb Kályaezüst . ..26— . 100 drb Bronztinktura . . 24— „ Kisebb megrendeléseknél is ugyanezen árak. Csikós László : festék-, kence-gyár . Főtelep: Budapest, Szandy­ utca 22. F­éktelep: Baja. Telefon 102—70. Telefon 102—70. Találmányokat szabadalmaztat és értékesít. Védjegy- és minta-oltalom az összes államokban: Pataky Vilmos hites szabadalmi ügyvivő Budapest, VII., Erzsébet­ körút 48. Telefon 89—22 Saját szabadalmi irodák a külföldön: Berlin W. Paris Amsterdam Leipzigerstrasse 112. Rue Lafayette 58. Keisersgracki 209. r­­-1B Legrégibb hazai gyár kizárólag trans­m­issiók gyártására. Schlesinger Alajos Budapest, V., Váczi­ út 30. sz. Motorok, transmissió tengelyek, szij­­kerekek, csapágyak, fogaskerekek. :: kötélkerekek. :: Kitűnő és pontos kivitel! Rendkívül olcsó árak! Prospektusok díjmentesen!B Haverland ,Antal Felvonó- és vasszerkezet gyáros Budapest, VIII., Nap­ utca 22. Telefon 29—66 I IrkflNILfl DES PMEHTNItvENIEUR7 % • BUDAPEST • J %VIII NÉPSZÍNHÁZ -UTCA 25^­­^ EERNSPRECHERH01WX>^ AUSARBEITUNG u.VERWERTUHUl WARENZEICHEN MUSTERuHÖÖEILL GEWERBLICHE NEUHEITEN orvosi műs­zerés­znél Epest, Erzsébet körút 50 jutányosan beszerezhetők sérvkötők, kötszerek, gummi­­áruk, betegápolási tárgyak, valódi francia különleges­ségek és óvszerek.

Next