Vegyi Ipar, 1912 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1912-01-15 / 1. szám

1. szám. Szabadalmi hírek. A—1638. Ahrudsen Christian ügyvéd, Frankfurt. Eljárás folyadékok, különösen tej sterilizására. A ste­rilizálandó folyadékot fagyasztás utján tömbök vagy lapok alakjában megmerevedni hagyjuk és azután kitesszük a sugarak hatásának oly célból, hogy a megmerevedett massza felengedésénél a folyadékot ismert módon vékony rétegben ezen sugarakkal kezel­­hesssük. B—5673. C. P. Boehringer & Söhne, Mannheim- Waldhof. Kémiai szempontból indifferens mázoló és impregnáló anyagok. A növényi vagy állati olajok, zsírok vagy viaszok, gyanták és ezek desztillálási ter­mékei valamint a kőolaj illetve ennek desztillálási termékei, az ozokeritek és cerezinek legalább 3076 klórt tartalmazó klórozási termékeiből vagy az emlí­tett nagy mértékben klórozott termékek oldataiból áll­n­k .—2009: Child Robert Carlyle mérnök, London. Nyomdafesték. Szuroktarta­ma kátrányanyagnak porrá­tört palával vagy antracittal vagy mindkettőből való keverékből áll. D—1916. Ducancel Pierre kereskedő és H. Gouthiere cég, Reims. Eljárás a növények betegségeit okozó gombákat és rovarokat irtó szer előállítására. Rézchloridot vagy rézhydrokarbonátot kéntejjel és piridinbázisokkal keverünk és ezen keveréket vízben oldjuk. G—3210. Vereinigte Glanzstoff Fabriken A.-G. Elberdfeld. Eljárás meg nem gyuk­oló celluloidszerű masszák előállítására. Az anyagokat hangyasavas ol­dataikból olyan orgános folyadékok segítségével csap­juk ki, amelyek az illető cellulozaszármazékokat és a bezárt oldó- és kicsapószer további mennyiségeinek kiválasztása után kámforral vagy kámforpótlóanyaggal szilárd rugalmas anyagokká dolgozzák fel a celluloid­gyártásnál szokásos módon. G—3436. Gräflich von Landsberg-, Velen- und Gemensche chemische Fabrik, Berg- u. Hüttenwerke G. m. H., Düsseldorf. Eljárás kénsav koncentrálására. A savat először kb. 150-160°-nál előkoncentráljuk és azután alacsony nyomásnak tesszük ki, miközben ismert módon finoman szétporlasztjuk, mimellett a hőmérsékletet enyhén felmelegített levegőnek határolt menyiségekben való hozzávezetése által szabályoz­hatjuk. H.4243. Naaml, Venn. „Hollandsche Zijde Mij“ cég, Amsterdam. Eljárás műselyem és egyéb alakza­tok céljaira szolgáló képlékeny massza előállítására tejből. A tejben levő fehérjéket pirofoszforsavas sók behatása utján megbontjuk, majd a fehérjének oldat­ban visszamaradt bomlási termékét külön kicsapjuk és azután ezt akár közvetlenül, akár újbóli feloldás és kicsapás után ammóniák vagy alkáli hozzáadásával képlékeny alakba hozzuk. I—1365. Imbert Praess Company, New­ York. Elzárás cinkfémnek cinkporból való kivonására. A cinkpor oxidált részét vizes sósavoldat segélyével való kilúgozás által kivonjuk, a leülepedett cinket az oldat­tól elkülönítjük, kimossuk és az igy kapott masszát sajtolás vagy ömlesztés által cinkfémmé alakítjuk át. L—3037. Lieber Kelman kereskedő, Stryl. Eljárás alapzatok és hasonlók szigetelésére. Ismert szigetelő­szerekkel impregnált kéregpapírlemezeket, szöveteket oly lágy anyagokból, pld. őrölt parafából, fűrészpor­­ból, vagy szénporból álló réteggel szórjuk be, mely lágy anyagokat előzetesen nedvesség és rothadás ellen védő impregnálószerekkel pl. kátránynyal, kát­rányotokkal, karbonileummal vagy más hasonló olajokkal vagy aszfaltneműekkel impregnálunk. L—3102. Lender Rudolf gyártulajdonos, Neu- Babelsberg. Eljárás pigment festékek, parafaliszt- és efféle anyagokhoz való kötőanyagnak, valamint lakk­­szerű termékeknek faolajból való előállítására. Faolaj­hoz indennek vagy kumaronnak polimerizációs termé­keit adagoljuk egyenként vagy keverékben. M—258. Utescher Ernst kereskedelmi vegyész, Hamburg. Eljárás koffeinnek egész kávébabokból való kivonására. A kávébabokat ammóniatartalmú vizes folyadékkal és rákövetkezőleg az alkaloidot az ammó­niás folyadékokból felvevő oldószerrel keze­jük. A kiváló bór- és lithiumus gyógyforrás vese- és hólyagbajoknál, köszvénynél, cukorbeteg­­ségnél, vörhenyn­­ és hurutos bántalmaknál kitűnő hatása.­­ Természetes vasmentes savanyuviz. Kapható ásványvakereskedésekben és gyógyszertira­ban. 'Cmres agost Szinyi-L­póczi Sa’vitor forrás-válalat, Budap­st, V., Rudif Ka­pa­r 8 VEGYI IPAR pszaki és vegyes jegyzetek. If' Az oxygén legegyszerűbb előállítása. Nemrég érdekes előadást tartott Berkó József dr. a Természet­­tudományi Társulat ülésén. Arról értekezett, hogy hogyan lehet sürgős esetekben előállítani oxigént. Bizony régesrégóta szükség volt már egy ilyenfajta kényelmes, oxigén előállító metódusra. Lépten-nyomon tapasztalni lehetett, hogy az eddig használt eljárások nehézkesek és igen körülményesek s nem is mindenütt kivihetők. A jól felszerelt laboratórium ritkán áll a szükség ezerféle esetében rendelkezésre, pedig oxi­génre, mint azt tapasztalat bizonyítja, minden halandó reá szorulhat balesetek, sebesülések alkalmával foko­­zottabb mérvben, mint egészséges állapotában. Eddi­­gelé a chlórsavas kálinak nevezett só felhevítése révén állították elő az oxigént a legjutányosabban és leg­gyorsabban a szükséges esetekben. Ennek az anyag­nak a kezelése azonban rendkívül alkalmatlan, nem­csak azért, mert csak laboratóriumban s csak szak­ember által végezhető vele az oxigén fejlesztése, hanem azért is igen bajos vele dolgozni, mert vehe­mensen jobban, ha nem tartják meg használatánál a kellő és nagyon figyelembe veendő óvatossági szabá­lyokat. Dr. Berkó szerint a legegyszerűbb oxigént adó módnak alapanyagát a nátriumperborát alkotja. Ha ezt a vegyületet körülbelül 70 fok hőmérsékletű vízzel hozzuk össze, egy az oxigénképződést automatikusan elősegítő anyagnak, a jódkáliumnak jelenlétében, amint azt előadó kísérletben be is mutatta, csak úgy dől ki a tartályul szolgáló üvegedényből az emberi szervezet számára oly végtelen becses légnemű anyag, a régiek „elenye“, az oxigén. Dr. Berkó szerint, aki ez irány­ban beható vizsgálatokat végzett, 50 gramm perborát­­ból jódkák­ segítségével csakhamar 3—4 liter oxigén nyerhető. Ez az oxigén oly tiszta, hogy vízgőzön kívül semmi egyebet sem tartalmaz, ellentétben a más s még hozzá sokkal komplikáltabb eljárásokkal, amelyek teaszele vannak mérges és undorító szennyezésekkel. Ebből az következik, hogy ezen új móddal készült oxigéngáz, mellőzhetők lévén a különféle hosszadalmas és költséges tisztítási processzusok, jóval olcsóbb, mint a többi eljárás oxigéngáza. Bárhol, legyen az a hely, csatatér, avagy más, az emberiség számára ve­szedelmeket magában rejtő zuga a világnak, könnyű szerrel csinálhat bárki is oxigént, akár a saját maga számára, akár mások megsegítésére. Nem kell egyebet cselekednie, mint azt az u. n. nátriumperborátot, a közismert jódkálival egyetemben 50-60 fokos langyos vízzel telt szűknyakú edénybe dobnia. Erős és sebes gázfejlődés közepette oly tömegben ömlik ki az edény nyílásán az oxigén, hogy az eszmélet nélkül fekvő, gyors segítségre szorult felebarát szájához gummicső hiányában még rögtönzött papirostölcséren, avagy összecsukott tenyérből improvizált vezetéken át is el­juttathatjuk az élet­e legfontosabb orvosságát. Való­színű, hogy ha a különböző iparágak tetemes hasz­nát is fogják venni ily módon előállított igen olcsó oxigénnek, az ismertetett legegyszerűbb oxigénkészítő módszer mégis az egyes alkalmi esetekben fog leg­nagyobb segítségére válni első­sorban a modern gyó­gyászatnak, mely már ma is mindig többször fordul segítségért az oxigénhez, a szenvedő emberiség leg­természetesebb istápoló szeréhez. Pecsétviasz. Az ásványolaj desztillálójánál nyert maradványon tudvalevőleg bomlással egybekötött u. n. krakkdesztillációnak vétetnek a­t a krakk-kazánok­­ban. A krakk-petróleum és krakk-pamffinolaj átdesz­­tillálása után, mielőtt a desztilláció-folyamat végéhez ér, egy vörösbarna, gyantás anyag desztil­ál át, mely „krakk“-nak neveztetik és szénhydrogénből áll. Ezt a terméket eddigelé — mint hulladékanyagot — ren­desen elégették. Stross Pál vegyészmérnök Mező- Telegden rájött, hogy ez a termék pecsétviasz és egyéb anyagok előállítására felhasználható, mely cél­ból azt csupán alkalmas alakba kell hozni, illetve préselni. A krakkból előállított pecsétviasz kissé ola­jos, de már mint ilyen is kitűnően alkalmazható mű­szaki célokra pecsétviasz gyanánt. Megfelelő kikészí­tés (ko­ophonium, nehezítőanyagok hozzáadása stb. stb.) és szükség esetén előzetes zsírtalanítás és fes­tés által oly pecsétviaszt készíthetünk belőle, mely csekély törékenységénél és nagy szívósságánál fogva a jelenleg használt pecsétviaszok legjobb fajtáját is felülmúlja. Az eljárásra Stross szabadalmi oltal­mat kért. Eljárás raffinadi előállítására közvetlenül a cukorrépából, illetve fehér cukor készítésére közvetlenül a lefolyó levekből. Ismeretes, hogy a cukoriparban e­éggé elterjedt az a nézet, hogy a sürü levek befőzése útján kapott töltőanyagok aránylag a legnagyobb termelési hányadot adják első termékben akkor, ha azok 90—91 tisztasági hányadossal bírnak. Ezért gyakran szokásos az olyan sürü répalevek tisz­tasági hányadosának 90—91-re va­n csökkentése le­folyó levek hozzáadása utján, amelyek ennél maga­sabb tisztasági hányadossal bírnak. A­helyett már most, hogy ilyen módon a tisztább sürü répalevelek­nek minőségét lefolyó levek hozzáadása útján csök­­kentenék, egy újabb eljárás azt célozza, hogy lehetővé tegye a sürü levek tisztasági hányadosának megkívánt csökkentését anélkül, hogy ezeket lefolyó levelekkel szennyeznék. Ezzel a feladattal egybe esik egy másik feladat és pedig az, hogy a répából közvetlenül olyan tiszta raffinádot állítunk elő, hogy ez raffinád fehérítő fedés gyanánt használható. Ismeretes, hogy a többé vagy kevésbé telített vagy túltelített oldatokban kép­ződő első kristályok a legtisztábbak, míg a később képződő kristályrétegek kevésbé tiszták és pedig a képződő kristályrétegek tisztasága annál csekélyebb, minél közelebb fekszenek azok a felülethez. Ezen a tényen alapszik pl. a Dorant-féle eljárás raffinád­­fehéritőfödés előállítására homokcukorból, amely szerint a felületen fekvő kristályrétegeket föloldják, míg a visszamaradó kristálymagból oldás útján a raffinade-fehéritőfödést állítják elő. Ugyanezen az elven alapszik az úgynevezett „affinálás“. Ezek az eljárások azonban a jelzett feladatot csak részben oldják meg és ezenfölül még azzal a hátránynyal is járnak, hogy a képződött kristályokat újból föl kell oldani, minek 5. oldal Pollatschik Alfréd mechanikai és elektrotechnikai műhely Budapest, Nagymező­ utca 64. Készít: Fizikai, chemiai és mérőműszereket, precíziós vegyi mérlegeket, szabadalmak ki­rm­k­rn7QC*Qt valamint minden e­szakba vágó mmn- UUIgUáddal, kákát a legjobb kivitelben. Tel. 158-05 gWWWWWWWWWWWwWWWWW­­I Sav-, alj- és vízmentes olvasztott faggyút és magasfokú préselt faggyút szállít Sonnenschein­­. margaringyár Budapest IX., Gubacsi-dülő. Illatos-ut 9637. n i LJaaaaaaaaaaaa^vaaaaaaaaaaaaaaaaaaI Budapest, V., Váci-út 74. Telefon 170-83. uj üvegfúvó és mechanikai műhelyé­ben készít kémiai, bakteriológiai, fizikai és más tudományos műszereket. Budapesti Fizikai és Természetrajzi Laboratórium Az érdekeltek figyelmébe ajánljuk a Mészöly-féle cipőlakkot! E cipőlakk ma az ipartechnika világszenzációja. Min­den kereskedő, ki vevőjét lelkiismeretesen akarja kiszol­gálni, az cipőt sztitáshoz csak Mészöly-féle cipőlak­­kot ajánlja, mert ez bármilyen bőrt, cherró, box, bagar­a stb. gyönyörű­n fényesít, a repedésektől meg­óvja, puhitj­a és finomítja Viszontelárusítóknak óriási kedvezmény! Feltalálója: Mészöly Oszkár vegyészeti gyáros Budapest, X., Kőbánya, Halom-utca 30. Első magyar műdomborító- és papírdiszmagyár Friss Zsigm. és Dr. Doctor Guidó Reklámcikkek, naptártáskák, falitáskák, reklámlegyezők stb. Erste ling. Kunstpräge U. Euxuspapierwarenfabrik, Budapest, VI., Lehel-utca 8. SZ. Reklamartikei, Kalenderrucken, Wandtaschen, Reclamfecher etc.

Next