Vegyi Ipar, 1913 (12. évfolyam, 1-24. szám)

1913-01-15 / 1. szám

Chemische Industrie MŰSZAKI SZEMLE Technische Revue fi vegyi ipar legrégibb és független magyar szaklapja. fiteszes, unabhängig fi festékipar, olajipar, zsiradékipar, petroleumipar, szappan- és gyertyagyártás, aszfalt- és kátrányipar fachblatt der färben-, ól-, fett-, petroleum-, Seifen-, Xerzen-, Asphalt-, Cheer-, Szeizungs­Szerkesztőség és kiadóhivatal: Redaktion and Administration. BUDAPEST, VIII, Népszínház u. 49. Felelős szerkesztő I Á Z Á D AI RPDT okleveles mérnök Verantwort­.Redakteur Cr\Z.r\l\ r\LULA 1 dipl. Ingenieur Megjelenik minden hó 15. és 30. napján. Erscheint am 15. und 30. jeden Monats.­ es ung. fachorgan 9er ehern. Industrie. , fűtési-, világítási- és hűtőipar szakközlönye, Bieleuchtungs- und Kälteindustrie. Előfizetési ára: Egész évre 1­0» korona. Jahresabonnement 11» Kronen. Mérnök-proletárok. — A máv. mérnökök mozgalma. — Régi igazság az, hogy csak az fizet, a kinek muszáj. Alig volt reá még eset, hogy a gyáros humanizmusból emelte volna fel munkásainak a fizetését. Az ipari munkásság a szervezetek erejé­vel vívja ki jussát, csak a hivatalnoki kar nem ébred fel álmából, pedig ennek van a legnyomo­­rúságosabb helyzete. Ranghoz mód is kell. Ma már azonban a rang­hoz kenyér kell a hivatalnoki karnak. A magyar államvasutak mérnöki kara sincs mai helyzetével megelégedve. És pedig jogosan. Mert 4 elemi, 8 középiskolai és 4—6 évi műegye­temi tanulmány utáni néhány év múlva havon­­kint annyi fizetést kap a vasúttól, a­mit egy ügye­sebb nyomdai­ munkás is megkeres. A máv­ mér­nökök 50 százaléka, a nyolcadik rangosztálybeliek, a havi levonások után 170—225 korona fizetést kapnak, mely fizetés akkor, a­midőn a mérnökem­ber már 60 éves lesz, átlagosan 510 koronára emelkedik. Hogy éljen meg egy olyan mérnök ember Budapesten havonta 170—200 koronából, a­ki azt a bátorságot vette magának, hogy megnősüljön ? Hogy végezze az lelkiismeretesen teendőjét, a­ki­nek csak rangot, de kenyeret nem ad a vasút­ ? Hogy ismerhesse meg az a műszaki haladást, a­kinek arról kell folyton töprenkednie, hogy hol csinálhatna újabb adósságot ? Pedig megelégedett, törekvő és lelkiismeretes mérnökök szorgalmas munkája mellett többet ta­karíthatna meg a vasút, mint a­mennyivel a mér­nökök sanyarú helyzetén segíteni lehetne. A máv­ vezetőségének azonban más gondjai vannak. A kereskedelemügyi miniszternek is másra kell a pénz. A pénzügyminiszter pedig ilyenkor min­dig a hadseregre és egyébre hivatkozik. Türelem, türelem, ez mindig a válasz! A mérnökök türelme azonban elfogyott. Moz­galmat indítottak, hogy tarthatatlan helyzetükön segítsenek! És ez már valami! Az együttes és erélyes fellépésnek mindenkor megvan az az ered­ménye, hogy gondolkodóba ejtik a mérvadó körö­ket és cselekvésre késztetik azokat. A budapesti mérnökök előkészítő bizottságot alakítottak, mely a mérnöki kar helyzetének meg­beszélése céljából országos gyűlést hívott össze. A gyűlést e hó 12-én a Magyar mérnök és épí­­tészegylet nagytermében tartották meg. A gyűlésen az ország minden vidékéről 350 mérnök jelent meg, 550 pedig írásban jelentette be csatlakozását. Liska Béla előadó szerint a legnagyobb elégü­­letlenséget a példátlanul rossz előmenetel idézi elő. A helyzeten csak úgy lehetne javítani, ha a mér­nököket a forgalmi tisztviselőktől elkülönített stá­­usba helyeznék el. Az előadó azt a javaslatot ter­jeszti az értekezlet elé, hogy a külön műszaki stá­­tus felállítása és az egyes fizetési osztályokba ostott mérnökök százalékos elosztásának bizto­sítsa iránt kérvénynyel forduljanak a kereskedelmi miniszterhez. Markos György elnök felolvastatván az­lőkészítő bizottság által szerkesztett beadványt, többi hozzászólása után az emlékiratot egyhan­gúlag elfogadták és elhatározták, hogy azt küldött­ség ú­ján a miniszter elé fogják terjeszteni. Az ér­tekezlet végrehajtó bizottságot küldött ki, mely az emlékiatot úgy a miniszternek, mint a máv­ igaz­gatóságához, a mérnök­egylethez és más mérnök­testületekhez fogja eljuttatni. Hisszük, hogy a kereskedelemügyi miniszter meg fogja értetni a pénzügyminiszterrel, hogy első­rangú közérdek az is, hogy megelégedett műszaki kar végezze el a vasútnál a felelősségteljes mun­kálatokat ! L. A. Egy új oxygén-gyártási eljárás. Picter tanár az osztrák mérnökegyletben egy általa feltalált új oxygén-gyártási eljárást mutatott be, amelyet a következőkben ismertetünk : Az első eljárás, amelylyel a levegőből oxygént állítottak elő, abban állott, hogy a cseppfolyós le­vegőt frakcionált desztillálásnak vetették alá. Az e célra használt készülék az ismert kolonna-készülék volt, hasonlatosan az alkohol, kátrány stb. rektifi­­káló készülékekhez. Pictet új eljárása — amely mintegy két éve van gyakorlatban — egészen új elven alapul. Míg ugyanis a régebbi eljárásoknál az egész feldolgo­zandó levegőmennyiséget el kellett folyósítani, addig ezen új eljárásnál a levegőnek csa­k egy aránylag kis részét kell cseppfolyós állapotba hozni; a na­gyobb rész gázalakban vezettetik a készüléken ke­resztül. Ennek folytán ugyanazon teljesítményre jóval kisebb készüléket alkalmazhatunk (a régebbi ké­szüléknek 65 tányérja volt, míg most 12 elégséges) és az oxygén és nitrogén elválasztása majdnem tökéletes. A berendezés működési módja a következő: A készülékbe mindenekelőtt cseppfolyó levegőt töltünk. A keletkező gőzök összetétele most 7°/o O és 93% N. E gőzök egy kompresszor segélyével a készülék alsó részében lévő hűtőcsőbe kerülnek, ahol a gázkeverék részben cseppfolyósod­ik. A folyékony rész 7% O-tartalommal a kolonnába jut. Ezen folyadék gőze már csak 0,5% oxygént tar­talmaz. E folyamat többször ismétlődik, míg végül a kolonna felső része majdnem tiszta nitrogént tartalmaz. A friss levegő sohasem jut a kolonnába annak legalsó részén, hanem mindig valamivel feljebb, egy olyan ponton, ahol a folyadék 46% O-t és 51°/' N-t tartalmaz. A megfelelő gőzök ugyanis ugyanazzal az összetéttel bírnak, mint az atmoszférikus levegő. A készülék legalsó részében oxygén párolog el, amely egy oldalt alkalmazott csövön távozik. Az új készülék igen kevés hajtó­erőt és főképen kevés cseppfolyós nitrogént igényel. Az előadó megemlékezvén az oxygén gyakor­lati alkalmazásairól, különösen kiemelte annak egy eddig ismeretlen új alkalmazását, t. i. a gázizzó­lámpák fényerejének emelését oxygén segítségével. Pictetnek sikerült a ritka földfémek spektru­mának tanulmányozása útján egy olyan harisnyát összeállítani, amelynek színképe megegyezik a nap­fény színképével; fényereje annyival nagyobb a közönséges Auer-fényénél, hogy üzeme 10—11-szer olcsóbb. Egy közönséges Auer-égő nagyságú égő 1600—1800 gyertyafényt ad, azonban valamivel nagyobb gáznyomást igényel, mint a közönséges égők. Dr. R. E. Wolf & Co. Fabrik explosionssicherer Ge­­fässe, fischbachi cég, 48578 számú „Drótszitákkal ellátott betétcső tűz­veszélyes folyadékokat tartalmazó edények­hez“ című magyar szabadalom tulajdonosa, szaba­dalmának gyakorlatbavétele céljaiból belföldi gyor­­sokkal összeköttetést keres, esetleg szabadal­ma eladja vagy gyártási engedélyeket ad. Bővebb fel­világositással szolgál Kalmár szabadalmi ügyvivő iroda Budapest, VII., Rákóczi-ut 44. Szabadalmi hírek. Felszólalási határidő 1913. március 1. A szabadalmi törvény 48. §-a értelmében a felszólalást tartalmazó beadványok bélyegmentesek, a 35. §. szerint pedig a felszólalásó bejelentő költségeinek megtérítésére nem kötelezhető. Részletes felvilágosítással szolgál a szerkesztőség. B—6019. Burley John Michael gyárigazgató, Asto­riában. Eljárás papirpépnek hulladékpapirból való elő­állítására. A hulladékpapirt péppé való átalakítása előtt vagy után oly oldatban kezeljük, mely két súly­­résznél nem több marónátronból vagy más alkáliáknak vagy alkálikus sóknak ezzel egyenértékű mennyiségé­ből és 1000 rész vizből áll, mire a péppé átalakított anyagot friss vízzel átitatjuk vagy mossuk és végül a pépet minden osztatlanságától megszabadítjuk. B-6029. Burck Franz cégképviselő, Wienben. Eljárás vízálló bőr kenőcs előállítására. Kaucsukot, disznózsírt és vazelint hegymviaszszal, nyirfakátrány­­olajjal vagy perudallammal egyenként vagy ezen hé­­zagok keverékével kenőcsre dolgozzuk fel. D—2192. E. J. Dufont de Nemours Powder Com­pany cég, Wilmingtonban (U. S. A.) Eljárás konden­zációs termékek előállítására. Egy szénvegyületet (pl. aldehydet) egy fémes vegyület (hydroxyd) nem vizes (pl. alkoholikus) oldata hatásának tesszük ki. F—2994: Dr. Fuchs Ernő vegyész, Hanau. Eljá­rás vergamentpapír és többé-kevésbé kifejezetten per­­gamentszerű jelleggel és különböző mérvű vízállóság­­gal bíró papírok előállítására. A különféle anyag­­összetétellel bíró, akár enyvezett, akár enyvezetlen papírokat száraz vagy még nedves állapotban savanyú anyagoknak erősen higított oldatával (pl. Vio normál­nál nem erősebb kénsavval) kb. 100° C-nál kezelünk. G-3769. Gráf Lajos vegyész, München. Eljárás húslevesizzel biró ételizesítő előállítására. Egy savnak fehérjére, fehérjetartalmú anyagokra, fehérje átváltoz­­tatási- és megbontási termékeire gyakorolt behatásából képződött, az aminosavak stádiumáig megbontott reak­­ciómassza, melyben a sav közömbösitettik, ill. levá­­lasztatik, az izre káros anyagoktól azáltal mentesittetik, hogy konyhasóval telittetik, miáltal az izre káros anya­gok oldhatatlanul leválasztatnak, úgy hogy szűrés ál­tal eltávolithatók. H—4670. Hernádvölgyi magyar vasipar r. t., Buda­pesten. Eljárás ércek d­olorozó pörkölésére. A pörkölési hőmérsékletet a kemencében 3—400° C-on alul tartjuk, amennyiben egyrészt a bevezetendő me­legmennyiséget kellően szabályozzuk és másrészt a fölös reakciómeleg elvezetéséről gondoskodunk. H - 4746. F. Hoffman — La & Co., Grenzbach. Eljárás natriumbromidot ízletes alakban tartalmazó tápkészítmény előállítására. Növényi fehérjekivonatot és zsírt kis mennyiségű konyhasó hozzáadásával alkali­­bormiddal keverünk össze. J—1474. „Sura“ fegyverolaj laboratórium, Abony. Eljárás fegyverolaj készítésére. 1500 gr. nitrobenzolban feloldott 150 gr. heliotropinum crystallysatumot 1500 gr. terpineolum buiummal keverünk és ezen anyagból 500 gr.-ot egy és fél kg. petróleummal és 8 kg. oleum vaselinum flavum aureummal összekeverünk azon célból, hogy a fegyverkorom tisztításához alkalmas fegyverolajat nyerjünk. Északi és vegyes jegyzetek. A vegyészeti nagyipar 1912-ben. A vegyészeti iparágak legtöbbjének helyzete az elmúlt évben kielé­gítőnek volt mondható és csak az utolsó negyedben rosszabodott meg a helyzet a külpolitikai helyzettel összefüggésben álló bátortalanság, pénzdrágaság és exporthiány miatt. Az osztrák-magyar monarchia ki­vitele vegyészeti cikkeken 1912 január 1-től november 1-ig 42­3 millió koronára rúgott, tehát 18 millió ko­ronával volt több, mint 1911-ben. A behozatal ugyan­azon időszakban 54­7 millió koronát tett ki az 1911. évi 44­2 koronával szemben. A behozatalnak ilyen nagy mértékben való emelkedése világos bizonyítéka annak, hogy a jelenlegi vámvédelem a vegyészeti iparra nézve egyáltalában nem kielégítő és hogy nem alkalmas annak erőteljes kifejlesztésére. Mozgalom a szappaniparban. Megírtuk, hogy a Sc­hicht-cég egy olyan szabadalmazott eljárást szer­zett meg, a­melylyel a szappantermelés terén nagy megtakarítást érhet el. Erre a Schicht céggel szemben álló­ osztrák szappangyárak a Länderbank égisze alatt tömörültek, hogy egy, a Schicht-cég szabadalmába nem ütköző, de hasonló célt szolgáló szabadalmat

Next