Vegyi Ipar, 1917 (16. évfolyam, 1-24. szám)

1917-01-15 / 1. szám

Budapest, 1917. január 15. Tizenhatodik évfolyam, 1. szám VEGYI IPAR Chemische Industrie MŰSZAKI SZEMLE Technische Revue f vegyi ipar legrégibb és független magyar szaklapja, =›0° fi­estes, unabhängiges ung. fachorgan der chem­­industrii Szerkesztőség és kiadóhivatal: Redaktion and Administration. BUDAPEST, VIII., Nipsainhás­ u. 49. Felelős szerkesztő : A 7Á0 AI DCDT okleveles mentők VerantworteRedaktenr rtLDUA 1 dlpl. Ingenieur Megjelenik minden hó 15. és SO. napján. Erscheint am 15. und SO. jeden Monats. Előfizetési ára: Egész évre 16 korona. Jahresabonnement 16 Kronen. Közleményeink csakis a forrás teljes megjelölésével vehetők át. Szerkesztőségi telefon: József 9—75. Egy szakíró jubileuma. A Magyar Szakírók Országos Egyesülete orszá­gos ünnepséggé emelt díszközgyűlés keretében ünnepelte a napokban tiszteletbeli­ elnökének, Ru­­binek Gyulának, a „Köztelek“ szerkesztőjének ne­gyedszázados szakírói jubileumát. Országos jelleget adott az ünnepségnek a kormány, a különböző gazdasági, ipari, kereskedelmi, írói és társadalmi testületek részvéte, amelyeknek képviselői mind lerótták köszönetük, elismerésük és hálájuk adóját a jubilánsnak. Katona Béla vázolta azt az értékes munkásságot, amelyet Rubinek az elmúlt negyedszázad alatt ki­fejtett, ami méltóvá teszi őt az ünnepeltetésre s arra a rendkívüli megtiszteltetésre, amelyben ma része van. Végigtekintett azután munkásságán, amely azt a törekvést juttatja mindenben kifejezésre, hogy a föld jövedelmezősége emeltessék, minthogy a mezőgazdaságban rejlő nagy gazdasági erők még most sincsenek kellőképen kihasználva. A háború pedig megmutatta a mezőgazdasági termelés fon­tosságát. De Rubineknek ez a törekvése nem egy­oldalúan csak a mezőgazdasági köröknek válik hasznára, hanem az egész nemzetnek is, mert hi­szen a föld intenzív művelése és a többtermelés az ipar egész sorozatának fejlődését is jelenti, egyben az áru- és kereskedelmi forgalom emelke­dését, tehát az egész nemzet erősödését. Ezért küzdött Rubinek 25 éven át tehetségének céltuda­tos munkájával, az elért eredményeket pedig a sajtó hatalmának felismerésével érte el. Az ő ér­deme, hogy az agráriusok közé bekerült a merkan­til érzék, a kereskedelmi szellem is, ami a fejlődés újabb fokozatát jelenti. Működése, tevékenysége általában a nemzet egyetemes nagy céljainak el­érését, megvalósítását célozzák.­­ Mi is azok közé tartozunk, akik azért harcolunk, hogy a föld jövedelmezősége emeltessék. Hiszen hazánkban közel 17­ millió hektár szántóföld áll ugaron, ami az eke alatt lévő területnek kb. egy­­nyolcadát képezi. Mennyivel emelkednének jöve­delmeink,, ha ezt is kellő módon termőképessé te­hetnék! És mennyivel könnyebbé válnék az adó­teher! Nem nehéz kiszámítani. A mezőgazdasági vegyészeti ipar felkarolása lehetővé tenné, hogy burgonyát, répát, kukoricát és más kapás növényeket nagyobb terjedelemben termeszthessünk, mert belőlük szeszt illetve cukrot előállítva, kitűnően eltartható, értékesíthető és könnyebben szállítható anyagot állíthatunk elő a szeszben és cukorban, mint a­minő a burgonya és répa voltak. Ez azonban hosszabb idő alatt csak akkor űzhető sikeresen, ha a földtől elvont anya­gokat trágya alakban visszapótoljuk; ezen mellék­­iparágak azonban a szesz-, moslék-, répatörköly-, sörtörköly hulladékaiban olyan anyagokat szolgál­tatnak, amelyek kellő figyelemmel etetve, állataink táplálására, sőt hizlalására használhatók, mely az­után egyszersmind fokozottabb mérvű trágyaterme­léssel van összekötve és így az eladott szesz­ben, cukorban a talajból elvont alkatrészek­nek még minimuma sem kerül piacra, a gazdaság kellő talajműveléssel a műtrágyák költséges vásár­lása nélkül is fentarthatja magát, ezek okszerű al­kalmazásával pedig folyton fokozódó termésekre számíthat. Ha az ilyen mellékiparágakkal össze­kötött gazdaságok átlagterméseit tekintjük, ezek minden esetben magasabbak, mint a szomszédos, hasonló minőségű területeken működő gazdának a termései és így az iparűző gazda jobban bírja te­hát az adót. Magyarországon a mezőgazdasági termelés az államháztartás gerince. Ez azonban csak a nyári hónapokban foglalja el az alkalmazottakat. A mel­lékiparágak, különösen pedig a szesz- és cukor­gyárak, főleg csak a téli hónapokban adnak munkát, elfoglalják tehát a cselédséget, állatokat s a föld­­mívelő napszámosokat s így az eltartás költségeit elvállalván, a gazdára nézve nagy mértékben csök­kentik. A kapás növények művelése tetemes kézi­munkát igényel, a nyári hónapokban is több szegény embernek nyújt foglalkozást. A mezőgazdasági vegyi iparágaknak rendkívüli pénzügyi jelentőségük van, mert hiszen egyedül a szesz-, sör- és cukoradók az ország összes bevéte­lének mintegy egynegyed részét képezik és így ezen iparágaknak fejlesztése nemzetgazdasági, ipari, mezőgazdasági és pénzügyi szempontból nagy­fontosságú! A mezőgazdasági ipar termelvényeinek nagyobb mértékben való országos fogyasztása ez iparág fejlesztésének előfeltétele. A cukorfogyasztás például más országokban háromszor, sőt ötször akkora, mint nálunk, pedig a cukor elsőrendű tápszer. A szeszfogyasztást két irányban lehetne fejleszteni. Először azáltal, hogy a külföldről bejövő, drágábban fizetett likőröket és más szeszes italokat hazai gyártmánnyal kell kiszorítani, másodsorban pedig az ipari célokra előállított szeszt ecetgyártásra, világításra, motorikus célokra, lakkok, fitniszek stb. készítésére nagyobb mértékben kell felhasználni! Mindezekből láthatjuk, hogy a kormány iparfejesz­­tési politikájának vezérelvéül kell kitűznie a mezőgaz­dasági vegyészeti iparágak intenzívebb felkarolását! A szeszgyártás jövője a vegyi ipar szempontjából. A szesz előállítása mostanáig a mezőgazdasági iparok közé tartozott, amennyiben a gyártás anya­gául a mezőgazdaságban közvetlenül vagy közvetett után nyert nyers­anyagok szerepeltek, ezek között elsősorban a keményítőtartalmú anyagok, mint a burgonya és a gabonaneműek, másodsorban pedig a cukortartalmú anyagok, mint a cukorrépa, melasz és édes gyümölcsök. A cukortartalmú anyagok fel­dolgozása közvetlen erjesztés útján történt, míg a keményítőtartalmú anyagoknál előbb a keményítőt cukorrá kell invertálni, amely leggyakrabban dias­­tazis útján, ritkábban pedig hígított savak segélyé­vel történik. Európa és Amerika agrár­államaiban eddig úgy te­kintették a szeszgyártást, mint egy oly melléküzemet, mely az élelmezés és takarmányozáson felül visz­­szamaradó mezőgazdasági termékek értékesítésére szolgál, így volt ez egészen a világháború kitöréséig. A há­ború alatt beállott termelési nehézségek és élel­mezési zavarok azonban oly súlyos jelleget öltöt­tek, hogy az említett nyersanyagokból nemcsak fölösleg, de még a minimális szükséglet kielégíté­sére elégséges mennyiség sem állott a szeszgyárak rendelkezésére. Ez a körülmény azután maga után vonta a szesz rendkívüli drágulását, amely valószí­nűleg az elkövetkező békéig fog eltartani. Oly or­szágokban, ahol a szesz gyártása egyrészt fölös mennyiségű gazdasági termékek híjján vagy az er­jesztésre alkalmatlan klimatikus viszonyok miatt, nem volt lehetséges, már régebben foglalkoztak a szesz mes­terséges előállításának kérdésével, eddig azonban min­den tekintetben kielégítő megoldást még nem találtak. A jövőben, amidőn a fokozódó népesedés és a kivitel emelkedése folytán a mezőgazdasági termé­nyekben a felesleg mindinkább megszűnik, az ag­rár­államokban is aktuálissá válik a szesz mester­séges előállításának kérdése. Amennyire a helyes megoldást jelenleg sejteni lehet, az inkább az al­­koholsynthesis alapján, mint az ipari szeszgyártás útján fog foganatosítást nyerhetni, és éppen azért kell a vegyi iparnak már most evvel a nagyfontos­­ságú kérdéssel foglalkozni. A szesz mesterséges előállítására szolgáló eljá­rások között legjobbnak bizonyultak azok, ame­lyek a fát alkalmazták kiindulási anyagul. Ilyen eljárás pl. a Crosse­i-féle, amely a fát fűrészpor formájában használja fel, még­pedig úgy, hogy azt elő­zőleg híg savakkal, mint kénsav, kénessav, vagy a kettővel együttesen kezeli, miáltal a fűrészpor cellu­­lozatartalma cukorrá invertálódik, a befejezett in­­verziós folyamat után az oldat savtartalmát neutra­­lizálják és ismert utón­erjesztésnek teszik ki. Ezen eljárás alapján a fa 250/o-a használható ki, amely mennyiségnek 90/o-a elerjeszthető. Ily módon 100 kg fűrészporból 12 liter 90—96°/o-os szesz nyer­hető. Hasonló alapon dolgoznak a Simonsen-féle norvég eljárással, mely szintén fűrészporból indul ki, állítólag azonban a Classen-féle eljárásnál na­gyobb hozammal. Újabban a cellulózagyártásnál előforduló hulla­déklúgot dolgozzák fel szesz előállítására. Az el­járást Svédország, Norvégia és Németországban foganatosították eddigelé. A nyert szeszt „sulfitsprit“ néven technikai célokra használják. Az eljárás min­den tekintetben kielégíti a hozzá fűzött várakozást. Kísérletek történtek a tőzeg feldolgozására is, azonban az eddigi eredmények nem kielégítőek. A szesz synthetikus uton való előállítására alkal­mas a 149893. sz. német szabadalom, melynek alapján ózont acetylénre és hidrogénre egyide­jűleg behatni engednek. Ezen folyamat álítólag a szesz könnyű és gyors előállítására kiválóan alkal­mas és kitűnő hozamot eredményez. Egy másik synthezis az Arachequenne-féle eljá­rás, mely azonban nem szabadalmazott, hanem tit­kos eljárás, amely szerint különböző fémoxidokat koksszal villamos kemencében olvasztanak össze, miáltal egy oly carbid áll elő, mely vízzel etylent fejleszt. Az így nyert etylent kénsavval kezelik és a keletkezett etylenkénsavból a szeszt ledesz­tillálják. A közlemény írójának synthesise szerint, mely szintén Szabadalom tárgyát képezi, a szeszt acet­­aldehydből nyerjük, melyet hydrogénnel kontaktus anyagok jelenlétében szesszé redukálunk. Az eljá­ráshoz szükséges aldhydet acetylenből, kőszéngáz­ból vagy olajgázból nyerhetjük az ethylen oxidá­ciója útján. Az eljárás igen praktikusnak és olcsó­nak ígérkezik. Mint látjuk, már most is rendelkezünk több olyan alkalmas eljárással, mely a szesz vegyi uton való előállítását célozza, amelyekkel a beálló szükség esetén a szeszt mezőgazdasági termények igény­­bevétele nélkül olcsón előállíthatjuk. Benkő Rezső, vegyészmérnök. LEHM­AN­N-f­éle festék- és szappanipari gépek kizárólagos képviselete és lerakata KECSKEMÉTI ÁRPÁD cégnél, Budapest, VH., Kertész­ u. 16. ,: Telefon 71-05. « Tessék ajánlatot kérni. Hadi szappan-bélyegzők tetszés szerinti szöveggel jutányos áron. Mindenféle új és használt juta és molinóZSÁK legolcsóbban FALUD! ÉS ELEKNÉL „ _ , _ kölcsön IS adatnak. beszerezhető Budapest, v., FálkMiksa­ u.6. == Telefon , 82—37. = S Hu RS fr && I áfI iff mindennemű g ^jj| £ gm gépzsirt (toyote), petróleumot WD fi ás» mP * m &­­US? Se 30I SLeS W Hm gép és henger- 1 vSU & stb. legjutányosabban szerezhetik be. • STARK ALFRÉD olajgyári raktára Budapest, V., Csáky­ utca 32. szám.­elefon: iroda 11—51. Telep 66—83. Vagyontételek azonnal raktáramból szállíthatók. Leipziger Vilmos szeszgyár, hamuzsírgyár és finomító óbudai gyára. Előállít: Hamuzsírt, kénsavas káliumot, klórkáliumot. Központi iroda: VI., Nagy János­ utca II. 9

Next