Vegyi Ipar, 1917 (16. évfolyam, 1-24. szám)
1917-01-15 / 1. szám
Budapest, 1917. január 15. Tizenhatodik évfolyam, 1. szám VEGYI IPAR Chemische Industrie MŰSZAKI SZEMLE Technische Revue f vegyi ipar legrégibb és független magyar szaklapja, =›0° fiestes, unabhängiges ung. fachorgan der chemindustrii Szerkesztőség és kiadóhivatal: Redaktion and Administration. BUDAPEST, VIII., Nipsainhás u. 49. Felelős szerkesztő : A 7Á0 AI DCDT okleveles mentők VerantworteRedaktenr rtLDUA 1 dlpl. Ingenieur Megjelenik minden hó 15. és SO. napján. Erscheint am 15. und SO. jeden Monats. Előfizetési ára: Egész évre 16 korona. Jahresabonnement 16 Kronen. Közleményeink csakis a forrás teljes megjelölésével vehetők át. Szerkesztőségi telefon: József 9—75. Egy szakíró jubileuma. A Magyar Szakírók Országos Egyesülete országos ünnepséggé emelt díszközgyűlés keretében ünnepelte a napokban tiszteletbeli elnökének, Rubinek Gyulának, a „Köztelek“ szerkesztőjének negyedszázados szakírói jubileumát. Országos jelleget adott az ünnepségnek a kormány, a különböző gazdasági, ipari, kereskedelmi, írói és társadalmi testületek részvéte, amelyeknek képviselői mind lerótták köszönetük, elismerésük és hálájuk adóját a jubilánsnak. Katona Béla vázolta azt az értékes munkásságot, amelyet Rubinek az elmúlt negyedszázad alatt kifejtett, ami méltóvá teszi őt az ünnepeltetésre s arra a rendkívüli megtiszteltetésre, amelyben ma része van. Végigtekintett azután munkásságán, amely azt a törekvést juttatja mindenben kifejezésre, hogy a föld jövedelmezősége emeltessék, minthogy a mezőgazdaságban rejlő nagy gazdasági erők még most sincsenek kellőképen kihasználva. A háború pedig megmutatta a mezőgazdasági termelés fontosságát. De Rubineknek ez a törekvése nem egyoldalúan csak a mezőgazdasági köröknek válik hasznára, hanem az egész nemzetnek is, mert hiszen a föld intenzív művelése és a többtermelés az ipar egész sorozatának fejlődését is jelenti, egyben az áru- és kereskedelmi forgalom emelkedését, tehát az egész nemzet erősödését. Ezért küzdött Rubinek 25 éven át tehetségének céltudatos munkájával, az elért eredményeket pedig a sajtó hatalmának felismerésével érte el. Az ő érdeme, hogy az agráriusok közé bekerült a merkantil érzék, a kereskedelmi szellem is, ami a fejlődés újabb fokozatát jelenti. Működése, tevékenysége általában a nemzet egyetemes nagy céljainak elérését, megvalósítását célozzák. Mi is azok közé tartozunk, akik azért harcolunk, hogy a föld jövedelmezősége emeltessék. Hiszen hazánkban közel 17 millió hektár szántóföld áll ugaron, ami az eke alatt lévő területnek kb. egynyolcadát képezi. Mennyivel emelkednének jövedelmeink,, ha ezt is kellő módon termőképessé tehetnék! És mennyivel könnyebbé válnék az adóteher! Nem nehéz kiszámítani. A mezőgazdasági vegyészeti ipar felkarolása lehetővé tenné, hogy burgonyát, répát, kukoricát és más kapás növényeket nagyobb terjedelemben termeszthessünk, mert belőlük szeszt illetve cukrot előállítva, kitűnően eltartható, értékesíthető és könnyebben szállítható anyagot állíthatunk elő a szeszben és cukorban, mint aminő a burgonya és répa voltak. Ez azonban hosszabb idő alatt csak akkor űzhető sikeresen, ha a földtől elvont anyagokat trágya alakban visszapótoljuk; ezen mellékiparágak azonban a szesz-, moslék-, répatörköly-, sörtörköly hulladékaiban olyan anyagokat szolgáltatnak, amelyek kellő figyelemmel etetve, állataink táplálására, sőt hizlalására használhatók, mely azután egyszersmind fokozottabb mérvű trágyatermeléssel van összekötve és így az eladott szeszben, cukorban a talajból elvont alkatrészeknek még minimuma sem kerül piacra, a gazdaság kellő talajműveléssel a műtrágyák költséges vásárlása nélkül is fentarthatja magát, ezek okszerű alkalmazásával pedig folyton fokozódó termésekre számíthat. Ha az ilyen mellékiparágakkal összekötött gazdaságok átlagterméseit tekintjük, ezek minden esetben magasabbak, mint a szomszédos, hasonló minőségű területeken működő gazdának a termései és így az iparűző gazda jobban bírja tehát az adót. Magyarországon a mezőgazdasági termelés az államháztartás gerince. Ez azonban csak a nyári hónapokban foglalja el az alkalmazottakat. A mellékiparágak, különösen pedig a szesz- és cukorgyárak, főleg csak a téli hónapokban adnak munkát, elfoglalják tehát a cselédséget, állatokat s a földmívelő napszámosokat s így az eltartás költségeit elvállalván, a gazdára nézve nagy mértékben csökkentik. A kapás növények művelése tetemes kézimunkát igényel, a nyári hónapokban is több szegény embernek nyújt foglalkozást. A mezőgazdasági vegyi iparágaknak rendkívüli pénzügyi jelentőségük van, mert hiszen egyedül a szesz-, sör- és cukoradók az ország összes bevételének mintegy egynegyed részét képezik és így ezen iparágaknak fejlesztése nemzetgazdasági, ipari, mezőgazdasági és pénzügyi szempontból nagyfontosságú! A mezőgazdasági ipar termelvényeinek nagyobb mértékben való országos fogyasztása ez iparág fejlesztésének előfeltétele. A cukorfogyasztás például más országokban háromszor, sőt ötször akkora, mint nálunk, pedig a cukor elsőrendű tápszer. A szeszfogyasztást két irányban lehetne fejleszteni. Először azáltal, hogy a külföldről bejövő, drágábban fizetett likőröket és más szeszes italokat hazai gyártmánnyal kell kiszorítani, másodsorban pedig az ipari célokra előállított szeszt ecetgyártásra, világításra, motorikus célokra, lakkok, fitniszek stb. készítésére nagyobb mértékben kell felhasználni! Mindezekből láthatjuk, hogy a kormány iparfejesztési politikájának vezérelvéül kell kitűznie a mezőgazdasági vegyészeti iparágak intenzívebb felkarolását! A szeszgyártás jövője a vegyi ipar szempontjából. A szesz előállítása mostanáig a mezőgazdasági iparok közé tartozott, amennyiben a gyártás anyagául a mezőgazdaságban közvetlenül vagy közvetett után nyert nyersanyagok szerepeltek, ezek között elsősorban a keményítőtartalmú anyagok, mint a burgonya és a gabonaneműek, másodsorban pedig a cukortartalmú anyagok, mint a cukorrépa, melasz és édes gyümölcsök. A cukortartalmú anyagok feldolgozása közvetlen erjesztés útján történt, míg a keményítőtartalmú anyagoknál előbb a keményítőt cukorrá kell invertálni, amely leggyakrabban diastazis útján, ritkábban pedig hígított savak segélyével történik. Európa és Amerika agrárállamaiban eddig úgy tekintették a szeszgyártást, mint egy oly melléküzemet, mely az élelmezés és takarmányozáson felül viszszamaradó mezőgazdasági termékek értékesítésére szolgál, így volt ez egészen a világháború kitöréséig. A háború alatt beállott termelési nehézségek és élelmezési zavarok azonban oly súlyos jelleget öltöttek, hogy az említett nyersanyagokból nemcsak fölösleg, de még a minimális szükséglet kielégítésére elégséges mennyiség sem állott a szeszgyárak rendelkezésére. Ez a körülmény azután maga után vonta a szesz rendkívüli drágulását, amely valószínűleg az elkövetkező békéig fog eltartani. Oly országokban, ahol a szesz gyártása egyrészt fölös mennyiségű gazdasági termékek híjján vagy az erjesztésre alkalmatlan klimatikus viszonyok miatt, nem volt lehetséges, már régebben foglalkoztak a szesz mesterséges előállításának kérdésével, eddig azonban minden tekintetben kielégítő megoldást még nem találtak. A jövőben, amidőn a fokozódó népesedés és a kivitel emelkedése folytán a mezőgazdasági terményekben a felesleg mindinkább megszűnik, az agrárállamokban is aktuálissá válik a szesz mesterséges előállításának kérdése. Amennyire a helyes megoldást jelenleg sejteni lehet, az inkább az alkoholsynthesis alapján, mint az ipari szeszgyártás útján fog foganatosítást nyerhetni, és éppen azért kell a vegyi iparnak már most evvel a nagyfontosságú kérdéssel foglalkozni. A szesz mesterséges előállítására szolgáló eljárások között legjobbnak bizonyultak azok, amelyek a fát alkalmazták kiindulási anyagul. Ilyen eljárás pl. a Crossei-féle, amely a fát fűrészpor formájában használja fel, mégpedig úgy, hogy azt előzőleg híg savakkal, mint kénsav, kénessav, vagy a kettővel együttesen kezeli, miáltal a fűrészpor cellulozatartalma cukorrá invertálódik, a befejezett inverziós folyamat után az oldat savtartalmát neutralizálják és ismert utónerjesztésnek teszik ki. Ezen eljárás alapján a fa 250/o-a használható ki, amely mennyiségnek 90/o-a elerjeszthető. Ily módon 100 kg fűrészporból 12 liter 90—96°/o-os szesz nyerhető. Hasonló alapon dolgoznak a Simonsen-féle norvég eljárással, mely szintén fűrészporból indul ki, állítólag azonban a Classen-féle eljárásnál nagyobb hozammal. Újabban a cellulózagyártásnál előforduló hulladéklúgot dolgozzák fel szesz előállítására. Az eljárást Svédország, Norvégia és Németországban foganatosították eddigelé. A nyert szeszt „sulfitsprit“ néven technikai célokra használják. Az eljárás minden tekintetben kielégíti a hozzá fűzött várakozást. Kísérletek történtek a tőzeg feldolgozására is, azonban az eddigi eredmények nem kielégítőek. A szesz synthetikus uton való előállítására alkalmas a 149893. sz. német szabadalom, melynek alapján ózont acetylénre és hidrogénre egyidejűleg behatni engednek. Ezen folyamat álítólag a szesz könnyű és gyors előállítására kiválóan alkalmas és kitűnő hozamot eredményez. Egy másik synthezis az Arachequenne-féle eljárás, mely azonban nem szabadalmazott, hanem titkos eljárás, amely szerint különböző fémoxidokat koksszal villamos kemencében olvasztanak össze, miáltal egy oly carbid áll elő, mely vízzel etylent fejleszt. Az így nyert etylent kénsavval kezelik és a keletkezett etylenkénsavból a szeszt ledesztillálják. A közlemény írójának synthesise szerint, mely szintén Szabadalom tárgyát képezi, a szeszt acetaldehydből nyerjük, melyet hydrogénnel kontaktus anyagok jelenlétében szesszé redukálunk. Az eljáráshoz szükséges aldhydet acetylenből, kőszéngázból vagy olajgázból nyerhetjük az ethylen oxidációja útján. Az eljárás igen praktikusnak és olcsónak ígérkezik. Mint látjuk, már most is rendelkezünk több olyan alkalmas eljárással, mely a szesz vegyi uton való előállítását célozza, amelyekkel a beálló szükség esetén a szeszt mezőgazdasági termények igénybevétele nélkül olcsón előállíthatjuk. Benkő Rezső, vegyészmérnök. LEHMANN-féle festék- és szappanipari gépek kizárólagos képviselete és lerakata KECSKEMÉTI ÁRPÁD cégnél, Budapest, VH., Kertész u. 16. ,: Telefon 71-05. « Tessék ajánlatot kérni. Hadi szappan-bélyegzők tetszés szerinti szöveggel jutányos áron. Mindenféle új és használt juta és molinóZSÁK legolcsóbban FALUD! ÉS ELEKNÉL „ _ , _ kölcsön IS adatnak. beszerezhető Budapest, v., FálkMiksa u.6. == Telefon , 82—37. = S Hu RS fr && I áfI iff mindennemű g ^jj| £ gm gépzsirt (toyote), petróleumot WD fi ás» mP * m &US? Se 30I SLeS W Hm gép és henger- 1 vSU & stb. legjutányosabban szerezhetik be. • STARK ALFRÉD olajgyári raktára Budapest, V., Csáky utca 32. szám.elefon: iroda 11—51. Telep 66—83. Vagyontételek azonnal raktáramból szállíthatók. Leipziger Vilmos szeszgyár, hamuzsírgyár és finomító óbudai gyára. Előállít: Hamuzsírt, kénsavas káliumot, klórkáliumot. Központi iroda: VI., Nagy János utca II. 9