Vegyi Ipar, 1919 (18. évfolyam, 1-24. szám)

1918-12-30 - 1919-01-15 / 24-1. szám

2. oldal. VEGYI IPAR 24 —1. szám akikkel még rendelkezünk, valamint az autogén­tömegcikkek az osztrák ipar ölébe hullanak. Ukrajnának mezőgazdasági gépeket és eszközöket kívánunk szállítani. Autogénhegesztés nélkül csak a kívánságnál maradhatunk. A tettek mezejére kell végre lépnünk, hogy á magyar ipar sántán ne kullogjon az osztrák ipar után. A nyersanyaghiány leküzdése. Magyarország már béke ide­jén is a monarchia kincses bányájának volt elis­merve, mégis állandóan nyersanyag és felgyártmá­nyok hiányában szenvedett iparunk. Az osztrák szaklapok már erős célzásokat tesznek arra, hogy kamaráink az átmeneti idő alatt a Balkánra gra- vitáló export üzletekre készülnek berendezkedni és nem szűkölködnek a jó tanáccsal, hogy maradjunk csak továbbra is nyersanyagkitermelő ország, mert az ő nagy ipari felkészültségükkel úgysem verse­nyezhetnénk, mig termékeinknek Ausztria mindig jó befogadó piaca marad. Ezzel szemben kifejtettük, hogy ne a nyersanyag fölöslegünkkel, hanem föl­dolgozott termékeink fölöslegével törekedjünk a Bilkánon piacot szerezni Összetartás az egyes rokonszakmákban legyen a jövő jelszava és ne üsse fel a háború után ismét a folytonos féltékeny­kedés rákfenéje a fejét, mert máskülönben ismét a szomszéd fogja a sikert bezsebelni. Exportképes magyar kálitrágya. Németország­nak termé­szetnyujtotta világmonopóliumával szemben fel­hívtuk az illetékes körök figyelmét Gelléri Soma vegyésznek találmányára, amely a kálisóknak a magyar földpátolból való extrakcióját exportképes rentabilitással teszi lehetővé, mivel az uj eljárás szerint mésszel feltárt földpátok olcsó és jó port- landcementté dolgozhatók fel. A Krassó-Szörény megyében található örményesi földpáttal és főleg a Bereg- és Zemplénmegyében előfordu’ó alunit- tel kísérletezett Gelléri éveken át, még pedig ered­ményesen. Gelléri szabadalma alkalmas arra, hogy a káliumot tartalmazó magyar földpátokat az ipar­és mezőgazdaság számára hasznosítsuk és ma­gunkat a német káliipartól függetlenítsük. Mivel pedig a kálisótermelésnél az üzemköltségeknek har­madát a tüzelőanyagok teszik ki, az olcsó erdélyi földgáz a magyar kálitrágyát versenyképessé tenné még a világpiacon is ! Olajtermelésünk jövője. Megvilágítottuk, hogy a háború folytán egy évekre kiható, szinte garantált zsirmennyiségre van szükségünk, melynek egyedüli forrása csupán a belföldi termelés lehet. Bebizonyítottuk, hogy a szükségelt zsiradékmennyiségek termelése Magyar- országon sem talaji, sem klimatikus, sem pedig geográfiái nehézségekbe nem ütközik és könnyen keresztül vihető. A két legnagyobb állartifenntartó és eddig egymás ellen küzdő faktornak : a mező- gazdaságnak és iparnak a közös érdek kapcsán szorosan egyesülve, együttesen produktiv munkát kell végeznie. Siralmas kátrányutak Budapesten. Nálunk szá­mottevő mértékben még nem építettek kátrányutakat és amennyit szakértelem nélkül mégis létesítettek, azok siralmasak. Elrettentő példa gyanánt elég csak megnézni a Fehérvári-utón kátrányozott gyalogjáró­kat, vagy az Aréna-uti kocsiutat. Pedig a Vegyi Ipar ismertetett olyan magyar szabadalmat, amellyel a kát­rányt ügyes f gással útépítési célokra alkalmassá lehet tenni. Miért nem alkalmazza a jó és bevált technikai újítást a főváros? Vagy talán nem tudja, hogy a székesfővárosi anyagvizsgáló állomás udvarán is járnak már évek óta modern kátrány- utakon, -amelyet pedig próbaképen az általunk ismertetett újítás igénybevételével létesítettek?! Úgy látszik, hogy a fővárosnál a protekciórend­szer a műszaki kérdésekben is főszerepet játszik, különben nem idegenkedne a bevált és kipróbált újításoktól még a közérdek rovására is ! Középfokú vegyészeti szakoktatás. E kérdés megvilá­gításánál rámutattunk arra, hogy elégséges a négy középiskola elvégzése után egy egyéves tan­folyam ahhoz, hogy valaki szappanfőző-, serfőző- vagy bőrcserző mester legyen. A tanfolyamról kikerültek igazán mesterek lesznek és nem kívánnak többek lenni. Sorsukkal és társa­dalmi helyzetükkel meg fognak elégedni és nem érzik magukat becsapva, mint egyes felsőipariskolát végzettek. Az egyetlen meg­oldás, hogy a háborúban kifejlődött magyar kémiai nagyipar minden tekintetben megfelelő szakembereket kapjon, abban áll. hogy bővitsük ki a műegyetemen a vegyészeti szakosztályt, az ipariskolát pedig zárjuk be, illetve alakítsuk vissza középfokú vagy még inkább alsófoku ipariskolává, amelyben laboránsokat, szappanfőzőket, serfőzőket stb. képezzünx ki. A magyar kémiai nagyipar már oly sokat fejlődőit, hogy az általa megkívánt tel­jesítőképességű szakembereket oly rövid idő alatt, mint ahogyan az a felsőipariskolán történt, kiké­pezni lehetetlen többé ! KÜLÖNLEGES KENŐANYAGOKAT OLAJOKAT mindennemű gép- henger- és motor­továbbá gépkenő zsiradékokat szállít BARTA BÉLA olaj- és zsiradék nagykereskedése, Budapest, V., Bálvány-u. t. Telefon : 176—42 és 132—57. X : : HUNGÁRIA VI GYÉSZETI OYÁR CÉGT STERN I. IMRE BUDAPEST. Gyár és iroda: IX., Páva-utca 7. Telefon: József 93—35. Vegyészeti nemzetgazdaság. Rámutattunk a ve­gyészeti nemzet­gazdaság jelentőségére. Ez alatt értendő a kémiai- technologiai és idevonatkozó közgazdasági isme­retek összessége, a me yek a vegyi ipar terén felmerülő különféle jelenségek és műszaki haladá­sok gyors megértését teszik lehetővé. A háború után a gazdasági élet felépítésénél nagy és nehéz feladatok előtt fogunk állani, amelyek megoldásá­nál nagyon fontos szava lesz a vegyészeti nemzet- gazdaságnak. Azért a magyar középiskolai, ipar­iskolai és kereskedelmi iskolai szakoktatásban na­gyobb súlyt kell helyezni a jövőben az árúismere­tekre és a kémiai-technológiára. E mellett külön intézményt kell létesítenünk, amelynek feladata legyen: a szaklapokban, könyvekben, kereskedelmi és ipari jelentésekben stb. található anyagot össze­gyűjteni, rendezni és igy a vegyészeti nemzetgaz- dász számára hozzáférhetővé tenni. Alkoholadómentesség és A német uj szeszadé- ludományos kutatások, törvény értelmében a tudományos intézetek nem részesedném k ezentúl adómentes alkoholban. Az új törvény szerint a szeszadó 8 márkát tesz ki literenkint. Az egész világ egybehangzó véleménye a német szerves kémiai ipart. Különösen pedig a nagyhorderejű kátrány festékipart, az adómentes alko ol tette naggyá és hatalmassá. Feltéve, de meg nem engedve, hogy a német vegyi ipar roha­nását ez a fék meg nem lassíthatja, a magyar ve­gyészeti ipart azonban a német példa követése feltétlenül csirájában fojtaná meg. Azért óva intjük í^z illetékes köröket, hogy a német példát ne kö­vessék. Ha már az államnak gondoskodnia kell erőforrásokról, hogy a háború okozta óriási terhe­ket elviselhesse, azokat ne a tudomány rovására keresse, hanem más területeken tálává meg, ott, ahol a megadóztatásból kifolyólag még előnyök is fakadhatnak. Az a fejlődési processus, amin Német- oiszág a háború előtt már átment, nálunk csak ezután fog bekövetkezni. A világversenyben mi csak akkor fogjuk helyünket megállhatni, ha nagy lépésekkel törtetünk előre. Ezekel a nagy lépése­ket azonban ólomcsizmákkal nem lehet • megtenni. Ha a német példát utánozzuk, ólomcsizmákat rakunk lábunkra és gúzsba kötjük kialakuló tudós gárdánk kezét-lábát. Vegyészek az államszervezetben. Tanuljunk a há­ború tapasztala­taiból. Ne maradjunk meg továbbra is jogászádam- nak, ahol jogász titkárok alakíthatnak vegyészeti egyesületeket, vigyük előbbre rohamosan az ipar- fejlesztést azzal, hogy a műszaki kar helyét indo­kolatlanul ne töltsük be jogászokkal. Reformáljuk meg a vegyészeti szakoktatást az egyetemen, a műegyetemen, sőt még a népiskolában is keltsük fel az érdeklődést a természettudományok iránt. Ha a világháborúnak megírják majd a gazdasági és technikai történétét, akkor majd megtudja a világ, hogy mit alkottak a magyar vegyészek és akkor majd megbírálhatják jogászaink is, hogy a régi tudományok megilletik-e az elsőbbséget az uj technikai tudományokkal, elsősorban pedig a kémiával szemben. Hisszük, hogy rövidesen felvir­rad majd az a nap, amikor az államszervezetben nem lesz többé mostoha gyermek a vegyészt A központok ellenőrzése. Mikor a volt kormány végre az utolsó órában háborús gazdasági szervezeteket ellenőrző hivatalt létesített, kritika tárgyává tettük rendelkezését. Megírtuk, hogy a rendelet elkésett és nincsen pozitív értéke. Hiszen a központokban rend­szerint helyet foglaltak a minisztériumok delegált­jai, akik nélkül a központok fontosabb ügyek­ben úgy sem i ítézkedhettek. A magyar korm 'ny rendeletével tehát nemcsak a központokról mond hangos véleményt, hanem saját közegeiről is, a ik kellő gyakorlat hijján nein voltak képesek ellen­őrző szerepüket közmegnyugvásra betölteni. A minisztériumok eddigi ellenőrző közegei azonban ma már mégis nagy gyakorlatra tettek szert és igy inkább alkalmasak arra, hogy a jövőben a közpon­tok ténykedéseit a helyes útra tereljék, mint a 12 órában hirtelen kinevezett legújabb ellenőrzők, akik mire belátni képesek az ipari élt t szövevényes titkaiba, mire ellenőrizni tudják az ellenőrzőket is, talán már vége is lesz a háborúnak. Szükséges ro<sz volt a „Központ“ a háborúban, de jót is hozott magával. Ha ném lett volna a háborús gazdasági szervezet, a szükséglet nem a fontosság sorrendjé­ben nyert volna kielégítést. Ami most is drága, 5—10-szeres áron kelt volna el és nem jutott vo'na oda, ahová kell, hanem annak, aki jobban meg­fizetni tudja. Ha majd a rendelkezésre álló nyerse anyag nagyjában elegendő lesz az elsőrendű szük­séglet kielégítésére, a közportok fölöslegesekké válnak Még azonbarj ez el nem következik, nem lehit a központokat egyszirüen a pok Ibd küldenf, nehogy a rendelkezésre álló belföldi és külföldi nyersanyag illetéktelen kezekbe kerüljön. A helyzet és az önálló vámterület. A vérzivatdrok után egy má­sodik honfoglalásnak kell elkövetkeznie : nem a föld népét, de a földet, amelyen élünk, kell meghódíta­nunk újból, hogy méhebe zárt kincseivel, nyers erőinek gazdag tömegével szolgálja az uralkodó faj nemzeti elhaladását, függetlenségét. Fontoljuk meg jól a feladatok nagyságát, vessünk számot erőinkkel és képességünkkel, értsük meg, hogy az idő sürget s hogyha elmúlt az alkalmas perc, elő­nyeit nagy áldözatokkaí-sem hozhatjuk vissza többé. Fogjunk össze mindannyian és válvetett erővel, a jövőben bizó csíiggedetlen kitartással dolgozunk azon, hogy megérthessük a független önállóság napjaiban azon igazság beteljesedését, hogy a jövő Magyarország a vegyi iparé. Álljon talpra a nem­zet ! Lássunk az aktiv munkához ! Szociális reformok Kifejtettük, hogy az általános és az iparfejlesztés, választói jog reformjával a szociális parlament arra fog törekedni, hogy kevesebb teher nehezedjék a mun­kás emberre. Ez megoldást talál a progresszív adózásban és a fogyasztási adók eltörlésében. Kiegészítője az ingyenes állami iskolázás, baleset- biztosítás stb. vagyis mind e reformok a munkás megélhetésének megkönnyítését célozzák. Már most azt kérdezzük, hogy elégedetlenkedni fog-e a munkás, ha látja, hogy megélnetésének körülmé­nyei javultak és keresményéből magát és családját t sztességesen fentartani képes? Hihetö-e hogy a megelégedett munkás sztrájkkal fogja, megnehezí- teni a gyáros boldogulását. Avagy összehasonlit- ható-e a helyzet nálunk és egy szociális reformok terén már ha'adottabb nyugati állam között, a hol az ipar mind e reformok mellett fejlődött és foly­ton- folyvást fejlődik? Mindezen kérdésekre .csak lagadó válasz adható. A „Vegyi Ipar“ már 17 éve hangoztatja, hogy a szociális reformok nem aka­dályozzák meg az ipar megerősödését és fejlesztését, hanem ellenkezőleg, azt elősegítik) Méltatlan támadás a magyar A sajtó támadásá- növényolajgyárosok ellen. val szemben tnej*­védelmeztük nö­vényolajgyárosainkat. Kifejtettük, hogy a tengeri csírátlanításnak és a tengericsira kisajtolnának foga­natosításával a volt kormány az Országos Köz­ponti Hitelszövetkezetet bízta meg és az O. K. H., mint olajgyáros, állapította meg azt a minimális árat, amelyet a tenge ricsír nak kisajtcüásáért növény­olajgyárosainknak fizet. Az osztrák gyárak 1 mé­termázsa tengericsirának kisajtolásáért. 35 koronát kapnak, pedig Ausztriában alacsonyabbak a munka­bérek, igy tehát a magyar gyárosnak ugyanazon munkáért megállapitoit 30 K.-ásárnem „felbőszítő:,“ hanem a legminimálisabb. A volt kormány a repceolaj­gyárosokat egyáltalában nem dédelgette, sőt ellen­kezőleg mostohán bánt el velük. Hiszen a repcé- pogács.a árát alacsonyabbra szabta még, mint ä korpáét, pedig a pogácsa tépértéke többszörösen felülmúlja a korpáét. A volt kormány inkább a a repceolajgyáiosok rovására kedveskedett az agráriusoknak. Egyébként, ha a magyar olajgyárak nagyobb osztalékot fizettek is a háború alatt á bankkamatnál, annak csak örülnünk kell, mert így jut belőle adóra is, a hazatért katonák felsegélye­zésére is és jutott belőle hadikölcsönre.is! Adja a magyarok Istene, hogy a magyar i,par a jövőben is nagyobb hasznot hozzon a bankkamatnál, méri akkor lesz még fedődő magyar ipar és lesz még vállalkozó kedv is Magyarországon! Forradalom a Megírtuk, hogy zsirtermelésünk szappaniparban 8ü -90 százaléka olaj, amiből eddigelé nem lehetet oly szilárd szappanokat készíteni, amelyek a jelenleg forga­lomban lévő „hadiszappan“ összetételének megfe­lelnének. Igaz ugyan, hogy a technika mai állása mellett lehet az oiajat keményíteni, mely eljárás azonban milliós befektetéseket igényel és igy az üzemi költségeket lényegesen emeli. Azonban ma nem rendelkezünk keményített olajokkal sem, mivel a háború alatt létesített magyar olajkeményitő gyá­rak nin senek üzembén és Leimdorfer Joaehim ' kiváló zsiradékszakértő által puha zsíroknak szilárd szappanná való feldolgozására kidolgozott és lapunkban publikált eljárása nem vonatkozik a most rendelkezésre álló olajokra. A lapunkban meg­jelent közlemény továbbkutatásra serkentette a szaDpangyárosokat, felébresztette a szunnyadó erő­ket és ma már szilárd szappanokat készítenek kukoricaolajból a magyar szappanosok a háziaSZ- szonyok nagy örömére ! , Nehéz időben, a köegazdasági pangás sivár ko­rában indítottuk útnak a „Vegyi lpar“-t, hogy a szaksajtó hivatásához képest előbbre vigyük a fejlődés ideig-órájg megakasztott szekerét, hogy a haladást és a világosságot á'talánositsuk, hogy a tudományok előbbrevivő hatását közkincscsé tegyük. Igyekeztünk lapunk fennállása minden pil­lanatában egy jó szaklap hivatását betölteni, mert tudtuk, hogy a/. iparfej'esUésnek egy becsülettel szerkesztett szaklap elsőrangú munkatársa.-Jól eső érzés tölti be szivünket, mert látjuk hogy munkánk nem volt hiábavaló. Lázár Albert TEXTILIPAR r. t. ezélőtt Salgó és László fónó-, szövő-, impregnáló-, fehérítő- és kikészítő gyárak. Budapest. -V. Nádor-u.-ílL Telefon: 160 — 82$ Zsákok, ponyvák, zsinegek, préskendők, géptisztítókéi dók, szűr. vásznak stb. RESERVOIRE, wenig gebraucht, Ende 1917 erbaut,’ können prompt in grösser Anzahl in folgenden Öiménr sie en geliefert worden: 5000X1000X1000, :;ä 8000X3000X2000, . V 6000X3000X1000. Die Reservoire sind offen. Interessenten erhalten bereitwilligst Offerten von der Firma: BRUKNER JÓSZEF és FIAI, Budapest, VI., Izabella-utca 63. Papirzsineg legjobb minőségben kapható­Tel. 29-86. UNGÄR IMRE Budapest, V.r Balaton-u. 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék