Vegyi Ipar, 1920 (19. évfolyam, 1-24. szám)

1920-01-25 / 1-2. szám

1—2. szám Műszaki­­és vegyes jegyzetek. Konfliktus a budapesti h. é. vasutak és a háló­zatukba kapcsolódó iparvágányok tulaj­donosai között. Mikor a Károlyi-kormány alatt a budapesti h. é. vasutak kezelését a budapesti egyesített városi vas­utak vette át, mint jogutódnak első gondja az volt, hogy az iparvágányszerződésekben megállapított fu­vardíjakat — tekintet nélkül a szerződések érvényes­ségére — módosítsa. Az iparvágány tulajdonosok az önkénykedés ellen kimerítő memorandumban fordultak a kereskedelemügyi miniszterhez, mint a budapesti egyesített városi vasutak legfőbb felügyeleti hatósá­gához, sérelmeik orvoslását kérve. Garami keres­­kedelemügyi miniszter a Gyáriparosok Orszá­gos Szövetségének kezdeményezésére az érdek­­ellentétek kiegyenlítésére értekezletet hívott össze, amelyben sikerült is a felmerült ellentétek összeegyez­tetése és­­ a h­.’’é. vasutak és­­ífjasvágási tu­lajdonosok között létrejött megállapodásokat szerződéses egyez­ménybe foglalták, melyet a kereskedelemügyi minisz­ter 1919 március 10-én 473671/15. sz. alatt kelt le­iratában közölt az érdekeltekkel. Ennek­ az egyezmény­nek — úgy a vasutat, mint a vonalaihoz csatlakozó ipartelepeket — egyaránt kötelező rendelkezéseiből nyilvánvaló, hogy azok úgy a vasút, mint az ipar­vágánytulajdonosok érdek­einek megvédését különösen szolgálják és mindenki azt remélte, hogy e két fél között kitört konfliktust sikerült megszüntetni. Nem így történt. A vasút ugya­nis a szerződést, mely 1920 március 1-ig felmondhatlan, megszegte, mert a szer­ződésben megállapított kocsikiállítási illetéket július 1-től kezdve annak háromszorosára emelte fel. — Me­gálla­pítjuk, hogy a va­lutnak ez a szerző­désbe ütköző intézkedése teljesen jog­talan és az igazságtalan d­íj­f­elem­elés ál­tal megkárosított ipartelepeknek feltét­­len igényük van­­a beszed­ett díjkülön­bözetek visszatérí­nt­é­sér­e. Amint értesülünk, a Gyáriparosok Országos Szövetsége ebben az ügyben feltere­sztést intézett a kereskedelemügyi miniszterhez, melyben arra kéri, hogy az egyesített városi vasutat szerződéses kötelezettségének teljesítésére kényszerítse. Szterényi a kisiparosokról. A fővárosi VIII. választókerület kisiparosai e hó 14-én választógyűlést tartottak, melyen báró Szte­rényi József, a kerület képviselőjelöltje nagy be­szédben fejtette ki politikáját a kisiparosság kérdé­seiben. Első feladatnak a kisiparosoknak nyersanyag­gal, félgyártmányokkal, szerszámokkal való ellátását mondta, ez nagy nemzeti érdek is, ha meggondoljuk, hogy a háború alatt a kisiparosok termelése 1200 millióra­ emelkedett, ami a gazdasági újjáépítés mun­kája előtt rendkívül figyelemreméltó körülmény. Be­hatóan szólt a kisiparosok hitelügyéről, sürgette a kisiparosok kötelező betegsége és balesetbiztosítását, rámutatott arra, milyen fontos, hogy a közszállít­á­­sokban megfelelően részesüljön a kisipar is és sür­gette az ipartörvény revízióját, a kisiparosoknak a kereskedelmi és iparkamarában történő hatásosabb, in­tézményes képviseletét. Részletesen foglalkozott az épí­tőipar s a benne foglalkoztatott kisiparosok helyze­tével és rámutatott e tekintetben is a szükséges in­tézkedések sürgősségére. Szappangyárosok gyűlése. A Magyar Szappan- és Gy­e­r­ty­a­g­y­á­ro­­s­ok Egyesülete e hó 13-án gyűlést tartott, a­melyen a szappanipar majdnem teljes számban kép­viselve volt. A nyersanyagok áremelkedése és a mun­kásoknak nyújtandó élelmiszerek abnormális drágasága miatt a gyáriparosok kénytelenek voltak az árakat megfelelően szabályozni. Beható megvitatás után el­határozták, hogy a puha zsiradékokból elő­állított szimszappian árát 42 koronáról 50 koronára, a faggyúból gyártott szin­­szappianét pedig 54 koroméra felemelik, amely áremelés a mai 85 koronás faggyúárak mellett nézetünk szerint is teljesen indokolt. A ládákért kü­lön 60 koronát számítanak fel és 45 ko­ronáért visszaveszik. Az egyesületi érdekelt­ség 7 vagyon marónátront vásárolt 42,50 korona ár­ban, amelyből mindenkit arányosan részesítenek. Hosz­­szas eszmecserét folytattak a mutikáskérdésről és végül elhatározták, hogy a munkabéreket felemelik, mert csak megelégedett munkásokkal lehet nagy mun­kateljesítményt elérni. Cégjegyzési hírek: »Havirt« Hazai általános vegyi ipar r.-t., Budapest. Fejér Ottó igazgatósági tagnak • ebbeli mi­nősége és cégjegyzési jogosultsága bejegyeztetett. Dr. Fekete Imre és Vikár Elemér igazgatósági tagok ebbeli minőségüknek és cégjegyzési jogosultságuknak meg­szűnése bejegyeztetett. — Pipere- és gy­ó­gy­szap­pan-gyár r.-t„ Szeged. Alakult 1919 november 15-én 200.000 korona alaptőkével. A vállalat tárgya: Vegyé­szeti, háztartási cikkek, mosópor, fém tisztítószer, illat­szer, piperecikkek, pipereszappan stb. előállítása. Igaz­gatóság: Rosenfeld Richárd, Redner Jenő, Winter Nán­dor és Gergely Jenő. — Kispesti zsiradék- és szappangyár Reiner Márk, Kispest. Reiner Béla cégvezetői jogosultságának megszűnése bejegyeztetett. Saccharingyár Bécsben. Az osztrák pénzügyminiszter megbízta a bécsi Kreidt, Heller & Co­ vegyészeti gyári céget, hogy a saccharin gyártást­ vegye fel üzemkörébe. Ausztria ily módon saccharinszükségletében függetleníti magát a külföldtől. VEGYI IP­AR terpentines CIPŐKRÉn a legjobb. Gyártja KALMÁR TESTVÉREK C G Rökk Szilád­­utca 16. sz. HOLLIO MAYER és KOLLER olaj­gép kenőcs és vegyipari részvénytársaság Budapest, VI., Eötvös­ utca 42. Teefon­­igazgató 145—20. Központi iroda és városi raktár 91—84 (interurban és 100—71. Külső raktárt­elep 142-90. „IDEAL“ illatszer és vegy­­készítmények gyára r.-t. Gyár: Budapest, VII Francia út 42. Iroda: Budapest, VII. Alsó-erdősor 12. Telefon: 42—77. Gyárt- Háztartási cikkek: Padlófénymáz­­mányok: padlót­eeresztő, terpentincipőkrém, borotvakrém, folttisztító, gyertya, bőr­­zsír, ésa többi Kozmetikai cikkek, illatszerek: Ideal-bőrkrém, ajakpománc, fogkrém, szájvíz, körömfényesítő, arckrém, bril­­lantine, habzó hajszesz, champoon, Eau de Cologne, Poudre de Riz, Poudre de Dames, stb. * Nagy raktári készlet jénai és thüringiai Üvegek, porcel­lán- és kvarcáruk, szűrőpapírok, mérőeszközök, hőmérőkből stb. Teljes laboratórium berendezéseket, tudo­mányos műszereket, mindenféle anyagvizs­gáló készülékeket stb. leggyorsabban szállít Dr. VEIT ALBERT - a Vereinigte Fabriken für Laboratoriumsbedarf G. m. b. H. (V. F. L) magyarországi fiókja BUDAPEST, VII., WESSELÉNYI-U. 32. Telefon : József 105-47 OXIDOL fémtisztítószer “SÍSUS Budapest Közp. iroda: VII. Klauzál-u. 3 Platinát alakban vásárol Dr. Veit Albert Budapest, Vill. Wesselenyi-u. 32 »»I DEAL“ i­latszer- és V­egykészítmények gyára részv.-társ. Budapest VII Alsóerdősor­ u. 12 V G S Z 0 D K­­­ceresint, parafint, nigrosint, montanviaszt, stearint,nyers­­vaselint, vaselinolajat Legjobb terpentines és viaszos STEINITZ TESTVÉREK-cég Szállít Budapest, Vill. ker., Népszinház­ utca 47., szám. cipőkrémet „Őr”-szappanfőzőlug használható minden célokra, a melyekhez lugkövet vagy szódát használnak. — Szétküldi: Magyar Szappanművek szappan- és gyertyagyár, Budapest, VI., Lőportár-utca 16. Telefon:­­0—47. Kertész Pál és Társa Budapest, V. Wahrman-utca 6­8. sz Raktáron tart; mindennemű villamos műszaki és üzemszükségleti cikkeket Magyar-osztrák szabadalom VOLIN“csendőse egyedül gyártja: FLEISCHMANN és TÁRSA cég, Budapest VII. ker., Dob-utca szám. Telefon : József 12-76. Fischer Soma ügynökség és bizomány, Budapest, V., ügynök­ utca 16. Telefon 87—2. Szesz-, gyümölcs-, cukor-, konzerv-, szappan-, sör-, keményítő- és illat­­szergyári berendezések, készülékek, duplakazánok, üstök, hűtők, csőhajlítá­­sok vasból, rézből és alumíniumból, gázvezeté­kék, speciális­­cinezés és ólmozás, autogénhegesztés. Czigler­ János rézműárügyir Budapest, Vll., Dob­ utca 101. 3. oldal Szabad az olaj- és zsiripari termékek forgalma A kormány rendelete hatályon kívül helyezi az olaj- és zsiripari termékek, valamint a csontok és csont­termékek forgalmáról és legmagasabb árairól szóló rendelkezéseket. A rendelet értelmében az állati és növényi olajok és zsírok, nyers glicerin, dinamitglicerin, glicerintartalmú szappan, gyártási lúgmaradék, minden­nemű olajos magvak, tengericsira, csontok, csontliszt, csontdara, bőrenyv, csontenyv, enyvbőr, szappan, mo­sópor, gyertya, ammoniakszóda, kristályszóda a bel­földön korlátozás nélkül szabadon használható fel, szál­lítható és hozható forgalomba. Fenti iparcikkek árai tekintetében az Országos Árvizsgáló Bizottság vonat­kozó rendelkezései irányadók. Orosz fogságból visszatért magyar szappan­gyáros. D­u­p­p­a­i István Ferenc, a hasonnevű gőzfaggyú­­olvasztó- és szappangyári cég tulajdonosa, Prsem­ysl elestével 1915 március 23-án orosz fogságba került. Turkesztánban és a Don vidéken töltött 5 évig­ tartó fogságéból sok viszontagság után kiszabadulva, a na­pokban Budapestre érkezett és átvette újból gyárá­nak vezetését. »Sol. pharmazeutikus és hygienikus labora­tórium Dr. Leindörfer és társai fenti címen vegyé­szeti iparvállalatot létesítettek Budapesten, (V., Hon­­véd­ u. 16), amely főleg hygienikus és testápoló szerek, gyógyszappanok, galenikus preparátumok és extraktu­­mok készítésével foglalkozik. A teherautó szerepe a jövő áruforgalmában. A techn­iailag tökéletesített teherautók forgalomba­­lépése után európaszerte felmerült az a gondolat, nem lehetne-e ezt az új közlekedési eszközt az áruforgalom­mal túlterhelt vasutak tehermentesítésére felhasználni. A megejtett tudományos számítások és a legkülön­félébb kísérletek bebizonyították, hogy az árufuvaro­zás ellátásában a teherautó gazdaságosság szempont­jából is felveheti a versenyt a vasutakkal. De cso­dálatosképpen a megállapítások dacára sem tudott a teherautó az áruforgalomban olyan szerephez jutni, amelyre hivatott lett volna. Európában egyedül az an­gol vasútigazgatások rendezték be a sínhálózatukba be nem vont területi körzetekben rendes menetrenddel és útiránnyal bíró teherautójáratokat, melyek idővel a vasúti vonalak forgalomtápláló forrásaivá, az azok­ról való elfuv­arozást tekintve pedig a vasúti áru­forgalom tehermentesítőivé váltak. Ezek az angol te­herautóvonalak azonban — talán a vasutak konzer­vatív féltékenysége miatt — igen szerény keretek kö­zött mozogtak és tulajdonképpen csak egyes vasutak forgalmi kisegítő eszközeinek tekinthetők. Midőn a háború kitörésekor az Egyesült Államok gazdasági in­téző körei észrevették, hogy a rendelkezésre álló vas­utak az óriási mértékben megnövekedett áruforgalom lebonyolítására immár képtelenek, rendes teher­autó- és gyorsteherautó vonat­okat rendez­tek be, amelyek­ egy-egy vasúti csomópont körül egé­szen 100 mértföldig terjedő területen látták el a vi­dék árufuvarozási szükségleteit. Az új teherautók oly kitűnően beváltak, hogy ma már pl. Newyorkból 20 rendes teherautóvonal vezet Boston, Philadelphia, Bal­timore, Washington stb .felé. Ezek a teherautóvona­tok rendszeres, a vasutaktól teljesen független áru­forgalmat bonyolítanak le. Ez az áruforgalom nem nagy távolságokat jár, hanem az egyes községek egy­más közti árucseréjét elégíti ki elsősorban, szóval az u. n. »kis áruforgalomnak« megbízható, gyors lebo­nyolító közlekedési eszköze. Az amerikai­ példán okulva, bizonyára Európában is megindul majd, különösen a leromlott közlekedési viszonyok kényszerítő hatása alatt a teherautóvonatok megszervezése, melyet az államoknak új automobilgyárak felállítása, állami támo­gatások és egyéb intézkedések által kell elősegíteniük. Magyar Élelmiszer Könyv. Rubinek Gyula földmivelésügyi miniszter a mező­­gazdasági termények, termékek és cikkek hamisításá­nak tilalmazásáról szóló 1895. évi 46. törvénycikk vég­rehajtásának egységes alapokra leendő helyezése ér­dekében elrendelte a Magyar Élelmiszer Könyv (Co­dex Alimentarius Hungaricus) összeállítását, mely célra szakértőkből álló bizottságot küldött ki. Gyanta és gyantatermékek forgalma. A gyanta és gyantatermékek forgalmát a kormány 6.379/919. sz. rendeletével szabaddá tette. Ehez ké­pest gyanta, gyantaolaj, kolofónium, terpentinolaj és egyéb gyantatermékek korlátozás nélkül szabadon szál­líthatók. Valamennyi gyantatermék tehát most már szál­lítási igazolvány nélkül továbbítható. E cikkek tájékozt­­ató árát az Országos Központi Árvizsgálóbizottság állapítja meg. Pótkávé, kávépótló és kávékonzerv. Mindennemű pótkávét, kávépótlót és kávéko­nzervet csak a közélelmezési miniszternek a kereskedelem­ügyi miniszterrel egyetértésig adott engedélyével és az általuk megszabott feltételek mellett szabad elő­állítani és forgalomba hozni. Pótkávé, kávépótló és kávékonzerv csakis az engedélyezett csomagolásban hozható forgalomba. Az új rendelet a malátakávé és hadikéva előállítására és forgalombahozatalára nem vonatkozik. Keményítőkartell. A Magyar kemény­it­ő gyárak központi é­s­artási irodája r.-t. megtartott rendkívüli közgyű­lésén kimondotta a felszámolást, mivel a keményítő­gyártáshoz való nyersanyagot ma fontosabb közszük­ségleti célra kell felhasználni.

Next