Vegyi Ipar, 1921 (20. évfolyam, 1-24. szám)

1921-01-15 / 1. szám

2. oldal A termelést és iparűzést a továbbiakban is azokra kell biznni, akiknek élethivatása ez volt, akik mint polgárok szakmájuk utá­n fizették az adójukat. A meg­levő gyárak és modernizált újabb gyáraknak termelő­képessége akkora, hogy ha még egyet »grü­ndolnak«, tönkremegy az egész ipar és a vámkülföld megint diadalmasa­n fog kikerülni.­­Ezt megakadályozni eminens érdeke az országnak minden vonalon és mindenféle szakmában! A termelés nagyságát a maximumra kell emelni, ezt nem azzal érjük el, hogy a termelőhelyeket, a gyáraknak számát feleslegesen szaporítjuk, hanem a meglevőket miindenképen támogatni kell, hogy első­sorban ezek prosperálhassanak. Ezeket kell ellátni olcsó nyersáruval, hogy a nemzetközi versenyben­ alul ne maradjanak. Leghiivatottabbak csak ezek lehetnek. Ne rontsuk­­a­z ipar kilátását,­­hiszen a békésebb- kon­szolidáltabb viszonyok közepette, hamar beáll a kli­pre­du­kc­ió, amikor az árut elhelyezni alig lehet és a nyomott hangulat folytán tőkét sem lehet könnyen szerezni, amit a rossz üzletbe vagy vállalatba szanálás címén újra befektessünk. A szabadforgalom visszaállításáról is sok szó esik mostanában. Ezt a kérdést is a magunk érdeke szerint kell meg- és elbírálni­. Az importnak —­ hiszen szabad­­forgalomról leven szó — útját állni merev rendele­tekkel és törvényekkel nem lehet, de igenis oda való vámpolitikával a hazai termelést fokozni volna ,első­sorban felaadtunk. Ha ugyanazt az árut itthon lehet előállítani, ha a kvalitásban nincs kifogás, úgy kény­szerestik a­ hazai fogyasztót a hazai iparcikknek vá­sárlására. A való élethez kell alkalmazni mindent, illóolaj-, étel és öss­zem­et a gyáraknak is csak a szükséghez ké­­­st igazán létjogosultságuko­ dalmi hírek.* ' S-a értelmében a. felszólalást «mentesek, a 35. § szerint megtéritésére nem köte­­nd a szerkesztőség. -március 1. '■r és Josef a c­é 1 - jh i­g­isalétromsavnak g­á­z at a 1 á­r­a. Az elgőzösitendő salétromsavat ennen. xoa pontján túlfekvő hőmérsékletre hevített, ezen hőmér­sékletnél el nem gőzösitett és a salétromsavval szem­ben változatlan médiumba bevezetjük és ebben elgő­­zösitjük anélkül, hogy a salétromsav a gőzösitő be­rendezésnek falaival folyékony állapotban érintkezésbe kerülne. F—4262. Filipinski Mieczyslaw órásmester, Krusz­­yicában (Lengyelország). Eljárás üveg prepa­rálására verőd­ék ellen. Az olevikáliszappan, glicerin, alkohol és desztillált viz megfelelő mennyisé­geiből összeállított preparátummal porlasztás útján pa­­rod­ent, bőr vagy más anyagból való törlőruhákat im­pregnálunk és ezekkel bármifajta üveget intenzív csi­szolással preparálunk, ami a hőmérsékváltozásnál be­álló verődéket bizonyos időre megakadályozza, anél­kül, hogy az üveg átlátszóságát befolyásolná. L—4601. Lück Albert gyáros, Staffurt-Leopoldshall. Eljárás és készülék gyantának fából ter­pentinolaj­j­al való e­x­t­r­a h­á­l­á­s­á­r­a. Egy fa­darabokkal és terpentinolajjal megtöltött tartányt 140— 150 C fokra felmelegítünk, úgy hogy a viz és a ter­pentinolaj egy része gőzalakbann eltávozik, míg a visz­­szamaradó olaj a fa pórusaiba behatol és a gyantát kioldja, mire az oldatot a tartányból kibocsátjuk és az eljárást a terpentinolaj és oldott gyanta keveré­kének a tartányba való beszivattyúzása által több­ször ismételjük, amíg csak a­ lefolyó oldat fajsúlyának növekedését észleljük, végül pedig desztillált terpen­tinolajat vezetünk a tartányba, mely a gyantának ma­radékát i­s kioldja, legvégül pedig a terpentinolaj­­gyanta elegyből a terpentinolajat ledesztilláljuk. M—6820. Dr. Mayrhofer Fridrich Maximilian vegyész, Berlin. Eljárás kolloidális anyagot szol­gáltató mosószerek előállítására. Víztar­talmú vagy vízmentes, vízben oldható aluminiumsókat száraz állapotban, esetleg halványítósók hozzáadása mellett oldható vagy oldhatatlan, víztartalmú vagy víz­mentes karbonátokkal, bikarbonátokkal vagy perkar­bonátokkal keverünk. Sich!—3831. Schmid Ferenc gyárigazgató, Bécs. El­járás tetszőlegesen színezett tetőfedő­le­mezek előállítására. A lemezt, szívósságát,■ tartósságát stb. biztositó anyagokkal úgy impregnál­juk, hogy a lemez felülete szivóképes maradjon,­ vagy amennyiben a lemez pórusai az impregnálásnál meg­­telítettek, a lemezt az impregnáló folyadék részleges kisajtolása útján újból szívóképessé tesszük, mire a lemezre tetszőleges festőanyagokat szuszpenzióban tar­talmazó folyadékot viszünk fel, mely a lemezt az idő­járásnak ellentállóvá, víztaszítóvá és esetleg simuló­­ azánkovácsmester Budapest, VI. Gömb­ u. 24-26 Elvan«..­­­­. »­araknak gőzkazánok, víztar­tályok, duplikátorok, szappanfőzőüstök készítését, szerelését, ás szakszerű javítási munkálatait­­ »Aktiebolaget Effektiv« stockholmi cégnek »Eljá­rás légterekkel ellátott f­alak szigete­­­re és a hozzávaló készülékek« cimü, ■ar törzsszabadalma, valamint az ehhez­­ma üreges falak k é­s z i - ’ pótszabadalma eladó, eset­* r Dezső oki­ gé-'’■ódája, Buda­­eklődök re­­au­­­díjtalanul - Napi 500 kg. tér­szappan gyári AS berendezések nal szállíthatók Gosztonyi Gépgyár Budapest, V., Walk­o­ann­ utca 5. M. Sax bécsi szappanipari gépgyár vezérképviselete Magyarország, Jugoszlávia és Románia részére I Ipsilon olaj- és vegyi művek Városi iroda: Budapest, IV., Károly­ körút 10. Telefon: 3­1 62 fmnnflk Ferenc és cörsh olaj, zsiradék, vegyi- és ásványolaj termékek nagykereskedése. "— Szállít: mindennemű olajakat, műszaki zsiradékokat, kátrá­nyokat, vegyi termékeket, stb., stb. Budapest, VI., Teréz-körut 32. szám. Szállitj­ük tszt* kocsikenőcsöt, gépkenőcsöt, d£UEÍlíUliIV bőrzsirt, minden csomagolásban továb­bá speciális finomított olajakat. VESZÜNK üzemi célra használatlan olajak (cseppvizes üledék olajak és olajban oldódó anion festéket. INDUSTRIA VEGYÉ­SZETI MŰVEK, Lipót­ körút 92. Telefon: 150-67. P­H ük M PIRN vegyi tűzoltó készülék, olt­rob­­unmvik­uil bánó és nem robbanó égő anyagot Mátrai Antal és Társa R.-T. Budapest, VI. ker., Teréz-körút 33. szám Toilette FARBULIN Ruhafesték elsőrendű minőségben, minden színben, mindenütt kapható. Nagybani árusítás. Lerakat: Budapest, VIII., Kölcsey­ utca 6. sz. ViliQTiám­­ihiki állandóan nagy válasz- VlZldíldljUKd­ tékban tart raktáron, Farkas és Tsa Szappanformákat vasszerkezeti gyára, Budapest, VI. ker., Lehel­ utca 8. szám. IN­GROSSOLhasználj­on! 3 3 Összetétele miatti gazdaságos, a bőrt finomítja, jól 5 5 habzik, minőségileg felfilmulja a legjobb márkákat. 3 s Gyártja: GROSS J. és TSA, Budapest, IX. Halom­ u. 7. s VEGYI IPAR könnyá tevő anyagból áll és melyet a lemez meleg állapotban szív fel, ami által a festékanyagréteg­be is szárad, mimellett a második folyadék felvitele az előimpregnálástól hely és időpont tekintetében telje­sen el is különíthető. Angol-Magyar Bank R.­T. budapesti cég, mint a 68017. számú és­­Eljárás és berendezés szilárddá tett folyós égőanyagok vagy könnyen folyós szilárd égő­anyagok vagy azok keverékének elgázosítására, erő­­motorok szá­mára az ezeknél használt elgázosító el­hagyása mellett a című magyar szabadalom tulajdonosa, szabadalmának gyakorlatbavétele céljából magyar gyá­rosokkal össszeköttetést keres. Hajlandó a szabadal­mat teljesen eladni, esetleg arra gyártási engedélyeket­­adni. Bővebb felvilágosítás nyerhető: Dr. Wirkmann József és Bérczi Róbert hites szabadalmi ügyvivők irodájában, Budapest, VII.,­ Erzsébet­ körút 28. szám. Angol-Magyar Bank R.-T. budapesti cég, mint a 63558.­­számú és »Eljárás és berendezés szi­lárd alakba hozott­­szénhydrogének lámpában való elégetésére« című magyar szabadalom tulajdonosa, szabadalmának gyakorlatbavé­tele céljából magyar gyárosokkal összeköttetést keres. Hajlandó a Szabadalmat teljesen eladni, esetleg­ arra gyártási engedélyeket adni. Bővebb felvilágosítás nyerhető: Dr. Wirkmann József és Bérczi Róbert hites szabadalmi ügyvivők irodájában, Budapest, VII.,­ Erzsébet­ körút 28. szám. Angol-Magyar Bank R.-T. budapesti cég, mint az 50389. számú és »Eljárás nyersolajnak teji de­sztilláció termékeinek szilárddá té­telére« című magyar szabadalom tulajdonosa, szaba­dalmának gyakorlatbavétele céljából magyar gyárosok­kal összeköttetést keres. Hajlandó a szabadalmat tel­jesen eladni, esetleg arra gyártási engedélyeket adni. Bővebb felvilágosítás nyerhető: Dr. Wirkmann József és Bérczi Róbert hites szabadalmi ügyvivők irodájában, Budapest, VII., Erzsébet­ körút 28. szám, 1. szám Műszaki és vegyes jegyzetek. Széntermelésünk fokozása. »Hogy lehetne széntermelésünket fokozni?« címen cik­ket közölt a »Vegyi Ipar« múlt év augusztus 30-án. Jóleső érzéssel konstatáljuk, hogy a kormány meg­szívlelte a független szaksajtó tanácsait. Értesülésünk szerint ugyanis a széntermelés fokozása érdekében a szénbányák és a kormány megállapodtak abban, hogy a bányavállalatok nagyobb beruházásokat esz­közölnek főleg munkáslakások építése céljából. A »Vegyi Ipar« említett cikkében indokolt munkástöbblet elhe­lyezéséről ily módon gondoskodás történik, miáltal a széntermelést a maival szemben legalább is 25—30 százalékkal lehet növelni. Szabaddá válik az olajpogácsa forgalma. Értesülésünk szerint­­a »Vegyi Ipar« 21. számában »Növényolajipar« címen megjelent vezető cikk hatása folytán az­­olajpogácsa és extr­akciós liszt forgalma a legközelebbi jövőben fel­szabadul, aminek következménye, hogy ez az ér­tékes takarmány az eddigi nevetségesen alacsony ár helyett valódi értékének megfelelő vételáron kerül for­galomba. A szappan­ipart annyiban érinti az olaj­pogácsának és extrakciós lisztnek a Korpaköz­pont hatásköréből való kiszabadítása, mivel a meny­­nyiségileg lényegesen nagyobb olajgyártási késztermék jobb értékesítése előreláthatólag a növényolajok árának csökkenését fogja előidézni. Utazás a csont körül. A Scheidemandel-trösztnek a magyar csontfeldol­gozó gyárak elleni merényletéről sok szó esett a sajtó­ban. Mivel a csont egyik fontos szappangyártási nyersanyagnak, a csontzsirnok alapanyaga, azért ezt a­ kérdést lapunk legközelebbi számában a szappan­ipar szempontjából bírálat tárgyává fogjuk tenni. Petróleumipar. Megcsonkított hazánknak 5 petróleumgyára nyers­anyaghiány miatt szünetelnek. Mostanában érkezett ugyan 160 vagyon nyersolaj Lengyelországból, de ez elenyésző csekély finomítóink évi 15—20 ezer vagon nyersolajszükségletéhez. Emellett még hiány­­van szén­ben is. A petróleum jelenleg állami áru, amelyet a benzinnel és gázolajjal együtt finomítóink csak elosz­tanak, aráig a kenőolaj szabadforgalmi c­’­’o­n­hozatalára kell engedélyt kérnii. F az Ásványolaj ipari Sze­vasszal megszűnik és igy­­­ben a cikkekben nem lesz mivel finomítóink egynek Olajforrásokkal randomesnek, forrásokkal rendelkező küföldii ércre a közöttségben. Egyelőre nincs finomítóinkat kellő nyersanyaggal el­szinüleg még évekig leszünk kényte: a készgyártmányokat. Gyógyszerhiány Erdélyben. A »Keletmagyarország« írja: Az erdélyi magyar gyógyszerészek, noha külföldön kemikáliák nagy tö­megben állanak rendelkezésre, még ma sincsenek ab­ban a helyzetben, hogy a közönséget gyógyszerekkel elláthassák. Ennek oka elsősorban, hogy az oláh kor­mány nem kulcs szerint vámoltatja el a határon be­érkezett áruikat, hanem oly borzasztó vámköltségek mellett, hogy beszerzésük teljesen lehetetlen. Így pél­dául egyik vámhivatal 750 százalékos vámot vetett ki egy Kolozsvárra érkező kötszer-kontingensre akkor, amikor még luxuscikkekre is csak ötszörös a vám. Érdekes, hogy Ausztria a kemikáliákat jóformán vám­­mentesen engedi át és ugyanakkor Oláhország, mint befogadó, a legszédítőbb vámtételekkel sújtja ezt a különösképen szükségleti­ árut, jóllehet Oláhországban nem gyártanak kemikáliákat. Erdélyben ma nem a brüsszeli csipke, nem a lyoni selyem, nem is a párisi parfüm az igazi luxus, hanem­­ betegnek lenni. Japán festékbevitele IS*20-ban. A japán festékipar a háború alatt óriási mértékben f elérehaladt, de az európai verseny beálltával már nagy nehézségekkel küzdött. A múlt év március havában 72 gyár, vagyis az összes üzemek 65 százaléka be­­szüntette üzemét, míg a behozatal kátrányfestékek­ben 1920 első felében folytonosan emelkedett, amint az alábbi statisztikából látható: 8.265.000 yen júniusban a behozatal lényegesen apadt a gazda­sági krízis következtében. Az 1920. év első felében a festékbevitel lényeges emelkedést mutat az előző 4 év első felében való bevitelekkel szemben. Első félév 1916 Súly 383000 km­ Érték 2473600 jen 1917 204600­­ 1267400 Az 1917. év kivételével, amelyben a bevitel erős apadást mutat, az európai és amerikai festékek be­vitele 1916 óta állandó emelkedést. 1916-ban a bevitt festékek átlagos ára 6.46 yen volt 1 km­ súlyra, 1917-ben 6.19 yen, 1918-ban 6.39 yen-re emelkedett 1919-ben 5.59 yen volt, míg 1920-ban 4.75 yen-re sülyedt. , \ f Súly Érték Január 220700km­(0­0 kg.) L07 millióyen Február 259300„ 1-17 17 Március 236600 1 21P Április 259300„ 1-57 1 k Május 445600 1­ 1-88 „ ff Június 2­0000V L34 „ ff 1918 821800 „ 5241000» 1919 1202100 „ 6719000n 1920 1740900 „ 8265000„

Next