Vegyi Ipar, 1923 (22. évfolyam, 1-22. szám)
1923-01-15 / 1. szám
2. oldal nyagolható. Vámszempontból tehát az az irányadó, hogy az olajat tényleg ki kapja, milyen célra használja, mivel analytikailag ételzsírnak minősíthető zsírból vagy olajból a szappangyáros szappant is csinálhat. Az ásványolajipar anyagai még kevésbé vannak karakterizálva, minthogy megítélésüknél tisztán fizikai állandókat vesznek tekintetbe, amelyeknek viszont az alkalmazhatóság tekintetében nincs nagy jelentőségük. Azt, hogy valamely olaj égő olaj - e vagy hogy kocsikenőcs- és rovatgyártásra alkalmas-e, az analytikai adatokból bajos eldönteni. Az olajresidiumoknál még inkább kitűnik az analytikai adatok hasznavehetetlensége, hiszen gyakran előfordult, hogy azokat a vámvizsgálatnál kocsikemöcsöknek minősítették. Mi fel sem tételezzük, hogy magában az analytikai meghatározásokban volna a hiba, bár gyakran az eredet és a gyártás metódusának ismerete nélkül technológiai elemzés adatait lelkiismeretesen meg sem lehet határozni és egy komplikált anyag vizsgálatánál a meghatározandó alkatrészeket is a hasznavehetőség szempontjából kell kiválasztani. A vámvizsgálat olyan árukülönbözőségekkel foglalkozik, hogy nem akadhat vegyész, aki az összes áruféleségeket ismeri eredet, gyártás és felhasználás szempontjából, mert hiszen így minden anyaggal, mint speciális témával kellene foglalkozni és lehetetlen volna a nagyszámú analízist elvégezni. A speciális vámvizsgálati laboratórium elvben rendelkezhet ilyen készültséggel, különösen akkor, ha nagyobbszámú vegyészt alkalmazna és minden egyes szakmára speciálisan képzett vegyészeket állítana be, akik már a gyakorlatban működtek, mert a műegyetemet végzett fiatalembereknek a vámvizsgálatra való bevonása teljesen elhibázott dolog, hiszen a speciális szakképzettség ez esetben csakis a vezetésben összpontosulna. Nem lehet megoldva e kérdés azáltal sem, hogy a feljebbvitelre egyébként tudományos vizsgálatokra kiképzett, de a gyakorlati élettel semmi öszszeköttetésben nem álló tudósokkal végeztetnek áruvizsgálatokat, mint ezt pl. az Országos Chemiai Intézet, mint feljebbviteli fórumnak beiktatásával teszik. Az árvizsgáló, vámvizsgáló és felülvizsgáló vegyésznek rendelkeznie kell mindazokkal a fogásokkal is, amelyekkel a kereskedő rendelkezik, aki egyszerűen szaglással vagy tapintással megítéli gyakran, hogy az áru neki megfelelő-e vagy sem. Mivel azonban a kereskedőnek és a gyárosnak véleménye eltérő lehet a különben exaktan végzett vizsgálatok alapján kialakult hivatalos véleménytől, azt a jogot feltétlenül meg kellene neki adni, hogy az ítélet kimondásánál szakértőt nevezhessen meg, aki az ügyvédnek adott jogokkal léphessen fel vagy pedig leghelyesebb volna a vámügyi szakbíróság létesítése, amelyben legalább felerészben a gyakorlat által képzett és az érdekeltségek által kiküldött tagok foglaljanak helyet. Dideregnek fáznak. . . — Védjegyintézményünk rendezése. — Ha államháztartásunk gazdálkodását figyelem, eszembe jut egykori ezredesem, ki a férfiúi erényekben és tulajdonságokban pazar mértékben bővelkedett: gyönyörű szép szál férfi, bátor, kemény katona, tiszteletet parancsoló előkelő fellépés és mindenkit megnyerő finom modor. Csak egy gyengéje volt, hogy minden áron takarékos akart lenni, de éppen ebben volt valóságos antitalentum, így pl. szolgáját, a napi teendők elvégzése után, azzal foglalkoztatta, hogy gyufaszálakat hoszszukban kettéhasitson és igy a gyufák számát megduplázza. Ezekkel a hasított gyufaszálakkal aztán ezredes uram a legfinomabb havanna szivarokra gyújtott, melyekből elfüstölt naponta vagy húszat. Az ezred háztartásában is egész sorát eszelte ki az ily takarékossági fogásoknak, amiknek eredménye az volt hogy a mi ezredünk élt legtakarékosabban, de egyúttal legdrágábban is. Hasonló mederben folyik államháztartásunk gazdálkodása: túlzott takarékosság helytelen oldalon és kicsinyes dolgokban, míg más oldalon gavalléros gesztussal súlyos milliókat ejtenek el. Az iskolák, takarékossági szempontból, rosszul fűtve és sok hivatalos helyiség teljesen fűtés nélkül. A napokban a Szabadalmi Biróság levéltárában jártam. Belépésemkor kalapomat tisztességtudóan leemeltem, mire az egyik tisztviselő barátságosan biztatott, hogy csak hagyjam a kalapot a fejemen, mert megfázom. Igaza volt, mert a közel 200 m2 terjedelmű teremben két kis vaskályhában néhány parázs készül kialudni és így ez óriási helyiségben oly dermesztő hideg van, hogy mindenki sietve távozik. A levéltár főnöke még valahogy bírja, mert munkaköre folytonos sürgés-forgásra kényszeríti, de akik ülő munkát végeznek, azok bizony megszenvednek. Az egyik asztalnál egy göndörhajú férfi gyönyörű kaligráfiával szabadalmi okmányokat állít ki, de ezt a munkát csak úgy bírja, hogy minden sor után leheletével melengeti ujjait. A másik asztalnál egy finom arcú asszonyka a díjfizetések nyilvántartásának súlyos munkáját csak úgy tudja elvégezni, hogy lábait pokrócokba burkolva tartja. Fenn az emeleten a bírák mind VEGYI IPAR összébb és összébb húzódnak, ketten-hárman egy szolbába és ily türhetlen viszonyok között végzik idegölő és súlyosan felelős, nehéz munkájukat. Pedig kár, hogy most, midőn a Szabadalmi Bíróság műszaki vezetés alá kerülvén, egészséges vérkeringést kezd kapni, életerejét mostoha takarékossággal alákötik. Ez nem gazdálkodás, mert a nagystílű gazdász nem elégszik meg a szimpla fukarkodással, hanem a bevételt törekszik fokozni. Ezt kellene az államnak is tennie, de nem az eddigi, sablonos árdrágítással, hanem onnan kell szedni a szükséges többletet, ahonnan az könnyen teljesíthető, főleg pedig a külföldtől. Itt van pl. a védjegyintézményünk, mely valósággal nevetséges bevételi alapokon nyugszik. Egy magyar védjegy belajstromozása a 10 évre szóló illetékekkel együtt kétszáz koronába kerül, vagyis annyiba, mint pl. 5 drb középfinomságú szivar. A védjegyoltalom csak a jobb kereskedőnek vagy gyárosnak kell és ezt megkapja 10 évre 5 szivarért. De nemcsak a magyar gyáros részesül ebben az egyedülálló olcsóságban, hanem az állam, mely nekünk itthon napról-napra mindent drágít, az amerikai milliárdosnak is 5 dib trabucco szivarért (vagy amerikai pénzen 8 centért) adja a 10 évre szóló védjegyoltalmat. De még ennél is olcsóbban kapja az osztrák fél, mert az ő osztrák védjegye Magyarország területén is érvényes és így a magyar védjegyet teljesen ingyen kapja. Igaz ugyan, hogy ez viszonosságon alapszik, de minthogy a ma-gyar védjegyek száma az osztrák védjegyek számához képest elenyészően csekély, úgyszólván nulla, az in- gyenes védjegyoltalmat lényegében csak az osztrákok élvezik. Vannak osztrák vállalatok, melyeknek több százra menő védjegyük van belajstoromozva és noha Ausztriával minden közösségünk megszűnt, ezek az osztrák védjegyek a védjegyügy rendezésének hanyag késedelmezése folytán nálunk még mindig ingyenes védelemben részesülnek. Elébe akarok vágni azon esetleges ellenvetésnek, hogy a védjegyügyet a nyugatmagyarországi kérdés stb. miatt késedelmező kereskedelmi szerződéssel együtt fogják rendezni. Egészen biztos, ha ez a védjegyügy annyira osztrák érdek volna, mint amennyire magyar érdek, az osztrákok ezt már régen kiemelték volna a kereskedelmi szerződés komplexumából és külön sürgősen rendezték volna. Nem akarom az olvasót számokkal fárasztani, de magam megejtettem egy hozzávetőleges, nem is optimisztikus számítást. Ennek eredménye, hogy az imént említett védjegyügy rendezése, kapcsolatban a lajstromozási illetékeknek észszerű felemelésével, oly bevételt jelentene, melyből Budapest összes iskoláit és közhivatalait bőségesen lehetne fűteni és még megmaradna a millióknak oly feleslege, mellyel több kulturális hiány pótolható volna. Csakhogy az erre vonatkozó akták valószínűleg ujjnyi vastagságú porral ellepve valamely íróasztal fiókjában hevernek, mi csak tovább hasogatjuk a gyufaszálakat és mellette finom havanna szivarokat szívünk, nem törődve azzal, hogy sokan, nagyon sokan, dideregnek és fáznak... és talán éheznek is! ... Vegyész nőtlen 8 évi laboratóriumi és üzemi gyakorlattal, jó analytikus, a vas-, fém-, vegyi-, olaj-, zsiradék- és szappaniparban nagy jártassággal állását változtatná. Szives megkeresések „Alkalmas“ jelige alatt a kiadóba kéretnek. Fiatal vegyész jó szakképzettséggel és kereskedelmi érzékkel, egy a készülékszakma bevezetett vállalatához kerestetik. A magyar és német nyelv tudása feltétel. Ajánlatok fizetési igény megjelölésével „Állandó állás“ jeligére a kiadóhivatalba kéretnek. Lakk- és festékszakmában a németországi és ausztriai gyárakban kitűnő gyakorlatot szerzett ( üzemvezető-vegyészakkfőző-mester), ki az összes ipari és kereskedelmi lakkok, kencék olaj- és porfestékek, föld- és vegyifestékek gyártásában és efajta üzemek berendezésében teljesen perfekt, megfelelő állást keres. Szives megkeresések „Megbízható“ jelige alatt a lap kiadóhivatalába kéretnek. Godra Sándor és Fia szesz- és vegyészeti gyár berendező-vállalata Budapest, IX., gróf Hailer-u. 4. — Telefonhívo: József 10—12 Desztillátorok, vácuumkészülékek, extrahálók, gőzüstök, pálinka-/ mosó- és egyéb üstök stb. stb. T1HIIII ■■■! MWIIlllllllWIliWÉ i 11—iiM—Bii■ .........................— ■ ■■■ L szám. Legújabb vívmányok a vegyi ipar terén. Dubicsay René állami gyufagyári mérnök, Páris. Nedvességnek ellenálló gyufák gyártása. Ismeretes, hogy a gyufafejek anyaga részben gyúlékony anyagból (mint foszfor, foszforszulfid, káliumklorát) és semleges anyagokból (mint üvegpor, cinkfehár, okker) áll. Jelenleg ezeket az anyagokat összekeverik és ragasztóanyag, gummi vagy enyv segélyével a gyufaszálra erősítik. Megszárítás után ezek az anyagok a szál végén a gyufafejet képezik, amely alkalmas arra, hogy vagy bármely tárgyon vagy külön dörzsfelületen való dörzsölés folytán meggyűljön. Ennek az eljárásnak hátránya, hogy az eddig alkalmazotti különböző ragasztóanyagok többé-kevésbé érzékenyek a nedvesség behatására. A légköri nedvesség behatása alatt a gyufafej meglágyul és a gyufa nem gyulad meg többé. Fenti cég találmányának célja a légköri nedvesség hatására érzéketlen gyufafejek készítése. A ragasztóanyag egy phenolos hatású testből és egy aldehydből álló keverék kondenzálási termékéből áll. Tudjuk, hogy a phenol és aldehyd, nevezetesen a hangyasavas aldehyd, amely hatása alatt reagálnak és kemény és oldhatatlan anyagokat választanak ki megfelelő katalizátorok, alkálik, savak jelenlétében. Az új eljárás abban áll, hogy a gyufafejet képező ható és közömbös anyagokat összekeverjük és az abból készült gyufafejet a fenti reakciótermékek segélyével ragasztjuk a gyufaszálra. Példa kedvéért megadjuk a paszta egyik lehetséges összetételét: Resorcin 15 rész, formol (kereskedelmi oldat) 15 rész, szóda (20 k g6-os NaOH- oldat) 14 rész, káliumklorát 25 rész, üvegpor 21 rész. Gugliemini Gaetano gyáros, Bologna. Eljárás a takányokban lévő víz befagyásának meggátlására szolgáló szer előállítására. A szer alkalmazása főleg automobilok, repülőgépek, léghajók, motorcsónakok motorjainál bú különös fontossággal, minthogy télen a motoroknál üzemen kívül gyakran befagynak a víztartályok és ennek következtében megrepednek. Ezenkívül számos alkalmazási lehetősége van a szernek az ipari életben. A szer készítésénél 10%-os kémiailag tiszta klórkalciumoldatot tisztított glicerin 5°/o-os oldatával tetszés szerinti hőmérsékletnél összekeverünk és a nyert keveréket átszűrjük. Szűrőül olajpogácsának hamuját használjuk. 100 kg hamun 100 liter folyadékot szűrünk át. Az átszűrt folyadék képezi a fagyásgátló szert. 50 liter vízhez 5 litert öntünk a szerből. Metallwerke Hubert Haselberger & Co Phym m. Spitalban. Eljárás aluminium, nélve alumi-' niumdaS ötvözetrészek autogén hegesztésére. Az eljárás abban áll, hogy: 3 illesztendő aki mintkét alkáli borátoknak, szilikátoknak, a földet’ kioridjaiknak, foszfátoknak, arprokénsav sóinak tonak,teknek keverékével trintjük be, vagy pedig ezt a keveréket vízzel péppé alakítjuk és paszta gyanánt a hegesztési helyre kenjük, mire az egyesítendő anyag erősségének megfelelő aluminiumpálca segélyével erős szórólánggal (acetilén-oxigénnel vagy oxigén és hidrogénnel) az összeköttetést létesítjük. Hutter József vegetálművek, szappanos növényzsírgyárak r.-t., Budapest. Eljárás olajoknak és zsíroknak egyidejű finomítására és közömbösítésére. A találmány az olajoknak és zsíroknak egyidejű finomítását és közömbösítését oly módon teszi lehetővé, hogy nemcsak festőanyagoktól, nyálkáktól és fehérjéktől mentes olajokat és zsírokat, hanem értékes maradékokat is kapunk. E célból oly közömbösítő szer oldatát alkalmazzuk, mely egyúttal oxidálószer i, vagy pedig oly oldatot használunk, mely egyidejűleg közömbösítő szert és oxidáló szert tartalmaz. Az első esetre példa nátriumszuperoxidnak vagy nátriumperkarbonátnak oldata, a másodikra pedig oly oldat, mely nátron lúgot és hidrogénszuperoxidot tartalmaz. Minthogy a nátriumszuperoxid hatása úgy magyarázható, hogy az először nátron lúgra és hidrogénszuperoxidra, ez pedig vízre és oxigénre bomlik, míg a nátriumperkarbonát hatásának magyarázatául feltesszük, hogy az először nátron lúggá, szénsavvá és hidrogénszuperoxiddá, utóbbi pedig vízzé és oxigénné bomlik, ezen sók hatása és egy nátronlúg-hydrogénszuperoxidoldat hatása között elvi különbség nincs. A legtöbb esetben nátriumszuperoxid alkalmazása mutatkozik célszerűnek. Természetesen a nátronlugnak és nátriumszuperoxidnak keverékét is alkalmazhatjuk, mert a lényeg végeredményben mindig az, hogy nátronlug és oxigén egyidejűleg hatnak. Klug József gépszerkesztő, Erzsébetfalva. Eljárás szilárd szappanok színes csinosítására. A szappan a mintának megfelelő színes rudacskákból tervszerű csoportosítás útján összerakott és dugattyús hengerben langyos állapotban egy tömör darabbá préselt rúdból vagy festett falu résekkel ellátott és azután tömörré préselt anyagból készül. Dr. Moskovits Miklós vegyészmérnök, Nagyvárad. Eljárás élesztő gyártására. Ha az élesztőgyártást oly cukortartalmú oldatokban foganatosítjuk, melyek az élesztősejtek táplálására szolgáló nitrogént kizárólag vagy főképpen ammóniumsók, illetve aminovagy amidsók alakjában tartalmazzák, úgy nagy termelési hányad elérése végett az erjesztést szellőzés mellett neutrális vagy gyengén savanyú oldatban kell foganatosítani, mimellett a szabad savtartalomnak nem szabad 0.3 cm3 normáikig fölé emelkednie 20 cm3 cefre- kőszénkátrány, szurok, facement, olaj, carbolineum Schlesinger L. és Társa, Budapest, VI., Mohács utca 5. Központ: Wien, I., Oberdonaustrasse 91. : Fiókok: Berlin, Bukarest, Belgrád, Varsó, Krakó. Hordó- és kádár-ipartelep Mandél !• Vesz és elad petroleumos és olajos hordókat. Elvállalja boros, pálinkás, sörös szeszes, petróleumos, olajos, zsiradékos és mindennemű hordók és kádak kijavítását. Elvállalja petróleum, ásvány-, kenőolajok és mindenfajta hasonló áruk lefejtését és tárolását így helyben, mint vidéken. Iroda: Budapest, IX., Ráday u. 60. Telep: IX. Dandár u. 26. Telefon József 42 —Hl