Vegyi Ipar, 1923 (22. évfolyam, 1-22. szám)

1923-01-15 / 1. szám

2. oldal VEGYI IPAR L szám. nyagolható. Vámszempontból tehát az az irányadó, hogy az olajat tényleg ki kapja, milyen célra használja, mivel analytikai- lag ételzsirnak minősíthető zsírból vagy olajból a szappangyáros szappant is csi­nálhat. Az ásványolajipar anyagai még ke­vésbé vannak karaktejrizálva, minthogy megítélésüknél tisztán fizikai állandókat vesznek tekintetbe, amelyek­nek viszont az alkalmazhatóság tekintetében nincs nagy jelentőségük. Azt, hogy valamely olaj é g ő o 1 a j - e vagy hogy kocsikenőcs- és tovotgyár­tási- a alkalma s-e, az analytikai adatok­ból bajos eldönteni. Az olajresidiumoknál még inkább kitűnik az analytikai adatok hasznavehetetlen­sége, hiszen gyakran előfordult, hogy azokat a vám- vizsgálatnál kocsikeinöcsöknek minősítették. Mi fel sem tételezzük, hogy magában az analytikai meghatározásokban volna a hiba, bár gyakran az eredet és a gyártás metódusának ismerete nélkül tech­nológiai elemzés adatait lelkiismeretesen meg sem lehet határozni és egy komplikált anyag vizsgálatánál a meghatározandó alkatrészeket is a hasznavehetőség szempontjából kell kiválasztani. A vámvizsgálat olyan árukülönbözőségekkel foglalko­zik, hogy nem akadhat vegyész, aki az összes árufélesé­geket ismeri eredet, gyártás és felhasználás szempont­jából, mert hiszen igy minden anyaggal, mint speciális témával kellene foglalkozni és lehetetlen volna a nagy­számú analyzist elvégezni. A speciális vámvizsgálati laboratórium elvben ren­delkezhet ilyen készültséggel, különösen akkor, ha na- gyobbszámu vegyészt alkalmazna és minden egyes szakmára speciálisan képzett vegyészeket állítana be, akik már a gyakorlatban működtek, mert a műegyete­met végzett fiatalembereknek a vámvizsgálatra való bevonása teljesen elhibázott dolog, hiszen a speciális szakképzettség ez esetben csakis a vezetésben össz­pontosulna. Nem lehet megoldva e kérdés azáltal sem, hogy a feljebbvitelre egyébként tudományos vizs­gálatokra kiképzett, de a gyakorlati élettel semmi ösz- szeköttetésben nem álló tudósokkal végeztetnek áru- vizsgálatokat, mint ezt pl. az Országos C h e m i a i Intézet, mint feljebbviteli fórumnak beiktatásával teszik. Az árvizsgáló, vámvizsgáló és felülvizsgáló vegyész­nek rendelkeznie kell mindazokkal a fogásokkal is, amelyekkel a kereskedő rendelkezik, aki egyszerűen szaglással vagy tapintással megítéli gyakran, hogy az áru néki megfelelő-e vagy sem. Mivel azonban a ke­reskedőnek és a gyárosnak véleménye eltérő lehet a különben exaktan végzett vizsgálatok alapján kialakult hivatalos véleménytől, azt a jogot feltétlenül meg kel­lene neki adni, hogy az ítélet kimondásánál szakértőt nevezhessen meg, aki az ügyvédnek adott jogokkal léphessen fel vagy pedig leghelyesebb volna a v á m- ügyi szakbiróság létesítése, amelyben legalább felerészben a gyakorlat által képzett és az érdekeltségek által kikül­dött tagok foglaljanak helyet. Dideregnek fáznak. . . — Védjegyintézmenyünk rendezése. — Ha államháztartásunk gazdálkodását figyelem, eszembe jut egykori ezredesem, ki a férfiúi erényekben és tu­lajdonságokban pazar mértékben bővelkedett: gyönyörű szép szál férfi, bátor, kemény katona, tiszteletet pa(- rancsoló előkelő fellépés és mindenkit megnyerő finom modor. Csak egy gyengéje volt, hogy minden áron ta­karékos akart lenni, de éppen ebben volt valóságos antitalentum. így pl. szolgáját, a napi teendők elvég­zése után, azzal foglalkoztatta, hogy gyufaszálakat hosz- szukban kettéhasitson és igy a gyufák számát meg;- duplázza. Ezekkel a hasított gyufaszálakkal aztán ez­redes uram a legfinomabb havanna szivarokra gyújtott, melyekből elfüstölt naponta vagy húszat. Az ezred ház­tartásában is egész sorát eszelte ki az ily takarékossági fogásoknak, amiknek eredménye az volt hogy a mi ezrediink élt legtakarékosabban, de egyúttal legdrá­gábban is. Hasonló mederben folyik államháztartásunk gazdál­kodása: túlzott takarékosság helytelen oldalon és ki­csinyes dolgokban, mig más oldalon gavalléros gesz­tussal súlyos milliókat ejtenek el. Az iskolák, takarékos- sági szempontból, rosszul fütve és sok hivatalos he­lyiség teljesen fűtés nélkül. A napokban a Szabadalmi Biróság levéltárában jártam. Belépésemkor kalapomat tisztességtudóan leemeltem, mire az egyik tisztviselő; barátságosan biztatott, hogy csak hagyjam a kalapot a fejemen, mert megfázom. Igaza volt, mert a közel 200 m2 terjedelmű teremben két kis vaskályhában né­hány parázs készül kialudni és igy ez óriási helyiség­ben oly dermesztő hideg van, hogy mindenki sietve távozik. A levéltár főnöke még valahogy bírja, mert munkaköre folytonos sürgés-forgásra kényszeríti, de akik ülő munkát végeznek, azok bizony megszenvednek. Az egyik asztalnál egy göndörhaju férfi gyönyörű kali- grafiával szabadalmi okmányokat állít ki, de ezt a munkát csak úgy birja, hogy minden sor után lehele­tével melengiti ujjait. A másik asztalnál egy finom arcú asszonyka a díjfizetések nyilvántartásának súlyos mun­káját csak úgy tudja elvégezni, hogy lábait pokró­cokba burkolva tartja. Fenn az emeleten a bírák mind összébb és összébb húzódnak, ketten-hárman egy szo- j bába és ily türhetlen viszonyok között végzik idegölő | és súlyosan felelős, nehéz munkájukat. Pedig kár, hogy | most, midőn a Szabadalmi Biróság műszaki vezetés | alá kerülvén, egészséges vérkeringést kezd kapni, élet­erejét mostoha takarékossággal alákötik. Ez nem gazdálkodás, mert a nagystílű gazdász nem elégszik meg a szimpla fukarkodással, hanem a bevé­telt törekszik fokozni. Ezt kellene az államnak is ten­nie, de nem az eddigi, sablonos árdrágítással, hanem onnan kell szedni a szükséges többletet, ahonnan az könnyen teljesíthető, főleg pedig a külföldtől. Itt van pl. a védjegyintézményünk, mely valósággal nevetséges bevételi alapokon nyugszik. Egy magyar védjegy belajstromozása a 10 évre szóló illetékekkel együtt kétszáz koronába kerül, vagyis annyiba, mint pl. 5 drb középfinomságu szivar. A védjegyoltalom csak a jobb kereskedőnek vagy gyárosnak kell és ezt megkapja 10 évre 5 szivarért. De nemcsak a magyar gyáros részesül ebben az egyedülálló olcsóságban, ha­nem az állam, mely nekünk itthon napról-napra min­dent drágít, az amerikai milliárdosnak is 5- drb tra- bucco szivarért (vagy amerikai pénzen 8 centért) adja a 10 évre szóló védjegyoltalmat. De még ennél is ol­csóbban kapja az osztrák fél, mert az ő osztrák véd­jegye Magyarország területén is érvényes és igy a magyar védjegyet teljesen ingyen kapja. Igaz ugyan, hogy ez viszonosságon alapszik, de minthogy a ma- j gyár védjegyek száma az osztrák védjegyek számához j képest elenyészően csekély, úgyszólván nulla, az in- \ gyenes védjegyoltalmat lényegében csak az osztrákok élvezik. Vannak osztrák vállalatok, melyeknek több százra menő védjegyük van belajstoromozva és noha Ausztriával minden közösségünk megszűnt, ezek ai osztrák védjegyek a védjegyügy rendezésének hanyag késedelmezése folytán nálunk még mindig ingyenes vé­delemben részesülnek. Elébe akarok vágni azon eset­leges ellenvetésnek, hogy a védjegyügyet a nyugah- magyarországi kérdés stb. miatt késedelmező kereske­delmi szerződéssel együtt fogják rendezni. Egészen biz­tos, ha ez a védjegyügy annyira osztrák érdek volna, mint amennyire magyar érdek, az osztrákok ezt már régen kiemelték volna a kereskedelmi szerződés komp­lexumából és külön sürgősen rendezték volna. Nem akarom az olvasót számokkal fárasztani, de magam megejtettem egy hozzávetőleges, nem is op- timisztikus számítást. Ennek eredménye, hogy az imént emlitett védjegyügy rendezése, kapcsolatbán a lajstro­mozási illetékeknek észszerű felemelésével, oly bevételt jelentene, melyből Budapest összes iskoláit és köz­hivatalait bőségesen lehetne fűteni és még megmaradna a millióknak oly feleslege, mellyel több kulturális hiány pótolható volna. Csakhogy az erre vonatkozó akták valószínűleg ujjnyi vastagságú porral ellepve valamely íróasztal fiókjában hevernek, mi csak tovább hasogatjuk a gyufaszálakat és mellette finom havanna szivarokat szivünk, nem tö­rődve azzal, hogy sokan, nagyon sokan, dideregnek' és fáznak... és talán éheznek is! Y...i Vegyész nőtlen 8 évi laboratóriumi és üzemi gyakorlattal, jó analytikus, a vas-, fém-, vegyi-, olaj-, zsiiadék- és szappan-iparban nagy jártassággal álSásái változtatná. Szives megkeresések „Alkalmas“ jelige alatt a kiadóba kéretnek. Fiatal vegyész jó szakképzettséggel és kereskedelmi érzékkel, egy a készülénszakma bevezetett vállalatához kerestetik. A magyar és német nyelv tudása feltétel. Ajánlatok fizetési igény megjelölésével „Állandó állás“ jeligére a kiadóhivatalba kéretnek. Lakk- és festékszakmáhan I németországi és ausztriai gyárakban kitűnő gyakorlatot szerzett ! üzemvezető-vegyész | hakkfőző-mester), ki az összes ipari és kereskedelmi lakkok, kencék j olaj- és porfestékek, föld- és vegyifesfékek gyártásáhan ésefajta üzemek berendezésében teljesen perfekt, megfelelő állási keres, j Szives megkeresések „Megbízható“ jelige alatt a íap kiadóhivatalába kéretnek. Godra Sándor és Fia szesz- és vegyészeti gyár berendező-vállalata Budapest, IX., Qróf Hailer-ti. 4. — Telefonliivo: József tO—12 Desztiílátorok, vacuumkészülékek, extrahálók, gőzüstök, pálinka-/ mosó- és egyéb üstök slb. stb. T1HIIII ■■■! MWIIlllllllWIliWÉ i 11—iiM—Bii■ .........................— ■ ■■■ L egújabb vívmányok a vegyi ipar terén. Dubrisay René állami gyufagyári mér­nök, Páris. Nedvességnek ellenálló gyufád gyáríása. Ismeretes, hogy a gyufafejek anyaga részben gyúlé­kony anyagból (mint foszfor, foszforszulíid, káliumklo- rát) és semleges anyagokból (mint üvegpor, cinkfehár, okker) áll. Jelenleg ezeket az anyagokat összekeverik és ragasztóanyag: gummi vagy enyv segélyével a gyufaszálra erősitik. Megszáritás után ezek az anya­gok a szál végén a gyufafejet képezik, amely alkal­mas arra, hogy vagy bármely tárgyon vagy külön dörzsfelületen való dörzsölés folytán meggyűljön. En­nek az eljárásnak hátránya, hogy az eddig alkalmazotti különböző ragasztóanyagok többé-kevésbé érzékenyek a nedvesség behatására. A légköri nedvesség behatása alatt a gyufafej meglágyul és a gyufa nem gyulád meg többé. Fenti cég találmányának célja a légköri nedf- vesség hatására érzéketlen gyufafejek készítése. A ra­gasztóanyag egy phenolos hatású testből és egy al~ dehydből álló keverék kondenzálási termékéből áll. Tud­juk, hogy a phenol és aldehyd, nevezetesen a hangya- sav-as aldehyd, amely hatása alatt reagálnak és ke­mény és oldhatatlan anyagokat választanak ki megfe­lelő katalizátorok: alkálik, savak jelenlétében. Az uj eljárás abban áll, hogy a gyufafejet képező ható és közömbös anyagokat összekeverjük és az abból készült gyufafejet a fenti reakciótermékek segélyével ragaszt­juk a gyufa szálra. Példa kedvéért megadjuk a paszta egyik lehetséges összetételét: Resorcin 15 rész, formol (kereskedelmi oldat) 15 rész, szoda (20<yo-os NaOH- oldat) 14 rész, káliumklorát 25 rész, üvegpor 21 rész. Gug lie! mini Gaefano gyáros, Bologna. El­járás a tariányokban lévő víz befagyásának meggátlá- sára szolgáló szer előállítására. A szer alkalmazása fő­leg automobilok, repülőgépek, léghajók, motorcsónakok motorjainál bú különös fontossággal, minthogy télen a motoroknál üzemen kívül gyakran befagynak a víz­tartályok és ennek következtében megrepednek. Ezen­kívül számos alkalmazási lehetősége van a szernek az ipari életben. A szer készítésénél 10%-os kémiailag tiszta klórkálciumoldatot tisztított glicerin 5°/o-os ol­datával tetszésszerinti hőmérsékletnél összekeverünk es a nyert keveréket átszűrjük. Szűrőül olajpogácsának hamuját használjuk. 100 kg hamun 100 liter folyadékot szűrünk át. Az átszűrt folyadék képezi a fagyásgátló szert. 50 liter vizhez 5 litert öntünk a szerből. Metall werke Hubert Haselberger & Co Phyrn m. Spitalban. Eljárás aluminium, iiPlve slumi-' niumdüS ötvözetrészek autogén hegesztésére. Az m el­járás abban áll, hogi; 3 Illesztendő akimini' két alkáli borátoknak, szilikátoknak, a földe1’ kioridjairiak, foszfátoknak, a rpr okén.sav sóinak to na», teknek keverékével tíintjüK be, vagy pedig ezt a keve­réket vízzel péppé alakítjuk és paszta gyanánt a he­gesztési helyre kenjük, mire az egyesítendő anyag erős­ségének megfelelő aluminiumpálca segélyével erős szu- rólánggal (acetilén-oxigénnel vagy oxigén és hidro­génnel) az összeköttetést létesítjük. Hutter József vegetálmüvek, szappan­os növényzsirgyárak r.-t., Budapest. Eljárás ola­joknak és zsíroknak egyidejű finomítására és közömbö­sítésére. A találmány az olajoknak és zsíroknak egyidejű finomítását és közömbösítését oly módon teszi lehetővé, hogy nemcsak festőanyagoktól, nyálkáktól és fehér­jéktől mentes olajokat és zsírokat, hanem értékes ma­radékokat is kapunk. E célból oly közömbösítő szer oldatát alkalmazzuk, mely egyúttal oxidálószer i§ vagy pedig oly oldatot használunk, mely egyidejűleg kö­zömbösítő szert és oxidáló szert tartalmaz. Az első esetre példa nátriumszuperoxidnak vagy nátriumper- karbonátnak oldata, a másodikra pedig oly oldat, mely nátron lúgot és hidrogénszuperoxidot tartalmaz. Mint­hogy a nátriumszuperoxid hatása úgy magyarázható, hogy az először nátron lúgra és hidrogénszuperoxidra, ez pedig vízre és oxigénre bomlik, mig a nátrium- perkarbonát hatásának magyarázatául feltesszük, hogy az először nátron lúggá, szénsavvá és hidrogénszuper- oxiddá, utóbbi pedig vizzé és oxigénné bomlik, ezen sók hatása és egy nátronlug-hydrogénszuperoxidoldat hatása között elvi különbség nincs. A legtöbb esetben nátriumszuperoxid alkalmazása mutatkozik célszerűnek. Természetesen a nátronlugnak és nátriumszuperoxidnak keverékét is alkalmazhatjuk, mert a lényeg végered­ményben mindig az, hogy nátrontug és oxigén egyide­jűleg hatnak. Klug József gépszerkesztő, Erzsébetfalva. Eljárás szilárd szappanok színes csinosítására. A szapr pan a mintának megfelelő szines rudacskákból terv­szerű csoportosítás utján összerakott és dugattyuss hen­gerben langyos állapotban egy tömör darabbá préselt rúdból vagy festett falu résekkel ellátott és azután tömörré préselt anyagból készül. Dr. Moskovits Miklós vegyészmérnök, Nagyvárad. Eljárás élesztő gyárfására. Ha az élesztő- gyártást oly cukortartalmú oldatokban foganatosítjuk, melyek az élesztősejtek táplálására szolgáló nitrogént kizárólag vagy főképpen ammóniumsók, illetve amin^- vagy amidsók alakjában tartalmazzák, úgy nagy ter­melési hányad elérése végett az erjesztést szellőzés mellett neutrális vagy gyengén savanyu oldatban kell foganatosítani, mimellett a szabad savtartalomnak nem szabad 0.3 cm3 normáikig fölé emelkednie 20 cm3 cefre­Kőszénkátrány, szurok, facement, olaj, carbolineum Schlesinger S. és Társa, Budapest, VI., Mohács-utca 5. Központ: Wien, I!., Oberdonaustrasse 91. : Fiókok: Berlin, Bukarest, Belgrad, Varsó, Krakó. Hordó- és kádár-ipartelep Manciéi !• Vesz és elad petroleumos és olajos hordókat. Elvállalja boros, pálinkás, sörös szeszes, petroleumos, olajos, zsiradékos és mindennemű hordók és kádak kijavítását. Elvállalja petróleum, ásvány-, kenőolajok és mindenfajta hasonló áruk lefejtését és tárolását í gy helyben, mint vidéken. Iroda: Budapest, IX., Ráőay-u. 60. Telep: IX. Dandár-u. 26. Telefon József 42 —Hl

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék