Vegyi Ipar, 1924 (23. évfolyam, 1-24. szám)

1924-01-15 / 1. szám

2. oldal fizikai és kémiai laboratóriumában minden egyes gyár­tási periódusból származó termékét állandóan a leg­szigorúbb kém­iai vizsgálattal és ezenkívül gyakorlati próbákkal is ellenőrzi. A gyár termékei a vizsgálatok szerint a legszigorúbb próbákat is teljesen megállják. A Vegyvizsgálat szerint nyomokban mutatkozó ned­vességtől eltekintve, úgyszólván vegytiszta a Smelting r.-t. cinkfehérje, amelynek cinkoxidtartalm­a 99,8°/o, q­lóo/o-os hideg sósavban maradék nélkül, teljesen ol­dódik, a reakciók során sem vas,, sem ólom, sem réz, sem ón nem mutatható ki benne és a mennyileges vizsgálat szerint tisztán cinkoxidból áll, ellenben szén­savas cinktől mentes. E kifogástalan kémiai sajátságok mellett a termék fizikai tulajdonságai is elsőrendűek. A­ cik­kfehér színe hófehér, fajsúlya a megállapítások szerint 10°/o-kal kisebb az eddig legkiválóbbnak mon­dott csehországi, peterswaldi vagy Dudek-féle 00-ás cinkfehérnél, ami egyszersmind a legfinomabb szem­nagyság és abszolút könnyűség mellett bizonyít, a gyakorlati próbák szerint pedig a termék fedőképességei oly nagyfokú, ami egyébként a szem finomságának is következménye, hogy a tökéletesen fedő réteg előállí­tását a leggazdaságosabban biztosítja. Ez egyébként a termék szemcséinek finom eloszlásánál és az áru tisztaságánál fogva magától értődik. A gyár állandóan végez összehasonlító próbákat termékének színállandó­­sága és ellenállóképessége tekintetében és e vizsgála­tok eredménye azt bizonyítja, hogy a kénhidrogén­­gázok behatásának a Smelting r.-t. terméke az összes külföldi gyártmányokkal szemben nagyobb mértékben képes ellentállni és enyhe sárgulása sokkal később kö­vetkezik be, mint bármely más külföldi gyártmányé. Ezek a sajátságok biztosítják, hogy a Smelting r.­t. cinkfehérgyártmánya bármely ipari célra tökéletesen fel­használható. A mázolóiparban, a lakkiparban, ezen­kívül a kényes igényekkel jelentkező gummi- és karton­nyomóiparban, púdergyártásban, továbbá a gyógyászat­ban a gyár legfinomabb minőségű termékei feltétlenül megállják a helyüket. A gyár termelőképessége e ki­váló minőségű áruból igen tekintélyes. Most épült má­sodik kemencéjének üzembeállítása után a Smelting r.-t. gyártelepén naponként 60­0 cinkfehéret tud már elő­állítani és ez az évenként kb. 200 vagonra rugó ter­melés oly tekintélyes a mi jelenlegi csekély fogyasz­tásunk mellett, hogy a gyár szükségképpen a nagy­­arányú külföldi kivitelre van utalva. A gyár kifogás­­­talan termékei iránt már eddig is nagy a kereslet és a belföldi fogyasztás nagy előszeretettel használja a kitűnő gyártmányt és nagyon sajnálatos, hogy gyöke­rében elhibázott devizapolitikánk kö­vetkeztében a külföldi kivitel fellendü­lése nem következhetik be mindaddig, amíg a devizabeszolgáltatás mai tart­hatatlan rendszere meg nem változik, pedig a gyár terméke iránt az érdeklődés külföldről is igen jelentékeny. A Smelting r.­t. üzemét természetesen nem szándé­kozik csupán a cinkfehér gyártására szorítani, hanem fokozatosan ki akarja építeni gyártelepét a cinkfeldol­gozás egész üzemkörére. A nyersfémhulladékok öm­­lesztése során származó fémhulladékokat, amelyek je­lentékeny mennyiségű rezet tartalmaznak, csapágyfém és más ötvözetek gyártására fogja felhasználni és ezt az üzemágát is rövid időn belül ki fogja építeni. A tisztított cink elgőzölésekor a kemencékből kikerülő cinkhamut pedig előzetes redukció és újabb oxidáció útján cin­kszarka gyártására fogja fölhasználni, amely cikkből különösen a gummisarkok és egyéb sötétszínű gummiipari cikkek gyártása során igen jelentékeny szük­ségletek mutatkoznak, amelyeknek saját termelése útján való kielégítésére törekszik a gyár. A Smelting r.­t. a legismertebb külföldi gyártelepekkel ellentétben a cink egész feldolgozását kizárólag száraz után, ille­tőleg tűzi utón végzi és termékei kifogástalan minősé­gének ez is egyik oka. Külföldi gyárakban szokásos a cinkszürkét a cinkhamuból,, illetőleg cinkhulladékból isza­­polással és utólagos őrléssel előállítani, pedig kétség­telen, hogy jó cinkszürkét ily módon nem lehetséges gyártani, csakis a száraz eljárás, a túlhevítés és re­dukció segélyével. Azokat az eredményeket, amelyeket a Smelting r.­t. felmutathat, természetesen csak állandó kísérletezés és a minőség javítására való folytonos törekvés mellett és azonkívül a gyár vezetésében a legnagyobb szakavatottság és évtizedes tapasztalatok érvényesítésével biztosíthatta a maga részére. Hogy nem könnyű feladat kifogástalan cinkfehéret előállítani és hogy óriási nehézségekkel kell a gyártás során meg­birkózni, annak szemléltetésére elegendő azt az egy részletet említeni, hogy egy-egy chamottekemence élet­tartama, amelynek felépítése ma legalább 30 millió ko­ronát emészt fel, alig 5—6 hét, amely idő után a kemencét le kell állítani és szétbontva, teljesen újjá­építeni. A cinkfehérgyártás folytonos üzem lévén, a kemencék szétbontása természetesen mindig időszakos üzemszünetet is jelent. A gyár, üzemének folytonosságát biztosítandó, a már meglevő kemencepár mellé rövi­desen újabb kemencepárrendszert épít, hogy 3 gyár­­ üzembentartását az egyes kemencepárok váltakozó idő­ben történő átépítése idejére is lehetővé tegye. Ez az adat is tanúsága annak, hogy rengeteg áldozat és be­fektetés szükséges e gyártási ág üzembentartásához. A gyár vezetősége azonban, főként az angol tőke ál­­dozatkészsége folytán, mindent elkövet avégből, hogy a tökéletes gyártmányokat mintaszerű gyártelepen tudja előállítani. Az Erzsébetfal­va elhanyagolt részén beren­dezett gyár külső képe is megnyerő, a gyár saját viz­­művet rendezett be és tart üzemben és alkalmazottainak szociális igényeit is a legmesszebbmenően kielégíti mun­­káslakások és egyéb berendezések útján. A gyárnak eddigi fennállása során azonban nemcsak technikai ne­hézségeket kellett leküzdenie, hanem a pénzügyi nehéz­ségek mellett a devizapolitika káros intézkedéseivel is szívós küzdelmet kellett folytatnia és körültekintő eljá­rással kellett törekednie, hogy nyersanyagszükségletét lehetőleg a belföldön biztosítsa. Tudvalévő, hogy a cinkhulladékokat vagonszámra vitték ki az országból ezelőtt, hogy azután külföldön azokká a termékekké feldolgozva, amelyeket a Smelting r.­t. ma üzemében termel és a jövőben előállítani szándékozik, sokkal drágább áron a külföldről ismét visszahozzák. Hogy ez gazdasági szempontból milyen végzetesen hibás el­járás, annak meggyőző bizonysága az, hogy míg a cinkhulladékokat vagononként 25—30 millió koronáért tudjuk csak a külföldön értékesíteni, addig egy vagon külföldi cinkfehér legalább 70 millió koronát von el­ a hazai közgazdaságtól. A Smelting r­­t. hathatós köz­belépésére a kormány a cinkhul­ladékok kivitelét a legmesszebbmenően korlátozza és remélhetőleg a jö­vőben is sikerülni fog e törekvő belföldi iparág egyre fokozódó nyersanyagszükségletének a belföldön talál­ható nyersanyagkészletek útján való kielégítése. A Smelting r.­t. új gyártelepével rövid idő alatt nagy feladatot oldott meg, pótolta elveszített cinkfehéripa­­runkat és szívós igyekezetével sikerült­­elérnie azt az eredményt, hogy minőségileg messze túlszárnyalja ma már az eddig legjobbnak elismert külföldi gyártmányokat is. Korszerűen berendezett és a legmesszebbmenő gon­dossággal fenntartott üzemében oly arányú termelést honosított meg, amely a hazai szükségletek ellátása mellett kivitelre is tekintélyes mértékben tud dolgozni. Az új gyártelep példája annak, hogy a mai sivár vi­szonyok között is tudunk értékes és maradandó ipari alkotásokat létrehozni, amelyek megérdemlik azt, hogy tevékenységüket érdemük szerint méltányolják és hogy a hazai szükséglet ellátásában azt a szerepet tölthes­sék be, amely technikai fejlettségük folytán joggal meg­illeti őket. VEGYI IPAR LYSOFORM , k. Dr. DUBOVITZ HUGO VEGYÉSZMÉRNÖK törvényszéki hites vegyész, kir. államrendőrségi vegyész­mérnöki irodája és nyilvános vegykísérleti állomása BUDAPEST, VI., DÉVAI­ UTCA 21. TELEFON: 173-59. INGENIEUR-CHEMIKER Beeideter Gerichtschemiker, Staatspolizeichenűker Ingenieur- Büro öffentl. chemische Versuchsstation BUDAPEST, VI., DÉVAI-UTCA 21. Gyakorlott szappanfőzőmester vagy szappanfőzésben jártas vegyész kerestetik nagyobb szappan- és vegyipari gyárhoz. Jelentkezés Hauer és Társai r.-t.-nál, V. Újpesti rakpart 6.­­ HERKULESMŰVEK RT Budapest, VI. Figyelő­ u. 14-16.­­ Telefon: 5-22,5-23 Kazánkovács­­munkák. 1. szám Az építkezésekkel összefüggő vegyészeti iparok helyzete. írta : Ilesvey János oki. vegyészmérnök. Az építkezésekkel összefüggő vegyészeti iparágak helyzete, amelyek közé a kátrényfeldolgozó, szigetelő­anyagokat gyártó vállalatokat és a festékgyárakat so­rolhatjuk, már évek óta a teljes pangás jegyében áll. A háború befejezése óta minden évben újra és újra megújuló reményekkel várták ezek a vállalatok az­ építkezési tevékenység megkezdését, de mindeddig hiába. Végre a múlt év derekán a helyzet javulni látszott, a régóta beharangozott állami lakásépítő akció a meg­valósulás stádiumába lépett és ezzel egyidejűleg meg­indult a magánépítkezés is, úgy hogy az ez évi tevé­­kenység­hez nagy remények fűződtek a gyárak részér­ről. Az utóbbi hetekben azonban nagyot fordult a kocka. Az állami építkezési akcióról a legkülönbözőbb hírek vannak forgalomban, sokak szerint a hozzá szük­séges nagy pénzösszeg nem teremthető elő és így az akció vagy még soká szünetelni fog, vagy legalább is a tervezettnél sokkal kisebb mértékű lesz. Ezzel párhuzamosan csökkent, mint mindig, a magánépít­kezés is. Általános a panasz, hogy nagy anyagszállí­tásokra és munkára benyújtott ajánlatokat az utóbbi időben nem fogadtak el, mivel az építők egészen fel­adták terveiket, többnyire a nagy pénzhiányra való tekintettel. Még rosszabbá tették a helyzetet a kény­­szerkölcsönről szóló hírek, melyek ha valóra válnak, a legnagyobb pénzszűkére és ezzel kapcsolatban az építkezések teljes szünetelésére lehetünk elkészülve. Mindeme szomorú tények dacára a gyárak nem adták fel a reményt, hogy ez évben sikeresebb Campagne elé­­lépnek, mint eddig és e reményük kizárólag arra támaszkodik, hogy a kormány hallgatva az érdekelt­ség kérésére, pénzügyi politikáját alaposan megváltoz­tatja. Pedig oly hírek vannak elterjedve, melyek az ellenkezőjére készítenek elő, t. i., hogy a kormány az utódállamokkal a kereskedelmi szerződésekről foly­tatott tárgyalásokkal kapcsolatban revideálni akarja a tilalmi listán álló árukat. Nem akarjuk hinni, hogy ez igaz, mert az egész iparágak kipusztulásával volna egyértelmű, hiszen a gyárak már régóta a tilalmi lista kibővítését szorgalmazzák és legszigorúbb ellenőrzést kérnek a kormánytól. Más két kardinális kérdésben kell az eddigi politikának megváltoznia: a Deviza­­központ és a termelési hitel kérdésében. A Devizaközpont reformjának, illetőleg megszünte­tés­ének kérdése már hónapok óta napirenden van­, mégiis a helyzet nem javult és változás csak annyiban történt, hogy míg eddig a vállalatok bizonyos ked­vezményes kurzusok mellett nem tudtak legális után devizához jutni, addig néhány hét óta felemelt kur­zusok vannak érvényben, melyek mellett, csak úgy,, mint eddig, egészen minimális kiutalás történik. A ve­gyészeti ipart ez lényegesen érzékenyebben sújtja,­­mint más iparágakat, mert míg legfontosabb nyersanyagait külföldön kénytelen beszerezni, exportja minimális és így az a valutamennyiség, melyhez kompenzáció út­ján juthat, nem jön számításba az exportképes iparágak mellett. A devizaforgalom felszabadítása tehát éppen a vegyészeti ipar számára a fellendülés conditio sine qua nonja. A hitekérdés rendezése ma az egész magyar ipar számára egyaránt fontos. A koronánk romlásával majd­nem lépést tartó drágulási folyamat a termelő, mint a fogyasztó osztályok fizetési képességét teljesen meg­változtatta; számos vállalat, mely eddig saját tőkéjéből tartotta fenn üzemét, kényszerült termelési hitelt igénybe­venni, a gyárak vevőiként szereplő kereskedővilág szá­mára pedig szükség­essé tette az elfogadványok elle­nében való vásárlást oly szakmákban is, amelyekben az eddig nem dívott. Ezzel szemben a rendelkezésre álló hiteleszközök a legminimálisabbak: a jegyinté­­zetnek a deflácionális törekvésekkel kapcsolatos kon­zervatív és rövidlátó hitelpolitikája a vállalatokat arra kényszeríti, hogy a bankokhoz forduljanak, melyek visszaélve a helyzettel, valóságos kosztkamatok mellett állnak csak rendelkezésükre. Itt végre meg kell találni a kormánynak az utat, mely az ipar számára az egész­séges fejlődés útját biztosítja. Mi is helyeseljük azt, hogy olyanoknak, kik a nyújtott hitelt tőzsdei speku­lációkra használják fel, az állam a hitelnyújtáshoz ne nyújtson segédkezet, de pénzügyi kormányzatunknak az ipar számára, a hitelkereteket lényegesen bővítenie kell és módot kell találni arra is, hogy a bankok, mint az egyetlenek, melyek a korona romlásából hasznot húz­tak, rákényszeríttessenek arra, hogy fizetési eszközeik­ egy részével elfogadható feltételek mellett a magyar ipart alimentálják. Az építkezésekkel összefüggő vegyi ipar ezt várja az új évnek elején a magyar kormánytól és ha remé­nyei teljesítésére számíthat, akkor szebb kilátásokkal nézhet a jövőbe, mint bármely évben a háború ki­törése óta. | Közlőművek. Famegmunkáló gépek NEUBURG KÁROLY Budapest-­ Zoltán­ utca 13. Telefon : 79-08" 1 \ /1TM"F"“\s kozmetikai és vegyipari célokra minden J VtldlQrV minőségben. | SZIVATTYÚ KAI "■ raktárról azonnal szállít, fel­szerel és üzembe helyez leg­messzebbmenő garanciával ______ ___ fr f— ■___mérnökök szivattyú- és kompres­—■ % 1 TO IVO jfr t*” I sor­telepek berendezési vállalata W W 1 Ilii 1 W 1 OO 1 O 1 1 1 Budapest, VI.­­ u. 45. Tel.: 124-05 Magyar Hegy­ipari Gépgyár Rt. Telefoni József 90.07, 90-08. Szesz- és élesztőgyárak, szeszfinomítók, pálinkafőzdék, keményítő-, mv ssj ff* —a ilf 63* S S S£ r* t/g­­f» »p A szirup- és dextringyárak, konzerv- és takarmánygyárak, •* ~ *»■ Wk »«C *1»*® m wi n 84s mindennemű lepároló készülékek, extrahálók, besürítők, vacumok,szárítók, tartányok, saválló öntvények, szivattyúk, korapr­esszorok, gőzkazánok és gőzgépek szállítása. *

Next