Vegyi Ipar, 1926 (25. évfolyam, 1-24. szám)

1926-01-15 / 1. szám

1. szám. súlyrész ammóniákszódát 4 rész klórmagnéziummal ben­­sőleg összekeverünk és festékőrlőn átdörzsöljük. A zo­máncozandó tárgyat mintába helyezzük és a tárgy meg a minta közötti szabad teret a masszával teljesen kiöntjük. E. Merck: Darmstadt: Tojás konzerválása. A meg­tisztított tojásokra a földalkáliak, ill. a magnézium mo­nofoszfátjainak vizes oldatát hagyjuk hatni. Schuller Kálmán vegyészmérnök, Csepel. Eljárás kén kitermelésére használt gáztisztíító masszából vagy a ként szabad állapotban tartalmazó más anyagokból. A kén kioldásához alkáliföldfémek vagy alkálifémek szulfidjait vagy szulfhidrátját használjuk, ideértve az ammóniáknak szulfidját és szulfhidrátját is, a keletkező poliszulfidokat megbontjuk, a képződő kénhidrogént lúg­gal elnyeletve, új szulfidok vagy szulfhidrátok elő­állítására fordítjuk. Tély Lajos nyug. főhadnagy, Budapest. Eljárás a ma­­rónétron levegőn való szétmálásának megakadályozá­sára. A marónátrondarabokat vizüvegbe mártjuk és a vizüvegréteggel bevont darabokat ammóniákszódaporral vonjuk be. .____________ CUSTODIS ALPHONS Gyár­kémények Kazán­befalazások Kemencék Budapest, Nádor­ u. 19 Telefonszám: 120—07. MAGYAR ILLÓOLAJGYÁR ÉS PESTERZSÉBET VEGYIMŰVEK RT SOROKSÁRI ÚT 50 UNGARISCHE FABRIK TEL.: J. 112-91 AETHERISCHER OELE Gyártmányai: Illóolajok Synthetikus illatanyagok Parfömolajok Szappanolajok Gyümölcs­aetherek Gyümölcsaromák Likőrolajok és esszenciák Méregmentes festékek Növényi kivonatok stb. Fabrikate: AetEerische Oele Synthetische Riechstoffe Paifumöle Seifenöle Fruchtaether Fruchtaromen Liqueuröle u. Essenzen Giftfreie Farben Pflanzliche Extrakte etc. LYSOFORM FÉMKERESKEDELMI R.-T. „ORION“ rézkohó és rézgálicgyár rt. KÖZPONTI IRODA : BUDAPEST, V., KORÁLL­ UTCA 5. TELEFON: LIPÓT 913-34. GYÁRTMÁNYAI: Rézgálic, minium, horganyszürke, litophon, klórcink, klórcinklug, csapágyfém, forrasztó - ón, bronz-, sárga- és vörösréz­­lemezek, rudak,és csö­vek, ólomlemezek, rudak és csövek, bűzei zárók. Zinkvveiss, Zinkgrau, Litophon, Chlorzink, Chlorzinklauge, Compositionen, Lötzinn, Bronze-, Messing- u. Kupferhalbfabrikate, Platten, Stangen und Röhre aus Blei. Raaber Spiritusfabrik u. Raffinerie A.-G. Győri szeszgyár és finomító r-l. Gyárt. "*5^ Erzeugt: Hamuzsirt GYŐR Potasche minden foktartalommal. ISiliniSíi in jeder Gradhältigkeit. KRAUSZ-MOSKOVITS egyesült ipartelepek részv.-társ. BUDAPEST, Vil­. ÖRÖMVÖLGY­ U. 8. TEL.: J. 50-17 Gyártja az összes aethereket, esszenciákat és­­ kozmaolaj-készítményeket. CAPORIT szag-­ja­talán fertőtlenítőszert, szesz-, sör-, malátagyá-­­­rak és élelmiszerüzemek részére. Telefon: J. 110-66 és J. 144-69. Sürgönyeim : Galantar Budapest. NAGYKERESKEDÉSE, BUDAPEST, VIl­., NÉPSZÍNHÁZ­ UTCA 19. SZ. GALANTAI ÁRPÁD© k07\)ptlpn imncirt* *?rpentry- Sellak. Gyanta. Ammoniákszóda. Marónátron, I­UZ.VC11­0 11 IlIlUUii., Sósav. Hangyasav. Oxálsav. Szalmiákszesz. Benzol Borax ... ... .. Sárgaverlugsó. Szalmiáksó Wi­os. Szamiáksó subl.’darabos! Bleibergi ólompír, ólomgelé­, ólomfehér, kremsi feh­ér. Montánviasz. Cerezin Paratfin Föld­­szépitett­, vegyi fenekek. Kátrán,­termékek. Olajok. Vegyszerek. Nyersanyagok üzemi célokraIM1E 11 S TER szín és házi SZA­PP­A 1N1 111 I SINDNER DÁNIEL I­Ih vegyitermékek nagykereskedése V. ALKOTMÁNY­ UTCA 23. TELEFONSZÁM: L910-71. Technikai vegyszerek I illlMllllHIÉ ll lillTIIII Ilii' Ilin I—Ilii1 IIHl III I III l| -W*Tt*'7-'MSrT "i rm lliHBMin ni.1 ■ — *L VEGYI IPÁK Műszaki és vegyes jegyzetek A magyar cinkfehér és a csehek. Dacára annak, hogy a szobafestők, mázolok és fénye­zők ipartestülete hivatalosan kipróbálta a »S m e r­­ t i n g««­védjegyű magyar cinkfehéret és azt a kül­földi legjobb márkákkal teljesen egyenrangúnak találta és dacára annak, hogy a legnagyobb magyar kartongyárak, textilgyárak és lakkgyárak is a legna­gyobb elismerés hangján nyilatkoznak a magyar cink­fehérről, sőt külföldi cégek, mint a Sir L. W. Rouse & Co. Ltd. manchester­i világcég is very nice q­u­a­­­i t i e­s-nek, nagyon szép árunak tartják azt, mégis 9 milliárd értékű cinkfehéret importált egy év alatt a tíöre magyar a külföldről, főleg Csehországból. Ez azért van, mivel a magyar kereskedő és iparos nem eléggé önérzetes és mivel Magyarország 13—14°/o értékvám­mal beengedi a cinkfehéret, míg a fejlett cinkf­ehéripar­­ra­ biró Csehország megvédi azt, amennyiben tel­jesen elzárja határait a cinkfeh­ér elő­t­t. A magyar cinkfehéripar tehát nem­ védekezhetik a gaz­dag cseh cinkfehérkartellel szemben. — Szegény, le­rongyolódott ország vagyunk, ahol a munkanélküliek száma napról-napra szaporodik, azért minden önérze­tes kereskedőnek és iparosnak tiltakoznia kellene az ellen, hogy a magyar a telhetetlen cseh cinkfehérkar­­tell malmára hajtsa minden ok nélkül a vizet. Ha nem veszünk példát Csehországtól, ha nem ébredünk fel aléltságunkból, Magyarországon csak az uzsorások ipa­rát tesszük naggyá, de teljesen megbénítjuk a vállal­kozási kedvet az ipari élet terén! Miért nem gyártunk tejsavat ? A magyar szesz- és söripar helyzete sivár, azért nagy fontosságú, hogy lehetőleg kevés befektetéssel új cikkek (és itt nem gondolunk csokoládéra, cukorkákra, Szappanra, sőt még likőrökre sem) gyártását vegye fel üzemkörébe. Az új cikkek közül pl. a t­e­j­s­a­v gyártá­sának meghonosítása a sör- és szeszipar által könnyen foganatosítható. Bakonyi István vegyészmérnök nem­rég kísérleteket végzett egyik vidéki mezőgazdasági szeszgyárban a tejsavnak a meglevő szeszgyári beren­dezésekkel való előállítására. A kísérletek beigazol­ták, hogy a meglévő szeszgyári berendezést csak igen csekély mértékben kell kiegészíteni, hogy a tejsavat piacképes minőségben állíthassuk elő. A tejsavat a bőripar, gyógyszervegyészeti ipar stb. nagy mennyi­ségben használja, emellett a magyar tejsav a külföldi­vel szemben nemcsak versenyképes lenne, hanem sok­kal olcsóbb is lehetne, mivel nálunk a nyersanyag ára és a munkabér is alacsonyabb, mint Németországban. Egy mezőgazdasági szeszgyár­­manapság 600 hl kon­tingens mellett, reális számítás szerint, kb. 200 millió korona hasznot képes felmutatni amortizáció nélkül és így jó üzletnek nem mondható. Viszont egy ilyen gyár a kontingens lefűzése mellett még minimum 20 vagon (2000 hl) 500'o-os tejsavat gyárthat, amelynek kb­ kint 4000 korona előállítási ára mellett legalább is kétszer­­annyi a világpiaci ára. A tejsavat burgonyából, cukor­répából és tengeriből lehet erjesztés útján előállítani a szeszgyári erjesztőkádakban, az elerjedt cefréből a tejsavat szűrővel és bepárlással nyerjük, elesik tehát a desztilláció és az ezzel járó pénzügyőri ellenőrzés is. Reméljük, hogy az új idők új lehetőségeiből a mo­dern gondolkozású szakkörök mihamarabb vagyonter­melő valóságot kovácsolnak. A külföldi szaksajtó és a ,,Vegyi Ipar“ Lapunk közleményeit előszeretettel veszik át a kül­földi előkelő szaklapok. így a Berlinben megjelenő Die Chemische Industrie »Organ der Berufs­genossenschaft der chemischen Industrie und des Ar­beitgeberverbandes der chemischen Industrie Deutsch­lands« 1925. évi tartalomjegyzéke szerint többek között a következő közleményeket vette át lapunkra való hi­vatkozással: Calciumcarbid, Das Zündholzkartell, Der Landesverein der chem. Industriellen, Die Lage der Knochen verarbeitenden Industrie, Die Lage der Lack­industrie, Die Zinkweissindustrie, Klagen über den neuen Zolltarif, Die Zündholzindustrie, Die französischen Par­fümerien, Die Lage der chemischen Industrie, Welche Produkte werden von der chem. Industrie nicht er­zeugt?, Der Staat als Unternehmer in der chemischen Industrie, Einheitsverkaufspreise der Kunstdüngerfabri­ken, Die erste Änilinfarbenfabrik.Die chemische In­dustrie gegen den Handelsvertrag mit Frankreich, In­ternationales Leimkartell, tAb. Külkereskedelmi forgalmunk novemberben. Novemberben a behozott áruk értéke 71.9, a kivitt áruké pedig 79.8 millió aranykoronát tett ki. Növényolajiparunk helyzete. Az olajmagvak fuvardíjtétele a magyar pénzügymi­niszter újabb rendeletével úgy a belföldi, mint a kül-­­földi forgalomban kb. 12n/s-kal olcsóbbodott. Ez az intézkedés azonban nem sokat lendít növényolajiparunk sivár helyzetén, mivel a belföldi szükséglet megcsap­pant, az exportlehetőségeket pedig a­­belföldi olajmagvak magas ára és a külföldi, különösen az amerikai ten­­magolaj olcsósága a minimumra, redukálják. A tavalyi napraforgótermés, a híresztelésekkel szemben, gyenge volt, a készletek egy részét növényolajgyáraink már felszívták, más részét pedig exportáltuk. Ha a tervbe vett építkezések ez évben tényleg megindulnak, nö­vényolajiparunk helyzete is előnyösen megváltozhatik, mivel az építkezésekkel összefüggő vegyészeti iparok­nak fontos nyersanyaga a növényolaj. Magyar keményítő ipar. Nagy-Magyarországnak 4 búzakeményítőgyára volt, Csonka-Magyarországnak pedig 8 búzakeményitőgyára van. Nem csoda tehát, ha ezek a gyárak rentábilisan nem dolgozhatnak. A megcsonkított ország fogyasztása a terület arányában is lényegesen megcsappant, mivel a keményített ingek és gallérok divatját nagyrészben a puhaingek divatja váltotta fel. A gyárak árharca követ­keztében a keményítő ára gyakran az előállítási ár alá esik, exportról pedig szó sem lehet, mivel a kör­nyező országok a keményítő bevitelét magas vámokkal akadályozzák meg. Nagy-Magyarország például a há­ború előtt tekintélyes mennyiségű keményítőt expor­tált Csehországba, míg jelenleg csak ráfizetéssel tudná a keményítőt ott elhelyezni. Karbid. A magyar pénzügyminiszter intézkedése folytán a bádogedényekbe csomagolt áruk után 100 kg­ kint 40 aranykorona vám fizetendő (a csomagolás és áru úgy kalap alá esik), aminek következtében a karbidkartell a karbid árát kb­ kint 500—600 koronával felemelte. Mivel a karbid ára úgy is magasabb nálunk, mint a bennünket környező országokban, azért a pénzügy­miniszternek ez az intézkedése érzékenyen sújtja az autogén- és dissousgázipart és ezáltal a magyar vas- és gépgyárak versenyképességét is hátrányosan befo­lyásolja. , Mi van az élesztővel ? A háború alatt 2 budapesti szeszgyár gyárthatott élesztőt, ma már minden gyár­ gyárthatna. Az erre való berendezkedés nem igényel nagy befektetést. És da­caira annak, hogy a fővárosi szeszgyárak a burgonya és répa feldolgozását a helyszínen nem végezhetik rentábilisan, még csak ezek foglalkoznak jelenleg is élesztőgyártással. Nyersanyaguk a melasz, amelyből a benne lévő ásványi sók miatt gyengébb m­inőségű és­­kevésbé tartós élesztőt lehet előállítani, mint a bur­gonyából és cukorrépából. Közgazdasági szempontból felette fontos volna, ha az úgyszólván eladhatatlan bur­gonyát szeszgyáraink felhasználnák a nagy hasznot­­hajtó élesztőgyártás céljaira, mimellett a vidéket is kitűnő minőségű élesztőhöz juttatnánk. Bonyodalmak egy nyersanyagszállitás körül. . A Pesti Napló írja: A budapesti petróleumfino­­mítók néhány héttel ezelőtt Romániából hozattak nyers­anyagot, hogy a szemüket megkezdhessék. Ekörül a nyersanyagszállitás körül most egészen szokatlan bo­nyodalmak támadtak. Románia ugyanis a nyersolajat nem engedi ki és ezért a magyar petróleumkartell­­nem is nyersolajat, hanem más összetételű, másként vámkezelt árut hozatott be Romániából. A román petró­leumipar itteni képviselete azonban azt állította, hogy a szállítmány nyersolajat tartalmazott és ezért külön­böző helyeken megindíttatta az eljárást a magyar petró­­ileumfinomítók és azok ellen a romániai cégek ellen, amelyek a szállítmányt lebonyolították. Az akció nem járt eredménnyel, mert az importérdekeltségnek nem sikerült bebizonyítania azt, hogy nyersolajat csempész­tek volna ki, így az eljárás abbamaradt.­­ Ez a hír ilyen formában nem felelhet meg a valóságnak. A román nyersolajra kiviteli tilalom áll fenn, tehát a magyar finomítók nem­ is kaphattak nyersolajat Romániából, amint tényleg nem is kaptak. A magyar finomítóknak módjukban van Lengyelországból is nyersolajat be­szerezni, ha annak feldolgozását rentábilisnak találják. Különben ja nem használunk a magyar iparnak, ha tárgyalás alatt álló fontos ipari ás kereskedelmi ügye­ket idő előtt szellőztetünk! A Progress-lakkgyár terjeszkedése. Értesülésünk szerint a Progress lakkgyár ré-t­­üzemét bőrkonzerváló szerek gyártására tó kis­tere­sztette. Az új osztálynak műszaki vezetését Gróf Márton kiváló szakemberre bízták. 3 oldal. UM

Next