Vegyi Ipar, 1927 (26. évfolyam, 1-24. szám)

1927-12-25 / 23-24. szám

2. oldal. Visszaélések a glicerin vámjával. Rámutattunk arra, hogy a vámhivatalban a 86% glicerintartalmú árut rendszerint finomított glicerinnek minősítik, azért gyakran megtörténik, hogy vízzel hígí­tott és így 86%-nál kevesebb finomított glicerint tar­talmazó árut szállítanak Magyarországba a nyersgli­cerin kisebb vámtételével. Mivel a nyers és finomított glicerin védővámja között 40% eltérés van, azért a kincstár érdekeit szolgáltuk, amikor megakadályozni kí­vántuk, hogy finomított glicerint alacsonyabb vámtétel mellett ne lehessen külföldről becsempészni. A Rimamurányi politikája. A vegyipari gépek zavartalan beszerzése érdekében felhívtuk a figyelmet arra, hogy a Rimamurányi nagy külföldi megrendelésekhez jutott és azért a magyar gépipar csak hónapok múlva juthat vámmentesen vas­lemezhez, miáltal féléven belül nem is képes gépeket számtani. Mivel pedig a vegyészeti gyáros nem ér rá hat hónapig várni a gépre, megveszi azt a külföl­dön és a magyar gépipar redukálhatja munkásainak a számát. Bár nincs módunkban benyúlni a magán­­gazdaságokba, de módunkban áll felfüggeszteni a vas­lemezek védővámját, mivel ellenkező esetben kötelessé­günk volna kedvezményekben részesíteni azokat, akik a Rimamurányi hibájából kénytelenek külföldi gépet vásárolni. Pajzsmirigy készítmények nemzetgazdasági fontossága. Amióta tudjuk, hogy a hülyeség bizonyos alakjainak a pajzsmirigy­ elégtelen funkciója az oka, és hogy az állatok pajzsmirigyéből készült kivonat a teljes és tar­tós gyógyulásra vezet, a pajzsimrigykészítmények nem­zetgazdasági tényezővé nőtték ki magukat. Azért nem hagytuk szó nélkül, hogy hülye gyermekek elhelye­zésére szolgáló intézeteink nem karolták fel a gyógy­­vegyészeinek ezt a korszakos vívmányát! Egyik ma­gyar gyárunk, a R­i­c­h­t­e­r-cég olcsón és olyan ki­váló minőségben állítja elő ezt a preparátumot, hogy az még címke nélküli csomagolásban is nagy mennyi­ségben megy külföldre. Ideje lenne végre itthon is tudomásul venni, amit a külföld már régen tud és visszaadni a termelő munkának azokat, akik, mint hülyék, csak tehertételt képeznek a köz számára. Gyógy­sör és közönséges sör. A köz érdekében vizsgálat alá vettük az u. n. gyógy­­sört és 100 percentig aláírtuk a gyógysör mellett produkált orvosi véleményeket, de akkor rámutattunk arra is, hogy ugyanezek a vélemények 50% erejéig állanak a közönséges sörökre is. A táplálkozás terén csupán a differenciális kísérletek abszolút ért­ékűek. És míg ilyeneket nem látunk, a gyógysör konkurrens propagandáját mindenképpen jogosulatlannak kell tar­tanunk. Nagyobb luxus-e a mosakodás mint a díszhintó ? A fényűzési adó megállapítására vonatkozó előadói tervezetet bírálat tárgyává tettük. Mivel ez a ter­vezet a mosakodást nagyobb luxusnak deklarálja, mint yachtot, motorbiciklit, diszhintót, szaloncukrot stb., azért felhívtuk a kormány figyelmét, hogy a tervezetnek a pipereszappanokra való kívánalmait nem honorálja, hacsak mellékes érdekekért szépen kifejlett pipereszap­paniparunk összérdeke és a kincstár jól felfogott érdeke ellen nem akar merényletet elkövetni. Szőlőmagolaj Kimutattuk, hogy a normálisan sajtolt, erjesztett, le­párolt és szesztelenítés után nem magas hőfoknál azon­nal szárított törköly magjának olajtartalmában a vesz­teség gyakorlati értelemben minimális. A hazai szőlő­mag valóságos olajnyeredéke több száz vagon átlagból extrahálás útján 100 kg, légszáraz magra számítva 6—11 ,5%, átlagosan 8%, az extraktliszt olajtartalma pedig 0,8—2%. Ha megfelelő minőségben és gazda­ságosan termeljük ki a szőlőmagot, az az olajipar ál­landó nyersanyaga lehet, amelyből normális szőlőter­més mellett 60—80 ezer méter mázsát menthetnek meg közgazdaságunknak az érdekelt törkölydesztilláló szö­vetkezetek. A szappangyártás új korszaka. A külföldi szaksajtó lapunk közleménye alapján tudta meg, hogy egy újabb eljárás teljesen szakít a víz alkalmazásával, nem dolgozik lúggal, hanem csupán tiszta kalcinált szódával és 100%-os zsírsavval. A fi­noman porított szódát és köddé porlasztott zsírsavat egymással szemben egy reakció-toronyba futtatjuk. A rendkívül finoman elosztott anyagok egymással pillanat alatt reagálnak és rendkívül finom szappanpor, valamint szódabikarbonát keletkezik, melyek rendkívül finom el­oszlásuk miatt mindaddig lebegésben maradnak, míg egy bizonyos szemnagyságot el nem érnek. A megnö­vekedett szemcsék azután a torony fenekére hullanak, ahonnan egy szalag a kész szappanport a csomagolóba továbbítja. Az eljárás megdöbbentően új és egyszerű. VEGYI IPAR Érdemes-e vegyésznek lenni ? Rámutattunk arra, hogy képzett vegyészeinknek te­kintélyes hányada a pálya túlzsúfoltsága folytán ma már kenyerét sem tudja megkeresni. A külföldön való el­helyezkedés is lehetetlen és azért óva intettünk min­denkit, hogy ne lépjenek e pályára. Egyelőre csak a módosabb ifjak engedhetik meg azt a luxust, hogy a vegyészi pályára lépjenek Csonka-Magyarországon. Reklám és megtévesztés. A magyar cipőkrémipar érdekében megvizsgáltattuk a nagy reklámmal forgalomba hozott »Solitaire« cipő­­tisztítószert, amely állítólag a legtökéletesebb az ösz­­szes cipőtisztítószerek között. A vizsgálat megmutatta, hogy az egy közönséges vegyeskrém, silány mi­nőségű vizes krémnek terpentines krémmel való elegye. A megejtett vizsgálatok azt is kiderítették, hogy a cipőt nem teszi vízhatlanná. Ezeket az eredményeket bevittük a napisajtóba is, hogy a nagyközönség meg­tudhassa, mit árusítanak nálunk nagy dobbal új ta­lálmány gyanánt. Acetilénrendelet. A legkulturátlanabb államokban is szigorúan elő­írják az acetilénfejlesztő készülékek konstrukcióját, el­lenőrzését és hitelesítését, míg nálunk nagy­üzemek és kis lakatosok hitelesítetlen fejlesztőkkel dolgoznak min­den ellenőrzés nélkül, nem törődve az életveszéllyel. Felhívtuk a kormány figyelmét, hogy az acetilénrende­­letet léptesse sürgősen életbe, a robbanások és szeren­csétlenségek elhárítása céljából. A fővámhivatal­­ érdeklődik. Ismételten előfordul, hogy a fővámhivatal laborató­riuma a vámtarifatétel megállapítására irányuló vizs­gálattal kapcsolatban beidézi a felet és nála nemcsak az áru származására, hanem annak felhasználására vo­natkozólag is érdeklődik, akárcsak egy vizsgálóbíró. A fővámhivatali laboratóriumnak az a feladata, hogy olyan áruknál, amelyeknek vámtariffális elbírálása a vámke­zelő személyzet részéről vitás vagy kétes lehet, vegy­­vizsgálat alapján döntsön. Ha ez a vizsgálat a felmerülő kétségeket nem tudja eloszlatni, akkor a hiba inkább a vizsgálatban keresendő, amelyet nem lehet ki­küszöbölni azzal, hogy a vámhivatal a felet kereszt­kérdésekkel molesztálja. Mivel az ilyen kikérdezések nem tartoznak a dolog lényegéhez, azokat tehát a vámhivatal laboratóriumának saját erkölcsi érdekében mellőzni kell.* A vegyi ipar terén nemcsak azokról a mozzanatokról igyekeztünk hű képet adni, amelyek a szakmában hul­lámokat vertek fel, hanem ismertettük a vegyészeti újításokat, hogy azokat hasznunkra fordíthassuk, rámu­tattunk a lejárt szabadalmakra, hogy azokat előnyösen felhasználhassuk, hozzászóltunk a vegyi ipar szempont­jából az összipart érdeklő fontosabb kérdésekhez, meg­világítottuk az utat, amelyen az állami iparfejlesztési politikának haladnia kell, ellenőriztük a verseny tisz­tességét és bátran megtoroltuk a visszaéléseket. Bontott zászlóval haladunk 26 év óta megjelölt utun­kon, hogy a hazának és a hazai iparnak segítségére legyünk! Lázár Albert, 23—24. szám. A magyar vegyészek gazdasági és társadalmi helyzete. A Magyar Kémikusok Egyesülete az elmúlt hetekben fenti tárgykörrel vízveszélyt rendezett, melynek anya­gát meg kell örökítenünk, egyrészt hogy az illetékes körök jobb belátásra térjenek felelősségük tudatában, másrészt hogy a jövő nemzedékek beláthassanak a mai kor sivárságába, midőn a legelőkelőbb szellemi munká­sokat mélyen a fizikai munkás nívója alá kényszerítik. A vita folyamán az a nézet alakult ki, hogy a ve­gyészi társadalomnak ezernél több tagja helyzetének mai nyomorúságát végeredményben a vegyészi mun­káknak az állami intézetekben dívó lehetetlenül alacsony díjszabása okozza. Ismeretes, hogy az állami vegy­vizsgáló állomások elsősorban az Országos Chemiai In­tézet oly alacsony díjak mellett dolgoznak, melyek az önköltséget sem­­fedezik. Teszik ezt állítólag azért, hogy kellő ügyszámot és forgalmat produkáljanak s fennállásuk szükségességét így dokumentálják. Mi az alacsony díjszabás következménye? Elsősorban a mun­kájuk nívójának, megbízhatóságának csökkenése. A jö­vedelem kevés lévéni, a vegyészeket rosszul fizetik, s így a jó munka alapfeltétele hiányzik; ugyan­ez oknál fogva a kiadásokat minimumra kell redukálniok: az olcsó (és legtöbbször megbízhatatlan) módszereket kell használniok; a kis díjak folytán a fontos kereskedelmi elszámolás alapját képező vegyi vizsgálatokat csak egy­szer végzik, miáltal (emberek vagyunk!) hibák csúsz­nak be, amit a megbízó gyakran súlyosan érez. Végül az intézet szegénysége lehetetlenné teszi külső szak­értők bevonását, már­pedig a hivatalnok vegyész, ki egész életét az Intézetben töltötte, természetszerűleg nem érintkezhetik azzal az élettel, melynek a döntő elemzéseket végeznie kellene, nem rendelkezik, de nem is rendelkezhet azzal a sokirányú speciális ismerettel, melyet a sokféle speciális feladat megkövetel, így az­tán az áll­ami intézetek alacsony díjszabásuk folytán nem tolják be azt a hivatást, mely tulajdon­képpeni feladatuk volna. Az előadó ismertetéséből kitűnt, hogy a vizsgálati díjak, melyeket az Országos Chemiai Intézet számít, kis tört részei annak, melyeket a német intézetek szá­mítanak. Sőt kitűnt, hogy a nagyon alacsony díjtétele­ket sem tartják be, mert okmányokkal igazolható, hogy minden ok nélkül 60%-os engedményeket tesznek azok­ból az árakból, melyek az önköltség fedezésére sem elegendők s amelyeket kötelesek volnának betartani. Hogy mily következményekkel jár ez az Intézet mun­kájának nívójára nézve, azt láttuk fentebb. Hogy mily következményei vannak ennek az egész vegyészi tár­sadalomra, azt­­megdöbbentően tárták fel az egyes felszólalók! A hivatalos magyar kísérletü­gy a magyar magán­vegyészeket — a jelek szerint — ellenségének tekinti, akikkel konkurrál. A külföldön ez másként van. Ma­gán- és állami intézetek közös díjszabást dolgoznak ki, mely mindenki, tehát az állam részére is kötelező. A Magánmérnökök Orsz. Szövetsége, a Budapesti Mérnöki Kamara ismételten beadvánnyal fordultak az illető minisztériumokhoz a vegyészi díjszabás rende­zése ügyében és bár azóta évek múltak el, egy minisztérium sem tartotta érdemesnek, hogy a bead­ványokkal foglalkozzék, úgy látszik, egyszerűen ad acta tették. Az Orsz. Chem. Intézet nevetségesen alacsony díj­szabása persze a többi állami és törvényhatósági in­tézet díjainak rombolásához vezet, az ok ugyanaz, amiért az O. Ch. I. is teszi: az ügysz­ámok lehető növelése. Arrombolás szempontjából mindjárt az Orsz. Chem. Intézet után a technológiai iparmúzeum Anyag­­vizsgáló Intézete jön, amelynél persze ugyanazok a következmények: a munka nívójának ijesztő sülye­­dése. Ezek az intézetek az állam presztízse mellett dolgoznak, minden hiba, mit elkövetnek, egyúttal az állam tekintélyének rovására megy. Az állami és törvényhatósági vegyészeti intézetek árrombolásának természetes következménye, hogy a kö­zönség a magánvegyészektől is ily olcsón követeli a munkát. Míg azonban az állami intézeteknek módjuk van ráfizetni, ezt magánintézet nem teheti. Az árrombolás további következménye, hogy a munkaadó a vegyészi munkát — az O. Ch. I.-nél olcsó lévén nem becsüli meg. Főiskolai képzettséggel, sok évi gyakorlattal bíró családos vegyészek 100—200 pengő fizetéssel nyomo­rognak végeredményben azét, mert az Orsz. Chem. intézet árromboló politikája lerombolja az egész ve­gyészi kar tekintélyét, megélhetési lehetőségét és végre le fogja rombolni önmagát is, mert áraival együtt ter­mészetszerűleg nívója is sü­lyed, míg végre oda jut, hogy kémiai munkát senki sem fog itthon végeztetni és sem az O. Ch. I.-nek, sem a magánvegyészeknek nem lesz munkájuk. Hogy az O. Ch. I. is érzi, hogy tennie kell valamit, ezt igazolja az a körülmény, hogy igazgatója, Zöhls Artur 1926. év őszén, a Magyar Kémikusok Egye­sülete egy nyílt ülésén, száznál több tag jelenlétében kijelentette, hogy a díjszabást még 1926. évben igaz­ságosabb alapra helyezik. Azóta több mint egy év múlt el és az ígéret csak ígéret maradt. Saját érdekükben is több együttérzést és több kolle­gialitást kívánunk az állami és törvényhatósági inté­zetek vezetőitől­ betársulna t­őkével lukrativ vegyésze­ti gyárba. Ajánlatok „ABC“ jeligére e lap kiadóhivatalába kéretnek. Manométerek hőmérők, pyraméter elektromos mérő­műszerek, fizikai és kémiai kísérleti és laborató­riumi eszközök MARX és MEREI tudom, műszerek gyára Budapest,VI. Bulcsu­ u. 7.­­ Telefon: 221-06 és 154-88 Turin, 1912, aranyérem: 00 Fennáll 26 év óta.­­„I­S­O ¥ 1 teltüzeléstechnikai és hőgazdasági rt. Füstmentes automatikus tüzelőberendezések.) v_^ ’LJ Budapest, v. Nádor­ utca 24. Telefon: 104-90,124-43. Viz- és légelőmelegitők. / Szavatolt szénmegtakaritás 1 M[agy. GÉP- ÉS BUDAPEST njira \J nrC'KT*«* Tfe-4- Szesz* és élesztőgyárak, likőr- és konyakgyárak, keményítő-, szörp-, m­ 1 ® 1 V H I 1 1 cukor- és konzervgyárak valamint vegyészeti gyárak teljes berendezése. J A T CA.A Lepárolók, vácuumkészülékek, extrahálóberendezések, autoklávok, sterili- KAZÁNGYÁR, RÉZMŰVESMŰHELY VAS ÉS FÉMÖNTÖDE zárók, szűrőprések centrifugák, petróleum- és benzinfinomítók, dagasztó­­, x. NOSZLOPY­ UTCA 1. telefon : József 390—07 és 390—08 gépek, szárítógépek, tűzifecskendők stb., stb. ÁN­­T W­isit Dial/ A­N­­T Gőz- és erőtelepek, kompressorok, vacuumszivattyúk, Koch- und Verdampfapparate, Vacuum- und Kestner, ISCa difilt K. tv" Se készülékek extrahálás, lepárlás, finomítás céljára. Besűrítő és gőzölögtető Verdam­pfapparate, Destillier-, Rertifizier- und 1 *1 IMN­UDPCT vert sít­­­készülékek, centrifugák, szűrőprések, keverő- és szárítókészülékek. Tartu- Extraktionsapparate, Autoclagen, Montejus, A üoi® ullíMIEM, VAU-llí­tor­­nyok. Csővezetékek. Vashordók. Trockenapparate, Condensationsanlagen.

Next