Vegyi Ipar, 1927 (26. évfolyam, 1-24. szám)
1927-12-25 / 23-24. szám
2. oldal. Visszaélések a glicerin vámjával. Rámutattunk arra, hogy a vámhivatalban a 86% glicerintartalmú árut rendszerint finomított glicerinnek minősítik, azért gyakran megtörténik, hogy vízzel hígított és így 86%-nál kevesebb finomított glicerint tartalmazó árut szállítanak Magyarországba a nyersglicerin kisebb vámtételével. Mivel a nyers és finomított glicerin védővámja között 40% eltérés van, azért a kincstár érdekeit szolgáltuk, amikor megakadályozni kívántuk, hogy finomított glicerint alacsonyabb vámtétel mellett ne lehessen külföldről becsempészni. A Rimamurányi politikája. A vegyipari gépek zavartalan beszerzése érdekében felhívtuk a figyelmet arra, hogy a Rimamurányi nagy külföldi megrendelésekhez jutott és azért a magyar gépipar csak hónapok múlva juthat vámmentesen vaslemezhez, miáltal féléven belül nem is képes gépeket számtani. Mivel pedig a vegyészeti gyáros nem ér rá hat hónapig várni a gépre, megveszi azt a külföldön és a magyar gépipar redukálhatja munkásainak a számát. Bár nincs módunkban benyúlni a magángazdaságokba, de módunkban áll felfüggeszteni a vaslemezek védővámját, mivel ellenkező esetben kötelességünk volna kedvezményekben részesíteni azokat, akik a Rimamurányi hibájából kénytelenek külföldi gépet vásárolni. Pajzsmirigy készítmények nemzetgazdasági fontossága. Amióta tudjuk, hogy a hülyeség bizonyos alakjainak a pajzsmirigy elégtelen funkciója az oka, és hogy az állatok pajzsmirigyéből készült kivonat a teljes és tartós gyógyulásra vezet, a pajzsimrigykészítmények nemzetgazdasági tényezővé nőtték ki magukat. Azért nem hagytuk szó nélkül, hogy hülye gyermekek elhelyezésére szolgáló intézeteink nem karolták fel a gyógyvegyészeinek ezt a korszakos vívmányát! Egyik magyar gyárunk, a Richter-cég olcsón és olyan kiváló minőségben állítja elő ezt a preparátumot, hogy az még címke nélküli csomagolásban is nagy mennyiségben megy külföldre. Ideje lenne végre itthon is tudomásul venni, amit a külföld már régen tud és visszaadni a termelő munkának azokat, akik, mint hülyék, csak tehertételt képeznek a köz számára. Gyógysör és közönséges sör. A köz érdekében vizsgálat alá vettük az u. n. gyógysört és 100 percentig aláírtuk a gyógysör mellett produkált orvosi véleményeket, de akkor rámutattunk arra is, hogy ugyanezek a vélemények 50% erejéig állanak a közönséges sörökre is. A táplálkozás terén csupán a differenciális kísérletek abszolút értékűek. És míg ilyeneket nem látunk, a gyógysör konkurrens propagandáját mindenképpen jogosulatlannak kell tartanunk. Nagyobb luxus-e a mosakodás mint a díszhintó ? A fényűzési adó megállapítására vonatkozó előadói tervezetet bírálat tárgyává tettük. Mivel ez a tervezet a mosakodást nagyobb luxusnak deklarálja, mint yachtot, motorbiciklit, diszhintót, szaloncukrot stb., azért felhívtuk a kormány figyelmét, hogy a tervezetnek a pipereszappanokra való kívánalmait nem honorálja, hacsak mellékes érdekekért szépen kifejlett pipereszappaniparunk összérdeke és a kincstár jól felfogott érdeke ellen nem akar merényletet elkövetni. Szőlőmagolaj Kimutattuk, hogy a normálisan sajtolt, erjesztett, lepárolt és szesztelenítés után nem magas hőfoknál azonnal szárított törköly magjának olajtartalmában a veszteség gyakorlati értelemben minimális. A hazai szőlőmag valóságos olajnyeredéke több száz vagon átlagból extrahálás útján 100 kg, légszáraz magra számítva 6—11 ,5%, átlagosan 8%, az extraktliszt olajtartalma pedig 0,8—2%. Ha megfelelő minőségben és gazdaságosan termeljük ki a szőlőmagot, az az olajipar állandó nyersanyaga lehet, amelyből normális szőlőtermés mellett 60—80 ezer méter mázsát menthetnek meg közgazdaságunknak az érdekelt törkölydesztilláló szövetkezetek. A szappangyártás új korszaka. A külföldi szaksajtó lapunk közleménye alapján tudta meg, hogy egy újabb eljárás teljesen szakít a víz alkalmazásával, nem dolgozik lúggal, hanem csupán tiszta kalcinált szódával és 100%-os zsírsavval. A finoman porított szódát és köddé porlasztott zsírsavat egymással szemben egy reakció-toronyba futtatjuk. A rendkívül finoman elosztott anyagok egymással pillanat alatt reagálnak és rendkívül finom szappanpor, valamint szódabikarbonát keletkezik, melyek rendkívül finom eloszlásuk miatt mindaddig lebegésben maradnak, míg egy bizonyos szemnagyságot el nem érnek. A megnövekedett szemcsék azután a torony fenekére hullanak, ahonnan egy szalag a kész szappanport a csomagolóba továbbítja. Az eljárás megdöbbentően új és egyszerű. VEGYI IPAR Érdemes-e vegyésznek lenni ? Rámutattunk arra, hogy képzett vegyészeinknek tekintélyes hányada a pálya túlzsúfoltsága folytán ma már kenyerét sem tudja megkeresni. A külföldön való elhelyezkedés is lehetetlen és azért óva intettünk mindenkit, hogy ne lépjenek e pályára. Egyelőre csak a módosabb ifjak engedhetik meg azt a luxust, hogy a vegyészi pályára lépjenek Csonka-Magyarországon. Reklám és megtévesztés. A magyar cipőkrémipar érdekében megvizsgáltattuk a nagy reklámmal forgalomba hozott »Solitaire« cipőtisztítószert, amely állítólag a legtökéletesebb az öszszes cipőtisztítószerek között. A vizsgálat megmutatta, hogy az egy közönséges vegyeskrém, silány minőségű vizes krémnek terpentines krémmel való elegye. A megejtett vizsgálatok azt is kiderítették, hogy a cipőt nem teszi vízhatlanná. Ezeket az eredményeket bevittük a napisajtóba is, hogy a nagyközönség megtudhassa, mit árusítanak nálunk nagy dobbal új találmány gyanánt. Acetilénrendelet. A legkulturátlanabb államokban is szigorúan előírják az acetilénfejlesztő készülékek konstrukcióját, ellenőrzését és hitelesítését, míg nálunk nagyüzemek és kis lakatosok hitelesítetlen fejlesztőkkel dolgoznak minden ellenőrzés nélkül, nem törődve az életveszéllyel. Felhívtuk a kormány figyelmét, hogy az acetilénrendeletet léptesse sürgősen életbe, a robbanások és szerencsétlenségek elhárítása céljából. A fővámhivatal érdeklődik. Ismételten előfordul, hogy a fővámhivatal laboratóriuma a vámtarifatétel megállapítására irányuló vizsgálattal kapcsolatban beidézi a felet és nála nemcsak az áru származására, hanem annak felhasználására vonatkozólag is érdeklődik, akárcsak egy vizsgálóbíró. A fővámhivatali laboratóriumnak az a feladata, hogy olyan áruknál, amelyeknek vámtariffális elbírálása a vámkezelő személyzet részéről vitás vagy kétes lehet, vegyvizsgálat alapján döntsön. Ha ez a vizsgálat a felmerülő kétségeket nem tudja eloszlatni, akkor a hiba inkább a vizsgálatban keresendő, amelyet nem lehet kiküszöbölni azzal, hogy a vámhivatal a felet keresztkérdésekkel molesztálja. Mivel az ilyen kikérdezések nem tartoznak a dolog lényegéhez, azokat tehát a vámhivatal laboratóriumának saját erkölcsi érdekében mellőzni kell.* A vegyi ipar terén nemcsak azokról a mozzanatokról igyekeztünk hű képet adni, amelyek a szakmában hullámokat vertek fel, hanem ismertettük a vegyészeti újításokat, hogy azokat hasznunkra fordíthassuk, rámutattunk a lejárt szabadalmakra, hogy azokat előnyösen felhasználhassuk, hozzászóltunk a vegyi ipar szempontjából az összipart érdeklő fontosabb kérdésekhez, megvilágítottuk az utat, amelyen az állami iparfejlesztési politikának haladnia kell, ellenőriztük a verseny tisztességét és bátran megtoroltuk a visszaéléseket. Bontott zászlóval haladunk 26 év óta megjelölt utunkon, hogy a hazának és a hazai iparnak segítségére legyünk! Lázár Albert, 23—24. szám. A magyar vegyészek gazdasági és társadalmi helyzete. A Magyar Kémikusok Egyesülete az elmúlt hetekben fenti tárgykörrel vízveszélyt rendezett, melynek anyagát meg kell örökítenünk, egyrészt hogy az illetékes körök jobb belátásra térjenek felelősségük tudatában, másrészt hogy a jövő nemzedékek beláthassanak a mai kor sivárságába, midőn a legelőkelőbb szellemi munkásokat mélyen a fizikai munkás nívója alá kényszerítik. A vita folyamán az a nézet alakult ki, hogy a vegyészi társadalomnak ezernél több tagja helyzetének mai nyomorúságát végeredményben a vegyészi munkáknak az állami intézetekben dívó lehetetlenül alacsony díjszabása okozza. Ismeretes, hogy az állami vegyvizsgáló állomások elsősorban az Országos Chemiai Intézet oly alacsony díjak mellett dolgoznak, melyek az önköltséget semfedezik. Teszik ezt állítólag azért, hogy kellő ügyszámot és forgalmat produkáljanak s fennállásuk szükségességét így dokumentálják. Mi az alacsony díjszabás következménye? Elsősorban a munkájuk nívójának, megbízhatóságának csökkenése. A jövedelem kevés lévéni, a vegyészeket rosszul fizetik, s így a jó munka alapfeltétele hiányzik; ugyanez oknál fogva a kiadásokat minimumra kell redukálniok: az olcsó (és legtöbbször megbízhatatlan) módszereket kell használniok; a kis díjak folytán a fontos kereskedelmi elszámolás alapját képező vegyi vizsgálatokat csak egyszer végzik, miáltal (emberek vagyunk!) hibák csúsznak be, amit a megbízó gyakran súlyosan érez. Végül az intézet szegénysége lehetetlenné teszi külső szakértők bevonását, márpedig a hivatalnok vegyész, ki egész életét az Intézetben töltötte, természetszerűleg nem érintkezhetik azzal az élettel, melynek a döntő elemzéseket végeznie kellene, nem rendelkezik, de nem is rendelkezhet azzal a sokirányú speciális ismerettel, melyet a sokféle speciális feladat megkövetel, így aztán az állami intézetek alacsony díjszabásuk folytán nem tolják be azt a hivatást, mely tulajdonképpeni feladatuk volna. Az előadó ismertetéséből kitűnt, hogy a vizsgálati díjak, melyeket az Országos Chemiai Intézet számít, kis tört részei annak, melyeket a német intézetek számítanak. Sőt kitűnt, hogy a nagyon alacsony díjtételeket sem tartják be, mert okmányokkal igazolható, hogy minden ok nélkül 60%-os engedményeket tesznek azokból az árakból, melyek az önköltség fedezésére sem elegendők s amelyeket kötelesek volnának betartani. Hogy mily következményekkel jár ez az Intézet munkájának nívójára nézve, azt láttuk fentebb. Hogy mily következményei vannak ennek az egész vegyészi társadalomra, aztmegdöbbentően tárták fel az egyes felszólalók! A hivatalos magyar kísérletügy a magyar magánvegyészeket — a jelek szerint — ellenségének tekinti, akikkel konkurrál. A külföldön ez másként van. Magán- és állami intézetek közös díjszabást dolgoznak ki, mely mindenki, tehát az állam részére is kötelező. A Magánmérnökök Orsz. Szövetsége, a Budapesti Mérnöki Kamara ismételten beadvánnyal fordultak az illető minisztériumokhoz a vegyészi díjszabás rendezése ügyében és bár azóta évek múltak el, egy minisztérium sem tartotta érdemesnek, hogy a beadványokkal foglalkozzék, úgy látszik, egyszerűen ad acta tették. Az Orsz. Chem. Intézet nevetségesen alacsony díjszabása persze a többi állami és törvényhatósági intézet díjainak rombolásához vezet, az ok ugyanaz, amiért az O. Ch. I. is teszi: az ügyszámok lehető növelése. Arrombolás szempontjából mindjárt az Orsz. Chem. Intézet után a technológiai iparmúzeum Anyagvizsgáló Intézete jön, amelynél persze ugyanazok a következmények: a munka nívójának ijesztő sülyedése. Ezek az intézetek az állam presztízse mellett dolgoznak, minden hiba, mit elkövetnek, egyúttal az állam tekintélyének rovására megy. Az állami és törvényhatósági vegyészeti intézetek árrombolásának természetes következménye, hogy a közönség a magánvegyészektől is ily olcsón követeli a munkát. Míg azonban az állami intézeteknek módjuk van ráfizetni, ezt magánintézet nem teheti. Az árrombolás további következménye, hogy a munkaadó a vegyészi munkát — az O. Ch. I.-nél olcsó lévén nem becsüli meg. Főiskolai képzettséggel, sok évi gyakorlattal bíró családos vegyészek 100—200 pengő fizetéssel nyomorognak végeredményben azét, mert az Orsz. Chem. intézet árromboló politikája lerombolja az egész vegyészi kar tekintélyét, megélhetési lehetőségét és végre le fogja rombolni önmagát is, mert áraival együtt természetszerűleg nívója is sülyed, míg végre oda jut, hogy kémiai munkát senki sem fog itthon végeztetni és sem az O. Ch. I.-nek, sem a magánvegyészeknek nem lesz munkájuk. Hogy az O. Ch. I. is érzi, hogy tennie kell valamit, ezt igazolja az a körülmény, hogy igazgatója, Zöhls Artur 1926. év őszén, a Magyar Kémikusok Egyesülete egy nyílt ülésén, száznál több tag jelenlétében kijelentette, hogy a díjszabást még 1926. évben igazságosabb alapra helyezik. Azóta több mint egy év múlt el és az ígéret csak ígéret maradt. Saját érdekükben is több együttérzést és több kollegialitást kívánunk az állami és törvényhatósági intézetek vezetőitől betársulna tőkével lukrativ vegyészeti gyárba. Ajánlatok „ABC“ jeligére e lap kiadóhivatalába kéretnek. Manométerek hőmérők, pyraméter elektromos mérőműszerek, fizikai és kémiai kísérleti és laboratóriumi eszközök MARX és MEREI tudom, műszerek gyára Budapest,VI. Bulcsu u. 7. Telefon: 221-06 és 154-88 Turin, 1912, aranyérem: 00 Fennáll 26 év óta.„ISO ¥ 1 teltüzeléstechnikai és hőgazdasági rt. Füstmentes automatikus tüzelőberendezések.) v_^ ’LJ Budapest, v. Nádor utca 24. Telefon: 104-90,124-43. Viz- és légelőmelegitők. / Szavatolt szénmegtakaritás 1 M[agy. GÉP- ÉS BUDAPEST njira \J nrC'KT*«* Tfe-4- Szesz* és élesztőgyárak, likőr- és konyakgyárak, keményítő-, szörp-, m 1 ® 1 V H I 1 1 cukor- és konzervgyárak valamint vegyészeti gyárak teljes berendezése. J A T CA.A Lepárolók, vácuumkészülékek, extrahálóberendezések, autoklávok, sterili- KAZÁNGYÁR, RÉZMŰVESMŰHELY VAS ÉS FÉMÖNTÖDE zárók, szűrőprések centrifugák, petróleum- és benzinfinomítók, dagasztó, x. NOSZLOPY UTCA 1. telefon : József 390—07 és 390—08 gépek, szárítógépek, tűzifecskendők stb., stb. ÁNT Wisit Dial/ ANT Gőz- és erőtelepek, kompressorok, vacuumszivattyúk, Koch- und Verdampfapparate, Vacuum- und Kestner, ISCa difilt K. tv" Se készülékek extrahálás, lepárlás, finomítás céljára. Besűrítő és gőzölögtető Verdampfapparate, Destillier-, Rertifizier- und 1 *1 IMNUDPCT vert sítkészülékek, centrifugák, szűrőprések, keverő- és szárítókészülékek. Tartu- Extraktionsapparate, Autoclagen, Montejus, A üoi® ullíMIEM, VAU-llítornyok. Csővezetékek. Vashordók. Trockenapparate, Condensationsanlagen.