Vegyi Ipar, 1927 (26. évfolyam, 1-24. szám)
1927-01-20 / 1. szám
1. számVEGYI IPAR Legújabb vívmányok a vegyészeti ipar terén. I. G. Farbenindustrie A. G., Frankfurt a M. Eljárás szénkéneg előállítására. Szénkénegnek kénből és faszénből való előállításánál oxid- és szulfidvegyületekből álló salak képződik, amely összetételének megfelelően kb. 1000—1200°-nál olvad és ömleszték alakjában, elektromos vezetőképessége van. Fenti cég azt találta, hogy ez a salak, melynek eltávolítása a közönséges retortakemencéknél sok kellemetlenséget okoz, elektromos üzemű aknakemencéknél, melyeknél a reakciószén a mozgó felső éshelytálló fprsó elektródákközött elektromos ellenállásként szolgál, nemcsak hogy könnyen lecsapolható, és az üzemből eltávolítható, hanem különösen előnyös módon, a kemence üzeme közben hasznosítható is. E célból úgy járunk el, hogy az aknák fenekét góbit gyanánt képezzük ki, melyben a megolvadt salak állandóan összegyűlhet. A salak ily módon megvédi a szénfenéket és annak élettartamát lényegesen meghosszabbítja. Felten és Guilleaume Carlswerk A. G., Köln-Mülheim. Phenolgigantákat tartalmazó szigetelőpapír. A rostanyagpép vizét a phenolgyanták oldószerével helyettesítjük, azután phenolgyantatartalmú oldatokat adunk hozzá, majd víz hozzáadásával a rostokon kicsapjuk a phenolgyantát és az igyi nyert masszát papírrá, illetve sajtolt testekké dolgozzuk fel. A szigetelő papírt egészben,, illetve részben kolloidális cellulózából állítjuk elő. Szigeth Gábor oki. vegyészmérnök, műegyetemi tanár, igazgatóhelyettes és Beczkóy József oki. gépészmérnök, Budapesten. Eljárás és készülni viszkózus folyadékoknak,különösen barnaszénkátrány hűtésére. Barnaszénkátránynak, bizonyos olajoknak stb. lehűtése nehézségekkel jár, mivel a hőátadási tényező e folyadékok és azokat a hűtőközegtől elválasztó fal között igen rossz,mivel a folyadék nagys belső súrlódása miatt abban sem örvénylések, sem konvektív áramlások nem keletkeznek, melyek a hőátadást közvetítenék, a folyadékok maguk pedig rendesen rossz hővezetők. Barnaszénkátránynál ehhez még az a nehézség is járul, hogy a folyadéknak a fallal érintkező rétege azon megmerevedik és egyrészt a hőátadást gátolja, másrészt pedig az áramlási keresztmetszeteket megszűkítvén, a készülék áramlási ellenállásait igen nagy mértékben megnöveli. A találmány értelmében ezen hátrányokon úgy segítünk, hogy hűtőfelületek gyanánt függőlegesen vagy ferdén állított lapokat alkalmazunk, melyek egyik oldalán a viszkózus folyadékot vékony fátyol alakjában bocsátjuk végig, míg másik oldalát a hűtőközeggel hozzuk érintkezésbe. A lapon végigfutó fátyolban a viszkózus folyadék minden része érintkezésbe jut a lappal, amit a részecskéknek a lapon való gördülő mozgása is elősegít. , , Kommanditgesellschaft Dr. Blasberg & Co., Düsseldorf, mint dr. Szelényi Géza okr. vegyészmérnök jogutódja. Eljárás koncentrált ecetsav és a koncentráláshoz szükséges oldószer előállítására. Extraháló szer gyanánt a kreozotoktól és fenoloktól megszabadított fakátrányolajoknak azt a részét használjuk fel, melyeknek forrpontja 240—295° között van és az oldószernek ecetsavval való telítése után ez utóbbit magában véve ismert módon kiűzzük és az oldószert az üzembe visszavezetjük. Ezen eljárásnál használt oldószerek csak 60% ecetsavat tartalmazó vizes oldattal alkotnak homogén keveréket, amely körülmény nagy előnyt biztosít az oldószer és ecetsav szétdesztilálásakor, mert ezáltal a szétdesztillálásnál sokkal erősebb sav áll elő és az extrahált ecetsav kb. 95°/o-a mint kb. 90% erősségű ecetsav nyerhető ki. Koncentrált ecetsavat és koncentrált faszeszt közvetlenül a fadesztillálók gázaiból úgy állítunk elő, hogy a kátránytól részben vagy egészben tetszőleges módon megszabadított forró kemencegázokat extraháló készülékben az ellenáram elve szerint az ecetsav oldószereivel extraháljuk és az extraktumból az ecetsavat desztillálás útján koncentrált alakban elkülönítjük. Koncentrált ecetsavat a száraz fadesztilláció gázaiból úgy állítunk elő, hogy a forró gázokat rektifikálásnak vetjük alá oly módon, hogy a bennük foglalt ecetsav egyi részét kb. 20%-os koncentrációjú ecetsav alakjában kapjuk meg, amelyet azután az extrakciós eljárás útján ismert módon 80—90%-os ecetsavra dolgozunk fel. A 84066. számú, »Hegesztőszer« című szabadalom tulajdonosa hajlandó szabadalmát eladni vagy gyártási és használati engedélyeket adni. Érdeklődőknek készséggel szolgál felvilágosítással: Adler Miksa okl. gépészmérnök, hites szabadalmi ügyvivő irodája, Budapest, V., Berlini tér 6. Il »Siia« Societa Navigazione Industria E Commercio Reporto Viacosa, turini cég, 85279. számú, »Eljárás a viszkózé kezelésére használt fürdőknek azon szerves melléktermékekkel való sűrítésére, melyek a viszkózé és ezen fürdők közti reakcióból származnak« című magyar szabadalmának eladása vagy gyakorlatbavételi engedély kiadása céljából belföldi gyárosokkal összeköttetést keres. Bővebb értesítést ad: Gergely Vilmos szab. ügyv., Budapest, VIII., Népszinház u. 25. Dr. VEIT ALBERT Budapest, VII., Wesselényi utca 32. Laboratóriumok és vegyészeti gyárak berendezési vállalata Einrichtung von Laboratorien u.ehern. Fabriken. ! NAGY RAKTÁR ! GROSSES LAGER ! Telefon: József 105-47. GYÓGYVEGYÉSZET Plasmochin. — Az első chininhatású szintetikus termék.Az I. G. Farbenindustrie A. G. elberfeldi laboratóriumában Schulemann, Sehönhöfer és Wingler egy új szintetikus terméket állítottak elő, amely a chinaalkaloidákkal, nevezetesen a chininnel áll genetikai összefüggésben. Ez az összefüggés azonban nemcsak kémiailag, hanem pharmakológiai szempontból is fennáll. A Plasmochin nevet nyerte és a kémiai szintézise terén újabb lépcsőfokot jelent, mert ez az első chininhatású szintetikus termék. A chinin tropikus vidéken termő cinchonafajokhoz tartozó fák kérgében, a chinakéregben (Cortex chinae) fordul elő más alkaloidákkal együttesen. Előállítása, illetőleg a kísérő alkaloidáktól való elváasztása igen komplikált és legtöbbször titokban tartott eljárások útján történik, amiért is igen magas az ára. A magas ár, valamint a chinin sok kellemetlen, nem kívánatos mellékhatása és a kémiailag is érdekes probléma tette indokolttá az organikus kémia klassikus kora óta már meglévő chininszintézis törekvéseket, anélkül azonban, hogy azok egészen napjainkig sikerrel jártak volna. A sikertelenség oka jórészben abban rejlett, hogy a chinin szerkezete nem volt felderítve és bár az idők folyamán Hoerlein és főleg Rabe munkái alapján a kémiai szerkezet is tisztázódott, nem tudtuk, hogy a pharmakológiai hatást mely szerkezeti elemek idézik elő. A chinin általánosságban mint lázcsilllapítószer ismeretes. Az utóbbi három évtizedben azonban sokat veszített jelentőségéből mint univerzális lázcsillapító és helyét fokozatosan a pyrazolon-csoporthoz tartozó antipyrin majd pyramidon és kisebb mértékben az acetylpheneditin vagy másként phenacetin foglalták el. Mint a malária specifikus gyógyszere azonban megőrizte pozícióját, mivel a malária kórokozóira kifejtett parazitotoxikus hatást gyakorol. Az utóbbi években a chinin jelentősége ismét emelkedni látszik, mint általános antipyretikum, mivel a chinin nemcsak mechanikailag ható lázcsökkentő, mint az antipyrin, pyramidon, phenacetin vagy az aszpirin, tehát nemcsak tünetileg enyhíti a lázas beteg állapotát, hanem egyes kórokozókat a malária plasmodiumaihoz hasonlóan elpusztítja vagy legalább is lecsökkenti azok vitalitását, így különösen az influenzánál vagy a jelenleg ismét aktuális spanyolkórnál jelent lényeges előnyt egyéb lázcsillapítókkal szemben. Igen sok fertőzésnek a mandula a kapuja, vagyis sok fertőző betegség kórokozói a mandulán át jutnak a szervezet belsejébe, így többek közt az izületi gyulladás keletkezésének is az az útja. A mandulagyulladás ilyenformán rendesen egy komolyabb betegség előjele és elhanyagolása sokszor súlyos következményekkel járhat. A mandulagyulladás a kezdeti stádiumban chininnel teljesen kupírozható s mondhatjuk, hogy a chinin napjainkban megint visszaszerezte azt a régi állását, amelyet a gyógyszerszintézis kezdetén leírt. Alkalmazásának azonban igen sok kellemeten oldala van. A chinin és vegyületei igen keserű ízűek, sok kellemetlen mellékhatást idéznek elő. Nagyobb adagban szedve, fülzúgást, átmenetileg süketséget, látótérszűkülést és átmenetileg teljes vakságot (amiaurosis) idéznek elő. A kémiai szintézis célja természetesen az volt, hogy olyan terméket állítsunk elő, amely a chinin összes jó tulajdonságaival bír, de az említett kellemetlen mellékhatások nincsenek meg, ill. ezek a mellékhatások csak olyan adagoknál lépjenek előtérbe, amely adagok a normális gyógyadagokon jóval felül vannak. A Plasmochin, úgy látszik, az a készítmény, amely ezen ideális követelményeknek megfelel. W. Roehl pharmakológiai, majd Soi tanár (Düsseldorf) és Mühlens tanár (Hamburg) klinikai kísérletei ezt igazolják. A Plasmochin előállítása már 1924-ben befejezett tény volt, 1924/25 telén fejeződtek be Roehl pharmakológiai állatkísérletei, míg a klinikai kísérletek részint Soi tanár düsseldorfi klinikáján maláriával beoltott paralytikusokon, részint a hamburgi Tropeninstitutban Mühlens tanár klinikai osztályán 1925 nyarán kezdődtek meg. A kísérletek eredményei azonban csak múlt év szeptemberében a német természetkutatók és orvosok 89-ik gyűlésén kerültek a nyilvánosságra Hoerlein, Roehl, Sieli és Mühlens előadásai révén. Roehl a Plasmochinnak kanárimadarak maláriájára gyakorolt hatását vizsgálta és erre egy külön módszert dolgozott ki. Vizsgálatai azt mutatták, hogy 20 g testsúlyra 1 kem Plasmochin oldatot befecskendezve, a Plasmochin még 1:50000 töménységben is hatásos volt (dosis curativa), míg a chinin csak 1: 800 töménységben mutatkozott hatásosnak. A Plasmochinból a madarak még az 1: 1500 töménységű oldat volt a felső határ. A Plasmodiinnál tehát a dosis tolerata és a dosis curativa közti viszony (chemotherapeutikus index) kb. 1:34, míg a chinin indexe 1:4 és ilyenformán a Plasmochin a mellékhatások szempontjából több mint nyolcszor kedvezőbb chemotherapeutikus gyógyszer, mint a chinin. A Plasmochin sem felel meg az ideális E hrichféle magna sterilisanselvnek, mert a véráramban befecskendezve, nem pusztítja el a benne lévő parazitákat, hanem annyira megtámadja őket, lecsökkenti vitalitásukat, hogy hamarosan eltűnnek a szervezetből annak természetes védőeszközeinek behatása alatt. A Plasmochin hatása kifejezetten parazitotoxikus. Sioli és Mühlens klinikai vizsgálatai azt mutatják, hogy a Plasmochin az emberi malária ellen éppen olyan hatásos, mint a kanári malária ellen.. Sioli paralytikusokat kezelt Plasmochinnel, akik a Wagner—Jauregg által ajánlott módon maláriával oltattak be. A napi dózis több napon át 3—4x0.02 g volt. Napi 0.1 g-on túl nem lehetett menni, mert a Plasmochin mellékhatásainak első tüneteként cyanosis mutatkozott a betegeken. A maláriát minden egyes esetben sikerült leküzdeni és az összes paralytikus betegek életben maradtak. A paralytikusok beoltott maláriája nem teljesen azonos a természetes maláriával és ezért a paralytikusokon végzett kísérletek csak átmenetet képeztek a természetes maláriás betegeken végzett kísérletekhez, amely kísérleteket M ü h 1 e n s végezte el. M ü h 1 e n s a kísérleteket 124, a világ minden tájékáról származó betegeken végezte. A napi adag 0.05-től kezdve legfeljebb 0.15 g-ig volt több kisebb adagra osztva, pl. 5x0.02 g. Keserű iz vagy más kellemetlen chininszerű mellékhatás nem mutatkozott, ellenben a nagyobb adagoknál néha átmeneti cyanosis és gyomorfájdalmak jelentkeztek. A Plasmochin teljesen íztelen készítménynek mutatkozott és így gyermekeknek is könnyen beadható. A gyógyító hatás kedvezőbb, mint a chininnél, amennyiben a tertiana-nál és a quartana-nál kevesebb recidiva fordult elő, mint a chininnel való kezelésnél. Ezzel szemben a malaria tropica-nál Plasmochin kezelésnél több recidiva volt megfigyelhető. A Plasmochin lényeges előnye az, hogy a malaria tropica félhold alakú állandó fejlődési alakjait, a gamétákat is elpusztítja. Eddig a Posmochin az első anyag, amely ilyen hatást kifejt. Ez azért is fontos, hogy a chininnel való kezelésnél ezek a félholdalakú gaméták élve maradtak és az így kezelt egyének továbbra is infekciós források maradtak. Tudjuk azt, hogy a malária terjesztője, az anopheles szunyogi éppen ilyen félholdalakú formájában terjeszti a malária kórokozóját. A malária tropica recidiviáinak elkerülésére kombinált Plasmochin- és chininkezelést kell alkalmazni (Plasmochin comp.). Dr. Fischer Mühlens munkatársaként prophylaktikus kísérleteket is végzett és tapasztalt, hogy a legveszélyesebb körülmények közt is sikerült a kezelt egyéneket a maláriától megóvnia. Mühlens kísérleteit a világ összes maláriás vidékeire kiterjesztette és mindenütt abszolút biztos eredményeket ért el. Mindezeket összevetve, azt kell mondanunk, hogy a Plasmochin felfedezése által gyógyszerkincsünk óriási értékkel szaporodott. Különösen nagy jelentőséggel bír a Plasmochin gameta élő hatása, mert gameták nélkül malaria tropica el sem képzelhető. Weichherz József, vegyészmérnök, 3 oldal Az insulin és a dextrose, mint a cyan ellenmérgei. A Kir. magyar természettudományi társulat kémiaásványtani szakosztályának ülésén Szolnoki Imre szerzőtársaival végzett vizsgálatairól számolt be, amelyek célja: megállapítani, hogy milyen körülmények között nyújt védelmet a cyannal szemben az insulin és a szőlőcukor és hogy mi az insulin védőhatásának a magyarázata. A szőlőcukor védőhatásának előfeltétele, hogy a szőlőcukor a cyan lekötésére szükséges egyenértéksúlynyi mennyiség többszázszorosa legyen. Kísérletek szerint nyulaknál testsúlykilogrammonként négy gramm dextrose elegendő 3 mgykg kéksavval szemben teljes védelmet nyújtani, ami közben a cyan-tünetek közül csak a gyors légzés és hőfokcsökkenés észlelhető.. A kontrollnyulnak légzése cyan adása után 5 perc múlva szűnt meg. Veszélyes cyandózis (1 mg/kg kéksav) után a gyümölcscukor védőhatását is kimutatták a szerzők. E tények összhangzásban vannak Perrier (1921.) és St e e s w k, valamint de St. Rat újabb vizsgálataival. A szőlőcukor és a gyümölcscukor védőhatása a szerves kémiában régóta ismert nitrilképződésben alapul, amely valószínűleg a szervezetben uralkodó feltételek között is végül ártalmatlan ammóniumsóvá szappanosodik Insulinkészítményeknél a védőanyag 3 mg kg kéksav előtt 10 perccel adva 20 egység (Leo). Az insulinozott nyúl is gyorsuló légzést és erős hőfokcsökkenést mutatott, azonban — szemben a kontrollnyúllal, amely elpusztult — 50 perc múlva már ismét egészséges volt és ezt az állapotot 3 hét múlva is megtartotta. Az insulin védőhatása többféle lehet: 1. Az insulin a szövetképzés aktivátora (Ahlgren, oxidációs reakció), a cyan paralisatora. E két anyag tehát, mint antagonisták szerepelnek a szövetoxidációnál. 2. Az insulinkészítmények a cyan megkötésére alkalmas gyököt tartalmazhatnak. Az insulinkészítménynél ez esetben aldehid vagy ketongyök volna az aktív atomcsoport. 3. Az insulin a szövetek glycogientartalékjából szőlőcukrot készít, amely a cyant nitril formájában megköti. Az első lehetőség mellett szól az, hogy a katalízist insulin jelenlétében a cyan kevésbé gátolja, mint a cyan egyedül. A második feltevés nem zárható ki, miivel Erdős József kísérletei szerint az insulinkészítményekből phenylhydrazinnel vegyület választható le, 100 E-ből 0,006g, amelynek nitrogéntartalma arra mutat, hogy a vizsgált készítmény cyanidot megkötő alkatrészt tartalmazhat. A harmadik legvalószínűbb hatásmód: a glycogenből felszívkiaduló szőlőcukor védőképessége. Emellett feltételezhetjük azt is, hogy az insulin nagyobb koncentrációja gyorsítja meg a vércukor nitrileződését, mert annak mennyisége az elméletileg a nitrilezéshez szükséges cukor mennyiségét meghaladja. Vagyis az insulin, amely a cukrot reakcióképes konfigurációba hozza, katalizálja a különben normális körülmények között lassú méregtelenítő folyamatot.