Vegyi Ipar, 1928 (27. évfolyam, 1-24. szám)

1928-01-16 / 1. szám

XXVII. évfolyam-------------- 7----­" nm Budapest, 1928 január 16 Megjelenik minden hó 15-én és 30-án. ~ Előfizetési ára: egész évre 24.— pengő. ~ Szerkesztőség és kiadóhiva­tal: Budapest, Vili. Népszin- ház-utca 49. ~ Hirdetési ár: egy hasáb millimétersoron- kint 0-24 pengő. Külföldi hirdetéseknél 0"30 pengő. ~ Magyar posta takarékpénz­tári számlaszám: 48.466. ~ ~ Szerkesztőségi és kiadó­hivatali telefon: József 431-76 áz VEGYI IPAR 1. szám Erscheint am 15. und 30. je­den Monats. ~ Jahresabon­nement : 24.— Pengő. ~ Redaktion und Administra­tion: Budapest, Vili. Népszm- ház-u. 49. Anzeigegebühreri f* 1 mm Höhe der äfruAA brei­ten Spalte 0.24 ^JJ^jAus- landsanzeigen25°/oAufschlag —• Ungarische PosisDarkassa Scheek-Konto Nr. 48.446 ~ Redaktions- u. Administrá- tionstelefon : Józset 431-76 Műszaki és kereskedelmi szemle Fach- u. Handelsblatt für die a vegyipar, gyógy vegyészet, erjedésipar, chemische, pharmazeutische, Gärungs-, cukor- és élelmiszeripar számára Zucker-u. Nahrungsmittelindustrie A vegyi ipar legrégibb és független magyar szaklapja Közleményeink csakis a forrás teljes megjelölésével vehetők át Felelős szerkesztő: ^ Verantwortl.Redakteur: LÁZÁR ALBERT oki. mérnök. ~ Dipl. Ingenieur. Ältestes, unabhängiges ung. Fachorgan der ehern. Industrie Nachdruck nur mit Quellenangabe gestattet Olvasóinkhoz ,4 , EGYI IPAR“ 26 év óta a hazai vegyészeti ipar. gyógyvegyészeti ipar, erjedés ­ipar cukor- és élelmiszeripar minden fontosabb műszaki és kereskedelmi mozzanatának hű krónikása. A legkiválóbb hazai és külföldi szakembereknek, valamint külföldi fiók- szerkesztőségeinknek közreműködésével az 1928. évben fokozottabb mértékben szolgáljuk lapunk olvasóinak ipari, üzleti és erkölcsi érdekeit. Bizonyára saját érdekében cselekszik, ha az 1928. évre szóló előfizetési dijat (24 pengőt) kiadóhivatalunkhoz juttatja. A szaksajtó a közgazdasági élet nélkülözhetetlen szerve, melynek fenntartását elő­segíteni: nemzeti kötelesség! Kiváló tisztelettel a „ Vegyi Jpar“ szerkesztősége és kiadóhivatala. A zsirkémia és zsiripar újabb haladása. A Magyar Kémikusok Egyesülete fenti címen igen látogatott előadó-estélyt tartott, melyen Dubov itz Hugó dr. vegyészmérnök ismertette behatóan a zsir­kémia és zsiripar újabb módszereit. Lapunkat az elő­adáson felelős szerkesztőnk képviselte, ki az előadás­ról kivonatosan a következőkben számol be: Előadó elsősorban a zsirkémia és a zsiripar szinté- tikus módszereit ismertette, melyek ma még a kezdet kezdetén vannak, de szép reményekkel kecsegtetnek a savak »neutraLizálása« (eszterifikálása), vegyes glice- ridek előállítása, polimerizált (kondenzált) zsírok ké­szítése és széníiidiogéiiekiíek zsírsavakká, zsírokká és viaszokká való átalakítása terén. Äz olajgyártásban a háború alatt felszerelt extrak- torokat jobbára üzemen kívül helyezték, mert bár na­gyobb olajnyeredéket adnak, az extrakcjós liszt tel­jesen zsirtalan lévén, eladhatatlan. Igen elterjedtek az Anderson-féle folytonos Üzemű csigasajtók. Nagy érdeklődést keltettek a növényolajok szára­dására vonatkozó újabb elméletek, melyek a gyakor­lattal és tapasztalattal jobb összhangban vánnák. Elő­adó a régi Mulder-féle magyarázattal szemben; a növényolajok száradását kolloidkicsapódással magya- íázta, melyet ultrajbolyafény indít meg. Kevés szikkativ jelenlétében az egyáltalán nem száradó olivolaj, sőt az ásványolaj is megszilárdul, ha erős diffuzfénynek vagy mesterséges ultraibolyafénynek tesszük ki; ép igy megszilárdulnak vákuumban, szénsav- és nitrogén-at­moszférában is ultraibolyafény hatására. A telitetienség mégis szükséges, de nem az oxidálhatóságra (amely csak kísérőjelenség), hanem a polimerizálódás létre­jöttére, ez okozza a nagy molekulákat, melyek a kol- faidkicsapódást létrehozzák. Persze, sok egyéb tüne­mény is lefolyik egyúttal, mely a külső képet eltor­zíthat] g. Különös a, helyzet a zsírbontó-iparban és szappangyárainkra kissé kiábrándító, hogy a zsirbon- tás szappan gyártás céljaira ma alig jár előnnyel. A glicerinipart az Amerikában megindított étilénglikol- cyártás idegesíti. Az etilénglikól a glicerinnek — mint előadó tréfásan megemlítette — é d e s testvére, sokban teljes értékű pótlója, sőt mint fagyás elleni szer, jobb is nála,, némely iparban azonban a glicerint nem he­lyettesítheti. Amerikában a földgázban található etilén­ből készítik, egy másik felhasználható forrása a pet- róleumipar krakkolása, melynél sok etilén és homolog szénhidrogén keletkezik. A zsirhidrogénező (Iparún k nincs kellőleg foglalkoztatva. Érdekes, hogy a hidrogénezett zsírok­ban az izoolajsav jellemkő alkotórész, melyről a zsir felismerhető, illetve identifikálható. A sztearingyártás erős visszafejlődésben van, miután főfogyasztója, a gyertyaipar talaját vesztette, másrészt ami gyertyát készítenek is, nem a drága sztea;iinból, hanem a rosszabb, de olcsóbb paraffin­ból készítik. Uj fogyasztókat a sztearin számára ed­dig nem sikerült találni, ami annál nagyobb baj, mert a mellékterméke, az oleiin vagy elain a folyton fejlőldő textilipar folytán úgy nálunk, mint külföldön, Inövekvő keresletnek örvend. Ez valósággal rákény­szeríti az ipairt, hogy uj módon készítsen elaint, a sztearin ballasztja nélkül. Az oly növényolajok zsír­savai, melyek száradó olajokat nem tartalmaznak, pl. az olivolaj, e célra az eiain teljes értékű pótlói; bel­földi olajaink azonban telitetlenebb zsírsavakat is tar­talmaznak, melyek állandó tűzveszélyt rejtenek maguk­ban a textilipar számára. Ezért a kémikusok polimeri- zációval a jódszámot leszorították és ezzel a tűz­veszélyt megszüntették. A közönséges módszerekkel polimerizált zsírsavak azonban túlságosan viszkózusak. Újabban nafténsavakat, sőt nafténszappanok és ás­ványolajok elegy ét ís sikeresen használják elain helyett. Az erősen hanyatló gyertyaipar arra bírja a technikusokat, hogy a gyártástechnika javításával a költségeket csökkentsék. Igen érdekes a, folytonos üzemü gyertyamártógép, mely végtelen szalagszerüen összekötözött gyertyabelet addig húz át a paraffinén, míg kellő vastagságot elért, azután szétdarabolják. A szappan kémiája inkább teoretikusan fejlődött. Kitűnt, hogy a, tisztára kolloidmagyarázat túlzás, mert a, szappan egy része mindig krisztalloidan, vagyis mo­lekulárisán oldódik. A szappan technikája igazi hala­dást nem mutat, sőt talán — átmenetileg — kissé visszafejlődőben van. Az érdeklődéssel hallgatott előadáson ipari életünk igen számos kitűnősége vett részt. Talbot-centrálé. — Irta: Sümegi László dr. — Az újságok és szaklapok úgyszólván nap-nap után közölnek kisebb-uayyubb cikkeket a Talbot-oeriu álé • val kapcsolatosan. A közleményeknek csak igen kis része foglalkozik azonban a dolog lényegével és a, laikus előtt az egész ügy úgy van beállítva, mintha az a főváros és a kereskedelemügyi miniszter között ha­talmi kérdésben lejátszódó pártharc lenne. Sajnos, ná­lunk minden kérdésbe, de különösen akkor, midőn az közérdeket is érint, mindjárt politikumot kevernek, ami­nek következtében a kérdés csak a legritkább evet­ben oldódik meg tényleg a köz javára. A Tali: ot- oentráléval kapcsolatban is jelentkezik ez a morbus hungaricus! Pedig ez az ügy, mint már néhány: szak­ember helyesen megállapította, nemcsak azt a kérdést volna hivatva eldönteni, hogy vájjon akkor lesz-e ol­csóbb az áram termelése, ha az uj centrálét Bár hidán állítják fel, avagy Budapesten vagy Várpalotái , hanem azt is, hogy szénkincsünk okszerűbb felhaszná­lása szempontjából helyesebb energiatermelési mód-e a szenet rostélyon közvetlenül elégetni, avagy célsze­rűbb-« a szénből eltüzelése előtt az összes belőle ki­termelhető értékes anyagokat előzőén kitermelni. A szakemberek eddigi hozzászólásaiból csak az világiik ki, hogy e kérdés még ma is tisztázatlan, mert amiint látszik, a számítások végeredményét mindig az befolyá­solja, hogy az illető szakember e kérdéssel szemben milyen álláspontot foglal el. Az ilyen nagyhorderejű kér­désben, mint amilyen a. Talbot-centrálé létesítése, a nagyközönség is joggal elvárhatja, hogy a nagy szén­kincsnek, melyet a létesítendő centráléban fel fognak használni, miképpen való értékesítési módjai fdől is kapjon felvilágosításokat az illetékes köröktől. Az érde­kelt feleknek e kérdésben való végleges állásfoglalása sokkal nagyobb horderejű, scrkhrgjj a megállapodá­sok létrejötte után a kérdés felett azután nyugodtan napirendre lehessen térni, abban a boldog: hitben, hogy az most már tényleg véglegesen és helyesen el vaut döntve. Az üzembe invesztálandó tőke mindenesetre kisebb lesz, ha ai szenet közvetlenül rostélyon fogják elégetni, mint az esetben, ha a szénből elégetését megelőzőleg értékes anyagait is ki akarják termelni, mert ebben az utóbbi esetben a kitűzött célok szerint a főüzem mel­lett még több-kevesebb' üzemágat is kell létesíteni^ melyek mind költséges berendezést igényelnek. Ezeknek az üzemágaknak helyes vagy helytelen működése az­után az egész üzem üzleti eredményeit nagy mérték­ben befolyásolhatjai. Ha azonban a szénből kitermel­hető anyagok értéke megérdemli a költséges beren­dezéseket és a műszaki megoldás is helyes, akkor fe) kérdést csakis ilyen módon szabad megoldani:, annál inkább, mert közgazdaságilag is igy helyesebb. Amint látjuk, a kérdés helyes megoldása nemzetgaz­daságilag sokkal nagyobb jelentőségű, semhogy e kér­désben titkolózni szabadna és éppen azért az illetékes körök ez ügyre vonatkozó nyilatkozatainak nem szabad sokáig késniök. Az olyan hatalmas méretű telep, mint aminőnek az uj centrálét tervezik, a köz­gazdasággal oy messze ellágazó kapcsolatokban áll, hogy ha azt helytelen elvekből kiindulva létesítik, az azok eredményeképpen jelentkező deficit igen széles rétegeket érinthet. És éppen az ebből való aggodalom' az, ami sokakban nyugtalanságot kelt. A megfelelő szakszerű felvilágosítást mielőbb követeljük! LABORATÓRIUMI FELSZERELÉSEKET ÉS A K| A I VTSI/ A I AA F C? I F Fi F \/C F T renc*ü kivitelben gyárt saját mechani- T \ 1 « i \ L, 111 i \ / \ I 1*1 L_ l\ L- L. VJ L. í\ L. I kai, üvegtechnikai és asztalos üzemeiben ALAPÍTÁSI ÉV: 1899. TELEFON: J. 335-74 és 323-95. BUDAPEST, IX., laboratóriumi felszerelések, tanszerek és precíziós mérlegek gyára LI LIOM-UTCA 46. I FESTÉKKERESKEDELMI R.-T. festékek, veoyicikkek, kén- j j BUDAPEST, VI., Ó-UTCA 27. SZÁM. - TELEFON: TERÉZ 207—28. SAV, SÓSAV ÉS SALÉTROMSAV j ANALITIKAI VEGYSZEREK ÉS VOLÜMETRIÁS OLDATOK Dr. DEÉR ENDRE LABOR ATÓR1UMA, / BUDAPEST, IX. KERÜLET, RÁDAY-UTCA 18. / TELEFON : JÓZSEF 323-23.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék