Vegyi Ipar, 1930 (29. évfolyam, 1-24. szám)

1930-01-15 / 1. szám

6. oldal Műszaki és vegyes jegyzetek ■Magyar cinkfehér Csonka-M­agyarország évi cinkfehérszükséglete 160 vágón. Mikor a S­m­e 11 i­n­g­ cég 6 évvel ezelőtt üzembehelyezte cinkfehérgyárát, a behozatal 60—70 vágón volt, amely a múlt évben 40 vagonra csök­kent. A behozatal értéke még mindig meghaladja a­z0 millió pengőt, amelyet teljesen indokolatla­nul juttatunk a külföldnek, hiszen a Smelting­­cinkfehérmárka már túllépte az ország határát, világ­márkává vált és mégis akadnak olyanok, akik előny­ben részesítik az idegen árut. Miként már megírtuk, Ausztria megszerezte a Smelting-féle szak­­eljárást és üzembehelyezték a magyar eljárás szerint dol­gozó osztrák cinkfehérgyárát. Értesülésünk szerint, Franciaországban, a nyugati kultúra gócpontjában is építenek már egy cinkfehérgyárat, amely a Smel­­ting-eljárás igénybevételével fog dolgozni, sőt Anglia és Németország is komoly tárgyalásokat folytat a Smelting-eljárás megszerzésére. A Smelting­ cinkfehér minősége és annak rentábilis előállítására alkalmas eljárás meghódította a nyugati államokat, becsü­letet szerezvén a magyar kéz munkájának! Drága-e a rézgálic? A rézgálic vámja 3 ezrelékkel terheli 1 kat, hold szőlőterület bruttó hozamát, viszont a borfogyasz­tási adó 30%/o-al drágítja a belföldi fogyasztásra ke­rülő bort. Ha nem volna magyar rézgálicipar, a magyar szőlősgazda a magasabb világpiaci helyi ára­kon felül még az ideszállítás költségeit is viselné, ami azt jelenti, hogy kb.10 százalékkal drágább rézgáliccal permetezne. A külföldi verseny a rézárak esésekor dömpingáron dobja a rézgálicot a magyar piacra is, amelynek kivédésére a magyar rézgálicipar is teljes egészében kihasználja a védő­vámot, de még ez sem akadályozhatja meg komolyan a dumping-importot. A magyar rézgálicipar azonban olyan értelemben nem hasz­nálja ki a védővámot, hogy az olcsóbb külföldi árut állandóan távoltartsa a magyar piacról. A szőlőgazdák a rézgálic árá­nak emelkedése miatt tehát ne vádolják a rézgálic­­gyárakat, hiszen Ausztria kivételével a rézgálic vámja mindenütt magasabb, mint Magyarországon. Vállalkozók Lapja Félszázad komoly és becsületes munkáját ünne­pelte nemrég a Vállalkozók Lapja, amely megindí­tása óta hű krónikása a vállalkozókat érdeklő problé­máknak. Félszázad nagy idő az ember életében is, egy lap életében pedig oly időszak, amely tisztele­tet parancsol, különösen a mai időkben, amikor az életviszonyok oly nehezek, amikor a lapok gomba­módra teremnek és gombamódra tűnnek el. Ha egy lap 50 évig fennállhatott, ez már magában véve is fényes bizonyítéka annak, hogy képes volt olvasó­táborának érdeklődését folyton ébrentartani, nekik jól és hasznothajtót nyújtani. És valóban, a Vállal­kozók Lapja félszázadon át becsületes igyekezettel törekedett a vállalkozók anyagi és erkölcsi érde­keit előmozdítani és emellett nem tévesztette szem­­­elől a magyar ipar érdekeit sem. Amikor büszke örömmel üdvözöljük laptársunkat félszázados úttörő tevékenységének határkövénél, őszinte szívvel kíván­juk, hogy legyen ezentúl is megalkuvást nem ismerő szószólója a magyar gazdasági érdekeknek. Okos beszéd Dr. B­ó­n­i­s Henrik, a Krayer E. és társa cég bel­tagja »Intelem« címen újévi cikket írt a Magyar Festőkereskedelem«-ben, amelyben azt kívánja a fes­tékszakma minden tisztességesen gondolkozó és dol­gozó tagjának, hogy a meginduló új esztendőben érezze át azon alapigazságot, hogy a gyáripar és kereskedelem egymásból él, egymásra van utalva és egyik a másik boldogulása nélkül nem tud lé­tezni. Érezze át minden szakmabeli vezér és közka­tona, hogy mi a létért való nagy küzdelmet csak egymással és nem egymás ellen tudjuk megvívni. Azért vagyunk itt, hogy egymásból, de azért is, hogy egymásért éljünk. Kik kapták a kémiai Nobel-díjat? 1901: Wan’t Hoff I. H. (hollandul), 1902: Fischer E. (német), 1903: Arrhenius S. A. (svéd), 1904: Ramsay William (angol), 1905: Bayer A. (német), 1906: Moissan H. (francia), 1907: Buchner E. (német), 1908: Ruthe­­ford E. (angol), 1909: Ostwald Vilmos (német , 1910: Wallach C. (német), 1911: Curie Mária (francia, 1912 Grignard V. (francia és Sabatier P. (francia , 1913: Werner Alfréd (svájci), 1914: Richards T. W. (amerikai), 1915: Willstätter R. (német), 1918: Haber F. (német), 1920: Nernst Walter (német), 1921: Saddy Fr. (angol), 1922: Aston F. W. (amerikai), 1923: Pregl Frigyes osztrák), 1925: Zsigmondy Richárd (magyar, Götlinga), 1926: Svedberg T. (svéd , 1927: Wieland Henrik (német), 1928: Windaus Adolf (német), Schützer Samu ünneplése A vegyészeti gyárosok legutóbbi ülésén bensőséges ünneplésben részesítették Schützer Samut, a ma­gyar szappanipar úttörő előharcosát 50 éves köz­hasznú tevékenységének határkövénél. Széntermelésünk és behozatalunk november havában Szénbányáink 1929 november havában 7.348.755 g szenet termeltek (730.243 g feketeszenet, 6.322.603 g barnaszenet és 295.909 g lignitet). Ugyanezen idő­szakban 1,339.255 méter mázsa szenet importáltunk, főleg Lengyelországból és Csehországból, azonkívül 521.655 méter mázsa kokszot. Halálozás Harmatta János, a Harmatta-féle vashordó-, tartány -és csőgyár r. t. alapítója és elnöke, a Roes­­semann és Kühnemann Epp és F­ekete egyesült gép­gyárak r. t. igazgatóságának tagja elhunyt. A meg­boldogultban a Harmatta-féle gyár alapí­tóját, mű­szaki tanácsadóját gyászolja, aki feltalálói zsenializá­­lásával a vállalat magas nívóra való fejlesztésében tevékeny részt vett. 25 év határkövénél A »Gyógyszerészek Lapja« január 1-én 25. évfolyamába lépett. Fennállása óta megalkuvást nem­ ismerő szószólója nemcsak az alkalmazottak érde­keinek, hanem az általános gyógyszerészeti érdekek­nek is. Fennállásának 25 éves fordulójánál szeretettel köszöntjük laptársunkat és őszinte szívből kívánjuk, hogy továbbra is eredményes munkásságot fejthessen ki a gyógyszertártulajdonosok és alkalmazottak kö­zötti érdekellentétek teljes kiegyenlítésére. Szeszgyári tanfolyam A m. kir. erjedéstani állomás január hó 20-tól 27-ig szeszgyártulajdonosok, vállalkozók és szeszüz­lettel foglalkozók részére tanfolyamot rendez. Munkáslétszám a vegyészeti iparban A magyar vegyészeti iparban 1923 december végén a munkások száma 22 ezer volt, m­íg 1929 december elején csak 16.275. Szomorú statisztika A 8 hatósági munkaközvetítő december végén 247 munkahelyet és 6590 munkakeresőt tartott nyilván, 100 munkahelyre tehát 2813 munkakereső esett. Kinevezések­A m. kir. statisztikai értékmegállapító bizottságba a festékszakma két kiváló képviselőjét: Kellner Artúrt, a Karzweil-féle festékgyár ügyvezető igazga­tóját és H­o­r­v­á­t­h Ernőt, a Horváth Sándor és fiai cég főnökét nevezték ki. 100 éves kékfestőüzem A szegedi Wiedermann-kékfestőüzem ez évben üli meg 100 éves jubileumát. A műhelyt Wiedermann József 1830-ban alapította, amely a mai napig is a család birtokában maradt. Szolgálati jubileum A S­­­d­o 1 vegyészeti gyár igazgatósága és tiszt­viselőkara január 4-én meleg ünneplésben részesí­tené a gyár utazó­főnökét 10 éves szolgálati jubi­leuma alkalmával. A részvénytársaság értékes aján­dékát Götzl Lipót vezérigazgató adta át az ünnepeltet, meleghangú beszéd kíséretében. A mezőgazdasági növények termelési tényezői Dr. S­i­g­m­o­n­d Elek műegyetemi ny. r. tanár, az Orsz. Chemiai Intézet vezetője, fenti címen érté­kes munkával gyarapította a szakirodalmat, amennyi­ben nagy körültekintéssel és felkészültséggel össze­foglalta azokat a mezőgazdasági-kémiai és talajtani ismereteket, amelyek nemcsak a gazdákat, hanem a műveit olvasóközönséget is érdekelhetik. A 200 oldalra terjedő könyv első része a gazdasági növé­nyekkel, másik része a talajjal, harmadik része a különböző trágyafélékkel, negyedik része pe­dig a levegővel, mint a termelés tényezőjével fog­lalkozik. Dr. Sigmund Elek hézagot pótló munkája a magyar népies szakirodalom egyik büszkesége, mely a Szent István Társulat kiadásában jelent meg. VEGYI IPAR­ IG-WACHS BJ ungebleicht und gebleicht mit Vorteil zu verwenden an Stelle von Bienenwachs in der Kerzenindustrie Textilindustrie Kosmetik. I. G. Farbenindustrie Aktiengesellschaft Frankfurt am Main, Höchst am Main, Leverkusen a. Rhein, Ludwigshafen a. Rh. 1. szám. A kölnivíz fényű­zési adója Az illatszeripar mozgalmat indított a kölnivíz fény­űzési adójának eltörlésére. A fényűzési adó az illegitim versennyel szemben hátrányos helyzetbe hozza az illatszergyárosokat. Mivel a kölnivíz alap­­anyagai (főleg a szesz) amúgy is jelentős jövedel­met biztosítanak a kincstárnak, a kölnivíz 136­6-os fényűzési adójának eltörlése nem jelentene veszte­séget, mivel az adó eltörlésével a kölnivízfogyasztás lényegesen emelkednék és ezáltal a kincstár is je­lentékenyebb bevételhez jutna. Külföldi cégek ajánlatai Árukere, siet. Belgrád: repceolajmag 54311, Istambul: paraffinpapír, staniol 55076. Képviselő­nek a­j­á­n­l­k­o­z­i­k. Brüssel: mindennemű magyar exportcikk V. 100.806. Athén: vegyészeti cikkek, gyógy­szerek stb. 55085. Bővebbet a számra való hivatko­zással: Budapesti kereskedelmi és iparkamara export­irodájánál (V. Alkotmány­ u. 8). Árukínálat és kereslet Olaszországból Catanai cég olívaolajat exportálna, 509. Olas­z cég ragasztó szerének egyedárusítási jogát a adná, 510. Rimini cég gyógyszervegyészeti szakmába jól bevezetett képviselőt keres, 531. Bitumens­zállítás Budapest székesfőváros tanácsa a kátrányozó és bitumenezőtelep részére szükséges .500 tonna­ bitumen szállítására a következő cégeknek adott megbízást: Biehn János, Aszfalt- és kátrányipar r. t., Magyar petroleumipar r. t., Grozit-gyár, és Millini Ignác. Esti kereskedelmi szaktanfolyam A Budapesti Kereskedelmi Akadémia január elején tanfolyamot nyit tisztviselők és más alkalmazottak részére. Tanítás hetenként négyszer, este 1/27—9-ig. Tantárgyak: könyvvitel (amerikai, átíró gépkönyvelés, mérlegszerkesztés stb.), számtan, levelezés, keresk. alapismeretek, közgazdaságtan. Rendkívüli tárgyak: gyorsírás, gépírás, német keresk. levelezés. A tanfo­lyam 5 hónapos. A sikeresen vizsgázott hallgatók végbizonyítványt nyernek. Beiratkozni és érdeklődni lehet naponta i. e. 8—1-ig, személyesen, írásban vagy telefonon (Auf. 205—47), valamint az esti órák­ban, hétköznaponként — szombat kivételével — 1/27— 8-ig az intézet irodájában, V. Alkotmány­ utca 11. I. emelet. Tájékoztató az intézet kapujánál kapható. Tekintettel a megszabott létszámra, a mielőbbi jelent­kezés ajánlatos. A behratási díj 6 pengő. Motorolajszállítás A Máv. 25 ezer kg. ásványolaj és 10 ezer kg. motorolaj szállítására tartott január 3-án verseny­­t­rgyalást. Ajánlatot adtak be: Magyar petroleum­ipar r. t., Hazai kőolaj r. t., Schwarz Rudolf és társa, Shell kőolaj r. t., Vacuum Oil Co., Nyír­­bogdányi petroleumgyár, Magyar Fanto­művek, Kos­­telán Miksa, Amerikai olajimport r. t., Láng és Lovass, Szollás és Molnár, Baracs ásványolaj r. t., Kann és Heller, Dénes R. r. t., Continental Olajtársa­ság. Különleges kőolajszállítás A Máv. 4 vágón különleges kőolaj szállítására hir­det versenytárgyalást. Határidő: január 21. Ausztria vegyészeti ipara veszélyben P . N­ a k J., a Skodawerke—Wetzler A. G. köz­ponti igazgatója többek között a következőket írja egyik wieni napilapban: A vegyészeti ipar termékei legtöbb esetben nem jutnak közvetlen a fogyasztó­­közönséghez, hanem a különböző iparágakban, mint segédanyagok kerülnek feldolgozásra. A mezőgazda­ság katasztrófális helyzete kihatással van a vegyészeti ipar helyzetére is, így a műtrágyafogyasztás 30o/o-kal csökkent. Az elégtelen vámvédelem is káros hatás­sal van ez iparra Ausztriában. A nitrogénnek kivi­telét a külföldi piacokra a magas védővámok lehetet­lenné teszik, m­íg Ausztriába a nitrogénműtrágyát vámmentesen lehet bevinni. Ilyen körülmények között a tőkeerős külföldi vállalatok nitrogénműtrágyatúlter­­melésüket az osztrák piacra dobhatják. Ehhez járul még ,hogy az utódállamokban a nitrogénipar úgy­szólván nacionalizálva van. A kormányok igyekez­nek ezt az ipart meghonosítani, amelyre háború gondolkoznak, a piacot az egész világ előtt megnyit­­esetén nagy szükségük van. Ausztriában ellenkezőleg jók. Az ilyen iparpolitika csak arra alkalmas, hogy az osztrák nitrogénműtrágyaipar elvérezzen. Nem­csak a műtrágyaipar, hanem a vegyészeti ipar más ágai is súlyos helyzetbe kerültek az utóbbi hónapok­ban. A vegyi cikkeknek egyik főfogyasztója pl. a műselyemgyár, amely az elhibázott vámrendelkezések miad annyira visszaesett, hogy korábbi szükségletének felét sem vásárolja. A kohászati iparban is hasonló a helyzet. Csak néhány iparcikk (mint pl. a szóda és marónátron) fogyasztása tartotta meg korábbi stan­dardját. Mindent egybevetve, azt lehet mondani, hogy az osztrák vegyészeti ipar kiváló minőségű termékei eddig a külföldi piacokon értékes területeket uraltak, amelyek azonban el fognak veszni, hacsak az il­letékes faktorok kellő időben a vegyészeti ipar vé­delmére megfelelő intézkedéseket nem tesznek. Szovjetoroszország hangyasav termelése Szovjetoroszország egyetlen nagyobbszabású han­­gyasavgyárát Kischinen-ben 1928-ban hozták üzembe. Az évi termelés kb. 600 tonna, amely mennyiséget a belföldi piac nem­ képes felvenni. Azt hiszik, hogy a textilipar, amely a háború és forradalom alatt az ecetsav használatára tért át, leszokott: a hangyasav használatáról. A gazdasági hatóságok mindent el­követnek a hangyasav propagálására. A 856­0-as sav­nak eladási ára tonnánként 700 rubel.

Next