Vegyi Ipar, 1930 (29. évfolyam, 1-24. szám)
1930-01-15 / 1. szám
6. oldal Műszaki és vegyes jegyzetek ■Magyar cinkfehér Csonka-Magyarország évi cinkfehérszükséglete 160 vágón. Mikor a Sme 11 ing cég 6 évvel ezelőtt üzembehelyezte cinkfehérgyárát, a behozatal 60—70 vágón volt, amely a múlt évben 40 vagonra csökkent. A behozatal értéke még mindig meghaladja az0 millió pengőt, amelyet teljesen indokolatlanul juttatunk a külföldnek, hiszen a Smeltingcinkfehérmárka már túllépte az ország határát, világmárkává vált és mégis akadnak olyanok, akik előnyben részesítik az idegen árut. Miként már megírtuk, Ausztria megszerezte a Smelting-féle szakeljárást és üzembehelyezték a magyar eljárás szerint dolgozó osztrák cinkfehérgyárát. Értesülésünk szerint, Franciaországban, a nyugati kultúra gócpontjában is építenek már egy cinkfehérgyárat, amely a Smelting-eljárás igénybevételével fog dolgozni, sőt Anglia és Németország is komoly tárgyalásokat folytat a Smelting-eljárás megszerzésére. A Smelting cinkfehér minősége és annak rentábilis előállítására alkalmas eljárás meghódította a nyugati államokat, becsületet szerezvén a magyar kéz munkájának! Drága-e a rézgálic? A rézgálic vámja 3 ezrelékkel terheli 1 kat, hold szőlőterület bruttó hozamát, viszont a borfogyasztási adó 30%/o-al drágítja a belföldi fogyasztásra kerülő bort. Ha nem volna magyar rézgálicipar, a magyar szőlősgazda a magasabb világpiaci helyi árakon felül még az ideszállítás költségeit is viselné, ami azt jelenti, hogy kb.10 százalékkal drágább rézgáliccal permetezne. A külföldi verseny a rézárak esésekor dömpingáron dobja a rézgálicot a magyar piacra is, amelynek kivédésére a magyar rézgálicipar is teljes egészében kihasználja a védővámot, de még ez sem akadályozhatja meg komolyan a dumping-importot. A magyar rézgálicipar azonban olyan értelemben nem használja ki a védővámot, hogy az olcsóbb külföldi árut állandóan távoltartsa a magyar piacról. A szőlőgazdák a rézgálic árának emelkedése miatt tehát ne vádolják a rézgálicgyárakat, hiszen Ausztria kivételével a rézgálic vámja mindenütt magasabb, mint Magyarországon. Vállalkozók Lapja Félszázad komoly és becsületes munkáját ünnepelte nemrég a Vállalkozók Lapja, amely megindítása óta hű krónikása a vállalkozókat érdeklő problémáknak. Félszázad nagy idő az ember életében is, egy lap életében pedig oly időszak, amely tiszteletet parancsol, különösen a mai időkben, amikor az életviszonyok oly nehezek, amikor a lapok gombamódra teremnek és gombamódra tűnnek el. Ha egy lap 50 évig fennállhatott, ez már magában véve is fényes bizonyítéka annak, hogy képes volt olvasótáborának érdeklődését folyton ébrentartani, nekik jól és hasznothajtót nyújtani. És valóban, a Vállalkozók Lapja félszázadon át becsületes igyekezettel törekedett a vállalkozók anyagi és erkölcsi érdekeit előmozdítani és emellett nem tévesztette szemelől a magyar ipar érdekeit sem. Amikor büszke örömmel üdvözöljük laptársunkat félszázados úttörő tevékenységének határkövénél, őszinte szívvel kívánjuk, hogy legyen ezentúl is megalkuvást nem ismerő szószólója a magyar gazdasági érdekeknek. Okos beszéd Dr. Bónis Henrik, a Krayer E. és társa cég beltagja »Intelem« címen újévi cikket írt a Magyar Festőkereskedelem«-ben, amelyben azt kívánja a festékszakma minden tisztességesen gondolkozó és dolgozó tagjának, hogy a meginduló új esztendőben érezze át azon alapigazságot, hogy a gyáripar és kereskedelem egymásból él, egymásra van utalva és egyik a másik boldogulása nélkül nem tud létezni. Érezze át minden szakmabeli vezér és közkatona, hogy mi a létért való nagy küzdelmet csak egymással és nem egymás ellen tudjuk megvívni. Azért vagyunk itt, hogy egymásból, de azért is, hogy egymásért éljünk. Kik kapták a kémiai Nobel-díjat? 1901: Wan’t Hoff I. H. (hollandul), 1902: Fischer E. (német), 1903: Arrhenius S. A. (svéd), 1904: Ramsay William (angol), 1905: Bayer A. (német), 1906: Moissan H. (francia), 1907: Buchner E. (német), 1908: Rutheford E. (angol), 1909: Ostwald Vilmos (német , 1910: Wallach C. (német), 1911: Curie Mária (francia, 1912 Grignard V. (francia és Sabatier P. (francia , 1913: Werner Alfréd (svájci), 1914: Richards T. W. (amerikai), 1915: Willstätter R. (német), 1918: Haber F. (német), 1920: Nernst Walter (német), 1921: Saddy Fr. (angol), 1922: Aston F. W. (amerikai), 1923: Pregl Frigyes osztrák), 1925: Zsigmondy Richárd (magyar, Götlinga), 1926: Svedberg T. (svéd , 1927: Wieland Henrik (német), 1928: Windaus Adolf (német), Schützer Samu ünneplése A vegyészeti gyárosok legutóbbi ülésén bensőséges ünneplésben részesítették Schützer Samut, a magyar szappanipar úttörő előharcosát 50 éves közhasznú tevékenységének határkövénél. Széntermelésünk és behozatalunk november havában Szénbányáink 1929 november havában 7.348.755 g szenet termeltek (730.243 g feketeszenet, 6.322.603 g barnaszenet és 295.909 g lignitet). Ugyanezen időszakban 1,339.255 méter mázsa szenet importáltunk, főleg Lengyelországból és Csehországból, azonkívül 521.655 méter mázsa kokszot. Halálozás Harmatta János, a Harmatta-féle vashordó-, tartány -és csőgyár r. t. alapítója és elnöke, a Roessemann és Kühnemann Epp és Fekete egyesült gépgyárak r. t. igazgatóságának tagja elhunyt. A megboldogultban a Harmatta-féle gyár alapítóját, műszaki tanácsadóját gyászolja, aki feltalálói zsenializálásával a vállalat magas nívóra való fejlesztésében tevékeny részt vett. 25 év határkövénél A »Gyógyszerészek Lapja« január 1-én 25. évfolyamába lépett. Fennállása óta megalkuvást nem ismerő szószólója nemcsak az alkalmazottak érdekeinek, hanem az általános gyógyszerészeti érdekeknek is. Fennállásának 25 éves fordulójánál szeretettel köszöntjük laptársunkat és őszinte szívből kívánjuk, hogy továbbra is eredményes munkásságot fejthessen ki a gyógyszertártulajdonosok és alkalmazottak közötti érdekellentétek teljes kiegyenlítésére. Szeszgyári tanfolyam A m. kir. erjedéstani állomás január hó 20-tól 27-ig szeszgyártulajdonosok, vállalkozók és szeszüzlettel foglalkozók részére tanfolyamot rendez. Munkáslétszám a vegyészeti iparban A magyar vegyészeti iparban 1923 december végén a munkások száma 22 ezer volt, míg 1929 december elején csak 16.275. Szomorú statisztika A 8 hatósági munkaközvetítő december végén 247 munkahelyet és 6590 munkakeresőt tartott nyilván, 100 munkahelyre tehát 2813 munkakereső esett. KinevezésekA m. kir. statisztikai értékmegállapító bizottságba a festékszakma két kiváló képviselőjét: Kellner Artúrt, a Karzweil-féle festékgyár ügyvezető igazgatóját és Horváth Ernőt, a Horváth Sándor és fiai cég főnökét nevezték ki. 100 éves kékfestőüzem A szegedi Wiedermann-kékfestőüzem ez évben üli meg 100 éves jubileumát. A műhelyt Wiedermann József 1830-ban alapította, amely a mai napig is a család birtokában maradt. Szolgálati jubileum A Sdo 1 vegyészeti gyár igazgatósága és tisztviselőkara január 4-én meleg ünneplésben részesítené a gyár utazófőnökét 10 éves szolgálati jubileuma alkalmával. A részvénytársaság értékes ajándékát Götzl Lipót vezérigazgató adta át az ünnepeltet, meleghangú beszéd kíséretében. A mezőgazdasági növények termelési tényezői Dr. Sigmond Elek műegyetemi ny. r. tanár, az Orsz. Chemiai Intézet vezetője, fenti címen értékes munkával gyarapította a szakirodalmat, amennyiben nagy körültekintéssel és felkészültséggel összefoglalta azokat a mezőgazdasági-kémiai és talajtani ismereteket, amelyek nemcsak a gazdákat, hanem a műveit olvasóközönséget is érdekelhetik. A 200 oldalra terjedő könyv első része a gazdasági növényekkel, másik része a talajjal, harmadik része a különböző trágyafélékkel, negyedik része pedig a levegővel, mint a termelés tényezőjével foglalkozik. Dr. Sigmund Elek hézagot pótló munkája a magyar népies szakirodalom egyik büszkesége, mely a Szent István Társulat kiadásában jelent meg. VEGYI IPAR IG-WACHS BJ ungebleicht und gebleicht mit Vorteil zu verwenden an Stelle von Bienenwachs in der Kerzenindustrie Textilindustrie Kosmetik. I. G. Farbenindustrie Aktiengesellschaft Frankfurt am Main, Höchst am Main, Leverkusen a. Rhein, Ludwigshafen a. Rh. 1. szám. A kölnivíz fényűzési adója Az illatszeripar mozgalmat indított a kölnivíz fényűzési adójának eltörlésére. A fényűzési adó az illegitim versennyel szemben hátrányos helyzetbe hozza az illatszergyárosokat. Mivel a kölnivíz alapanyagai (főleg a szesz) amúgy is jelentős jövedelmet biztosítanak a kincstárnak, a kölnivíz 1366-os fényűzési adójának eltörlése nem jelentene veszteséget, mivel az adó eltörlésével a kölnivízfogyasztás lényegesen emelkednék és ezáltal a kincstár is jelentékenyebb bevételhez jutna. Külföldi cégek ajánlatai Árukere, siet. Belgrád: repceolajmag 54311, Istambul: paraffinpapír, staniol 55076. Képviselőnek ajánlkozik. Brüssel: mindennemű magyar exportcikk V. 100.806. Athén: vegyészeti cikkek, gyógyszerek stb. 55085. Bővebbet a számra való hivatkozással: Budapesti kereskedelmi és iparkamara exportirodájánál (V. Alkotmány u. 8). Árukínálat és kereslet Olaszországból Catanai cég olívaolajat exportálna, 509. Olasz cég ragasztó szerének egyedárusítási jogát a adná, 510. Rimini cég gyógyszervegyészeti szakmába jól bevezetett képviselőt keres, 531. Bitumenszállítás Budapest székesfőváros tanácsa a kátrányozó és bitumenezőtelep részére szükséges .500 tonna bitumen szállítására a következő cégeknek adott megbízást: Biehn János, Aszfalt- és kátrányipar r. t., Magyar petroleumipar r. t., Grozit-gyár, és Millini Ignác. Esti kereskedelmi szaktanfolyam A Budapesti Kereskedelmi Akadémia január elején tanfolyamot nyit tisztviselők és más alkalmazottak részére. Tanítás hetenként négyszer, este 1/27—9-ig. Tantárgyak: könyvvitel (amerikai, átíró gépkönyvelés, mérlegszerkesztés stb.), számtan, levelezés, keresk. alapismeretek, közgazdaságtan. Rendkívüli tárgyak: gyorsírás, gépírás, német keresk. levelezés. A tanfolyam 5 hónapos. A sikeresen vizsgázott hallgatók végbizonyítványt nyernek. Beiratkozni és érdeklődni lehet naponta i. e. 8—1-ig, személyesen, írásban vagy telefonon (Auf. 205—47), valamint az esti órákban, hétköznaponként — szombat kivételével — 1/27— 8-ig az intézet irodájában, V. Alkotmány utca 11. I. emelet. Tájékoztató az intézet kapujánál kapható. Tekintettel a megszabott létszámra, a mielőbbi jelentkezés ajánlatos. A behratási díj 6 pengő. Motorolajszállítás A Máv. 25 ezer kg. ásványolaj és 10 ezer kg. motorolaj szállítására tartott január 3-án versenytrgyalást. Ajánlatot adtak be: Magyar petroleumipar r. t., Hazai kőolaj r. t., Schwarz Rudolf és társa, Shell kőolaj r. t., Vacuum Oil Co., Nyírbogdányi petroleumgyár, Magyar Fantoművek, Kostelán Miksa, Amerikai olajimport r. t., Láng és Lovass, Szollás és Molnár, Baracs ásványolaj r. t., Kann és Heller, Dénes R. r. t., Continental Olajtársaság. Különleges kőolajszállítás A Máv. 4 vágón különleges kőolaj szállítására hirdet versenytárgyalást. Határidő: január 21. Ausztria vegyészeti ipara veszélyben P . N a k J., a Skodawerke—Wetzler A. G. központi igazgatója többek között a következőket írja egyik wieni napilapban: A vegyészeti ipar termékei legtöbb esetben nem jutnak közvetlen a fogyasztóközönséghez, hanem a különböző iparágakban, mint segédanyagok kerülnek feldolgozásra. A mezőgazdaság katasztrófális helyzete kihatással van a vegyészeti ipar helyzetére is, így a műtrágyafogyasztás 30o/o-kal csökkent. Az elégtelen vámvédelem is káros hatással van ez iparra Ausztriában. A nitrogénnek kivitelét a külföldi piacokra a magas védővámok lehetetlenné teszik, míg Ausztriába a nitrogénműtrágyát vámmentesen lehet bevinni. Ilyen körülmények között a tőkeerős külföldi vállalatok nitrogénműtrágyatúltermelésüket az osztrák piacra dobhatják. Ehhez járul még ,hogy az utódállamokban a nitrogénipar úgyszólván nacionalizálva van. A kormányok igyekeznek ezt az ipart meghonosítani, amelyre háború gondolkoznak, a piacot az egész világ előtt megnyitesetén nagy szükségük van. Ausztriában ellenkezőleg jók. Az ilyen iparpolitika csak arra alkalmas, hogy az osztrák nitrogénműtrágyaipar elvérezzen. Nemcsak a műtrágyaipar, hanem a vegyészeti ipar más ágai is súlyos helyzetbe kerültek az utóbbi hónapokban. A vegyi cikkeknek egyik főfogyasztója pl. a műselyemgyár, amely az elhibázott vámrendelkezések miad annyira visszaesett, hogy korábbi szükségletének felét sem vásárolja. A kohászati iparban is hasonló a helyzet. Csak néhány iparcikk (mint pl. a szóda és marónátron) fogyasztása tartotta meg korábbi standardját. Mindent egybevetve, azt lehet mondani, hogy az osztrák vegyészeti ipar kiváló minőségű termékei eddig a külföldi piacokon értékes területeket uraltak, amelyek azonban el fognak veszni, hacsak az illetékes faktorok kellő időben a vegyészeti ipar védelmére megfelelő intézkedéseket nem tesznek. Szovjetoroszország hangyasav termelése Szovjetoroszország egyetlen nagyobbszabású hangyasavgyárát Kischinen-ben 1928-ban hozták üzembe. Az évi termelés kb. 600 tonna, amely mennyiséget a belföldi piac nem képes felvenni. Azt hiszik, hogy a textilipar, amely a háború és forradalom alatt az ecetsav használatára tért át, leszokott: a hangyasav használatáról. A gazdasági hatóságok mindent elkövetnek a hangyasav propagálására. A 8560-as savnak eladási ára tonnánként 700 rubel.