Vegyi Ipar, 1931 (30. évfolyam, 1-24. szám)
1931-01-15 / 1. szám
XXX. évfolyam Budapest, 1931. január 15 Megjelenik minden hó 15-én és 30-án. ~ Előfizetési ára: egész évre 24.— pengő. ~ Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, VIII. Népszinház utca 49. — Hirdetési ár : egy hasáb millimétersoronkint 024 pengő. Külföldi hirdetéseknél 0*30 pengő. —• Magyar postatakarékpénztári számlaszám: 48.466. ~ — Szerkesztőségi és kiadóhivatali telefon: József 431-76 VEGYI IPAR Műszaki és kereskedelmi szemle Fach- u. Handelsblatt für die Erscheint am 15. und 30. jeden Monats. ~ Jahresabonnement : 24.— Pengő. ~ Redaktion und Administration; Budapest, Vili. Népszinház-u. 49. Anzeigegebühren: 1 mm Höhe der 85 mm breiten Spalte 0.24 Pengő. Auslandsanzeigen 25°/oAufschlag — Ungarische Postsparkassa Scheck-Konto Nr 48.446 ~ Redaktions- u. Admimstrátionstelefon : József 431-76 a vegyipar, gyógy vegyészet, erjedésipar, chemische, pharmazeutische, Gärungs-, cukor- és élelmiszeripar számára Zucker-u. Nahrungsmittelindustrie A vegyi ipar legrégibb és független magyar szaklapja Közleményeink csakis a forrás teljes megjelölésével vehetők át Felelős szerkesztő: — Verantwort.Redakteur: LÁZÁR ALBERT okt. mérnök. — Dipl. Ingenieur. Altestes, unabhängiges ung. Fachorgan der chem. Industrie Nachdruck nur mit Quellenangabe gestattet Gyártsunk világitógázt magyar szénből! n. székesfővárosi gázművek évenkint 115—18 ezer vágón kőszenet importálnak gáz- és kokszgyártási célokra és emellett a gáz pótlására vízgázt is előállítanak, amely célra külön nagymennyiségű speciális kokszot hoznak be, dacára annak, hogy a modern gáztechnika ma már a magyar barnaszenet is fel tudja használni gázgyártásra és az erre vonatkozó kísérleteket maga a gázgyár végezte el magántársaságok megbízásából. A kőszénnek gázgyártásra való feldolgozását esetleg a melléktermékek kihozatala indokolná, de ma, amikor az ammóniát is levegő nitrogénjével magyar szenek lepárlásával tudják gyártani és a kátrány veszített jeletőségéből, a melléktermékek nyerésének a kérdése pedig csökkent gazdasági fontosságában, a magyar szénbányák üzemének biztosítása, a munkanélküliség enyhítése és külkereskedelmi mérlegünk lényeges megjavítása érdekében a gázgyártást teljesen magyar szenekre kellene bazírozni! Különös jelentősége van a problémának, amikor hír szerint a környék gázellátásába távolsági (gázellátás) belekapcsolódik a gázgyár, amely elkerülhetetlenné teszi a székesfővárosi gázművek kibővítését. Műszakilag lehetetlen volna, ha ezt a régi rendszer szerint végeznék, amely speciálisan csak a legjobb minőségű kőszenek lepárlására alkalmas. Az az esetleges érv, hogy kőszénkokszra a központi fűtések szempontjából szükség van, nem helytálló, mivel a központi fűtőberendezéseket megfelelő átalakítással magyar szénnel is lehet táplálni, eltekintve attól, hogy Budapesten is foglalkoznak már a házcsoportok (városrészek) közös fűtési centrumainak létesítésével, amelyeknek kiépítése esetén a koksz számba sem jöhet. A gázgyártásnak fokozása a környék gázellátásába való bekapcsolódással felesleges koksztermelést fog előidézni, tehát már ezért is a magyar szénre kell alapozni a gáztermelést. A székesfővárosi gázműveknek szénnel való ellátása a háború alatt sokszor nagyon kritikussá vált, mivel az óbudai központi gyár kamarakemencéi az osztráv-vidéki sziléziai szénre és annak is csak kellő nagyságú törött, darabos minőségére vannak berendezve. Jó minőségű darabos szenet a gázművek alig kaptak Sziléziából, a csehek uralomfutása óta pedig még rosszat sem. A Károlyi-forradalom kitörése idejében a gázművek igazgatósága kénytelen volt a gázgyártáshoz hazai szenet igénybe venni és pedig az adott körülmények között a legalkalmasabbat: a tatai és csolnoki szenet. A magyar szénnek felhasználása gázgyártási célra tehát nemzetvédelmi szempontból is nagyfontosságű, mivel csak a külföldi szénre alapozott gázgyárak zavartalan működését nem lehet mindenkor közmegnyugvásra biztosítani. A magyar szénnek világítógáz gyártására való felhasználása csak az akaraton múlik ! Az oldószerek gyártásának új irányai Kiváló munkatársunk: Bakonyi István dr., aki ezidő szerint Dessauban végez kutatásokat a német nagyipar számára, a » Farben-Chemiker« legújabb számában fenti címen igen érdekes fejtegetéseket közöl, melyekből kiemeljük a következőket: A gyakorlatban található több száz oldószer között alig van egy tucat, amely nem szintétikus uton jött létre. Úgy látszik, hogy a szintézis, főként ennek legifjabb, de egyben legerőteljesebb ága, a magas nyomással dolgozó szintézis, nemsokára az utolsó, nem-szintétikus oldószereket is ki fogja szorítani, jobb és olcsóbb mesterséges anyagokat nyújtván helyettük. Mindez azonban csak első, felületes pillantásra látszik így. Ha utánanézünk a fogyasztott mennyiségeknek és összehasonlítjuk, hogy mekkora hányad esik a szintetikus és mekkora az egyéb módokon nyert oldószerekre, meglepő adatokat találunk. Vegyük példának a butanolt. A butanol és származékai, különösen a butyl-acetát ma a legkedveltebb cellulózlakk-oldószerek. A világfogyasztást 100.000 tonnára tehetjük. Ebből alig()o/p a szintétikus után előállított vegyület, a többit baktériumos erjedés útján állítják elő. Ilyen példa még sok van. Eltekintve az alkoholtól, amelyet óriási mennyiségben gyártanak erjedési után, számos oldószer, vagy azok alkatrészei, mint a vajsav, tejsav, ecetsav és ezek észterei, aceton, glicerin stb. erjedési folyamatokból származnak. Önként felvetődik a kérdés, hogy hogyan lehet ez, hisz erjedési után mégis csak korlátolt számú vegyület előállítása lehetséges, míg a szintézis a szénvegyületeknek szinte korlátlan számú variációit képes produkálni. A válasz erre az, hogy a dolgoknak ez a beállítása a helyzet félreismerésén alapul, mert a legújabb tapasztalatok, többek között szerzőnek ilyen irányú erjedéstani vizsgálatai mást bizonyítanak. Beigazolást nyert ugyanis, hogy erjedési úton a fentebb említett vegyületcsoportokon kívül egész sora állítható elő az olyan szerves vegyületeknek, amelyek, mint oldószerek, a legnagyobb érdekkel bírnak, például izoalkoholok, gliko- ok, nagymolekulájú szerves savak stb. Ha meggondoljuk, hogy az erjedéstechnika még csak gyermekkorát éli és lehetőségeit még át sem tekinthetjük, úgy nyugodtan mondhatjuk, hogy erjedési után az oldószereknek legalább is oly változatos sokasága állítható elő, mint szintézis útján. Nyilvános vegyvizsgáló laboratórium GYÖRKI JÓZSEF okl. vegyészmérnök Budapest, VI. Liszt Ferenc tér 6. Tel: A. 174-13. 1. szám Mi az alapja az erjedéstechnikai sikereinek? A vegyészek és a vegyipar vezetőinek többsége erjedéssel és baktériumokkal szemben bizalmatlan. A technikus bizalmatlan az élőlények teljesítményei iránt, amelyeket roppant nehezen szabályozható, bonyolult élettani folyamatoknak tart. Az ilyen gyártási eljárás tehát alacsony hatásfokú, komplikált és üzembiztonság tekintetében megbízhatatlan. A vegyészeti nagyipar klasszikus módszerével, a szintézissel egyszerűség, teljesítőképesség és üzembiztonság dolgában nem mérkőzhetik. Nos, az erjedéstechnika, ellentétben a széltében elterjedt téves véleménnyel, éppen egyszerű voltának köszönheti sikereit. Éppen a szintetikus módszer az, amely nyomások, hőfokok és katalizátorok leheleheletfinom árnyalatait követeli meg, a reagáló anyagok leggondosabb tisztílását igényli, óriási energiamennyiségeket nyel el és a legfinomabb anyagokból készült komplikált készülékeket teszi szükségessé, hogy végül is a közbenső és féltermékek hosszú során át a kivánt vegyülethez juttasson bennünket. Ami pedig az üzembiztonságot illeti, a többszáz atmoszférás antoklávok és csővezetékek, egyéb hasonló apparaturák elég gyakran okoznak üzemzavarokat, sőt baleseteket. Ezzel szemben egy modern erjedésipari telep valósággal idillikus képet nyújt. Az üzem a megtestesült egyszerűség. Meg sem látszik, hogy itt valami történik. Nagy, zárt tartályokban dolgoznak békésen a láthatatlan, mikroszkopikusan kicsiny erjesztőcskrák, a gyár valóságos munkásai. Sehol nagy nyomás, magas temperatúra, mérgesgáz vagy egyéb veszély. Közbenső termék jóformán nincs is, a baktérium a nyersanyagból egyenesen a kész árut állítja elő. E sorok írója, mint több nagyipari erjesztőeljárás feltalálója, saját üzemi tapasztalatai alapján mondhatja, hogy egy modern erjesztési eljárás feltétlen megbízhatóság dolgában a szintetikus eljárásokat legalább is utoléri, ha ugyan felül nem múlja. Nézzük már most a legfontosabb pontot, a nyersanyag kérdését. A szintézis, még a legtökéletesebb is, különleges kiindulási anyagokat kiván, amelyek főként szénből és nyersolajból állíthatók elő. A szintézis elmúlt geológiai korszakok hagyatékát fogyasztja, oly nyersanyagokat, amelyek hely, idő és mennyiség dolgában korlátozottak és belátható idő alatt kimerülnek. Ezzel szemben az erjedéstechnika szénhidrátokból indul ki, amelyet a mezőgazdaság mindenféle és mindig, gyakorlatilag korlátlan mennyiségben állandóan termel. A széntartalmú mezőgazdasági termékek egy része, mint melléktermék vagy hulladék, szükségképpen áll elő és valamely módon fel kell használni, így a melaszt, szulfidugot, stb. Másrészt az egész világon mezőgazdasági túltermelés jelenségei mutatkoznak és mindenütt gondot okoz a termékek értékesítése. Az erjedési ipar többirányú fejlődése és terjeszkedése nagy mértékben hozzá fog járulni a mezőgazdasági krízis enyhítéséhez. Gazdaságilag kétségkívül előnyösebb az oldószereket és hasonló anyagokat erjedés, mint szintézis útján előállítani. .Vagyértékű oldószerek előállítási költsége sohasem haladja túl a szénhidrát-nyersanyag árának a hatszorosát, a gyártási költségek pedig mindig sokkal alacsonyabbak, mint a szintetikus eljárásoknál. De nemcsak nagyobb mennyiségben termel az erjedési ipar oldószereket, mint a szintetikus eljárások, hanem még nyersanyagot is szolgáltat a szintézisnek: ecetsavat, etilalkoholt, hidrogént stb. Bizonyos gyantafélék, lágyító anyagok stb. is előállíthatók az erjedési termékek továbbfeldolgozása útján. Bátran mondhatjuk, hogy az oldószergyártás terén az erjedési módszereké a jövő. Laboratóriumi felszereléseket Analytikai mérlegeket I. rendű kivitelben gyárt saját mechanikai, üvegtechnikai és asztalos üzemeiben Siebert G. m. b. H. banaui platinagyár képviselete és lerakata ALAPÍTÁSI ÉV 1899 Erdély és Szabó laboratóriumi felszerelések, tanszerek és precíziós mérlegek gyára BUDAPEST, IX., LILIOM UTCA 46 Telefon: József 335-74 és 323-95 | H o I« j mm « I# (oxigén, hidrogén, nitrogén, argon, folyékony levegő, szilárd szénsav, ^ ■ p C« I ■ Hegesztő és vágóberendezések, Telefon: Lá. 10-14, 11-76. HYDROXIGEN R.-T. Budapet, I., Budafoki út 72. Telefon: Lá. 10-14, 11-76.