Vegyi Ipar, 1931 (30. évfolyam, 1-24. szám)

1931-01-15 / 1. szám

XXX. évfolyam Budapest, 1931. január 15 Megjelenik minden hó 15-én és 30-án. ~ Előfizetési ára: egész évre 24.— pengő. ~ Szerkesztőség és kiadóhiva­tal : Budapest, VIII. Népszin­­ház­ utca 49. — Hirdetési ár : egy hasáb millimétersoron­­kint 024 pengő. Külföldi hirdetéseknél 0*30 pengő. —• Magyar postatakarékpénz­­tári számlaszám: 48.466. ~ — Szerkesztőségi és kiadó­hivatali telefon: József 431-76 VEGYI IPAR Műszaki és kereskedelmi szemle Fach- u. Handelsblatt für die Erscheint am 15. und 30. je­den Monats. ~ Jahresabon­nement : 24.— Pengő. ~ Redaktion und Administra­tion; Budapest, Vili. Népszin­­ház-u. 49. Anzeigegebühren: 1 mm Höhe der 85 mm brei­ten Spalte 0.24 Pengő. Aus­landsanzeigen 25°/oAufschlag — Ungarische Postsparkassa Scheck-Konto Nr 48.446 ~ Redaktions- u. Admimstrá­­tionstelefon : József 431-76 a vegyipar, gyógy vegyészet, erjedésipar, chemische, pharmazeutische, Gärungs-, cukor- és élelmiszeripar számára Zucker-u. Nahrungsmittelindustrie A vegyi ipar legrégibb és független magyar szaklapja Közleményeink csakis a forrás teljes megjelölésével vehetők át Felelős szerkesztő: — Verantwort­.Redakteur: LÁZÁR ALBERT okt. mérnök. —­ Dipl. Ingenieur. Altestes, unabhängiges ung. Fachorgan der chem. Industrie Nachdruck nur mit Quellenangabe gestattet Gyártsunk világitógázt magyar szénből!­ n. székesfővárosi gázművek évenkint 115—18 ezer vágón kőszenet importálnak gáz- és kok­sz­­gyártási célokra és emellett a gáz pótlására vízgázt is előállítanak, amely célra külön nagy­mennyiségű speciális kokszot hoznak be, dacára annak, hogy a modern gáztechnika m­a már a magyar barnaszenet is fel tudja használni gáz­gyártásra és az erre vonatkozó kísérleteket maga a gázgyár végezte el magántársaságok megbí­zásából. A kőszénnek gázgyártásra való feldolgozását esetleg a melléktermékek kihozatala indokolná, de ma, amikor az ammóniát is levegő nitrogén­jével magyar szenek lepárlásával tudják gyártani és a kátrány veszített jeletőségéből, a mellék­termékek nyerésének a kérdése pedig csökkent ga­zd­a­sági fonto­sságá­ban, a magyar szénbányák üzemének biz­tosítása, a munkanélküliség enyhítése és külkereskedelmi mérlegünk lényeges megjavítása érdekében a gázgyártást teljesen magyar szenekre kellene bazírozni! Különös jelentősége van a problémának, ami­kor hír szerint a környék gázellátásába távol­­sági (gázellátás) belekapcsolódik a gázgyár, amely elkerülhetetlenné teszi a székesfővárosi gázművek kibővítését. Műszakilag lehetetlen volna, ha ezt a régi rendszer szerint végeznék, amely speciálisa­n csak a legjobb minőségű kő­szenek lepárlására alkalmas. Az az esetleges érv, hogy kőszénkokszra a központi fűtések szem­pontjából szükség van, nem helytálló, mivel a­­ központi fűtőberendezéseket megfelelő átalakí­tással magyar szénnel is lehet táplálni, elte­kintve attól, hogy Budapesten is foglalkoznak már a házcsoportok (városrészek) közös fűtési­­ centrumainak létesítésével, amelyeknek kiépí­tése esetén a koksz számba sem jöhet. A gáz­gyártásnak fokozása a környék gázellátásába való bekapcsolódással felesleges koksztermelést fog előidézni, tehát már ezért is a magyar szénre kell alapozni a gáztermelést. A székesfővárosi gázműveknek szénnel való ellátása a háború alatt sokszor nagyon kriti­kussá vált, mivel az óbudai központi gyár ka­­marakemencéi az osztráv-vidéki sziléziai szénre és annak is csak kellő nagyságú törött, darabos minőségére vannak berendezve. J­ó­ minőségű da­rabos szenet a gázművek alig kaptak Sziléziá­ból, a csehek uralomfutása óta pedig még rosszat sem. A Károlyi-forradalom kitörése idejében a gázművek igazgatósága kénytelen volt a gázgyár­táshoz hazai szenet igénybe venni és pedig az adott körülmények között a legalkalmasabbat: a tatai és csolnoki szenet. A magyar szénnek felhasználása gáz­gyártási célra tehát nemzetvédelmi szempontból is nagyfontosságű­, mivel csak a külföldi szénre alapozott gázgyá­rak zavartalan működését nem lehet minden­kor közmegnyu­gvásra biztosítani. A magy­ar szénnek világí­tógáz gyártására való felhasználása csak az akaraton múlik ! Az oldószerek gyártásának új irányai Kiváló munkatársunk: Bakonyi István dr., aki ezidő szerint Dessauban végez kutatásokat a né­met nagyipar számára, a » Farbe­n-Chemiker« leg­újabb számában fenti címen igen érdekes fejtege­téseket közöl, melyekből kiemeljük a következőket: A gyakorlatban található több száz oldószer kö­zött alig van egy tucat, amely nem szintétikus uton jött létre. Úgy látszik, hogy a szintézis, főként en­nek legifjabb, de egyben legerőteljesebb ága, a ma­gas nyomással dolgozó szintézis, nemsokára az utolsó, nem-szintétikus oldószereket is ki fogja szorítani, jobb és olcsóbb mesterséges anyagokat nyújtván he­lyettük. Mindez azonban csak első, felületes pillantásra látszik így. Ha utánanézünk a fogyasztott mennyi­ségeknek és összehasonlítjuk, hogy mekkora hányad esik a szintetikus és mekkora az egyéb módokon nyert oldószerekre, meglepő adatokat találunk. Ve­gyük példának a bu­tan­olt. A butanol és szár­mazékai, különösen a b­u­t­y­l-a­c­e­t­á­t ma a leg­­­kedveltebb cellulózlakk-oldószerek. A világfogyasztást 100.000 tonnára tehetjük. Ebből alig­­()o/p a szin­­tétikus után előállított vegyület, a többit baktériu­mos erjedés útján állítják elő. Ilyen példa még sok van. Eltekintve az alkoholtól, amelyet óriási mennyiségben gyártanak erjedési után, számos ol­dószer, vagy azok alkatrészei, mint a vajsav, tej­sav, ecetsav és ezek észterei, aceton, glicerin stb. erjedési folyamatokból származnak. Önként felvetődik a kérdés, hogy hogyan lehet ez, hisz erjedési után mégis csak korlátolt számú vegyület előállítása lehetséges, míg a szintézis a szén­vegyületeknek szinte korlátlan számú variációit ké­pes produkálni. A válasz erre az, hogy a dolgok­nak ez a beállítása a helyzet félreismerésén alapul, mert a legújabb tapasztalatok, többek között szerző­nek ilyen irányú erjedéstani vizsgálatai mást bizo­nyítanak. Beigazolást nyert ugyanis, hogy erjedési úton a fentebb említett vegyületcsoportokon kívül egész sora állítható elő az olyan szerves vegyü­le­­tekne­k, amelyek, mint oldószerek, a legnagyobb ér­dekkel bírnak, például izoalkoholok, gliko-­­ o­k, nagymolekulájú szerves savak stb. Ha meggondoljuk, hogy az erjedéstechnika még csak gyermekkorát éli és lehetőségeit még át sem te­kinthetjük, úgy nyugodtan mondhatjuk, hogy erje­dési után az oldószereknek legalább is oly válto­zatos sokasága állítható elő, mint szintézis útján. Nyilvános vegyvizsgáló laboratórium GYÖRKI JÓZSEF okl. vegyészmérnök Budapest, VI. Liszt Ferenc­ tér 6. Tel: A. 174-13. 1. szám Mi az alapja az erjedéstechnika­i sikereinek? A vegyészek és a vegyipar vezetőinek többsége erje­déssel és baktériumokkal szemben bizalmatlan. A technikus bizalmatlan az élőlények teljesítményei iránt, amelyeket roppant nehezen szabályozható, bo­nyolult élettani folyamatoknak tart. Az ilyen gyár­tási eljárás tehát alacsony hatásfokú, komplikált és üzembiztonság tekintetében megbízhatatlan. A vegyé­szeti nagyipar klasszikus módszerével, a szintézis­sel egyszerűség, teljesítőképesség és üzembiztonság dolgában nem mérkőzhetik. Nos, az erjedés­technika, ellentétben a széltében elterjedt té­ves véleménnyel, éppen egyszerű voltának köszönheti sikereit. Éppen a szintetikus mód­szer az, amely nyomások, hőfokok és katalizátorok leheleheletfinom árnyalatait követeli meg, a reagáló anyagok leggondosabb tisztílását igényli, óriási ener­giamennyiségeket nyel el és a legfinomabb anyagok­ból készült komplikált készülékeket teszi szükségessé, hogy végül is a közbenső és féltermékek hosszú so­rán át a kivánt vegyülethez juttasson bennünket. Ami pedig az üzembiztonságot illeti, a többszáz at­­moszférás antoklávok és csővezetékek, egyéb hasonló apparaturák elég gyakran okoznak üzemzavarokat, sőt baleseteket. Ezzel szemben egy modern erjedés­ipari telep valósággal idillikus képet nyújt. Az üzem a megtestesült egyszerűség. Meg sem látszik, hogy itt valami történik. Nagy, zárt tartályokban dolgoznak békésen a láthatatlan, mikroszkopikusan kicsiny er­jesztőcskrák, a gyár valóságos munkásai. Sehol nagy nyomás, magas temperatúra, mérgesgáz vagy egyéb veszély. Közbenső termék jóformán nincs is, a b­a­k­­térium a nyersanyagból egyenesen a kész árut ál­lít­ja elő. E sorok írója, mint több nagyipari erjesztőeljárás feltalálója, saját üzemi tapasztalatai alapján mondhatja, hogy egy modern erjesztési eljárás feltétlen megbízhatóság dolgában a szintetikus eljárásokat legalább is utoléri, ha ugyan felül nem múlja. Nézzük már most a legfontosabb pontot, a nyers­anyag kérdését. A szintézis, még a legtökéletesebb is, különleges kiindulási anyagokat kiván, amelyek fő­ként szénből és nyersolajból állíthatók elő. A szin­tézis elmúlt geológiai korszakok hagyatékát fogyasztja, oly nyersanyagokat, amelyek hely, idő és mennyiség dolgában korlátozottak és belátható idő alatt kime­rülnek. Ezzel szemben az erjedéstechnika szénhidrátokból indul ki, amelyet a m­e­­zőgazdaság mindenféle és mindig, gyakorlatilag korlátlan mennyiségben állandóan termel. A széntartalmú mezőgazdasági termékek egy része, mint melléktermék vagy hulladék, szükségképpen áll elő és valamely módon fel kell használni, így a melaszt, szulfid­ugot, stb. Másrészt az egész világon mezőgazdasági túltermelés jelenségei mutatkoznak és mindenütt gondot okoz a termékek értékesítése. Az erjedési ipar többirányú fejlődése és terjeszke­dése nagy mértékben hozzá fog járulni a mezőgazda­sági krízis enyhítéséhez. Gazdaságilag kétségkívül előnyösebb az oldószere­ket és hasonló anyagokat erjedés, mint szintézis útján előállítani. .Vagyértékű oldószerek előállítási költsége sohasem haladja túl a szénhidrát-nyersanyag árá­nak a hatszorosát, a gyártási költségek pedig min­dig sokkal alacsonyabbak, mint a szintetikus eljárá­soknál. De nemcsak nagyobb mennyiségben termel az er­jedési ipar oldószereket, mint a szintetikus eljárások, hanem még nyersanyagot is szolgáltat a szintézisnek: ecetsavat, etilalkoholt, hidrogént stb. Bizonyos gyantafélék, lágyító anyagok stb. is előállít­­hatók az erjedési termékek továbbfeldolgozása útján. Bátran mondhatjuk, hogy az oldószergyártás terén az erjedési módszereké a jövő. Laboratóriumi felszereléseket Analytikai mérlegeket I. rendű kivitelben gyárt saját mechanikai, üvegtechnikai és asztalos üzemeiben Siebert G. m. b. H. banaui platinagyár képviselete és lerakata ALAPÍTÁSI ÉV 1899 Erdély és Szabó laboratóriumi felszerelések, tanszerek és precíziós mérlegek gyára BUDAPEST, IX., LILIOM­ UTCA 46 Telefon: József 335-74 és 323-95 | H o I« j mm « I# (oxigén, hidrogén, nitrogén, argon, folyékony levegő, szilárd szénsav, ^ ■ p C« I ■ Hegesztő és vágóberendezések, Telefon: Lá. 10-14, 11-76. HYDROXIGEN R.-T. Budapet, I., Budafoki­ út 72. Telefon: Lá. 10-14, 11-76.

Next