Vegyi Ipar, 1932 (31. évfolyam, 1-24. szám)
1932-01-20 / 1. szám
XXXI. évfolyam Budapest, 1932. január 20. HZ 1. szám Megjelenik minden hó 15-én és 30-án. ~ Előfizetési ára: egész évre 24.— pengő. ~ Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, Vili. Népszinház utca 49. — Hirdetési ár : egy hasáb millimétersoronkint 024 pengő. Külföldi hirdetéseknél 0*30 pengő. ~~ Magyar postatakarékpénztári számlaszám: 48.466. — — Szerkesztőségi és kiadóhivatali telefon: József 431-76VEGYI IPAR Műszaki és kereskedelmi szemle Fach- u. Handelsblatt für die A vegyi ipar legrégibb és független magyar szaklapja Közleményeink csakis a forrás teljes megjelölésével vehetők át Felelős szerkesztő: — Verantwort!.Redakteur: LÁZÁR ALBERT okt. mérnök. ~ Dipl. Ingenieur. Altestes, unabhängiges ung. Fachorgan der chem. Industrie Nachdruck nur mit Quellenangabe gestattet Erscheinf am 15. und 30. jeden Monats. ~ Jahresabonnement : 24.— Pengő. ~ Redaktion und Administration; Budapest, VIII. Népszmház-u. 49. Anzeigegebühren : 1 mm Höhe der 85 mm breiten Spalte 0.24 Pengő. Auslandsanzeigen 25°/oAufschlag — Ungarische Postspartfiissa Scheck-Konto Nr. 48.446 j Redaktions- u. Admin« tionstelefon : József 43 a vegyipar, gyógy vegyészet, erjedésipar, chemische, pharmazeutische, Gärungs-,^ cukor- és élelmiszeripar számára Zucker-u. Nahrungsmittelindustrie Tevékenységünk 1931-ben Harminc, év óta szolgáljuk buzgósággal és lelkiizmekel ennélfogva nem szabad kizárni a közszállításokmeretesen a hazai vegyiipar érdekeit. Miként a múltban, az 1931. évben is hű képet igyekeztünk adni minden egyes mozzanatról, amely a szakmában hullámokat vert fel. Megvilágítottuk a vegyészeti ipar egyes ágainak érdekeit a vámügy, a kivitel, közlekedésügy, közszállítás, valamint a munkásügy terén és rámutattunk azokra az irányelvekre, amelyek szerint az állam iparfejlesztési politikájának haladnia kell. Gyártsunk világítógáz! magyar szénből című cikkünkben felhívtuk a figyelmet arra, hogy a gázgyártásnak fokozása a környék gázellátásába való bekapcsolódással felesleges koksztermelést idézne elő és már ezért is a magyar szénre kell alapozni a gáztermelést. A magyar szénnek felhasználása gázgyártási célokra nemzetvédelmi szempontból is nagyfontosságú, mivel csak a külföldi szénre alapozot gázgyárak zavartalan működését nem lehet mindenkor közmegnyugvásra biztosítani. A magyar szénnek világítógáz gyártására való felhasználása csak az akaraton múlik . Az oldószerek gyártása új irányainak megvilágításánál rámutattunk arra, hogy az erjedésipar többirányú fejlődése és terjeszkedése nagy mértékben hozzájárul a mezőgazdasági krízis enyhítéséhez. Nagyértékű oldószerek előállítási költsége sohasem haladja túl a szénhidrát-nyersanyag árának a hatszorosát, a gyártási költségek pedig mindenkor sokkal alacsonyabbak, mint a szintétikus eljárásoknál. De nemcsak nagyobb mennyiségben termel az erjedési ipar oldószereket, mint a szintétikus eljárások, hanem még nyersanyagokat is szolgáltat a szintézisnek: ecetsavat, etilalkoholt, hidrogént stb. Az oldószergyártás terén az erjedési módszeské a jövő Megvilágítottuk a szénbányák szerepét az iparfejlesztésben. Minél szorosabban kapcsolódik a szénbányászatba a vegyészeti ipar, annál inkább lehetségessé válik az eladható szénmennyiség árát redukálni. A szén árának természetes mérséklése csak így következhet be és nem erőszakos beavatkozással vagy gazdaságpolitikai, jelszavakkal! Szóvátettük, hogy az elhasznált olajat nálunk vagy a csatornába öntik vagy jobb esetben pár fillérért portalanítási célokra eladják, holott az elhasznált olajat könnyűszerrel ismét aktívvá tehetjük. Az elhasznált, helyesebben fáradt olajok felfrissítése elsőrendű érdeke az államnak, mert szervesen összefügg külkereskedelmi mérlegünkkel, azért megérdemelné ez a kérdés, hogy illetékes helyen komolyan foglalkozzanak vele. Amikor a földmivelésügyi miniszter a lenmagbehozatalt 4 aranykorona vámmal kívánta megnehezíteni, kimutattuk, hogy abból végeredményben senkinek sem lesz haszna, hiszen lenmagot senki sem kíván behozni, a gazdáknak pedig az olajvámok mellett a maximális árat fizetheti meg az ipar. Ha a földmivelésügyi miniszter mégis ragaszkodik a nyersanyag megdrágításához, akkor a lenolajnak és a kencének a vámját is fel kell emelni, ezenfelül a rngácsaimportot is vámmal kell megnehezíteni, mert különben a növényolajiparnak is megássuk a sírját. A kultuszminiszter elrendelte, hogy az iskolákban és tanügyi hivataloknál kizárólag magyar gyártmányú író- és rajzeszközök használtassanak. Ez alkalommal rámutattunk a kultuszminiszternek a vegyészeti iparban való tájékozatlanságára, mivel megbízhatósági rendelete szerint tintát, tust, ragasztószert, bélyegzőfestéket csak egyetlen egy cég gyárt Magyarországon, holott a valóságban még három cég is előállítja már félszázad óta ezeket a cikkeket. És mikor egy cég a közszállítások terén az okmánytintával is meg nem érdemlett előnyöket szeretett volna magának biztosítani, kimutattuk, hogy okmánytintát a legkisebb üzemben éppen olyan jól lehet előállítani, mint a legnagyobb üzemben, azzal az előnyös eltéréssel, hogy lényegesen alacsonyabb áron. A kisebb üzetél az okmánytinták területén. A szállítási feltételek- nél természetesen ki kell kötni, hogy csakis olyan okmánytinták jöhetnek tekintetbe, amelyek az anilinfestéken kívül az írás tartósságát biztosító u. n. tintabázist megfelelő mennyiségben és minőségben tartalmazzák. Mozgalmat indítottunk a piperefaggyú vámmentes behozatala érdekében és felhívtuk a kormány figyelmét arra, hogy az olyan vámpolitika, amely az itthon elegendő mennyiségben be nem szerezhető nyersanyagot és az abból készített terméket megdrágítja és így az exportlehetőségeket már a csírájában elfojtja, sem az államnak, sem pedig az iparnak nem válhat javára! Amikor lapunk akciója a vegyészek érdekében a ciánrendeletnél némi eredményre vezetett, amennyiben elrendeltetett, hogy vegyészeknek ciánozási munkákra kiadható az iparengedés, rámutattunk a rendelet hibáira és követeltük, miszerint minden vegyészmérnöknek, akinek megbízhatóságát és hozzáértését valamely hatósági intézmény igazolja, az iparengedély minden további nélkül kiadható legyen, mert máskülönben a vegyésznek nem marad más hátra, mint továbbra is csekély borravalóért esetről-esetre a vállalkozó szolgálatában felelősségteljes munkát végezni. A m. kir. országos egészségügyi anyagraktár közérdekellenes működésének megvilágításánál rátereltük a figyelmet arra, miszerint a gyógyszerre szoruló betegnek nincs abból előnye, ha a gyógyszerész olcsóbban is vásárolja valahol a gyógyszereket, hiszen a gyógyszerész mindig fix árat kénytelen követelni a gyógyszerért, míg a kamáras "gyógyszer a szükséghurkei , versenytárgyalás utján a legjutányosabban biztosíthatják. Ilyen körülmények között az országos egészség- sügyi anyagraktár működése nem szolgálja a közérdeket és így a m. kir. kormánynak hangulatkeltés nélkül is előbb-utóbb be kell látnia, hogy a közüzemek megszüntetése ennél a vállalatnál a legindokoltabb! Megírtuk, hogy a Miki-egérrel a cseh üvegipar át bír surranni a vámhatáron, sőt máris befészkelte magát magyar rajongóinak szívébe. De ha már ez megtörtént, akkor ne hozzuk azokat be a jövőben idegen országból, hanem készítsük azokat mi magunk, hiszen üvegtechnikusaink munka nélkül vannak és ujjaik még nem szokhattak el annyira ettől az ügyes munkától, hogy egyszerű csövek alakítása segélyével a magyar Miki-egerek egész hada ne szoríthassa ki a cseh Miki-egereket. Nyugodtan gyárthatjuk a Mikiket, mivel Desney amerikai rajzoló, a Miki-egér feltalálója éppen úgy elveszti majd szabadalmi perét velünk szemben, mint elvesztette a bennünket megelőző gablonai üvegiparral szemben! »Boletta vagy intenzív talajművelés?« című cikkünkben július havában kifejtettük, hogy ha a kormány a10—70 millió pengő indokolatlan adóterhet jelentő boletta-rendszer helyett, mely végeredményben nagy önköltségi áron való kevés termelést eredményez, csak 5—10 millió pengőt áldozna arra, hogy a mezőgazdaság a műtrágyát 25—30 nyo-kal olcsóbban vásárolhatná meg, akkor a magyar gazda hamar belátná a műtrágyahasználat óriási előnyeit, hiszen amikor 10 pengő helyett 7 pengőt ad ki műtrágyáért, búzában 18 pengőt vesz be, ami holdanként átlagos 7 mázsa termelésnél, a mai önköltségi árat métermázsánként 1,5 pengővel olcsóbbá tenné, Magyarország jelenlegi búzatermelésének önköltségi árát végeredményben tehát 30 millió pengővel kevesbítené. Roletta helyett intenzív talajművelés által, kiválasztott vetőmagvakkal, talajvizsgálatokon alapuló műtrágyázással és mesterséges öntözéssel stb. stb. többet és jobbat termelhetünk, mégpedig lényegesen kisebb önköltségi áron, minélfogva alacsonyabb értékesítési lehetőségeknél sem mutatkozhatik olyan nagy árkülönbség, mint amilyen a nálunk termelt gabonának előállítási ára és a világpiaci ár között fennáll. Tanulmány tárgyává tettük a margarinnak szerepét a vajexport fokozásában. Miért mozdja elő a margarin vajexportunkat? Egyszerűen azért, mivel a magyar termésű olajmagvakból, különösen napraforgóból nyert és finomított olajat elsőrendű margarinná dolgozhatjuk fel, a napraforgópogácsát egyéb pogácsákkal keverve, a tehenekkel megetethetjük, hogy jobb és több tejet adjanak, miáltal vajtermelésünket és így vajexportunkat is sokszorosára növelhetjük, hiszen Németország egymaga 85-ször annyi vajat vásárol, mint amennyi Magyarország vajexportja. A nemesített magyar növényolajokból nyert és nagylápértékű margarin az olajmagvak, olajpogácsák intenzívebb termelését, végeredményben tehát vajexportunk óriási megnövekedését eredményezi, sőt a parasztvaj termelés nívóját is felemeli. A jóminőségű margarin, mely mint »pótlék«, mostoha gyermeknek született, ma már nemcsak a világ zsírszükségletét szolgálja bőségesen, hanem a magyar gazda és magyar népélelmezés érdekeit is. Amikor szeptember havában a műegyetemen jelentkezők közül sokat visszautasítottak, »Szabad-e korlátozni a tanulást?« című cikkünkben hangoztattuk, hogy amint az igazságszolgáltatásban 100 bűnöst is inkább fel kell menteni, nehogy egy ártatlan is szenvedjen, azonképpen nem szabad azt a felelősséget vállalni, hogy csak véletlenül is kirekesszük azokat a műszaki tudományok felszentelt csarnokából, akiket pl. a természet a kutatás látnoki erejével megáldott, habár történetesen nem is voltak jelesen érettek, ami mindenkor inkább a szorgalomnak, de nem feltétlenül a tehetségnek az igazolója. Sehol a világon nem ismerik a numerus clausust! Mi lesz a világ jövője Magyarországon kívül? A m. kir. minisztériumnak rendelete a szénellátás tárgyában emlékeztet a háborús kötött gazdálkodás hasonló intézkedéseire. A háborút megelőző és a háború alatti időkben a szénjavításnak vezető problémája a silány szenek feldolgozása volt. A »Vegyi Ipar« kifejtette, hogy a szénprobléma jelentősége nem a silány szeneknél van, hanem az u. n. jó szeneknél kerül mindjobban előtérbe az újabb tudományos vizsgálatok és eredmények következtében az ásványi szenek kémiai feldolgozása és ezeknél az ökonómia és egyáltalában a feldolgozási lehetőség kérdése inkább a szén jóságával van összefüggésben. Jó szeneinkkel elsősorban foglalkozni: az olaj és benzol problémájának követelménye. Amikor tehát a szénellátás érdekében új miniszteri biztosságot állítottak fel, mi elsősorban a műszaki szempontok propagálását tartottuk fontosnak. Azt javasoltuk, hogy kísérleti intézményeinket eredeti rendeltetésüknek megfelelően a kivitelezésről a kísérleti térre kell visszavezetni. A miniszteri biztosságot örömmel fogadjuk, ha szénellátásunk zavartalan elintézése mellett a szeneink kémiai feldolgozását célzó törekvéseket is helyes mederbe tereli. Amikor a vámhivatal az autonóm vámtarifa önkényes értelmezésével a vaskosaras ballonokat magas vámmal terhelte, azzal az indokolással, hogy a vaskosarakba való csomagolás nem felel meg a kereskedelmi szokásoknak, felhívtuk az illetékes hatóságok figyelmét arra, hogy a vámhivatali közegeknek ez az állítása nem helytálló, mivel nemcsak a külföldön, hanem a belföldön is áttértek már a vesszőkosarak lehető mellőzésére és a vaskosarak alkalmazására. Hasonló panaszok fordultak elő a bádogdobozokban szállított áruk elvámolása körül, amelyeknél egyes vámközegek nem követik az eddigi gyakorlatot és vashordónak minősítenek minden olyan dobozt, mely szerintük újból való használatra alkalmas. Megvilágítottuk ezzel szemben, hogy az importnak ilyen ötletszerű megnehezítése semmiféle előnyt nem jelent és ha az import megnehezítése volna a célja a vámtarifa eme szigorított alkalmazási módjának, úgy alig hihető, hogy arra más és hathatósabb eszközöket ne lehetne találni. Mivel n- Laboratóriumi felszereléseket Analytikai mérlegeket I. rendű kivitelben gyárt saját mechanikai, üvegtechnikai és asztalos üzemeiben Sieben G. m. b. H. hanaui platinagyár képviselete és lerakata ALAPÍTÁSI ÉV 1899 Erdély és Szabó laboratóriumi felszerelések, tanszerek és precíziós mérlegek gyára BUDAPEST, IX., LILIOM UTCA 46 Telefon: József 335-74 és 323-95