Vegyi Ipar, 1932 (31. évfolyam, 1-24. szám)

1932-01-20 / 1. szám

XXXI. évfolyam Budapest, 1932. január 20. HZ 1. szám Megjelenik minden hó 15-én és 30-án. ~ Előfizetési ára: egész évre 24.— pengő. ~ Szerkesztőség és kiadóhiva­tal : Budapest, Vili. Népszin- ház-utca 49. — Hirdetési ár : egy hasáb millimétersoron- kint 024 pengő. Külföldi hirdetéseknél 0*30 pengő. ~~ Magyarpostatakarékpénz- tári számlaszám: 48.466. — — Szerkesztőségi és kiadó­hivatali telefon: József 431-76 VEGYI IPAR Műszaki és kereskedelmi szemle Fach- u. Handelsblatt für die Erscheinf am 15. und 30. je­den Monats. ~ Jahresabon­nement : 24.— Pengő. ~ Redaktion und Administra­tion; Budapest, VIII. Népszm- ház-u. 49. Anzeigegebühren : 1 mm Höhe der 85 mm brei­ten Spalte 0.24 Pengő. Aus­landsanzeigen 25°/oAufschlag — Ungarische Postspartfiissa Scheck-Konto Nr. 48.446 j Redaktions- u. Admin« tionstelefon : József 43 a vegyipar, gyógy vegyészet, erjedésipar, chemische, pharmazeutische, Gärungs-,^ cukor- és élelmiszeripar számára Zucker-u. Nahrungsmittelindustrie A vegyi ipar legrégibb és független magyar szaklapja Közleményeink csakis a forrás teljes megjelölésével vehetők át Felelős szerkesztő: — Verantwort!.Redakteur: LÁZÁR ALBERT oki. mérnök. ~ Dipl. Ingenieur. Altestes, unabhängiges ung. Fachorgan der chem. Industrie Nachdruck nur mit Quellenangabe gestattet Tevékenységünk 1931-ben Harminc, év óta szolgáljuk buzgósággal és lelkiiS­mekel ennélfogva nem szabad kizárni a közszállilások­meretesen a hazai vegyiipar érdekeit. Miként a múlt­ban, az 1931. évben is hü képet igyekeztünk adni minden egyes mozzanatról, amely a szakmában hul- lámokat vert fel. Megvilágítottuk a vegyészeti ipar egyes ágainak érdekeit a vámügy, a kivitel, közte kedésügy, közszállitás, valamint a munkásügy terén és rámutattunk azokra az irányelvekre, amelyek szerint az állam iparfejlesztési politikájának haladnia kell. Gyártsunk világiíógáz! magyar szénből cimü cik künkben felhívtuk a figyelmet arra, hogy a gáz­gyártásnak fokozása a környék gázellátásába való bekapcsolódással felesleges koksztermelési idézne elő és már ezért is a magyar szénre kell alapozni a gáz­termelés!. A magyar szénnek felhasználása gázgyár­tási célokra nemzetvédelmi szempontból is nagyfon- tosságu, mivel csak a külföldi szénre alapozod gáz­gyárak zavartalan működését nem lehet mindenkor közmegnyugvásra hiztosilani. A magyar szénnek vi- lágitógáz gyártására való felhasználása csak az aka­raton múlik 1 Az oldószerek gyártása uj irányainak megvilágítá­sánál rámutaltunk arra, hogy az erjedésipar több­irányú fejlődése és terjeszkedése nagy mértékben hoz­zájárul a mezőgazdasági krízis enyhítéséhez. Nagy- értékű oldószerek előállilási költsége sohasem ha­ladja túl a szénhidrát-nyersanyag árának a hatszo­rosát, a gyártási költségek pedig mindenkor sokkal alacsonyabbak, mint a szinlétikus eljárásoknál. De nemcsak nagyobb mennyiségben termel az erjedési ipar oldószereket, mint a szinlétikus eljárások, ha­nem még nyersanyagokat is szolgáltai a szintézisnek: ecetsavat, étilalkoholt, hidrogént stb. Az oldószergyár- iáS’ terén az erjedési médszcské a jövő Megvilágítottuk a szénbányák szerepét az iparfej­lesztésben. Minél szorosabban kapcsolódik a szén­bányászaiba a vegyészeti ipar, annál inkább lehetsé­gessé válik az eladható szénmennyiség árát redu­kálni. A szén árának természetes mérséklése csak igy következhet be és nem erőszakos beavatkozás­sal vagy gazdaságpolitikai, jelszavakkal! Szóváteltük, hogy az elhasznált olajat nálunk vagy a csatornába öntik vagy jobb esetben pár fillérért portalanitási célokra eladják, holott az elhasznált olajat könnyűszerrel isméi aktívvá tehetjük. Az el­használt, helyesebben fáradt olajok felfrissilése első­rendű érdeke az államnak, mert szervesen összefügg külkereskedelmi mérlegünkkel, azért megérdemelné ez a kérdés, hogy illetékes helyen komolyan fog­lalkozzanak vele. Amikor a földmivelésügyi miniszter a leninag- behozalalí 4 aranykorona vámmal kívánta megnehe­zíteni, kimutattuk, hogy abból végeredményben sen­kinek sem lesz haszna, hiszen lenmagot senki sem kivan behozni, a gazdáknak pedig az olajvámok mel­lett a maximális árat fizetheti meg az ipar. Ha a földmivelésügyi miniszter mégis ragaszkodik a nyers­anyag megdrágításához, akkor a lenolajnak és a kencének a vámját is fel kell emelni, ezenfelül a [wgáesaimportot is vámmal kell megnehezíteni, mert különben a növényolajiparnak is megássuk a sír­ját. A kultuszminiszter elrendelte, hogy az iskolákban és tanügyi hivataloknál kizárólag magyar gyártmá­nyú iró- és rajzeszközök használtassanak. Ez alka­lommal rámutattunk a kultuszminiszternek a vegyé­szeti iparban való lájékozatlanságára, mivel megbíz­hatósági rendelele szerint tintát, tust, ragasztószert, bélyegzőfestéket csak egyetlen egy cég gyárt Magyar- országon, holott a valóságban még három cég is elő­állítja már félszázad óta ezeket a cikkeket. És mikor egy cég a közszállitások terén az okmánytinlával is meg nem érdemlett előnyöket szeretett volna magá­nak hiztosilani, kimutattuk, hogy okmánytintát a legkisebb üzemben éppen olyan jól lehet előállítani, mint a legnagyobb üzemben, azzal az előnyös eltérés­sel, hogy lényegesen alacsonyabb áron. A kisebb iize­ból az okinánytinlák területén. A szállilási feltételek- I nél természeteset! ki kell kölni, hogy csakis olyan okmánytinták jöhetnek lekintelbe, amelyek az anilin- festéken kívül az írás tartósságát biztositó u. n. tinta­bázist megfelelő mennyiségben és minőségben tar­talmazzák. Mozgalmai indítottunk a piperefaggyu vámmentes behozatala érdekében és felhívtuk a kormány figyel­mét arra, hogy az olyan vámpolitika, amely az itl- hon elegendő mennyiségben he nem szerezhető nyers­anyagot és az abból készített terméket megdrágítja és igv az exportlehetőségeket már a csirájában el­fojtja, sem az államnak, sem pedig az iparnak nem válhat javára! Amikor lapunk akciója a vegyészek érdekében a ciánrendeletnél némi eredményre vezelett, amennyi­ben elrendeltetett, hogy vegyészeknek ciánozási mun­kákra kiadható az ipareng _-dé y, rámutattunk a ren­delet hibáira és követeltük, miszerint minden vegyész- mérnöknek, akinek megbízhatóságát és hozzáértését valamely hatósági intézmény igazolja, az iparengedély minden további nélkül kiadható legyen, mert máskü­lönben a vegyésznek nem marad más hátra, mint továbbra is csekély borravalóért esetről-esetre a vál­lalkozó szolgálatában felelősségteljes munkát vé­gezni. A m. kir. országos egészségügyi anyagraktár köz­érdekellenes működésének megvilágításánál rálereltük a figyelmei arra, miszerint a gyógyszerre szoruló betegnek nincs abból előnye, ha a gyógyszerész ol­csóbban is vásárolja valahol a gyógyszereket, hiszen a gyógyszerész mindig fix árat kénytelen követelni a i gyógj szerért, inig a kornazas "gyógy»2eia'zuKséglcuikei ; versenytárgyalás ulján a legjutányosabban biztosilhat- j ják. Ilyen körülmények között az országos egészség- I ügyi anyagraktár működése nem szolgálja a közér­deket és igy a m. kir. kormánynak hangulatkeltés nélkül is előbb-utóbb be kell látnia, hogy a közüze­mek megszüntetése ennél a vállalatnál a legindokol­tabb! Megírtuk, hogy a Miki-egérrel a cseh üveg’par ál bír surranni a vámhatáron, sőt már is befészkelte magát magyar rajongóinak szivébe. De ha már ez megtörtént, akkor ne hozzuk azokat be a jövőben idegen országból, hanem készítsük azokat mi ma­gunk, hiszen üvegtechnikusaink munkanélkül van­nak és ujjaik még nem szokhattak el annyira etlől az ügyes munkától, hogy egyszerű csövek ala­kítása segélyével a magyar Miki-egerek egész hada ne szoríthassa ki a cseh Miki-egerekel. Nyugodtan gyárthatjuk a Mikikéi, mivel Desney amerikai rajzoló, a Miki-egér feltalálója éppen úgy elveszti majd sza­badalmi perét velünk szemben, mint elvesztette a bennünket megelőző gablonzi üvegiparral szemben! »Bolella vagy intenzív lalajinüvelés?« cimü cikkünk­ben julius havában kifejtettük, hogy ha a kormány a <10—70 millió pengő indokolatlan adóterhet jelentő boletta-rendszer helyett, mely végeredményben nagy önköltségi áron való kevéstermelést eredményez, csak 5—10 millió pengőt áldozna arra, hogy a mezőgazda­ság a műtrágyát 25—30cyo-kal olcsóbban vásárol­hatná meg, akkor a magyar gazda hamar belátná a mütrágyahasználat óriási előnyeit, hiszen amikor 10 pengő helyeit 7 pengőt ad ki műtrágyáért, búzában 18 pengőt vesz be, ami holdanként átlagos 7 mázsa termelésnél, a mai önköltségi árat métermázsánként 1.5 pengővel olcsóbbá tenné, Magyarország jelenlegi búzatermelésének önköltségi árát végeredményben tehát 30 millió pengővel kevesbítené. Roletta helyett intenzív talajmüvelés állal, kiválasztott vetőmagvak­kal, talajvizsgálatokon alapuló műtrágyázással és mesleréseges öntözéssel stb. stb. többet és jobbat termelhetünk, még pedig lényegesen kisebb önköltségi áron, minélfogva alacsonyabb értékesítési lehetősé­geknél sem mutatkozhatik olyan nagy árkülönbség, mint amilyen a nálunk termelt gabonának előállí­tási ára és a világpiaci ár között fennáll. Tanulmány tárgyává tettük a margarinnak szerepéi a vajexport fokozásában. Miért inozd tja elő a mar­garin vajexportunkat? Egyszerűen azért, mivel a ma- gyartermésü olajmagvakból, különösen napraforgóból nyert és finomított olajat elsőrendű margarinná dol­gozhatjuk fel, a napraforgópogácsát egyéb pogá­csákkal keverve, a tehenekkel megetethetjük, hogy jobb és több tejet adjanak, miáltal vajíermelésünkel és igy vajexportunkat is sokszorosára növelhetjük, hiszen Németország egymaga 85-ször annyi vajat vásárol, mint amennyi Magyarország vajexportja. A nemesitelt magyar növényolajokból nyert és nagv- lápértékii margarin az olajmagvak, olajpogácsák in­tenzivebb termelését, végeredményben tehát vaj­exportunk óriási megnövekedéséi eredményezi, sőt a parasztvaj termelés nívóját is felemeli. A jóminőségü margarin, mely mint »pótlék«, mostoha gyermek­nek szülelelt, ma már nemcsak a világ zsirszükség- letét szolgálja bőségesen, hanem a magyar gazda és magyar népélelmezés érdekeit is. Amikor szeptember havában a műegyetemen je­lentkezők közül sokat visszautasítottak, »Szabad-e korlátozni a tanulást?« cimü cikkünkben hangoz­tattuk. hogy amint az igazságszolgáltatásban 100 bű­nöst is inkább fel kell menteni, nehogy egy ártaL- lan is szenvedjen, azonképpen nem szabad azt a felelősséget vállalni, hogy csak véletlenül is kire- kesszük azokat a műszaki tudományok felszentelt csarnokából, akiket pl. a természet a kutatás látnoki erejével megáldott, habár történetesen nem is vol­tak jelesen érettek, ami mindenkor inkább a szor­galomnak, de nem feltétlenül a tehetségnek az igazolója. Sehol a világon nem ismerik a numerus clausust! Mi lesz a világ jövője Magyarországon kívül? A ni. kir. minisztériumnak rendelele a szénellátás tárgyában emlékezlel a háborús kötött gazdálkodás hasonló intézkedéseire. A háborút megelőző és a háború alatti időkben a szénjavitásnak vezető problémája a silány szenek feldolgozása volt. A »Vegyi Ipar« kifejtette, hogy a szénprobléma jelentő­sége nem a silány szeneknél van, hanem az u. n. jó szeneknél kerül mindjobban előtérbe az újabb tudományos vizsgálatok és eredmények következ- tében az ásványi szenek kémiai feldolgozása és ezeknél az ökonómia és egyáltalában a feldolgozási lehetőség kérdése inkább a szén jóságával van össze­függésben. Jó szeneinkkel elsősorban foglalkozni: az olaj és benzüi problémájának követelménye. Amikor tehát a szénellátás érdekében uj minisz­teri biztosságot állítottak fel, mi elsősorban a műszaki szempontok propagálását tartottuk fontos nak. Azl javasoltuk, hogy kisérleli intézményeinket eredeti rendeltetésüknek megfelelően a kivitelezésről a kísérleti térre kell visszavezetni. A miniszteri biz tosságot örömmel fogadjuk, ha szénellátásunk za­vartalan elintézése mellett a szeneink kémiai fel­dolgozását célzó törekvéseket is helyes mederbe tereli. Amikor a vámhivatal az autonom vámtarifa ön­kényes értelmezésével a vaskosaras ballonokat ma­gas vámmal terhelte, azzal az indokolással, hogy a vaskosarakba való csomagolás nem felel meg a kereskedelmi szokásoknak, felhívtuk az illetékes ható­ságok figyelmét arra. hogy a vámhivatali közegek­nek ez az állítása nem helytálló, mivel nemcsak a külföldön, hanem a belföldön is áttértek már a vesszőkosarak lehető mellőzésére és a vaskosarak al­kalmazására. Hasonló panaszok fordultak elő a bá- dogdobozokban szállított áruk elvámolása körül, ame­lyeknél egyes vámközegek nem követik az eddigi gyakorlatot és vashordónak minősítenek minden olyan dobozt, mely szerintük újból való használatra al­kalmas. Megvilágítottuk ezzel szemben, hogy az im­portnak ilyen ötletszerű megnehezítése semmiféle előnyt nem jeleni és ha az import megnehezítése volna a célja a vámtarifa eme szigorított alkalma­zási módjának, ugv alig hihető, hogy arra más és hathatósabb eszközöket ne lehetne találni. Mivel né­Laboratóriumi felszereléseket Analytikai mérlegeket I. rendű kivitelben gyári saját mechanikai, üvegtechnikai és asztalos üzemeiben Sieben G. m. b. H. hanaui platinaqyár képviselete és lerakata ALAPÍTÁSI EV 1899 Erdély és Szabó laboratóriumi felszerelések, tanszerek és precíziós mérlegek gyára BUDAPEST, IX., LILIOM-UTCA 46 Telefon: József 335-74 és 323-95

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék