Vegyi Ipar, 1932 (31. évfolyam, 1-24. szám)

1932-01-20 / 1. szám

4. oldal. Jelünk szerint a felsorolt esetek nem felelhetnek meg a hatóságok intencióinak, azért a köz érdeke meg­kívánja, hogy e téves elvámolásokat megszüntessük. Mivel brikettezési célokra itthon nem termelnek elegendő szurkot, azért azt javasoltuk, hogy a szurok behozatalát egyelőre szabaddá kellene tenni, miáltal a magyar szénbányák olcsóbban árusíthatnák a szobasűtésre alkalmas briketteket Ha elegendő barna­szénkátrány állana is rendelkezésre, akkor is figye­lembe kellene venni, hogy a hazai brikett minősé­gét nem javítja meg a barnaszénkátrányszurok oly­mértékben, mint az elsőrendű kőszénkátrányból ki­termelt szurok. Ha a szurokbehozatalt a magyar kormány feltételesen szabaddá tenné, megrövidítené egyúttal azt az időt, amikor nem kell majd búza­termelésünk értékének felével tüzelőszerekért a kül­földnek adóznunk! Az újra feléledt tulipánmozgalom­ alkalmával pél­dákkal világítottuk meg, hogy a magyar behozatalnak a múltban a legtöbb esetben alig volt egyéb oka, mint a külföldi cikkekkel szemben érvényesülő be­teges elfogultság és előszeretet. Azért hangsúlyoztuk, hogy a kicsinyes és személyes érdekek ápolásának kora legyen a múlté, az új tulipánmozgalom vezér­­eszméje, az egységes, hatalmas, gazdaságilag erős Magyarország legyen! Az ipari fejlődés korlátozó zsilipjeit meg kell végre nyitnunk, a komoly munka, az új alkotások és a lázas tevékenység zuhatagos árját rá kell bocsátanunk az­ eltikkadt, elerőllene­­dett iparra, hogy a föld kincse ne idegeneknek hoz­zon hasznot. Ha a társadalom bűnnek tartja az idegen áru vásárlását és ajánlását, Csonka-Magyar­­országon is jut majd mindenkinek kenyér, aki dol­gozni tud és akar! Karácsonyi számunkban racionális módszert ismer­tettünk Magyarország talpraállítására, harmadára redukált adó, lakás- és ü­zletbér mellett. Bebizonyítot­tuk, hogy­ ha az állam ezt a teljesen új és az össz­lakosság 956/§-ának felsegítésére alkalmas elgondolást megvalósítja, meglepően olcsó lesz az élet Magyar­­országon, ami az exporttevékenységet kész árukban nagymértékben fellendíti, a munkanélküliség egy csa­pásra megszűnik, kétségbeesés, nyomor és erkölcs­telenség helyett jólét és boldogság fog honolni a mai ideiglenes határokon belül, ami nagy vonzóerőt fog gyakorolni a megszállott területek lakosságára is! Vegyészeti iparunk helyzete című cikkünkben a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítottuk, hogy vegyészeti iparunk termelésében az elmúlt év­ben előreláthatólaag legalább is 250­0 csökkenéssel kell számolnunk, a kivitelben pedig legtöbb amit el­érhetünk, hogy a legnagyobb erőfeszítéssel is leg­följebb kivitelünk eddigi mértékét tudjuk fenntartani. A vegyészeti ipar terén nemcsak azokról a moz­zanatokról igyekeztünk hű képet adni, amelyeket ki­vonatosan felsoroltunk, hanem ismertettük a vegyé­szet­i újításokat, hogy­ azokat hasznunkra fordíthas­suk, rámutattunk a lejárt szabadalmakra, hogy azo­kat előnyösen felhasználhassuk, hozzászóltunk a vegyi ipar szempontjából az összipart érdeklő fontosabb kérdésekhez, megvilágítottuk az utat, amelyen az ál­lam iparfejlesztési politikájának haladnia kell, el­lenőriztük a verseny tisztességét és bátran megtorol­tuk a visszaéléseket. Bontott zászlóval haladunk at­ év óta megjelölt utunkon, hogy a hazának és a hazai vegyészeti ipar­nak­ hasznára, segítségére legyünk. Lázár Albert: A „Flora“ Első Magyar Stearin­­gyertya- és Szappangyár Rész­vénytársaság igazgatósága, tiszt­viselői kara és munkásai mély meg­­illetődéssel jelentik, hogy a vállalat üzemvezető főmérnöke Horovitz József igazgató úr f. hó 14-én váratlanul elhunyt A megboldogultban odaadó munka­társat, szeretett kartársat és atyai főnö­köt veszítettünk el. Emlékét mindenkor őszinte kegyelettel fogjuk ápolni. If­ff SZUROPRES öntött­vasból megvételre kerestetik, 600X60(­ m/m méretű 30 db. kerettel. Ajánlatok „Szüropiás 30“ alatt a kiadóba kéretnek. VEGYI I­tAk­ OLVASÓINKHOZ! A „VEGYI IPAR“ 3 évtized óta a hazai vegyészeti ipar, erjedés­ipar, gyógyszervegyészeti ipar, cukor- és élelmiszeripar, szappan­ipar, festékipar és olajipar minden fontosabb műszaki és kereske­delmi mozzanatának hű krónikása. A legkiválóbb hazai és külföldi szakembereknek, valamint fiókszerkesztőségeinknek közreműködésé­vel az 1932. évben fokozottabb mértékben szolgáljuk olvasóink anyagi és erkölcsi érdekeit. Bizonyára saját érdekében cselekszik, ha az 1932. évre szóló előfizetési díjat (24 pengőt) kiadóhivatalunkhoz juttatja. A szaksajtó a közgazdasági élet nélkülözhetetlen szerve, mely­nek fenntartását elősegíteni : nemzeti kötelesség ! Molyirtószerek A kártékony rovarok elleni védekezés problémáinak egyik legfontosabbika a ruhaneműek megóvása. Hogy milyen jelentősége van e kérdésnek, kitűnik abból is, hogy szakemberek becslése szerint egyedül Német­országban a molykár által évenként elpusztult ruha­neműek értéke 30—40 millió márka értéket képvisel. Háziasszonyaink évtizedek óta használják moly­védő szerként a n­a­f­t­a­l­i­n­t és a kámfort. E két anyag elterjedtségét mutatja, hogy Magyarország évi naftalinfogyasztása több száz méter mázsára rúg. A kámfort magas, ára miatt kevésbbé használják, de így is aránylag tekintélyes mennyiséget fogyasztunk belőle. Mindkét anyag hatásos, de nem a legtöké­letesebb molyirtószer,, amennyiben a naftalin, mint a kámfor magas szublimálási tenzióval bír. tehát közönséges szobahőmérsékletnél sok gőzt fejleszt, amely gőz azonban csak a molypillét pusztítja el, az álcát és a petét azonban nem teszi életképtelenné. Az amerikai kísérleti állomások beható vizsgálatai szerint kevésbbé illő anyagok intenzívebb hatást fej­tenek ki, mint az erősen illékonyak. Az oka ennek valószínűleg az, hogy a kérdéses anyag gőze a rovar légzőcsatornáinak (tracheáknak) falaira csapódik le. A mérgező hatás az anyag kémiai összetételétől, m­íg e hatás intenzitása az illékonyságtól, a gőznyomástól és a párolgás sebességétől függ. A 215°C feletti forrás­­pontú anyagok hatása már bizonytalan, 245'C felet­tieké nem mérgező. A benzol mérgező hatása az állati szervezetre csekély, de a benzol-származékok, így a metil-, amin-, nitro- stb. szubsztitúciós termékek erő­sebben mérgezők. Legerősebb a mérgező hatás a halogén-derivátumoknál, így pl. kitűnően bevált mint molyk­lószer a parad­iklórb­e­n­z­o­l, amely úgy a lárvákat, mint a peléket megöli, különösen ha zárt térben alkalmazzuk jól záró láda, stb.). Ez utóbbi körülmény egyébként a naftalin hatását nagy mér­tékben fokozza, mint azt amerikai kísérletek (U. S. Departm. of Agric. Bull. 707. bizonyítják. Meg kell azonban különböztetni molyirtó és moly ellen védő szereket. Ez utóbbiak főként mint szövet- vagy fonal- impregnáló anyagok jöhet­nek alkalmazásba. Az ilyen mély méreggel im­pregnált szöveten természetesen a rovar nem tenyé­szik, tehát már eleve ki van zárva minden molykár, de viszont nem olyan egyszerű az alkalmazása, házi­lag nehezen vihető keresztül. Az ilyen anyagokkal való impregnálás legcélszerűbben a textilgyárban esz­közölhető, ah­ol a festés és kikészítéssel lehet ösz­­szekapcsolni nagyobb költségtöbblet nélkül. Jó moly­­védő impregnálás pl. a Naefe-féle­­forró tannin és antimonsó fürdő vagy az I. G. elberfeldi festék­gyárának védőszerei, foszforvolframsav, titánfluorsav, kolloidális kovasav, stb. Bizonyos aromás szerves ve­­gyületek, főként benzolszármazékok szintén alkalma­sak. Ezek szerves oldószerekben oldhatók, tehát a mosást állják, de a benzines vagy hasonló vegytisz­­títás újra leoldja azokat a szövetről.. Ebbe a csoportba tartozik a diklóretán is, amelynek alkalmazása elég egyszerű és bizonyos nö­vényi kivonatok, amelyek között viszont van vízben oldható is, így pl. a quillaja-kivonat oldódik híg savban és lúggal rögzíthető a szöveten. Hatékony­ságuk mértékét illetőleg közelebbi adatok hiányoznak. Jó molyvédő­ anyagoknak bizonyultak újabban a fluor v­egy­ü­letek. Egy 1—3°/o-os nátriumsiliko­­l­lu­orid-fürdő molykór-biztossá teszi a szövetet. Fluor­­vegyületeket tartalmaznak a Bayer-féle­­Elberfeld Euland-készítmények és az amerikai l­arvex nevű preparátum. A molyvédő készítmények hatásának gyors vizsgá­latát M o­o r­e módszerével lehet végezni. Ez a mód­szer abban áll, hogy egy Petri-csésze egyik felében két, azonos minőségű gyapjúmintát helyezünk el, me­lyeknek egyikét a vizsgálandó anyaggal kezeltük és néhány mély pillét zárunk a csészébe. I­r. Hadó Ernő: Albánia bevitele vegyészeti cikkekben Albánia 1930-ban Olaszországból 16, az Egyesült Államokból 2.5, Csehszlovákiából 2.3, Angliából 2, Görögországból 1.8 és Jugoszláviából 1.7 millió arany­frank értékű árut importált. Albánia területe 27.538 négyzet­kilométer, lakossága 1.1 millió. A mezőgazda­ság az ország szükségletét képes kielégíteni, mivel kedvező éghajlati viszonyai mellett nemcsak az összes gabonanemű, hanem a rizs, dohány és a pamut is megterem. Albánia rendelkezik kiaknázásra érdemes nyersanyagokkal, amelyek a jövőben nagy szerepet fognak játszani a kivitelnél. Mivel az ország nem ren­delkezik kellő tőkével a nyersanyagok kiaknázás­ára, azért idegen pénzcsoportoknak adott erre engedélyt, így pl. egyik olasz cégnek van jogában a Skutari környékén fekvő rézbányákat kiaknázni, melyeknek ércei 350,6 rezet tartalmaznak. Az egyik piritkon­­cesszió Észak-Albániában is olasz cégé. Az országban több szénelőfordulás van, amelyeknek kiaknázását a kezdetleges közlekedési eszközök késleltetik. A nyers­olajelőfordulások olasz, amerikai, angol és francia érdekeltek kezében vannak. Az eddigi fúrási tevékeny­ségek csak közepes eredményre vezettek. Az ipar kezdetleges lökön áll. A lakosság szerény ruházati igényeit a hazai háziipar majdnem teljesen kielégíti. Más téren is nagy szerepet játszik a háziipar. A bel­földi iparvállalatok közül egy cementgyár Skutariban és egy cigarettagyár Durazzóban érdemel említést, amely utóbbi kezében van a gyufamonopólium is. Egyik hazai vállalat látja el Tirana fővárost villa­mossággal. Ezé a sómonopólium is. A jéggyárak is albán kezekben vannak. A néhány olívaolaj finomító főleg francia tőkéseké. Készáru ipar nincsen Albániában és ezért az ország e tekintetben még sokáig a külföldre lesz utalva. Albánia számos állam­mal kötött kereskedelmi szerződést a korlátlan leg­több kedvezmény alapján. Kereskedelmi kapcsolatok létesítésénél, a kezdetleges külkereskedelmi viszonyok miatt legtöbb esetben célszerű valamelyik belföldi céggel keresni a közvetlen kapcsolatot. Mivel az albán nemzeti bank olasz befolyás alatt áll, célszerű, hogy a kapcsolatot olasz céggel keressük. A fizetési feltéte­leket illetőleg ajánlatos az első üzletkötésnél kész­pénz előleget követelni, állandó összeköttetés esetén 6 havi hitelt kérnek és kapnak. A külkeresked­­delmi statisztika nem a legmegbízhatóbb, mi­vel az olasz kikötőkből bevitt árukat kivétel nélkül olasz árunak deklarálják. A következő statisztikai adatok ezért nem teljesen megbízhatók. Albánia külkereskedelme az utóbbi 1 év­ben 1000 aranyfrankban. A kereskedelmi mérleg tehát erősen passzív. A fon­tosabb kiviteli cikkek: olíva, olivaolaj, sajt, állati bőrök, tojás, gyapjú, birka, bitumen. Jó elhelyezési lehetőségek vannak gyógyszerek­be­n. E téren is Olaszország vezet. A gyógyszerek bevitelének értéke az egyes államokból a következőképpen alakult 1930-ban: Olaszország 201.091, Franciaország 29.351, Német­ország 26.488, Magyarország 17.716 (előző évben csak 503 és Görögország 6573 aranyfrank. Albánia bevitele vegyészeti cikkek­­b­e­n 1930-b­­a­n a k­ö­v­e­t­k­e­z­ő volt: Kinabor 9000, ásványvíz 18.500, ricinuszolaj 16.000, Kalzsir 16.100, fotográfiai papiros 21.100, műselyemfonál 12.000, pus­kapor 15.300, robbanószer 20.000, dynamit 51.343, gyufa 74.000, paraffin, cerezin, sztearin 28.000, pi­pereszappan 22.100, föld- és ásványfestékek 24.000, fémfestékek száraz, és olajban eldörzsölve 72.000, kátrányfestékek 61.000, Henna 24.000, indigo 14.300, festék, krém cipőhöz és bőrhöz 48.000, tinta 11.000, szurok 28.000, enyv 7000, ragasztószer 14.000, maró­­nátron 53.000, fog- és szájápoló szerek 13.000, gyógy­szerek 300.000, kinin és vegyületei 94.000, szérák, vaceinák, arzenobenzolkészitmények 22.000, állatgyó­gyászati szerek 13.000, kozmetika 30.000, kölni­ víz 34.000 aranyfrank. Kivitel Bevitel 1927 11.106 24.081 1928 14.694 32.311 1929 14.682 38.643 1930 12.350 33.288 1. szám. H A M U Z S I A legolcsóbban DUNA VEGYIPAR Budapest, VI., Petneházy­ u. 71. a legújabb hazai gyártmányú, modern alapanyag száraz és félzsíros krémek előállítására. Kényelmes, gyors munkával mindig egyforma, jó krém. Kilogrammja pengő G.A. Jónász és Társa gyógyszerárunagykereskedés, Budapest, VII. kerület, Rákóczi­ ut­c a.

Next