Vegyi Ipar, 1933 (32. évfolyam, 1-24. szám)

1933-01-20 / 1. szám

XXXII. évfolyam 1 '12_1 &CS Budapest, 1933. január 20 A vegyi ipar legrégibb és független magyar szaklapja Közleményeink csakis a forrás teljes megjelölésével vehetők át Felelős szerkesztő: — Verantwort­.Redakteur: LÁZÁR ALBERT okt. mérnök. — Dipl. Ingenieur. Altestes, unabhängiges ung. Fachorgan der chem. Industrie Nachdruck nur mit Quellenangabe gestattet Megjelenik minden hó 15-én és 30-án. — Előfizetési ára: egész évre 24.— pengő. ~ Szerkesztőség és kiadóhiva­tal: Budapest, VIII. Népszin­­ház­ utca 49. ~ Hirdetési ár: egy hasáb millimétersoron­­kint 0'24 pengő. Külföldi hirdetéseknél 0'30 pengő. — Magyar postatakarékpénz­­tári számlaszám: 48.466. — — Szerkesztőségi és kiadó­hivatali telefon: József 431-76 VEGYI Műszaki és kereskedelmi szemle Fach- u. Handelsblatt für die a vegyipar, gyógy vegyészet, erjedésipar, chemische, pharmazeutische, Gärungs-, cukor- és élelmiszeripar számára Zucker- u. Nahrungsmittelindustrie Olvasóinkhoz! A „Vegyi Ipar“ 31 év óta a hazai vegyészeti ipar, erjedés­ipar, gyógyvegyészeti ipar , cukor- és élelmiszeripar , szappanipar, festékipar és olajipar minden fontosabb műszaki és kereskedelmi mozzanatának hű krónikása. A legkiválóbb hazai és külföldi szak­embereknek, valamint fiókszerkesztőségeinknek közreműködésével az 1933. évben fokozottabb mértékben szolgáljuk olvasóink anyagi és erkölcsi érdekeit. Bizonyára saját érdekében cselekszik, ha az 1933. évre szóló előfizetési díjat (24 pengőt) kiadóhivatalunkhoz juttatja. A szaksajtó a közgazdasági élet nélkülözhetetlen szerve, melynek fenntartását elősegíteni: nemzeti kötelesség! Kiváló tisztelettel Vegyi Ipar szerkesztősége és kiadóhivatala. Kőolaj és vulkanizmus Újabb kutatások szerint, amint Frank H. Schmelck mérnök ismertette Guatemalában, vulkánok közelében több helyen szivárgó nyersolajat találtak, ami élénk vitára adott okot arra vonatkozólag, hogy lehetséges-e e helyeken az amerikai és mexikói nyersolajhoz né­miképpen arányban álló kőolajkészlet. A vulkánmasz­­szívumban aszfalton kívül több lignitréteg is van és a szakvélemények szerint, ha volt is nyersolaj, a tűzhá­nyók ezt a kitörések alkalmával elégették. Megcáfolja­­ezt az utóbbi évnek föltűnően vulkanikus és kataszt­rófán­g jellege, amit Managua pusztulása, a salvadori kitörések és földrengések, a délamerikai három nagy vulkánkitörés, a chilei, kaliforniai és mexikói földren­gések nagyon kézzelfoghatóan bizonyítanak. Ilyen mé­retű geológiai tünemények valószínűvé teszik azt, hogy nem lehet csak elszórt »vulkánfészkek«-re gondolni, ellenkezőleg, a kitörések nagy tektonikus földkéreg­mozgások másodlagos tüneményei és bizonyítékai. Fel­tehető az, hogy a középamerikai földszoros lassan, de állandóan emelkedik és hogy a sok kitörés a feszítő erők hatásának következménye. Való tény, hogy kimerült texasi petróleummezőkön végrehaj­ott mélyfúrások 3000—3600 m, vagyis a mély­­fúrótechnika szempontjából hallatlan mé­rségben (kő­zetnyomás!) majdnem egészen tiszta gazolint tártak fel, amelynek létezése di­uvia is leülepedett állati szer­ves anyagok desztillációs átalakulásával, nem igen okolható meg. Sokkal elfogadhatóbb az a feltevés, hogy az őskorban képződött nyersolaj főleg a t­e­n­­ger iszapjából veszi eredetét. Laikusok előtt is könnyen bizonyítható, hogy az amerikai kontinens a jura- és harmadkor idejében elszakadt az európai­grönlandi szárazföldtől és azóta állandóan nyugat felé tolódik el. Számításba véve a föld nyugat-keleti forgását, ez az eltolódás az amerikai tömbnek úgy­szólván a tehetetlensége, amely a lágyabb mély réte­gek (homok, agyag) miatt lehetséges. A súrlódás le­csökkentésére szolgálnak az évezredek százai folya­mán szerves iszappal telített vastag tengerf énékréte­­gek. Továbbá az is kétségtelen, hogy a kőzettan megálló­ LUCHY C. VEGYÉSZETI GYŰR K.F.T. Gyógyszer­­ vegyé­szeti készítmények. Vegyszerek: Budapest, IV., Károly király­ út 24. Sürgönyeim: Chemsuchy Bpest Telefonszám: 89-4­33. pitásai nem egészen helytállóak. Minden kőzet, még a legkeményebb is, lassú, de folytonos átalakulást szenved, a mostani gránit elmúlik, szétőrölve a ten­gerbe sülyed, homokkővé lesz, újra nyomás alá kerül, megolvad és vulkáni kőzet, bazalt, márga és földpát lesz. Az egyes rétegek folyton emelkednek és sülyed­nek, ez a körforgás azonban sok esetben nagyarányú kőolajképződéssel jár. Hasonlóképpen az amerikai szárazulat tömbje is rendkívül lassan feltornyosítja a tengerfenék iszapdús rétegeit és azokra felcsúszik. Emiatt a nyugati tengerpart is feltorlódik, széjjeltörik és nagy vetődéses lánchegységet alkot. Mihelyt a szer­ves iszap nyomás alá kerül, megindulnál; az eddig pontosan még nem ismert plutonikus folyamatok. A beömlő tengervíz mészkőre hatva, ezt oltott mésszé alakítja, a fejlődő vízgőz, nagy nyomás és hőség pe­­dig újabb kőzeteket olvaszt meg. Másrészt a víz kénre és vasércre is hat, ami élénk oxidációra vezet és py­­rit-vasoxidüelepek képződését, valamint a kénhidrogé­nes gázkitöréseket okozza. Ha tehát szerves anyagokban dús iszapréteg kerül nagy nyomás alá — amint most is állandóan történik — úgy a ny­ersolaj képző anyagok feltétlenül desztillá­lódnak és abszorbeáló rétegeket átitatva, telepeket ké­peznek. A nyugatamerikai, főleg kaliforniai partokon végzett nagy feltárások olyan mélységben találtak nyersolajat, melynek keletkezése csak hosszú, termé­szetes desztillációval magyarázható és amely az arány­lag sekély folyamtorkolati üledékes nyersolajrétegek­­kel nincsen összefüggésben. Az a körülmény, hogy a chilei, perui, columbiai és kaliforniai tengerpart, vagyis a hegygerinctől nyugatra eső területsáv nyersolajban bővelkedik, meggyőzően bizonyítja, hogy ez a termék nem elsülyedt erdők, hanem kizárólag néhány kilométer mélységben folyósított azaz desztil­lált tengeriszap lehet. Nyilvánvaló mindebből, hogy a kőolaj képződését magyarázó nézetek, főleg pedig a vulkanikus terüle­ten levő nyersolajelőfordulásokra vonatkozó feltevé­seket sok tekintetben alig állják meg a helyüket. Az egész világon a becsléssel megállapított valószínű nyersolajkészletek olyan mélységben vannak, hogy azok képződése harmadkori tengeröblök kiszáradásá­val nem igen magyarázható. A geológia egyelőre ta­gadja, sőt kizárja a nyersolaj létezését vulkanikus te­rületen, de ha más mértéket használunk, mint­­eddig, azonnal szembetűnik, hogy a vulkánokban bővelkedő világrészek éven­­kint 1200 millió barrel kőolaj lecsapoását is lehetővé teszik, míg a többi vulkánokban sze­gény világrészek csak 250 millió barrelt adnak. Egyébként az említett középamerikai lelet is csak tektonikus okokra vezethető vissza, mert különben 1 m vastag és kilométernyi hosszúságú aszfaltilréteg 1500 m magas eruptív területen érthetetlen volna. Lindauer János vegyészmérnök: VEGYI ANYAGOK 1 Klórmész, kén, lúgkő, sellak, ammoniákszóda, gyanta, terpentin, kence, szódabikarbóna, szalicil, lenolaj, karbid, vegyianyagok , bőrgyárak, textil­gyárak részére és fotóanyagok. PRÁGER SÁNDOR, BUDAPEST, V., HONVÉD­ UTCA 5. SZÁM. Telefon : 12-1-09, 14­4-70 szám. Lápntók­illiii felszereléseket erkély és szabó Analytikai mérlegekér­t , m­ert I. rendű kivitelben gyul­­ saját mechanikai, üvegtechnikai és aszta­l­o­s üzemben Siebert G. m. b. H. hainui platinagyár képviselete és lerakata ALAPÍTÁSI ÉV 1899. laboratóriumi felszerelések, tanszerek és precíziós mérlegek gyára Budapest, IX. Liliom­ utca 46. Tel.: J. 33-5-74 és 32-3-95 «és »Will« vegyszerek raktáron vegytiszta minőségben. Vegyészeti iparban, az iszaptól a porig . fi A SCHILDE-SZÁRÍTÓBAN »mm mindent száríthat. Kristályos anyagok is kifogástalanul száríthatók a Schilde­­dobozokban az ömlesztett és döngölt súly teljes megtartása mellett. Kér­jen V. I. ismertetőt és ajánlatot: Jü . ^ sJElJL Benno Schilde Maschinenbau A. G., Hersfeld (Németország) — ~—.j^^Miii» EywMg­... ,.^l ^Rés3viseli: Simkó és Kupferschmidt, Budapest, VI. Andrássy­ ut 27

Next