Vegyi Ipar, 1933 (32. évfolyam, 1-24. szám)

1933-01-20 / 1. szám

XXXII. évfolyam i '12_| &0S Budapest, 1933. január 20 Megjelenik minden hó 15-én és 30-án. — Előfizetési ára: egész évre 24.— pengő. ~ Szerkesztőség és kiadóhiva­tal: Budapest, VIII. Népszin- ház-utca 49. ~ Hirdetési ár: egy hasáb millimétersoron- kint 0'24 pengő. Külföldi hirdetéseknél 0'30 pengő. — Magyarpostatakarékpénz- tári számlaszám: 48.466. — — Szerkesztőségi és kiadó­hivatali telefon: József 431-76 VEGYI Műszaki és kereskedelmi szemle Fach- u. Handelsblatt für die a vegyipar, gyógy vegyészet, erjedésipar, chemische, pharmazeutische, Gärungs-, cukor- és élelmiszeripar számára Zucker- u. Nahrungsmittelindustrie A vegyi ipar legrégibb és független magyar szaklapja Közleményeink csakis a forrás teljes megjelölésével vehetők át Felelős szerkesztő: — Verantwort!.Redakteur: LÁZÁR ALBERT oki. mérnök. — Dipl. Ingenieur. Altestes, unabhängiges ung. Fachorgan der chem. Industrie Nachdruck nur mit Quellenangabe gestattet Olvasóinkhoz! A „Vegyi Ipar“ 31 év óta a hazai vegyészeti ipar. erjedés­ipar, gyógyvegyészeti ipar , cukor- és élelmiszeripar , szappanipar, festékipar és olajipar minden fontosabb műszaki és kereskedelmi mozzanatának hü krónikása. A legkiválóbb hazai és külföldi szak­embereknek, valamint íiókszerkesztőségeinknek közreműködésével az 1933. évben fokozottabb mértékben szolgáljuk olvasóink anyagi és erkölcsi érdekeit. Bizonyára saját érdekében cselekszik, ha az 1933. évre szóló előfizetési dijat (24 pengőt) kiadóhivatalunkhoz juttatja. A szaksajtó a közgazdasági élet nélkülözhetetlen szerve, melynek fenntartását elősegíteni: nemzeti kötelesség! Kiváló tisztelettel Vegyi Spar szerkesztősége és kiadóhivatala. Kőolaj és vulkanizmus Újabb kutatások szerint, amint Frank H. Schmölck mérnök ismertette Guatemalában, vulkánok közelében több helyen szivárgó nyersolajat találtak, ami élénk vitára adott okot arra vonatkozólag, hogy lehetséges-c e helyeken az amerikai és mexikói nyersolajhoz né­miképpen arányban álló kőolajkészlet. A vulkánmasz- szivumban aszfalton kivül több lignitréteg is van és a szakvélemények szerint, ha volt is nyersolaj, a tűzhá­nyók ezt a kitörések alkalmával elégelték. Megcáfolja •ezt az utóbbi évnek föltűnően vulkanikus és kataszt­rófáiig jellege, amit Managua pusztulása, a salvadori kitörések és földrengések, a délamerikai három nagy vulkánkitörés, a chilei, kaliforniai és mexikói földren­gések nagyon kézzelfoghatóan bizonyítanak. Ilyen mé­retű geológiai tünemények valószínűvé teszik azt, hogy nem lehet csak elszórt »vulkánfészkek«-re gondolni, ellenkezőleg, a kitörések nagy tektonikus földkéreg­mozgások másodlagos tüneményei és bizonyítékai. Fel­tehető az, hogy a középamerikai földszoros lassan, de állandóan emelkedik és hogy a sok kitörés a feszítő erők hatásának következménye. Való tény, hogy kimerült texasi petróleummezőkön végrehaj ott mélyfúrások 3000—3600 m, vagyis a mélv- furótechnika szempontjából hallatlan mé ységben (kő­zetnyomás!) majdnem egészen tiszla gazolint tártak fel, amelynek létezése di.uviá is leülepedett állati szer­ves anyagok desztillációs átalakulásával, nem igen okolható meg. Sokkal elfogadhatóbb az a feltevés, hogy az őskorban képződött nyersolaj főleg a t e n- ger iszapjából veszi eredetét. Laikusok előtt is könnyen bizonyítható, hogy az amerikai kontinens a Jura- és harmadkor idejében elszakadt az európai­grönlandi szárazföldtől és azóla állandóan nyugat félé tolódik el. Számításba véve a föld nyugat-keleti forgását, ez az eltolódás az amerikai tömbnek úgy­szólván a tehetetlensége, amely a lágyabb mély réte­gek (homok, agyag) miatt lehetséges. A súrlódás le­csökkentésére szolgálnak az évezredek százai folya­mán szerves iszappal telitett vastag tengeri enékréle- gek. Továbbá az is kétségtelen, hogy a kőzettan megálla­SUCHY C. VEGYÉSZETI GYŰR K.F.T. Gyógyszer — vegyé­szeti készítmények. Vegyszerek. Budapest, IV., Károly király-ut 24. Sürgönyeim: Chemsuchy Bpest Telefonszám: 89-4-33. pitásai nem egészen helytállóak. Minden kőzet, még a legkeményebb is, lassú, de folytonos átalakulást szenved, a mostani gránit elmúlik, szétőrölve a ten­gerbe sülyed, homokkővé lesz, újra nyomás alá kerül, megolvad és vulkáni kőzet, bazalt, márga és földpát lesz. Az egyes rétegek folyton emelkednek és süIved­nek, ez a körforgás azonban sok esetben nagyarányú kőolajképződéssel jár. Hasonlóképpen az amerikai szárazulat tömbje is rendkívül lassan feltornyositja a tengerfenék iszapdus rétegeit és azokra felcsúszik. Emiatt a nyugati tengerpart is feltorlódik, széjjellörik és nagy vetődéses lánchegységet alkot. Mihelyt a szer­ves iszap nyomás alá kerül, megindulnál; az eddig pontosan még nem ismert plutonikus folyamatok. A beömlő tengervíz mészkőre hatva, ezt oltottmésszé alakítja, a fejlődő vízgőz, nagy nyomás és hőség pe- lig újabb kőzeteket olvaszt meg. Másrészt a viz kénre és vasércre is hat, ami élénk oxidációra vezet és py- rit-vasoxidtilepek képződését, valamint a kénhidrogé­nes gázkitöréseket okozza. Ha tehát szerves anyagokban dús iszapréteg kerül nagy nyomás alá — amint most is állandóan történik — úgy a ny ersolaj képző anyagok feltétlenül desztillá­lódnak és abszorbeáló rétegeket átitatva, telepeket ké­peznek. A nyugatamerikai, főleg kaliforniai partokon végzett nagy feltárások olyan mélységben találtak nyersolajai, melynek keletkezése csak hosszú, termé­szetes desztillációval magyarázható és amely az arány­lag sekély folyamtorkolati üledékes nyersolajréiegek- kel nincsen összefüggésben. Az a körülmény, hogy a chilei, perui, columbiai és kaliforniai tengerpart, vagyis a hegygerinctől nyugatra eső területsáv nyersolajban bővelkedik, meggyőzően bizonyítja, hogy ez a termék nem elsülyedt erdők, hanem kizárólag néhány kilométer mélységben folyósított azaz desztil­lált tengeriszap lehet. Nyilvánvaló mindebből, hogy a kőolaj képződését magyarázó nézetek, főleg pedig a vulkanikus terüle­ten levő nyersolajelőfordulásokra vonatkozó feltevé­seket sok tekintetben alig állják meg a helyüket. Az egész világon a becsléssel megállapított valószínű nyersolajkészletek olyan mélységben vannak, hogy azok képződése harmadkori tengeröblök kiszáradásá­val nem igen magyarázható. A geológia egyelőre ta­gadja, sőt kizárja a nyersolaj létezését vulkanikus te­rületen, de ha más mértéket használunk, mint’ eddig, azonnal szembetűnik, hogy a vulkánokban bővelkedő világrészek éven- kinl 1200 millió barrel kőolaj lecsapoását is lehetővé teszik, míg a többi vulkánokban sze­gény világrészek csak 250 millió barrelt adnak, Egyébként az említett középamerikai lelet is csak tektonikus okokra vezethető vissza, mert különben 1 m vastag és kilométernyi hosszúságú aszfallilréteg 1500 m magas eruptiv területen érthetetlen volna. Lindauer János vegyészmérnök. VEGYI ANYAGOK 1 Klórmész, kén, lugkő, sellak, ammoníákszóda, gyanta, terpentin, kence, szódabikarbóna, szalicil, lenolaj, karbid, vegyianyagok — bőrgyárak, textil­gyárak részére és fotóanyagok. PRÄGER SÄNDOR, BUDAPEST, V., HONVÉD-UTCA 5. SZÁM. Telefan : 12-1-09, 14-4-70 szám. Láontóriiiiiii felszereléseket erbély és szabó Anaiyiikai mérlegekéi r , nuórt I. rendű kivitelben yjui 1 saját mechanikai, üvegtechnikai és aszta 1 o s üzemben Siebert G. m. b. H. haiaui platinagyár képviselete és lerakata ALAPÍTÁSI ÉV 1899. laboratóriumi felszerelések, tanszerek és precíziós mérlegek gyára Budapest, IX. Liliom-utca 46. Tel.: J. 33-5-74 és 32-3-95 «és »Will« vegyszerek raktáron vegytiszta minőségben. Vegyészeti iparban, az iszaptól a porig .fi A SCHILDE-SZÁRITÓBAN » mm mindent száríthat. Kristályos anyagok is kifogástalanul szárithatók a Schilde- dobozokban az ömlesztett és döngölt súly teljes megtartása mellett. Kér­jen V. I. ismertetőt és ajánlatot: Jü . ^ sJÉlJL Benno Schilde Maschinenbau A, G,, Hersfeld (Németország) —~—.j^^Miii» EywMg-... ,.^l ^<éj3viseli: Simkó és Kupferschmidt, Budapest, VI. Andrássy-ut 27

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék