Vegyi Ipar, 1933 (32. évfolyam, 1-24. szám)

1933-01-20 / 1. szám

4. oldal. SZAPPANIPAR Pipereszappan- és kozmetikai iparunk nyers­anyagainak indokolatlan megdrágítása Dr­ W­ess­e­­­y Imre vegyészmérnök, a Sávoly illat­­szergyár r­­t. igazgatója a magyar pipereszappan- és kozmetikai ipar helyzetéről és nyersanyagainak indo­kolatlan megdrágításáról többek között a következő­ket mondotta munkatársunknak: A magyar pipereszappanipar magas nívón áll és gyártmányai a külföldön is becsületet szereznek a magyar kéz munkájának. És ez az ipar, amely arány­lag olcsó munkabérekkel dolgozik, mégsem képes exportálni, mivel az egész világon Magyarország pipereszappan- és kozmetikai ipara fizeti legdrá­gábban a nyersanyagokat. A faggyú pl. Ausztriában középértékben 90 schilling, nálunk 95 pengő, a sztea­­rinnak Ausztriában 135 schilling, m­íg nálunk 190 pengő az­ ára. A kókuszolaj is lényegesen drágább, mint a szomszédos államokban, pedig azoknak is kül­földről kell beszerezniük, mint nekünk. A fogyasztó közönség megcsappant vásárlóerejével párhuzamosan növekedik az ú. n. hidegkuli szappanok használata, amelyeknek nyersanyaga­ a kókuszolaj, amely tilalmi listán áll, mivel azt a szappangyárunk vámmentesen behozott koprából állítja elő és az egyenlő elbánás szemmeltartása nélkül meg nem engedett versenyt tá­maszthat az ipar összeségének. Ez az iparpolitika éppen olyan érthetetlen, mint a faggyú behozatalá­nak 10 és a sztearin behozatalának 52 aranykoronával való megnehezítése, hiszen a sztearin a vámmente­sen behozható csontzsírból készül, míg az osztrák faggyútermékeket jórészben főleg az innen költsé­gesen exportált szarvasmarha szolgáltatja. Az állam­nak nem lehet célja, hogy magas nívón álló szappan­iparunk exporttevékenységét a nyersanyagok indo­kolatlan megdrágításával lehetetlenné tegye és a kincstárt a saját jól felfogott érdeke ellen cselek­szik, amikor kozmetikai iparunk zavartalan tevékeny­ségét nem a legnagyobb szeretettel mozdítja elő, amely ipar a külföldi töltőállomásoknak a magyar idegenimádatra alapozott versenyétől is sokat szenved-A kozmetikai ipar a felhasznált szesz­árárak felét, az illóolajok árának nagy részét e­rre fizeti a kincs­tárnak és ráadásul még a készáruk után 1300-as fényűzési adót ró le a csendes, de nem egyen­rangú il­amtársnak, mivel az összes üzleti ve­szélyt egyedül kénytelen vállalni. Az ilyen iparpolitika mellett joggal felmerül a kér­dés: várjon az ipart állítólag védelmező érdekkép­viselet részéről miért nem történik kezdeményezés a visszás állapotok megszüntetésére?! Szappanagitáció a gyermekek között A német szaklapok részletesen foglalkoznak azzal az agitációval, amit Németországban a tanítók, pedagó­gusok és orvosok kezdeményezésére indítottak a gyer­mekek körében, hogy azok figyelmét reáirányítsák a szappanfogyasztásra. Beszámolnak a »Szappannál­ lefolyásáról és eredményéről. A német ipar- és bányatelepeken volt különösebb jelentősége az isko­lákban rendezett szappanagitációnak. A német gyer­mekek mind ismerik a szappant és talán a legtöbb gyermek használja is azt, mégis szükségesnek mutat­kozott, hogy a »Szappannap«-ot megrendezzék, mert szemléltető módon akarták a tanítók megértetni a gyermekekkel a szappan tisztasági és higiénikus je­lentőségét. Az egyszerű munkásember Németországban is, mint az egész világon, sablonos életet él és a napi élet gondjai foglalják le minden idejét és így a gyermek oktatásával és nevelésével keveset foglal­kozhat. Nincsen talán ma Németországban olyan ház, a legszegényebb embert is beleértve, ahol ne volna a mosdáshoz szükséges szappan. A gyermek azonban teljesen magára van hagyatva és reggel elmegy hazul­ról, amikor már a szülők munkában vannak és bizony, ha előtte is van a szappan, azt nem hasz­nálja. Meg kell tehát időközönként a gyermekkel értetni, hogy a szappan milyen fontos egészségügyi cikk. A német pedagógusok véleménye szerint a Szappam­arxi-ot az alsóbbfokú iskolákban minden évben egyszer meg kell rendez­n­i. Említésre méltó, hogy az iskolákat ebben a munkájukban a német vegyi- és szappangyárak bőségesen és ingyen látták el megfelelő áruval és a gyermekek értelmé­hez mért és a szappanpropagandát szolgáló iratokkal. Az iskolákban előzetesen a gyermekekkel a tanítók nem közölték, hogy »Szappannap« lesz. A gyerme­keket teljesen váratlanul érte annak megrendezései. Sok helyen a gyermekek mosdatlanul jelentek meg a »Szappannap«-on az iskolákban. Az egyes osztá­lyokban a tanítók két csoportba osztották a gyer­mekeket és pedig a tiszta gyermekekre és a tisztá­talanokra. A tanító bemutatta az egész osztálynak a tiszta, megmosdott és ápolt gyermeket és azután egy-egy mosdatlan gyermeket. Ezután megkérdezte a gyermekektől, hogy ki ismeri a szappant. Alig akadt olyan gyermek, aki ne ismerte volna. Majd meg­kérdezte, hogy ki használja a szappant. Itt már kiderült, hogy bár minden házban van szappan, a gyermekek — kényelemből vagy egyéb más okból — mégsem használják és anélkül mosakodnak. A tanítók bemutatták tanítványaik közül azokat, akiknek tiszta volt a kezük s akik szappannal mosakodnak és azokat, akik szappanhasználat nélkül jöttek el az iskolába. Ezután röviden a tanítóra várt a feladat, hogy megmagyarázza a szappan szükségét és fontos­ságát egészségi valamint emberi szempontokból Végül az agitáció legérdekesebb részlete következett: az egyes osztályokba nagy mosdótálakat hoztak be és a tisztátalannak talált gyermekeknek az ott átadott szappannal kellett megmosdaniuk. Ezután a tanító újból bemutatta a már megmosdott gyermekeket, akiknek azután meg kellett mondaniuk a két állapot között lévő különbséget. Befejezésül minden gyer­mek egy kis mosdószappant kapott, hozzám­ellékelve egy kis füzetet, amelynek »Miért kell nekem szappannal mosakodnom« volt a címe. Az iskolaorvosok minden egyes osztályban magyarázó előadásokat tartottak a szappan szükségességéről. Min­denesetre érdemes volna a magyar vegyi- és szappan­gyárosoknak is foglalkozni a németországi Szappan­nap­ eredményével, mert nálunk bizonyára nagyobb szükség van annak megrendezésére, hiszen nagyon sok ezer magyar család van, amelyek szappant nem igen használnak. Bebizonyított tény, hogy a szappan­­fogyasztásra nevelni kell az emberek százezreit és ha ez a nevelési munka áldozatokkal is jár, annak áldásos eredménye nem marad el! VEGYI IPAR | GYÓGYVEGYÉSZET | Gyógyszerek ellenőrzési díja Gyógy­vegyésze­ti iparunk erősen foglalkozik azzal a rendelettervezettel, amely a gyógyszereiknek éven­­ként fizetendő ellenőrzési díját és az általános be­jelentési kényszerét állapítja meg. A tervezet szerint a jövőben az u. n. egységes szerek is bejelen­­tendők, tehát az összes forgalomban lévő tabletták, injekciók, zselatinkapszulák, ha azok a szokásos vivő­­anyagon kivül csak egy egységes kémiai vegyidéjből álló alkatrészt tartalmaznak hatóanyagként. A kisze­relésbeli különbség, tehát a 0,5 g-os és 1 g-os acid, acetylosalicylic, tabletta, kétszer jelentendő be, mint * egységes szer. Az injekcióknál az lo/„-os és 2“'o-os morphin inj. két egységes készítmény, tehát kétszer fizet ellenőrzési díjat. Minden olyan készítmény, mely két vagy több alkatrészt tartalmaz hatóanyagként, gyógyszerkülönlegességnek tekintendő és csak előze­tes engedély mellett hozható forgalomba. A tervezet szerint az egységes szerek utáni 12—15 pengő, a gyógyszerkülönlegességek u­t­á­n p­e­d­i­g é­v­i 20—30 p­e­n­g­ő­ e­llenőrzési díj fizetendő. A rendelettervezet kimondja, hogy aki 3 hónapon belül a netán engedély nélkül forgalomban tartott gyógyszerkülönlegességét bejelenti, mentesül a köz­egészségügyi kihágás alól.­­ A tervezetet az érdekelt- i­­ségek most tárgyalják és a körülmények szükség-­­ szerűsége miatt a súlyos új terhet is bizonyára vál­­­ látni fogják. Illetékes helyen a kibocsátandó rende-­­­lettel kapcsolatban intézkedések történnek a beérkező bejelentések gyors és praktikus adminisztrálására. E­z a feladat a közegészségügyi intézet hírneves igazgatójára, valamint kémiai osztályának kiváló szakképzettségű ve­zetője r­á fog h­á­ruln­i. Az érdekeltek bíznak abban, hogy az illetékes tényezők ismerik azokat az áldozatokat, amelyeket az ipar kénytelen volt vál­­­­lalni és azért kellő méltányosságot fognak tanúsítani­­ a rendelettervezetben foglaltak végrehajtásánál. Gyógyszerkészítmények a közalapok terhére A belügyminisztérium közegészségügyi osztálya a napokban leiratban kereste meg azokat a gyógyve­­gyészeti gyárakat, amelyeknek gyógyszerkészítményei Önálló szappanfőző nagy gyakorlattal állását változtatná Levelek „Szappanfőző“ jeligére a kiadóba­ kéretnek Trinátriumphosphat a legtökéletesebb kazánkő elleni szer­erajánlatot, használati utasítást, szaktanácsot kész­séggel ad. Dr. LINDNER JÓZSEF VEGYICIKKEK és NYERSANYAGOK BUDAPEST, IX., TŰZOLTÓ­ U. 51.—TELEFON: 31-8-52 Sürgönyeim: Tartar Budapest. Már megjelent ULLMANN: Enzyklopädie der technischen Chemie második kiadása és azt még mindig az előfizetési áron és havi 30 pengős részletfizetésre szállítja FISCHER JENŐ az Urban és Schwarzenberg cég magyarországi képviselője Bpest, VII. Erzsébet kr 1 27. II. 8. — telefon: 37-2­ 70. 1. szám. az u. n. k­ö­z a lapok terhére a szegénysorsú betegek számára rendelhetők, hogy 8 napon belül közöljék a leszállított új árakat, mivel ellenkező esetben hiva­talból fognak az alacsonyabb árak megállapíttatni. Ez alkalommal rámutatunk arra, hogy az állam­kincstár terhére rendelhető gyógyszerek részint cso­magolásuk, részint pedig alacsonyabb díjtételekkel megállapított árszámításuk miatt mindenkor lénye­gesen olcsóbbak voltak a közforgalomban levő cso­magolásoknál. Ma az iparnak, mint az államkincstár­­­­nak az az érdeke, hogy szűnjenek meg a különleges­­közalapú­ csomagolások és az egységes gyógyszerár­­szabás alapján az államkincstár terhére is minden­kor kiszolgálható legyen az engedélyezett rendes csomagolás­o­k bármelyike. Ily módon a sze­­génybeteg rendeléseknél lényeges megtakarítás volna elérhető. Ciklushormon A h­úgy­ban és a testnek egyéb folyékony váladé­kaiban két, különféle módszerekkel kitermelhető hor­mon van, melyek mindketten kiherélt állatoknál az östrikus ciklust kiváltani képesek. Az egyik hormon képlete: ClsH21Os, olvadáspontja 268—269°, a másiké ClsH22 O 2, olvadáspontja 240 243°. A Lebering Kahlbaum A. G. berlini cég azt találta, hogy az első hormont a második hormonná alakíthatjuk át, ha azt vizet lehasító szerekkel kezeljük. Ez az átala­kítás a hormon hatásosságát fokozza. A víz lehasa­­dása káliumbiszulfáttal, foszforpentoxiddal stb. való hevítés útján vagy katalitikusan azáltal történt, hogy a gőzöket timföld, halványító föld stb. anyagok felett vezetjük el. A tiszta C­SH24Oa hormon helyett kiin­dulási anyagul hormontartalmú olajokat vagy készít­ményeket is alkalmazhatunk. Tartós vizes gyógyszeroldatok Az F. Hoffmann La Roche & Ch. A. G. baseli cég azt találta, hogy h­a piridonokat és piperi­­donokat alkalmazunk oldásközvetítők gyanánt, akkor a vízben nehezen oldódó gyógyszereket, mini alkaloi­dokat, barbitursavszármazékokat, kámfort stb. tartós vizes oldatok alakjába hozhatjuk. A piridonok és piperidonok a gyógyszerek oldószereiként azért is alkalmasak, mert digitalian állapotban veszélytelenül inficiálhatók. Így pl. kámfort és barbitursavakat a folyékony piridorrokban, illetőleg piperidonokban könnyen feloldhatunk. Az oldatok koncentrációját úgy válasszuk, hogy a gyógyszerek a vízzel való hígítás­nál ne váljanak ki. »Glandu­bolin inj. és »Ergosterinumn irradiatum Richter« A belügyminiszter megengedte, hogy a Richter Ge­deon vegyészeti gyár r.-l. által készített »Glandiibolin inj.« és Ergosterinumn irradiatum Richter« elnevezésű gyógyszerkészítmények a »közgyógyszerellátás«, ille­tőleg az államkincstár terhére rendelhetők legyenek. Gyógyszerkülönlegességek engedélyezése A belügyminiszter megengedte, hogy a M­edi­ch­emi­a r. t. az általa készített »B­ina­tar­in és a Luchy C. vegyészeti gyár k. f. t. az általa készített »P béna z­o Ion« elnevezésű gyógyszerkülönlegessé­­­get a fennálló törvényes rendelkezések betartása mel­lett forgalomba hozhassa. Metilenkék: a cián ellenmérge Dr. Geiger I. C., a sanfranciscoi egészségügyi in­intézet igazgatója kísérleteket végzett a metilénkéknek ellenméregként való alkalmazására ciánkálium mér­gezéseknél. A menthetetlennek látszó súlyos eset­ben 15 percen belül történt intravénás befecsken­dezés teljes eredménnyel járt. N­­ERJEPÉSIPAR 1 Feltűnő eltérések hivatalos ecetvizsgálatoknál Az ecetgyárosok orsz egyesületének évi jelentése felpanaszolja azokat a visszásságokat, amelyek az ecet forgalmának ellenőrzése terén évek óta tapasz­talhatók és súlyosan érintik úgy a gyárost, mint a kereskedőt. Míg ugyanis azelőtt a vegyvizsgáló állo­mások az esetvizsgálatnál hibahatárt vettek figye­lembe, addig újabban a legkisebb eltérést sem enge­dik meg és ha egy-két tizedszázalék különbség mu­tatkozik a vegyvizsgálat adata és a gyáros deklará­ciója közt, az ügyet az illetékes rendőri büntető­bírósághoz teszik át, amely jelentéktelen és gyakran a vegyvizsgálati módszerek különböző voltából szár­mazó eltérések miatt ecethamisításért­ bünteti a gyárost, akitől pedig minden illegális nyerészkedési szándék távol állott. A hibahatár szükségességének igazolására az ecetgyárosok orsz. egyesületének veze­tősége közjegyző által vetetett ecetmintákat és a köz­jegyzőileg lepecsételt mintákat vizsgálat végett be­küldőbe azoknak az intézeteknek, amelyeknek véle­ménye alapján a kihágási hatóságok ítélkeznek. A különböző intézetek vizsgálati eredménye nem egye­zett meg, a különbség ugyanazon ecetnél 0.1—0.25, sőt 0.300/O volt. Hatósági jellegű intézetek szakképzett vegyészeinek ecetsavmeg­­határozásai olyan eltéréseket mutat­nak tehát, amilyenekért az ecetgyárost a hatóság szigorúan bünteti. Az ilyen visz­­szásságon sürgősen segíteni kell, az orvoslás módja pedig kézenfekvő, egységes vizsgálati módszert kell kötelezővé tenni, amelyet pontosan elő kell írni, en­gedélyezni kell továbbá bizonyos minimális hiba­határt.

Next