Vegyi Ipar, 1934 (33. évfolyam, 1-24. szám)
1934-01-15 / 1. szám
/ ] XXXIII. évfolyam A vegyi ipar legrégibb és független magyar szaklapja Közleményeink csakis a forrás teljes megjelölésével vehetők át Budapest, 1934. január 15 Megjelenik minden hó 15-én se 30-án — Előfizetési ára: egész évre 24.— pengő. — Szerkesztőség és kiadóhivatalBudapest, IX., Mesterutca 11 sz. — Hirdetési ár: egy dasáb millimétersoronkint 0 30 pengő. Külföldi hirdetéseknél 0 40 pengő., — Magyar postatakarékpénztári számlaszám : 48.46. — Szerkesztőségi és kiadóhivatal Telefon I 43—1—76. ------:VEGYI IPAR Műszaki és kereskedelmi szemle Fach- u. Handelsblatt für die Felelős szerkesztő. ~ Verantwort.Redakteur: LÁZÁR ALBERT okt. mérnök. Dipl. Ingenieur. Altestes, unabhängiges ung. Fachorgan der chem. Industrie Nachdruck nur mit Quellenangabe gestattet Erscheint am 15. und 20. je den Monats. — Jahresabonnement: 24.— Pengő. — Redaktion und Administration: Budapest, IX , Mesterutca 11. Anzc ieegebühren- 1 mm Höhe der 85 mm breil ten Spade 0 30 Pengő. Aus- Jandsanzeigen 0.40 Pengő. — Ungarische Postsparkassa Scheck-Konto Nr. 48 466. — Redaktions- und Administrationsteleien : 43—1—76.------a vegyipar, gyógy vegyészet, erjedésipar, chemische, pharmazeutische, Gärungs-, cukor- és élelmiszeripar számára Zucker-u. Nahrungsmittelindustrie 11 szabadalmi intézmény és a magyar ipar Komoly statisztikai adatok szerint Amerikában az iparvállalatokba befektetett tőkének 81 százaléka a szabadalmakra van alapítva, melyből közel 33 százalék a vegyészeti iparra esik. Angliában és Németországban ez az arányszám valamivel kisebb, de ezzel szemben a vegyészeti iparra eső kvóta, különösen Németországban, nagyobb. Ezek az adatok minden tárgyi vizsgálódásnál jobban igazolják, hogy a szabadalmi intézmény az ipar, főleg a vegyészeti ipar szempontjából mily rendkívül fontos és hogy az említett államok ipari kifejlődésének egyik leg-hatásosabb tényezője elsősorban a szabadalmi in-tézmény fontosságának helyes felismerése. Ezzel szemben sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a magyar ipar a szabadalmi intézménnyel szemben úgyszólván érzéketlen, ennek lényegét és célját alig ismeri, a belőle kiaknázható lehetőségeket lebecsüli és ez oknál fogva egyrészt elmaradt haszon és másrészt megtakarítható kiadások miatt igen nagy károkat szenved. A tudomány, művészet és a sport ágain, továbbá más téren előretörő magyar tehetségek mellett újabban a magyar alkotóképességnek egy új gárdája van igen lendületes kifejlődésben, mégpedig a ma- ■ gyár feltalálóké. A köz ezekről a sikerekről még keveset tud, mert a feltalálók munkájuk eredmé-nyét az itthoni felkarolás mostohasága miatt kül- földre kénytelenek exportálni, ahonnan az mint kül- földi teljesítmény, idegen név alatt jut vissza hoz szánk. A magyar ipar, kevés kivétellel, a feltalálót még mindig futóbolondnak tekinti és a legtöbb vállalati vezető néhánypengős rendelést előbbre helyez a világ minden feltalálójánál. Ebből származik többek között az elmaradt haszonból eredő kar. A megtakarítható kiadásoknak a szabadalmi intézménnyel kapcsolatos lehetőségei igen sokfélék, így többek között rendkívül fontos a szabadalmak ellenőrzése abból a szempontból, hogy fennállásuk jogos-e és hogy az egyes szabadalmak érvénye meddig tart. E tekintetben a magyar ipar megdöbbentő hanyagsággal játssza a balek szerepét. Számtalan oly eset van, hogy magyar vállalatok jelentékeny licenciákat fizetnek külföldieknek oly magyar szabadalmak gyakorlásáért, melyeknek semmiféle létjogosultságuk nincs, továbbá jámbor türelemmel és ellenőrzés nélkül tartózkodnak oly cikkek gyártásától, melyeknek szabadalmai már megszűntek vagy lejártak. Mindezeket a pongyolaságokat felülmúlja az a nemtörődömség, melyet a magyar ipar a szabadalmak gyakorlási kényszerével szemben tanusít. Tudvalévő ugyanis (vagy lehet, hogy az ipar nagy része nem is tudja), hogy minden szabadalmat fennállásának harmadik éve után a valóságban gyakorlatba kell venni, mert ellenkező esetben a szabadalmi bíróság, erre vonatkozó panasz (megvonási kereset) esetén, a szabadalmat megvonja. E tekintetben súlyos elbírálás alá esnek oly esetek, amelyekben a külföldi szabadalom tulajdonos a szabadalom tárgyát külföldön készíti és a szabadalmazott cikket importálja. Nem túlozunk, ha azt mondjuk, hogy a külföldi szabadalom tulajdonosok magyar szabadalmainak több mint a fele ily módon értékesítődik Magyarországon és a magyar ipar ezt tétlenül nézi, a külföldi áru beözönlését szemrebbenés nélkül tűri, anélkül hogy a fentemlített törvényes intézkedés nyújtotta védelmet kihasználná. A legcsodálatosabb emellett, hogy a magyar ipar a már közel két év óta fennálló szabadalmi kényszerengedély intézményét is teljesen figyelmen kívül hagyja, mely pedig könynyen és simán módot nyújt arra, hogy a külföldi gyáros, aki magyar szabadalmát Magyarországon belföldi gyártással nem gyakorolja, kénytelen legyen a szabadalom használatára magyar gyárosnak kellően mérsékelt erlékszolgáltatásért engedélyt adni. A magyar ipar a törvénynek még ezt az üdvös intézkedését sem használja ki és ezzel saját kára mellett még csak szaporítja ama cikkek behozatalának sorozatát, melyeket vámintézkedésekkel sem lehet az importból kizárni, mert oly cikkek gyanánt szerepelnek, melyek belföldön nem gyárthatók. Csak nagy vonásokban vázoltuk itt a szabadalmi intézmény elhanyagolásának káros következményeit. Befejezésül nyomatékosan ajánljuk a magyar iparnak, hogy ezt az intézményt okosan fordítsa javára és különösen, ha valamely szabadalmazott cikk kerül elébe, figyeljen jól fel, járjon nyitott szemmel, nézze meg a szabadalom állását és tartalmát, ellenőrizze annak érvényjogosultságát és minden körülményét, szóval rázza le magáról e téren is a külföldi ipar gyámságát és ne hagyja magát tőle pórázon vezetni. 'Obi szám Adatok a kollódiumgyapot, cellulózlakk és festékszórás fejlődésének történetéhez — írta: Mencsdorfer Kálmán vegyész — is. 1867-től napjainkig a robbantó- és robbanószerek, valamint a lövedékek száz meg száz válfajában találjuk kisebb-nagyobb részben a nitrocellulózt. G. A. Neumayer, Nobel, A. Dickerhoff, Oller, P. Nisser, V. Spence, Roberts I. Engels, D. Guttmann, N. Engels, Hughes, Dautriche, Carl Mantrand, Ch. Giran ce ‘ Xi E.s ’ _ r rHTii. Jc M icr , Bt Gottheit, G. Lunge, E. Weintraub, F. Volpert, Mikolajeczak, A. Baschieri stb. kutatók, feltalálók, szabadalmazok egész sorozata és még több ismeretlen, »Saxifragin«, »Asphalin«, »Ammonal«, »Heraklin«, »Diorexin«, »Grisoutine«, »Podrulith«, »Cheddittetyp«, Xitrol«, »Dynamost«, »Pyrodioliths«, »Mieddankit«, »Bronolith«, »Velterine«, »Extradynami«, »Roburil«, » Diazpongalatine«, »Cordit«, »Petralit« stb., stb. nevű alkotásaikkal szolgálták a kollódiumgyapot és nitrocellulóz kultuszát, ugyanekkor azonban hódoltak egyben az oldószerek kultuszának is. A mai oldó- és higítószerek közül már ott találjuk a kezdetnél az aceton, amylacetát, eceléter, éteralkohol, acetát, acetin, benzin, benzol, toluol, xylol stb.-it, egyelőre természetesen csak abban a vonatkozásban, amint azok a hadászati célokra beállítandó nitrocellulóz és kollódium létrehozásának segédanyagai, de már az a technika a tudomány technikája volt, előkészítője a békés ipari fejlődés technikájának. Mert a fejlődés sohasem volt, sohasem lesz és sohasem lehet egyoldalú. A tudománynak legszebb feladata az, hogy minden anyagot minden oldaláról, nlTTV.lt ,i írat ,f. IJiVii rna gv rr‡. ‘ I i'.¡ I' i. i. '. zárjon. Igen érdekes dolog pl. az, hogy amíg a hadászat a kollódiumgyapot és nitrocellulóz robbanópontját minél alacsonyabbra igyekezett süllyeszteni, addig a tudományos kutatás ez anyagoknak robbanó és égési legmagasabb pontját kereste és ezáltal már megalapozta az acetylcellulóz jövőjét. Az abszolút tudomány isteni magasztossága nyilatkozik meg az olyan evangéliumi jelenségben, mint ez is. Az egész világ lázban áll egy gondolat hatása alatt, hogy minden robbanjon, minden égjen és minél jobban robbanjon és minél jobban égjen, és ugyanakkor egyetlen apostol azon dolgozik, hogy a robbanás és égés anyaga se ne égjen, se ne robbanjon. Ez volt 1885-ben Schutzenberger vegyész. Azonban Lucifer itt is győzött Ádám felett: Nobel halhatatlan lett, Schützenberger nevét úgy kell a vegyiáruk Klórmész 110/115°, lúgkő, sellak, terpentin, szódabikarbóna, ammóniákszóda, karbid, gyanta, viaszok, savak, fotóvegyszerek, klórlug, marókák, klórmagnézium, klórkálcium, kén, kénnátrium, zselatinok PRÁGER SÁNDOR BUDAPEST, V., HONVÉD U. 5. TELEFON: *22-7-26. Laboratóriumi felszereléseket erdély és szárú Analytikai mérlegeket Sieben G. m. b. H. hallaui platmagyár képviselete és lerakata nyárt I. rendű kivitelben gjm* saját mechanikai, üvegtechnikai és asztalos üzemben ALAPÍTÁSI ÉV 1899. laboratóriumi felszerelések, tanszerek és precíziós mérlegek gyára Budapest, IX. Liliom utca 46. Tel.: 1. 33-5-74 és 32-3-95 »ÍREK« és »KMI« vegyszerek raktáron vegytiszta minőségben. LINDNER DÁNIEL BUDAPEST, V. ALKOTMÁNY-UTCA. 23. T.: 19-4-18,19-4-27 Sürgönyeim : LINDACDTECHNIKAI VEGYIANYAGOK A Gyors és tökéletes munka emeli a versenyképességet és a hozamot Ezt a célt szolgálják a legújabb rendszerű „WESTFALIA“ — IPARI SZEPARÁTOROK, melyek mindennemű olajok, lakkok, végi oldatok, kivonatok, gyümölcsnedvek és másféle folyadékok uszítására és derítésére szolgálnak. Információt ad : STANGA JÓZSEF gépüzemi vállalata Budapest, IX/v. Ráday utca 26. szám. Telefon: 85-743.