Vegyi Ipar, 1934 (33. évfolyam, 1-24. szám)

1934-01-15 / 1. szám

/ ] XXXIII. évfolyam A vegyi ipar legrégibb és független magyar szaklapja Közleményeink csakis a forrás teljes megjelölésével vehetők át Budapest, 1934. január 15 Megjelenik minden hó 15-én se 30-án — Előfizetési ára: egész évre 24.— pengő. — Szerkesztőség és kiadóhiva­talBudapest, IX., Mester­­utca 11 sz. — Hirdetési ár: egy dasáb millimétersoron­­kint 0­ 30 pengő. Külföldi hirdetéseknél 0 40 pengő., — Magyar po­statakarékpénztári számlaszám : 48.4­6. — Szer­kesztőségi és kiadóhivatal Telefon I 43—1—76. ------:VEGYI IPAR Műszaki és kereskedelmi szemle Fach- u. Handelsblatt für die Felelős szerkesztő. ~ Verantwort­.Redakteur: LÁZÁR ALBERT okt. mérnök. Dipl. Ingenieur. Altestes, unabhängiges ung. Fachorgan der chem. Industrie Nachdruck nur mit Quellenangabe gestattet Erscheint am 15. und 20. je den Monats. — Jahresabon­nement: 24.— Pengő. — Redaktion und Administra­tion: Budapest, IX , Mester­­utca 11. Anzc ieegebühren- 1 mm Höhe der 85 mm breil ten Spade 0 30 Pengő. Aus- Jandsanzeigen 0.40 Pengő. — Ungarische Postsparkassa Scheck-Konto Nr. 48 466. — Redaktions- und Administra­­tionsteleien : 43—1—76.------­a vegyipar, gyógy vegyészet, erjedésipar, chemische, pharmazeutische, Gärungs-, cukor- és élelmiszeripar számára Zucker-u. Nahrungsmittelindustrie 11 szabadalmi intézmény és a magyar ipar Komoly statisztikai adatok szerint Amerikában az iparvállalatokba befektetett tőkének 81 százaléka a szabadalmakra van alapítva, melyből közel 33 szá­zalék a vegyészeti iparra esik. Angliában és Német­országban ez az arányszám valamivel kisebb, de ezzel szemben a vegyészeti iparra eső kvóta, külö­nösen Németországban, nagyobb. Ezek az adatok­­ minden tárgyi vizsgálódásnál jobban igazolják, hogy­­ a szabadalmi intézmény az ipar, főleg a vegyészeti­­ ipar szempontjából mily rendkívül fontos és hogy­­ az említett államok ipari kifejlődésének egyik leg-­­­hatásosabb tényezője elsősorban a szabadalmi in-­­­tézmény fontosságának helyes felismerése. Ezzel szemben sajnálattal kell megállapítanunk,­­ hogy a magyar ipar a szabadalmi intézménnyel szemben úgyszólván érzéketlen, ennek lényegét és célját alig ismeri, a belőle kiaknázható lehetősége­ket lebecsüli és ez oknál fogva egyrészt elmaradt haszon és másrészt megtakarítható kiadások miatt­­ igen nagy károkat szenved. A tudomány, művészet és a sport ágain, továbbá más téren előretörő magyar tehetségek mellett újab­ban a magyar alkotóképességnek egy új gárdája­­ van igen lendületes kifejlődésben, még­pedig a ma- ■ gyár feltalálóké. A köz ezekről a sikerekről még­­ keveset tud, mert a feltalálók munkájuk eredmé-­­­nyét az itthoni felkarolás mostohasága miatt kül-­­ földre kénytelenek exportálni, ahonnan az mint kül-­­ földi teljesítmény, idegen név alatt jut vissza hoz­ s­zánk. A magyar ipar, kevés kivétellel, a feltalálót­­ még mindig futóbolondnak tekinti és a legtöbb vál­­­­lalati vezető néh­ánypengős rendelést előbbre helyez­­ a világ minden feltalálójánál. Ebből származik töb­­­­bek között az elmaradt haszonb­ól eredő kar. A megtakarítható kiadásoknak a szabadalmi in­­­­tézménnyel kapcsolatos lehetőségei igen sokfélék, így­­ többek között rendkívül fontos a szabadalmak el­lenőrzése abból a szempontból, hogy­ fennállásuk jogos-e és hogy az egyes szabadalmak érvénye med­dig tart. E tekintetben a magyar ipar megdöbbentő hanyagsággal játssza a balek szerepét. Számtalan oly eset van, hogy magyar vállalatok jelentékeny licen­ciákat fizetnek külföldieknek oly magyar szabadal­mak gyakorlásáért, melyeknek semmiféle létjogosult­ságuk nincs, továbbá jámbor türelemmel és ellen­őrzés nélkül tartózkodnak oly cikkek gyártásától, melyeknek szabadalmai már megszűntek vagy le­jártak. Mindezeket a pongyolaságokat felülmúlja az a nemtörődömség, melyet a magyar ipar a szabadal­mak gyakorlási kényszerével szemben tanusít. Tud­valévő ugyanis (vagy lehet, hogy az ipar nagy része nem is tudja), hogy minden szabadalmat fennállá­sának harmadik éve után a valóságban gyakorlatba kell venni, mert ellenkező esetben a szabadalmi bíróság, erre vonatkozó panasz (megvonási kereset) esetén, a szabadalmat megvonja. E tekintetben sú­lyos elbírálás alá esnek oly esetek, amelyekben a külföldi szabadalom tulajdonos a szabadalom tárgyát külföldön készíti és a szabadalmazott cikket impor­tálja. Nem túlozunk, ha azt mondjuk, hogy a külföldi szabadalom tulajdonosok magyar szabadalmainak több mint a fele ily módon értékesítődik Magyaror­szágon és a magyar ipar ezt tétlenül nézi, a külföldi áru beözönlését szemrebbenés nélkül tűri, anélkül hogy a fentemlített törvényes intézkedés nyújtotta védelmet kihasználná. A legcsodálatosabb emellett, hogy a magyar ipar a már közel két év óta fenn­álló szabadalmi kényszer­engedély intézményét is teljesen figyelmen kívül hagyja, mely pedig köny­nyen és simán módot nyújt arra, hogy a külföldi gyáros, aki magyar szabadalmát Magyarországon bel­földi gyártással nem gyakorolja, kénytelen legyen a szabadalom használatára magyar gyárosnak kellően mérsékelt erlékszolgáltatásért engedélyt adni. A ma­gyar ipar a törvénynek még ezt az üdvös intézke­dését sem használja ki és ezzel saját kára mellett még csak szaporítja ama cikkek behozatalának so­rozatát, melyeket vámintézkedésekkel sem lehet az importból kizárni, mert oly cikkek gyanánt szere­pelnek, melyek belföldön nem gyárthatók. Csak nagy vonásokban vázoltuk itt a szabadalmi intézmény elhanyagolásának káros következményeit. Befejezésül nyomatékosan ajánljuk a magyar ipar­nak, hogy ezt az intézményt okosan fordítsa ja­vára és különösen, ha valamely szabadalmazott cikk kerül elébe, figyeljen jól fel, járjon nyitott szemmel, nézze meg a szabadalom állását és tartalmát, ellen­őrizze annak érvényjogosultságát és minden körül­ményét, szóval rázza le magáról e téren is a kül­földi ipar gyámságát és ne hagyja magát tőle pórá­zon vezetni. 'Obi­­ szám Adatok a kollódiumgyapot, cellulózlakk és festékszórás fejlődésének történetéhez — írta: Mencsdorfer Kálmán vegyész — is. 1867-től napjainkig a robbantó- és robbanószerek, valamint a lövedékek száz meg száz válfajában ta­láljuk kisebb-nagyobb részben a nitrocellulózt. G. A. Neumayer, Nobel, A. Dickerh­off, Oller, P. Nisser, V­. Spence, Roberts I. Engels, D. Guttmann, N. Engels, Hughes, Dautriche, Carl Mantrand, Ch. Gi­r­an ce ‘­­ Xi E.s ’ _ r­ rHTii. Jc M­ icr , Bt Gottheit, G. Lunge, E. Weintraub, F. Volpert, Miko­­lajeczak, A. Baschieri stb. kutatók, feltalálók, sza­badalmazok egész sorozata és még több ismeretlen, »Saxifragin«, »Asphalin«, »Ammonal«, »Heraklin«, »Diorexin«, »Grisoutine«, »Podrulith«, »Cheddittetyp«, Xitrol«, »Dynamost«, »Pyrodioliths«, »Miedd­ankit«, »Bronolith«, »Velterine«, »Extradynami«, »Roburil«, » Diazpongalatine«, »Cordit«, »Petralit« stb., stb. nevű alkotásaikkal szolgálták a kollódiumgyapot és nitro­­cellulóz kultuszát, ugyanekkor azonban hódoltak egy­ben az oldószerek kultuszának is. A mai oldó- és higítószerek közül már ott találjuk a kezdetnél az aceton, amylacetát, eceléter, éteralko­hol, acetát, acetin, benzin, benzol, toluol, xylol stb.-it, egyelőre természetesen csak abban a vonatkozásban, amint azok a hadászati célokra beállítandó nitro­­cellulóz és kollódium létrehozásának segédanya­gai, de már az a technika a tudomány technikája volt, előkészítője a békés ipari fejlődés technikájá­nak. Mert a fejlődés sohasem volt, sohasem lesz és sohasem lehet egyoldalú. A tudománynak legszebb feladata az, hogy minden anyagot minden oldaláról, nlTTV.lt ,i írat­ ,f. IJiVii rna gv rr‡. ‘ I i'.¡ I' i. i. '. zárjon. Igen érdekes dolog pl. az, hogy amíg a hadászat a kollódiumgyapot és nitrocellulóz robbanó­pontját minél alacsonyabbra igyekezett süllyeszteni, addig a tudományos kutatás ez anyagoknak robbanó és égési legmagasabb pontját kereste és ezáltal már megalapozta az acetylcellulóz jövőjét. Az abszolút tudomány isteni magasztossága nyilat­kozik meg az olyan evangéliumi jelenségben, mint ez is. Az egész világ lázban áll egy gondolat ha­tása alatt, hogy minden robbanjon, minden égjen és minél jobban robbanjon és minél jobban égjen, és ugyanakkor egyetlen apostol azon dolgozik, hogy a robbanás és égés anyaga se ne égjen, se ne rob­banjon. Ez volt 1885-ben Schutzenberger vegyész. Azonban Lucifer itt is győzött Ádám felett: Nobel halhatatlan lett, Schützenberger nevét úgy kell a vegyiáruk Klórmész 110/115°, lúgkő, sellak, terpentin, szódabikarbóna, ammóniák­­szóda, karbid, gyanta, viaszok, savak, fotóvegyszerek, klórlug, marókák­, klórmagnézium, klórkálcium, kén, kénnátrium, zselatinok PRÁGER SÁNDOR BUDAPEST, V., HONVÉD­ U. 5. TELEFON: *22-7-26. Laboratóriumi felszereléseket erdély és szárú Analytikai mérlegeket Sieben G. m. b. H. hallaui platm­agyár képviselete és lerakata nyárt I. rendű kivitelben gjm* saját mechanikai, üvegtechnikai és asztalos üzemben ALAPÍTÁSI ÉV 1899. laboratóriumi felszerelések, tanszerek és precíziós mérlegek gyára Budapest, IX. Liliom­ utca 46. Tel.: 1. 33-5-74 és 32-3-95 »ÍREK« és »KMI« vegyszerek raktáron vegytiszta minőségben. LINDNER DÁNIEL BUDAPEST, V. ALKOTMÁNY-UTCA. 23. T.: 19-4-18,19-4-27 Sürgönyeim : LINDAC­DTECHNIKAI VEGYIANYAGOK A Gyors és tökéletes munka emeli a versenyképességet és a hozamot Ezt a célt szolgálják a legújabb rendszerű „WESTFALIA“ — IPARI SZEPARÁTOROK, melyek mindennemű olajok, lakkok, vég­i oldatok, kivonatok, gyümölcsnedvek és másféle folyadékok usz­ítására és­ derítésére szolgálnak. Információt ad : STANGA JÓZSEF gépüzemi vállalata Budapest, IX/v. Ráday utca 26. szám. Telefon: 85-7­43.

Next