Vegyi Ipar, 1935 (34. évfolyam, 1-24. szám)

1935-01-20 / 1. szám

[ XXXIV. évfolyam 4 1 9 VO1—1 Budapest, 1935. január 20. Golf­/&*i -172/73 1. szám. V,/ Megjelenik minden hó 15-én és 30-an — Előfizetési ára: egész évre 24.— pengő. — Szerkesztőség és kiadóhiva­tal: Budapest, IX., Mester­utca 11 sz. — Hirdetési ár', egy hasáb millimétersoron- kint 0*30 pengő. Külföldi hidetéseknél 0 40 pengő. — Magyar postatakarékpénz»ári számlaszám 48.4^6. — Szer­kesztőségi és kiadóhivatal: Telefoni 43—1—76. ­VEGYI IPAR Erscheint am 15. und 30. je­den Monats. — Jahresabon­nement: 24.— Pengő. — Redaktion und Administra­tion : Budapest, IX., Mester­utca 11. Anzeigegebühren- 1 mm Höhe der 85 mm brei­ten Spalte 0 30 Pengő. Aus- landsanzeigon 0.40 Pengő. — Ungarische Postsparkassa Scheck-Konto Nr. 48.466, — Redaktions- und Administra­tionstelefon: 43—1—76. EEEE Műszaki és kereskedelmi szemle Fach- u. Handelsblatt für die a vegyipar, gyógy vegyészet, erjedésipar, chemische, pharmazeutische, Gärungs-, cukor- és élelmiszeripar számára Zucker- u. Nahrungsmittelindustrie A vegyi Ipar legrégibb és független magyar szaklapja Közleményeink csakis a forrás teljes megjelölésével vehetők át Felelős szerkesztő: — Verantwortl.Redakteur: LÁZÁR ALBERT oki. mérnök. — Dipl. Ingenieur. Altestes, unabhängiges ung. Fachorgan der chem. Industrie Nachdruck nur mit Quellenangabe gestattet Dubovitz Hugó 1883-1935. A magyar vegyészeti iparnak é; a magyar vegyész- társadalomnak nagy hatottja van. Dr. Dubovitz Hugó okleveles vegyészmérnök, törvényszéki és rend­őrségi hites vegyész, a .Magyar Kémikusok Egyesüle­tének alelnöke és tiszteletbeli tagja, a Mérnöki Ka­mara választmányi tagja, magánmérnök, stb. az euró­pai hirü zsiradékkc mikus újév reggelen életének 52-ik évében szívattak következtében hirtelen elhunyt. Dubovitz Hugó 1883. szeptember hó 16-án Buda­pestén születelt. Elemi- és középiskolád Budapesten végezte. Szakkiképzését 1901—1905. években a buda­pesti kir. József-müegyetemen kapta, ahol 1905-ben vegyészmérnöki oklevelet nyert. Még jóformán kezé­ben sem volt a diploma, amikor már a Flóra első magyar szlearingyertya- és szappangyár r. I. mint laboratóriumi vegyészt alkalmazta. Mi sem mulatja jobban Dubovitz nagy tehetségét, mint az, hogy há­rom évvel később már a gyár műszaki igazgatója. Közben 1907-ben megírja műszaki-doktori értekezését . Xitrogénoxidok hatása a zsírokra, különösen a tech­nikai szlearinra címen, amely értekezéssel mérnök- doktori címet nyer. Első állása végleg megmulatja neki az utat, ame­lyen egész tevékenysége a továbbiakban halad és amely ulon — a zsiradékkémia utján — Dubovitz t a 1 á 1 m ányai jelentős útmutató 1 á b 1 á k. 1911-ben addigi működési helyét felcseréli a »Tu­rul- mészárostermékek feldolgozására alakult r. t. műszaki igazgatói állásával, amely pozíciójában kezd el foglalkozni a zsiradékiparnak azideig még Ma­gyarországon meg nem honosodon ágaival, igy az olajfinomítással és ételzsir-gyártással. 1912. december 1-én egy szerencsétlen géprobbanás következtében nlyos sérülés éri, úgy hogy gyári működését meg is szakítja és a magánmérnöki pályán .értékesíti .nagy tapasztalatait. Dubovitz munkájának nagy jelentősége tulajdonképpen ezzel veszi kezdetét. 1913. január 1-én megnyitja vegyészeti laboratóriumát és mérnöki irodáját. Ekkor már neve túlnőtt az ország határain, úgy hogy az uj irodának szaktanácskérés céljából nemcsak a hazai cégek és hatóságok, de a külföldiek is gyakran látogatói. A bekövetkező világháborúban kétirányú munkásságot fej t ki. Egyrészt laboratóriumát fejleszti nagyi a. Most már nemcsak magánmegbizásokat teljesít, hanem úgyszólván valamennyi háborús »központ« vegyi vizs­gálatait is végzi. Mi sem jellemzi jobban mérnöki irodájának nagyvonalúságát, minthogy ezidőben 12 vegyészmérnökkel dolgozik. Másoldalról a háborús szükségletek növekedése folytán vegyi és főkép zsir- és rokonipari gyárakat tervez és rendez be. Ezek java része — közülük nem egy egészen uj elvek és konstrukciók alapján — még ma is működésben v Ha valakiről, úgy Dubovitzról el lehet mond hogy lechnicus non fit, séd nascitur«. Már kora ifjúságában erős hajlama volt a kémiánoz és fizikához és akárhányszor látták kis karosszékében ülve, 1-5 éves barátaitól körülvéve, amint a gőzgép szer­kezetét magyarázta nekik. Nem egyszer zavarta meg a magyarázatot a konyha felől behallatszó dörrenés, ahol a tűzhely sütőjében a pöttömnyi vegyész szá- rilgatla készítményeit. Mint a belvárosi reáliskola tanulója már többet lud« a kémia tanáránál. Osz­tálytársai, akik a rossz pedagógus' hírében álló és magyarul nem igen tudó tanárukat nehezen értik meg, Dubovitzot kérik, hogy a tanórák előtt a szer­ves kémiát a Muzeum-kertben adja elő nekik. Dubovitz Hugó több szabadalom tulajdonosa volt. Első szabadalmát 1908-ban kapta. Ennek tárgya: Olajsav átalakítása szilárd zsírsavakká.« Későbbi találmányai: vízlágyító berendezés, mesterséges viasz, különféle mérő műszerek, uj szerszámok stb. U t- t ö r ő m u n k á s s á g a azonban és k i v á 11 k é p­p ni a sztea r in n v c.r**« e c és fin remit á s a r a vonaiKozi k. EziráTiyu eljárásai európai hirt szerezlek neki és a kémiai technológia alapvető iro­dalmának, az »Ullmann: Enzyklopedie der techni­schen Chemie« és a »Lunge—Bert: Methoden der technisch-chemischen Analyse« c. müvek megfelelő fejezeteinek előkelő szakaszait képezik. Igen nagy szakírói munkásságot fejtett ki. Kid- és belföldi szaklapokban mintegy 2—3 száz szakcikket, 20—30 nagyobb értekezést irt. Cikkeinek egy része a Vegyi Iparban jelent meg. Könyvalakban megjelent önálló müvei: Chemische Betriebskonirolle der Stearinfabrikation, 1910. Chemische Betriebs­kontrolle in der Fettindustrie, 1925. A szappangyár- lás. Vegyészeti kisipari cikkek gyártása I. Ez utóbbi könyve különösen közkedvelt volt és igen nagy pél­dányszámban fogyott. Két évvel ezelőtt szívbaj támadta meg, amely las­sanként elhatalmasodott rajta. Bár kifelé és családja elölt jóidéig titkolta betegségét, hónapokkal ezelőtt a gyilkos kór levette lábáról. Ágynak dőlt, tüdő­gyulladási kapott, amelyhez embólia járult. Egy hir­telen jött szívattak végzett vele. Dubovitz Hugó nemcsak kiváló vegyész, de jó ember és jó kolléga is volt, jóllehet, akik közelebb­ről nem ismerték, tartózkodó, látszólag rideg és nehezen felmelegedő egyéniségéből éppen az ellen­kezőjét vélték kiolvasni, öt is utolérte a jóemberek végzete: a szive ölte meg, az a szív, amely a mások bajával úgy együtt tudott érezni, amig dobogott. Halála mély megdöbbenést és osztatlan részvétet kellett összes ismerői között. Nagynevű munkatársa sir iánál a Vegyi Ipar igaz fájdalommal és megille- lődéssel hajtja meg a tisztelet és kegyelet lobogóját! TARTALOM: : DUBOVITZ HUGÓ (nekrológ). ZSILINSZKY GÁBOR: Péti-só Egyiptomban (interjú). BRÜCKNER JÁNOS: .1 hangosfilm gyártásénak laboratóriumi fázisa. ULRICH H.: Flálsaugyantdk (II.). PÁLFFY LÁSZLÓ: Modern légyirtószerek. RAKTA GYÖRGY: Hipokloritos mosószerek. Legújabb i ivn.ányok. Könyvismertetés. — Mű­szaki és vegyis jtgyzelek. — Gyakorlat s-.ámárü. — Vegyitermékki reskedő. — Chemische Industrie (német melléklet). Veil n. és Társa Budapest, VII., Wesselényi-u. 32. Telefon: 46-2-26 Vegyészeti gyárak és laboratóriumok berendezése Anyagvizsgáló és üzemellenőrző készü­lékek. D.T. St. saválló kőedény. Gebler- saválló zománcedény. Reagenciák, la­boratóriumi cikkek és Heraeus-féle platinaeszközök állandó raktára. = PARAFA és FILZ MINDEN CÉLRA I Csőszígetelő héjak. Expan­dált parafalapok. Szaksze­rű zajtalanitás MOSKOVICS EMIL Budapest, VI., Berlini tér 3. sz. Telefonszám: 21—3—38. SPECIALIS JARMUÜZEM HERCZ és DR. BÍRÓ Szabadalmadon áruszállító triciklik 300 len ' i VEGYI GYÁRAK ÁLLANDÓ SZÁLL Budapest, VII., Csokonai-u. 8. Tel.: It Laboratóriumi felszereléseket erdély és szar Analytikai mérlegeket gyárt I. rendű kivitelben yjan saját mechanikai, üvegtechnikai és asztalos üzemben Siebert G. m. b. H. hanaui platinagyár képviselete és lerakata ALAPÍTÁSI ÉV 1899. laboratóriumi felszerelések, tanszerek és precíziós méri Budapest, IX. Liliom-utca 46. Tel.: J. 33-5-74 4 »MERCK« és »KAM« vegyszerei' vegytiszta minőségben. LINDNER DANIEL Trniiim/ni ísrmriniiuiAit TECHNIKAI VEGYIANYAGP

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék