Vegyi Ipar, 1935 (34. évfolyam, 1-24. szám)

1935-01-20 / 1. szám

1. szám. VEGYI IPAR &Um­­áó fotóipar* is hangosfilm gyártásának laboratóriumi fázisa — írta: Brückner János oki. gépészmérnök, a A modern hangosfilmgyártás útját a nyersfilm elő­állításától kezdve egészen a kész és vetíthető film­kópiáig végig kisérve, nagyszámú művelet során át ismételt kémiai, mechanikai, elektrotechnikai, opti­kai folyamaton keresztül, jutunk el a végeredmé­nyig­ Nagy általánosságban a gyártásban 3 főfázist kü­lönböztethetünk meg. Ezek: a nyersfilm előállítása, a hangosfilm felvétele és a film kidolgozása, illetve kópiák készítése. Jelenleg ez utóbbival, a film ki­dolgozásával és annak technikájával kívánunk fog­lalkozni. Az ismertetendő folyamatok megértéséhez minde­nek előtt tudnunk kell, hogy a hangosfilmen 2 fotográfiai kép halad. Az egyik a kép, a másik a­­ hang fotográfiája. A kép 18/21,5 mm-es fotográfiai kockák sorozatából áll, mely mellett jobb oldalt 2.5 mm szélességű folytonos sávon a képhez tartozó hang fotográfiája halad. E kettőt jobb- illetve bal­oldalon perforáció határolja, amelynek lyuksoraiba a felvevő, megmunkáló, illetve leadógépek fogas­­dobjai kapaszkodnak és a filmet továbbítják. Ily módon a filmszalag teljes szélessége 35 mm és álta­lában 300 m-es tekercsekbe kerül forgalomba. A felvételeknél 2 szerkezet segélyével történik a hangos cselekmény megrögzítése. Az egyik szerkezet a képfelvevőkamara. Ebbe az exponálatlan kép­­negativ van befűzve és ez a fotográfiai gépek ismert elve alapján működve, másodpercenkint 24 — említett nagyságú — képkockát fotografál. A második szer­kezetbe a hangnegativ van befűzve. Ez a kép felvevő kamarából több száz méterre is lehet és avval pontosan egyező fordulattal jár. A modern hangosfilm gyártás a hangrögzítésre az elhangzotta­kat komplikált elektromos és optikai folyamatokon keresztül fényingadozásokká alakítja át és e máso­dik, u. n. hangfelvevőben a fényingadozások egy 2,5 mm szélességű folytonos sávot exponálnak a hang­­negatívra. A felvétel a műterembe történik, a film előhívása, valamint további feldolgozása a labora­tóriumba megy végbe. A laboratórium tehát a műteremtől 2 beexponált tekercset kap: a hang-, illetve képnegatívot. E 2 ne­gatív természetét illetőleg lényeges különbségeket mu­tat fel. Mint ismeretes, a fotográfiai réteg zselatinba ágya­zott és egyenletesen elosztott halongénezüst-, leg­­in­kább brómezüstszemcsékből áll. E szemcsék nagysága 0,5—6 mikron nagyság között változik. A fény hatására a brómezüst szétbomlik ezüstre és brómra, mely szétbomlás azonban egyelőre latens­­ és csak bizonyos redukáló anyagok hatására válik szabad szemmel láthatóvá. A redukáló anyagok álta­lában organikus vegyületek és leginkább benzol­­derivátumok, mint pl. m­étel, hidrochinon, pirogal­­lol, glycin stb. Az ezüstbromid megvilágítása által Kovács és Faludi filmlaboratórium mérnöke. A létrejött reakcióban szabaddá váló ezüst a hívás, vagyis a redukálás alatt mint katalizátor szerepel. Az előhívókban nagy általánosságban 5 fő alkat­rész szokott lenni, u. m. 1. a már említett organikus redukáló anyag, 2. alkáli, mely a hívás hatékony­ságát határozza meg, 3. nátriumszulfit, mely az orga­nikus redukálóanyag oxidálódása ellen véd, 4. króm­­káli, mely a hívás tempóját szabályozza és végül 5. a közös higu­ófolyadék, a víz. A hívást a fixálás követi, mely alatt a be nem világított brómezüstöt b­ioszulfát oldja ki. Meg kell jegyeznünk a képnegatívval kapcsolat­ban azt, hogy az pankromatikus természetű, vagyis a spektrum egy­es színeit közelítően a természetes látásnak megfelelő feketedési értékben adja vissza, tehát az ortokromatikus anyagoktól eltérően, nem főleg a kék és ibolya színekre fogékony, hanem a vörös, sárga és zöld színek is a valóságnak meg­felelő intenzitásértékkel okoznak feketedést. E pali­­kromatikus anyagok a vörös felé még erősebben is szenzibilizáltak, aminek oka az, hogy a műter­mekben használt reflektorok nagyobb részt vörös és sárga sugarakban a leggazdagabbak és így az Ipari Propagandafilmek MAGYAR FILMIRODA RT. IX., HUNGÁRIA-KÖRÚT 274 TELEFON : 46—3—46 Karbonpapírt gépíráshoz.? csak W­A L B­A ! Bárkány Walter, a Walba gyártmányok központi eladási irodája, Budapest, VI., Andrássy út 21. Laboratóriumi és üzemi gyakorlattal rendelkező Bróm-zselatin-emulzió készítő adja be ajánlatát ELSŐRENDŰ CSONTENYV ÉS BŐRENYV Hungária mű­trágya- kénsav és vegyiipar r.-t.-nál Budapest, V. Árpád­ utca 8. Tel: 3­9-57 Leiner Fülöp és fia enyvgyárában, Újpest, I: 94-5-69 Leiner testvérek enyvgyárában, Újpest, T: 94-5-26 MAKLARY EMAIL IPARI •''iiiiiiiiiiiiiiiiiiiii ARI L A K KO K LENOLAJ KENCE KŐBÁNYAI POLGÁRI SERFŐZÖ ÉS SZENT ISTVÁN TÁPSZERMÜVEK R.-T, SZAPPAN és OLAJGYÁRAI BUDAPEST, X., MAGLÓDI­ UT 17. ------ — —------ TELEFON : 48-4-90. Mosószappanok. — Pipereszappanok. — Kenőszappanok. — _____Marseillei szappanok. — Nő enyolajok. ---- ■ ■ I H II A szappan- és olajgyár Schützer J. és Fia ■I I II II Budapest X., Gyömrői-ut 8 • Telefon: 48-4-50 II I I! II llll!!llllllll!lllllllllllllll­ ll!llllllllllllllllllllllllllllllllll­ lllllllllllllllll!lllllllllllllllllllllll­ ll!llllll!lllllllllllllllllllllll ^■1 MB mM Mosószappan. Nátron- és káliszappan. Borotva és pipere­■-—-—j—szappan. Textilszappan — Növényolajok - Olajpogácsa. DR. HELVEY TIVADAR vegyészeti gyára Benzol. Toluol. Xylol. Borax. Nahalin. Föld-, szépített- és vegyi festékek, tetőfedőlemez. Kátrány- és aszfalttermékek. Szigetelési-, aszfaltozási és tetőfedési munkálatok elvégzése. KÖZPONTI IRODA, BUDAPEST, VI., EÖTVÖS­ U. 21. TEL: 27­2­75. ♦ Fhabo llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll KONCENTRÁLT borotvaszappan 1 PERCES SZAPPANOZÁS! KROMOFÁG vegyészeti gyár, BUDAPEST, B­IEHN JÁNOS VEGYÉSZETI GYÁRA Központi iroda: Budapest, IX., Ferenc­ körút 46 szám. — Telefon: 87-8­03. Fedéllemez ▲ Karbolineum a Torottkenőcs a Benzol Kocsikenőcs ▼ Aszfaltmastix ▼ Útépités ▼ Fűtőolaj ,FILIW­ jeligére e lap kiadóhivatalába. A magyar kir. földmívelésügyi miniszter 52.693. sz. eng. és Buda­pest szék.­főv. tanácsa 55.874. VIII/1930. sz határozata alapján. NYILVÁNOS VEGYVIZSGÁLÓ LABORATÓRIUM DR- GYÖRKI JÓZSEF okr. vegyészmérnök BUDAPEST, VI. LISZT FERENC-TÉR 6. TEL : 17-4-13 Szakvélemények. — Vegyelemzések. — Üzemellenőrzés, 'Wander' GYÓGYSZER ÉS TÁPSZERGYÁR R.­T. Budapest, X. Kereszturi-ut 30—34. — 100 postahivatal. Vllamaltim 3. oldal, alkalmazott képnegatívot is e színek iránt kellett fogékonyakká tenni. Ennélfogva a képnegatívok még vörös fénynél sem kezelhetők, hanem vagy teljes sö­tétségben, vagy nagyon gyéren derengő zöld fény­ben. A negatívok hívása nagy körültekintést igényel. A képnegatív hívásánál a cél az, hogy lehetőleg egyöntetű erősségű negatívokat kapjunk. Ezért a ke­vésbé beexponált negatívot hosszabb ideig, az erő­sebben beexponáltat rövidebb ideig kell hívni. A képnegatív hívó általában lassabban dolgozik, hogy a kép részletdús legyen és a lassú hívásra jellemző féltónusok is kifejlődhessenek. A hangnegatív hívása a kép negatív hívásánál is kényesebb. Itt nagy gond­dal kell vigyázni a felvételi rendszer, az alkalma­zott hangnegatív minősége és hívó összetétele által meghatározott feketedési érték betartására. A hely­telen hangnegatív hívás elronthatja, a legtökélete­sebb hangfelvételt is. Éppen ezekért, mind a kép­­negatívnál, mind a hangnegatívnál minden egyes tekercs, sőt minden egyes jelenet hívása előtt az illető jelenetből egy leszakított darabot külön elő­hívnak és ezen próbák alapján állapítják meg min­den egyes tekercs vagy jelenet hívási idejét. A hív­ás a modern laboratóriumi filmfeldolgozásban gépi útón történik. A hívógépek folytonos szalag­ként működve, folyamatosan végzik a film hívá­sát, fixálását, áztatását, majd szárítását. A fel­fűzött filmtekercs a sötétkamrából elindulva, a hívógépnek a világos, másik teremben lévő végénél, mint kész, száraz tekercs csévélődik föl. A hívógép kb. 8 m hosszú gépszerkezet, amely 2 egymás mellett fekvő és választófallal elkülönített termen halad át. Az első terem teljesen lesötétített, illetve igen tompa zöld fény dereng a mennyezet­ről lefüggő lámpaházakból. A hívógépen 2 m ma­gas kb. 20 cm széles függőleges kádak sorakoznak egymás mellett. E kádak egy részében hívófolyadék van, majd egy vizet tartalmazó kád és végül egy sorozat fixálóval töltött kád következik. E kádak­­ felett a film perforációiba kapaszkodó fogasdobok forognak, melyek segítségével az egész gépen keresz­tül a film továbbítása történik. A film oly módon halad át, hogy az exponált tekercset felfűzik egy orsómagra; erről húzza le az első fogasdob egyen­letes tempóban és e dobról a film az első hivófolya­­dékos kádba jut. Abban lemerül és U betűformát követve, a kád végén a felette lévő következő fogas­dobhoz érkezik. Erre felfut, mely innen a követ­kező kádba továbbítja és igy tovább. A film a ká­dakban tehát hurkot képez, mely hurok hogy tény­legesen megmaradjon és hogy a lehaladó, majd fel­szálló f­ilmszalagok össze ne érjenek, a hurok al­jára kemény gumigörgőt helyeznek, amely saját sú­lyánál fogva feszíti a hurkot. Ez így a filnszalag­­ágakat a kádakban állandóan párhuzamosan tartja. Az összes kádakon így halad át a film. A külön­böző negatívok, különböző hívási idejének beállí­tására a hívógépen elmésen konstruált szerke­zet szolgál. Ennek segítségével az egyes filmhurkok kádba merülési hosszúsága megváltoztatható, vagyis ezáltal a filmszalag útja a hívókádban megváltozik, hosszabb vagy rövidebb lesz, ami viszont a hívási időtartam változásával egyenlő. (Befejező­­közlemény következik) RACIONALIZÁLÁS önköltségszámítás, üzemellenőrzés több éves gya­korlattal, bevált módszer szerint RÓNAY SÁNDOR okleveles gépészmérnök, a Mérnöki Kamara tagja I Budapest, XI., Horthy Miklós ut 37.

Next